2018. november 13. keddSzilvia
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Humanitárius krízis Jemenben: a lakosság felét fenyegeti az éhínség

Ivácson András Áron Ivácson András Áron 2018. október 30. 17:43, utolsó frissítés: 17:43

Az éhínség relatíve ritka jelenség a modern világban, így Jemen mostani helyzete különösen sokkoló.


Október 24-én arra figyelmeztetett az ENSZ, hogy Jemen lakosságának fele, tizennégy millió ember, úgynevezett „éhínség előtti” állapottal néz szembe. Mark Lowcock humanitárius koordinátor szerint már hárommillió ember kizárólag humanitárius segítséggel képes életben maradni. Hozzátette még, hogy a veszély olyan mértékű, amelyet a szakterületen dolgozók nagyon ritkán látnak. Ez egybecseng orvosi szakértők véleményével, akik arra figyelmeztetnek, hogy az éhezés okozta halálesetek száma emelkedőben van az országban.

Jemen a 2015-ben Szaúd-Arábiával kirobbant konfliktus óta komoly gazdasági és társadalmi gondokkal küzd. A szaúdiak által vezetett koalíció betört Jemenbe azután, hogy a lázadó Houthi mozgalom magához ragadta az ország nyugati része feletti irányítást, elfoglalva Sanaa fővárost, aminek következtében Abd Rabbuh Mansur al-Hadi menekülésre kényszerült.

Az azóta is tartó konfliktusnak eddig 6.660 áldozata és 10.560 sebesültje van az ENSZ szerint. Az összecsapások és a betörő koalíció által alkalmazott részleges blokád következtében huszonkétmillió ember humanitárius segélyhelyzetbe került. Ez a világ legnagyobb élelmezésbiztonsági krízise, amely többek közt egy kolerajárvány kitöréséhez is hozzájárult, amelynek eddig 1.1 millió áldozata van.



Lowcock azt is hozzátette, hogy az éhínség relatíve ritka jelenség a modern világban, így Jemen mostani helyzete különösen sokkoló. Éhínségnek azt az állapotot nevezi a szakma, amikor az élelmezési bizonytalanság, akut alultápláltság és az ezekből következő halandóság határát egyszerre lépi át egy adott társadalmi helyzet. A kritériumok a következők: 1.) ötből egy háztartás szélsőséges élelemhiányban szenved, 2.) a lakosságra eső gyerekek legalább harminc százaléka akut alultápláltságtól szenved és 3.) naponta tízezerből legalább két ember meghal.

Lowcock elmondta, hogy a 2017-ben végzett felmérések már azt mutatták, hogy Jemen 333 körzetéből 107-ben legalább az első két kritérium fennáll vagy legalábbis határesetet mutat. A harmadik kritériumról még nincsenek pontos adatok, mivel jóval nehezebb felmérni a halál biztos okát. Ehhez még hozzájárul, hogy az elhúzódó konfliktus miatt Jemen egészségügyi intézményeinek legalább fele nem működőképes, továbbá a legtöbb jemeni túl szegény ahhoz, hogy megengedhesse magának a még működőkben az ellátást. Annál is inkább, hogy kevés jemeni család jelenti a hivatásos szerveknek az otthoni elhalálozásokat.

A Save the Children nevű segélyszervezet arról számolt be 2017 végén, hogy naponta feltehetően 130 gyerek halt meg, vagyis éves átlagban az éhínség kiskorú áldozatainak a száma megközelítőleg 50 ezer ezerre tehető. Az ENSZ már tavaly is figyelmeztetést adott ki, azonban Lowcock szerint idén a helyzet még a tavalyinál is rosszabb: „Először is egész egyszerűen az érintettek számának növekedése miatt, amely idén már 11 és 14 millió közé tehető. Ez azoknak a száma, akik külső humanitárius segítség nélkül az éhínség áldozatává válhatnak. Másrészt pedig azért, mert az a segítség, amelyet kaphatnak, mindössze arra lesz elég, hogy túléljenek, de arra nem, hogy önálló lábra is álljanak.”



Az évek óta tartó nehéz körülmények között – magyarázta Lowcock – az emberek, különösen a gyerekek és idősek, immunrendszere a végtelenségig legyengült, ami most, a még nehezebb körülmények hatására egész egyszerűen felmondhatja a szolgálatot, ami következtében sokkal érzékenyebbekké válnak a kolerával, valamint az éhínséggel szemben.

A problémához az is hozzájárul, hogy az országot a konfliktus következtében egy gazdasági krízis is sújtja, valamint az, hogy a Vörös-tenger partján található Hudaydah kikötő, amely korábban az ország importjának kilencven százalékát biztosította, még mindig heves harcok színhelye a kormánypárti erők és a lázadók között. Lowcock ezért felszólította a harcoló feleket, hogy szüntessenek be mindent összecsapást minden olyan infrastrukturális létesítmény és intézmény körül, amelyre a segélyellátó szervezeteknek szükségük van.

Továbbá arra szólított fel minden felet, hogy tegyék lehetővé az élelmiszer és más alapvető szükségletek áramlását az országban, a külföldi tőke erőteljesebb beáramlását a jemeni gazdaságba, fokozott finanszírozást a humanitárius projektnek és végül arra szólította fel a harcoló feleket, hogy minél hamarabb üljenek tárgyalóasztalhoz.

Az ENSZ már augusztusban arról számolt be, hogy az országban egymással szemben harcoló felek módszerei a kimerítik a háborús bűnök fogalmát. Elsősorban a szaúdi koalíció által végrehajtott légicsapások civil áldozatairól van szó ezekben a jelentésekben, továbbá a szintén általuk gyakorolt széleskörű és véletlenszerű letartóztatások, kínzások, szexuális erőszak és a sok esetben alig nyolcéves gyerekek besorozása képezi tárgyát a jelentésnek. Ezek közül mindegyik háborús bűnnek számít a nemzetközi jog szerint. A jelentés szerint mindkét oldal követ el továbbra is háborús bűnöket.

Kamel Jendoubi, a Regionális és Nemzetközi Eminens Jemen Szakértők csoport elnöke szerint a dokumentált háborús bűnök szörnyűségesek. A problémát csak fokozza, hogy egy hónapja egy lövedék, amely egy iskolabuszt talált el és ötvenegy gyereket ölt meg, bár a szaúdi koalíció lőtte ki, amerikai gyártmány volt, amely a két ország között fennálló fegyverkereskedelmi egyezmény következtében jutott az országba. Az amerikai fél erre azzal válaszolt, hogy a célpontot nem ők jelölik ki, ők csak legyártják a rakétát.

Nyitókép: Jemeni gyerekek repesztöredékekkel, amelyeket a szétbombázott házaikból kotortak ki. Fotó: Al Jazeera:

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS