2018. november 13. keddSzilvia
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Sokan a demokráciát temetik az új brazil elnök, Jair Bolsonaro miatt. De mi történt?

Dobrai Zsolt Levente 2018. október 30. 13:47, utolsó frissítés: 14:55

„Az ország helyzete ma sokkal jobb lenne, ha a diktatúra több embert gyilkolt volna meg” - lehetne idézni a kicsengetési kártyákon az új államfőtől.


A Szociálliberális Párt jelöltje, a szélsőjobboldali Jair Bolsonaro a szavazatok 55,7 százalékát kapta, ellenfele a Munkáspárt (PT) jelöltje Fernando Haddad csupán a szavazatok 44,3 százalékát a hétvégi brazil elnökválasztáson. A világ negyedik – a lakosság szempontjából – legnagyobb demokráciája sokak szerint veszélyben forog, hiszen Bolsonaro a 13 éve kormányzó Munkáspárt (PT) megvalósításai iránti gyűlöletének többször hangot adott, nyíltan politikai ellenfeleinek kilövését hangoztatva a kampányidőn kívül és azon belül is. A Jacobin Magazine például közzétett egy gyűjteményt Bolsonaro azon kijelentéseiről, amiket az évek során a nyilvánosság előtt tett. Csak egy példa ezek közül: „Az ország helyzete ma sokkal jobb lenne, ha a diktatúra több embert gyilkolt volna meg”.

Az 1964-1985 közötti katonai diktatúrát és azok verőlegényeit, kínzó tisztjeit – akik most is a brazil hadseregben szolgálnak – hazafias, becsületes embereknek tartja, és nem egyszer nyilatkozta a sajtónak, hogy amint beiktatják elnöki pozíciójába – amire 2019. január elsején kerülne sor – azonnal felszámolná a parlament eddigi szerepkörét.

Jair Bolsonaro 1991 óta Rio de Janeiro szövetségi állam képviselője az alsóházban. Azelőtt a Rio de Janeiro-i városi tanácsos volt, és még azelőtt ejtőernyős katona a diktatúra idején. 1977-ben végzett az Agulhas Negras Katonai Akadémián. A brazil közvélemény számára 1986-ban vált ismertté, amikor a jobboldali Veja lap hasábjain publikált cikkében a katonák alacsony fizetését kritizálta és ezért 15 napig előzetes letartóztatásba került. Mielőtt a Szociálliberális Párt tagja lett volna, kereszténydemokrata pártok és körök aktív politikusa volt.

Sokan attól tartanak, hogy a konzervatív-liberális hatalmi körök közreműködésével Bolsonaro a diktatúra idején alkalmazott ún. nemzetbiztonsági doktrína szellemében fog kormányozni, ami egy olyan kormányzati modellt jelent, amelyet a '60-as, '70-es, '80-as évek szomszédos országainak katonai diktatúrái is példaértékűnek tartották, és alapvetően azt a krédót tartalmazza, hogy az ország biztonságának és jólétének érdekében a katonaságnak kötelessége kivenni a részét a kormányzásból.


Bolsonaro népszerűségének hirtelen megugrását elemzők a Petrobras állami olajvállalatot és az Odebrecht brazil építőipari céget érintő korrupciós botrányoknak tulajdonítják. Az emberek tömegesen az utcára vonultak, amikor kiderült, hogy mennyire átfogó és milyen kiterjedésű korrupciós ügyekről volt szó, ami az összes országos nagy pártot, így Bolsonaro Szociálliberális Pártját is érintette. A koncentrált médiahadjáratnak köszönhetően viszont a botrány felelősségének nagy részét sikerült a baloldali köröknek, különösen a Munkáspártnak a nyakába varrni. A nagy, de rendkívül szelektív „korrupcióellenes” tüntetések felerősítették az akkori elnök, Dilma RousseffLula da Silva utódja – felelősségre vonására és a Munkáspárt bemocskolására irányuló jobboldali kampányt.

A kampány sem zajlott incidensek nélkül: 2018. szeptember 6-án Bolsonarót Juiz de Fora városában, miközben a rajongóiból álló tömegen keresztül testőrei vállukra emelve vitték át, hason szúrta egy merénylő. A támadó, Adelio Bispo de Oliveira tettét azzal indokolta, hogy „isteni küldetést teljesített”. Ugyanakkor, az elmúlt hetekben több állami egyetem (Campina Grande Szövetségi Egyetem, Fluminense Szövetségi Egyetem stb.) fakultása abban a meglepetésben részesült, hogy a rendőrség házkutatást tartott náluk és különböző, a hatóság állítása szerint "politikailag részrehajló" anyagokat és adatbázisokat koboztak el tőlük – a bíróság arra hivatkozott, hogy megsértették a kampányra és a közszolgálati intézményekre vonatkozó érvényes szabályokat. Ugyanígy bírósági felszólításban volt még része más oktatási intézményeknek, hogy egy bizonyos „A demokrácia és a közszolgálatiság védelmében” írt nyilatkozatot távolítsanak el honlapjukról.

Bolsonaro jobboldali győzelméhez a politikumban való általános csalódottságon kívül a baloldal elleni, gyakran valótlan és szisztematikus vádak online felületeken forgalmazott tartalmai – amiért egy ügyben Bolsonaro ellen is indult már eljárás – mellett a katonaság, a rendőrség, a fegyverviselők, fegyvergyártók, a nagy földbirtokosok, valamint a kereskedelem és ipar jelentős szegmensének támogatása vezetett. De ez még nem lett volna elég, kellett hozzá a munkásosztály egy részének a támogatása is. Elemzők szerint azok, akik átszavaztak, azért tették, mert elegük lett az elmúlt évek korrupciós botrányaiból, illetve a Bolsa Familia nevű szociális programból élők bűnözői tevékenységéből, amire a választ csakis egy erőskezű rendfenntartói beavatkozásban látták.

Bolsonaro többek között megígérte, hogy a hadsereget küldi a favellák lakóira, a Föld Nélküli Dolgozók Mozgalmát ellehetetleníti, a szakszervezetek kollektív alkupozícióját fel fogja számolni, a fegyvervásárlás jogára vonatkozó szabályozásokat fellazítja, a progresszív tanügyet leépíti, a büntetőeljárások esetében az érintett személyek korhatárát 16 évre csökkenti, immunitást nyújt azoknak a rendőröknek, akik civilekre lőnek stb. Külpolitikájában pedig irányt váltana: elfordulna a világ „diktátoraitól” (értve ezalatt a baloldali és/vagy szocialista politikusokat, illetve Kínát) és olyan, véleménye szerint demokratikus államokkal fonná szorosabbra a politikai és kereskedelmi viszonyait, mint az Egyesült Államok, Izrael és Matteo Salvini Olaszországa.

Bolsonaro győzelme után a kanadai CBC csatorna arról közölt cikket, hogy a kanadai beruházó vállalkozók és cégek számára mekkora lehetőség az új vezetés által ígért jövő évi deregularizáció, ami a környezetvédelmi előírásokra is vonatkozik, és közvetlenül érintené majd az 5.5000 négyzetkilométeren elterülő Amazon esőerdőt is. Ugyanúgy a The Wall Street Jurnal és a Washington Times is az általuk vizionált szocializmus végét ünnepelték, illetve az új üzleti lehetőségek iránt nagyobb érdeklődést tanúsítottak, mint a Bolsonaro által képviselt, sokakat jogosan aggasztó nézetek iránt.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS