Brenzovics László: Kárpátalján gyakran importálni kell a radikális erőket
Ambrus István 2018. október 19. 09:35, utolsó frissítés: 09:35Az ukrán médiában rendszeres a kisebbségellenes propaganda, az első olvasatban elfogadott nyelvtörvény a magánéletre korlátozná a kisebbségi nyelvek használatát.
Tovább romlott a Magyarország és Ukrajna közti kapcsolat azt követően, hogy szeptember folyamán az Ukrinform ukrán állami hírügynökség közzétett egy rejtett kamerás felvételt, amelyen ukrán állampolgárok magyar állampolgársági esküt tesznek és magyar útlevelet kapnak a beregszászi konzulátuson. A felvétel közzététele után diplomáciai lépésként mindkét ország konzuli kiutasítással válaszolt, a szakértőket véleményét pedig továbbra is megosztja az a vita, ami az Ukrajnában élő kettős állampolgárok helyzetét illeti. Az erre vonatkozó törvények nem egyértelműek, az ukrán alkotmány kimondja, hogy senkitől nem foszthatják meg a születésekor szerzett állampolgárságot, ugyanakkor az erre vonatkozó törvények ennek az ellenkezőjét is állítják abban az esetben, ha egy személy az ukrán mellett egy másik ország állampolgárságát is felveszi.
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, ukrajnai parlamenti képviselő a Transindexnek elmondta, folyamatosak a magyarellenes, uszító tartalmú újságcikkek és tévéműsorok az ukrán médiában. Arra is többször volt példa az elmúlt időszakban, hogy Ukrajna más régióiból Kárpátaljára érkező szélsőséges nacionalisták vonultak fel, akik magyarellenes jelmondatokat skandáltak. Emellett pedig több nyomozás is folyik a titkosszolgálatok részéről olyan személyek ellen, akik támogatást kaptak Magyarországtól gazdaságfejlesztési programok keretében, illetve akik az ukrán mellett egy másik ország állampolgárságával is rendelkeznek. Emellett pedig az ukrán parlament honlapján is petíciót indítottak, amelyben a magyar állampolgársággal is rendelkező személyek kitoloncolására gyűjtenek aláírásokat.
A petíciós oldalra bárki bármilyen felhívást közzétehet, és ha összegyűl 25 ezer támogatói aláírás, a megszólított hivatalos szervek kötelesek válaszolni annak tartalmára. A KMKSZ elnöke úgy fogalmazott, önmagában az is aggasztó, hogy egy ilyen nemzetiségek közti feszültséget keltő felhívás nyilvános felületen megjelenhet.
Brenzovics László elmondta, a kárpátaljai magyarságnak kevés az eszköze arra, hogy hatékonyan fellépjen az ukrán uszításokkal szemben, a vitás kérdések párbeszéd útján történő rendezésének lehetőségét a legtöbb esetben pedig elutasítják az illetékes személyek és hatóságok. A jelenségről elmondta, a szélsőséges megnyilvánulások nem jellemzőek az ukrán és magyar vegyes népségű települések lakóira, a „radikális erők befolyása Kárpátalján minimális, emiatt gyakran importálni kell őket”
A kisebbségi nyelvi jogokat korlátozó nyelvtörvényt, amelyben kötelezővé teszik az ukrán nyelv használatát a közhivatalokban, első olvasatban október 4-én fogadta el Ukrajna Legfelsőbb Tanácsa. A törvényt a Velencei Bizottság is véleményezte, melynek álláspontja szerint a jogszabály diszkriminatív, de ezeket a javaslatokat nem vette figyelembe az ukrán parlament. Arra a kérdésre, hogy a törvényalkotási mechanizmus során mennyire tartják szem előtt az Európai Unió intézményei és a nemzetközi szervezetek véleményezéseit, Brenzovics László elmondta, ez kevésbé jellemző, a nemzetközi nyomásnak leggyakrabban akkor enged Ukrajna, ha az amerikai részről történik.
Az ukrán nyelvtörvényt újabb kiegészítésekkel is bővítik, amelyek azt is előírják, hogy az egyetemeken a disszertációk és azok megvédése során is kizárólagossá tennék az ukrán nyelvet. Ez Brenzovics szerint azért is problémás, mert „vannak olyan tudományágak amelyekben nincs meg a megfelelő szakterminológia ukrán nyelven".
Véleménye szerint a nyelvtörvény alkalmazása azért is nehézségekbe ütközhet, „mert az ország nagy részében az ukrán hivatalnokok sem beszélik az ukránt. Ez országos viszonylatban is gond, mert vannak olyan miniszterek, akik nehezen bírják az ukránt” – mondta a KMKSZ elnöke, aki hozzátette, amennyiben érvényben lépnek az erre vonatkozó jogszabályok, a kisebbségek nyelvhasználata teljes mértékben a magánéletre korlátozódik. A KMKSZ elnöke szerint a nyelvtörvény éltbe lépését az alkotmánybíróság akadályozhatja meg, de a gyakorlat azt mutatja, hogy az ukrán alkotmánybírók nem hoznak a parlament álláspontjától eltérő döntéseket ilyen jellegű kérdésekben.
Továbbra is publikus a magyar állampolgárságú személyek névsora Myrotvorets weblapon
A Myrotvorets (Béketeremtő) nevű ukrán nacionalista szervezet azoknak a személyeknek az adatait teszi közzé honlapján, akik szerinte Ukrajna ellenségei, és veszélyeztetik az ország biztonságát. Eddig a portálon 313 kárpátaljai lakos adatait hozták nyilvánosságra.
A Karpatalja.net arról számolt be, hogy vannak olyan tisztviselők, akik kérvényezték a felmondásukat az adatok nyilvánosságra kerülése miatt. Ezzel kapcsolatban a KMKSZ elnöke elmondta, „ez nem bizonyult igaznak, de emiatt megjelent egyfajta veszélyérzet, mert ez a weboldal több éve működik, a listára felkerült személyek közül pedig kettőt meggyilkoltak, a tetteseket azóta sem ítélték el”- nyilatkozta Brenzovics, aki hozzátette, az atrocitások eddigi áldozatai ukrán és orosz állampolgárok voltak.
A Kárpátalja humán ügyekért felelős helyettes kormányzója, Jaroszlav Halasz a Myrotvorets listán közzétett adatokra hivatkozva azt nyilatkozta, elkezdik az állami tisztségeket betöltő, magyar útlevéllel is rendelkező személyek átvilágítását. A Myrotvorets portálon megjelenő adatokkal kapcsolatban Szijjártó Péter, Magyarország külügyminisztere azt nyilatkozta, ezek olyan személyes adatok, amelyek kizárólag titkosszolgálati, kormányzati forrásból érhetők el.
Az ukrán nyelvtörvény és az Ukrajnában élő magyarság jelenlegi helyzetével kapcsolatosan Brenzovics kifejtette, ebben az esetben Magyarország eszközei is végesek, a helyzetet nehezíti az is, hogy a nemzetközi szervezetek nem foglalnak elvi állást ezekben a kérdésekben, annak ellenére, hogy mind a NATO és Ukrajna közti, mind pedig az Európai Unióval kötött társulási szerződésben az szerepel, hogy Ukrajna nem szűkítheti a kisebbségek meglévő jogait, de ennek betartását nem kérik számon.
Brenzovics hozzátette, éppen ennek az ellenkezője történik, „Magyarország kerül egyre inkább olyan helyzetbe, hogy az európai intézmények azzal támadják, hogy nehezíti Ukrajna integrációs törekvéseit. Ezekben a kérdésekben a nemzetközi szervezetek, a NATO, az Európai Unió többi tagállama nem igazán szeret állást foglalni”- nyilatkozta a KMKSZ elnöke.
Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter a kialakult helyzetre reagálva azt nyilatkozta, nem asszimilálni akarja a kárpátaljai magyarokat, ezért javítani szeretné az ukránnyelv-ismeretüket. Brenzovics László egy korábban az M1 csatornának adott interjújában azt mondta, furcsának találja, hogy bár számos más ország adott állampolgárságot ukrán állampolgároknak, ezekről a propagandagépezet nem szól.
A KMKSZ elnöke a Transindexnek azt is elmondta, hogy az Ukrajnában élő román kisebbséget is hasonló vádak érik, mint a magyart, de ezeknek a mértéke nem éri el a magyarokkal szembeni szintet. A román parlament nyilatkozatban ítélte el az ukrán oktatásra vonatkozó törvényt és elmaradtak a korábban bejelentett magas szintű találkozók is. "Románia részéről is megvan ez a rosszallás, de a román kormányzat - eltérően Magyarországtól - ezt nem teszi annyira hangosan. Bukovinában is felmerül a kettős állampolgárság kérdése, amellyel a helyi románság tömegesen rendelkezik"- mondta Brenzovics.