2018. december 15. szombatValér
-1°Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Igazak is meg nem is a Bertelsmann Stiftung demokráciajelentésének következtetései

Dobrai Zsolt Levente Dobrai Zsolt Levente 2018. október 12. 12:17, utolsó frissítés: 12:23

Különösen aggasztó szerintük Mexikó, az Egyesült Államok, Magyarország, Törökország és Lengyelország helyzete.


A törvényhozás teljesítményét és a kormányzati kapacitást, illetve a liberális demokrácia állapotát vagy minőségét vizsgálta meg idén is 41 OECD-tag (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) és EU tagállamban a Bertelsmann Stiftung alapítvány. Az elemzés szerint ezen országok közül Románia a sereghajtók között szerepel, míg Magyarország, Lengyelország és Törökország esetében megnövekedett bizalom tapasztalható az illiberális demokrácia intézményei iránt.

A jelentés szerint 2014-hez képest 26 ország mutat csökkenő tendenciát a liberális demokrácia alapelvei és a törvény uralma iránti elkötelezettségük tekintetében. Különösen aggasztó Mexikó, az Egyesült Államok, Magyarország, Törökország és Lengyelország helyzete. 14 ország esetében viszont javulást tapasztalt az alapítvány. Az elemzés első tíz helyezettje a demokrácia minőségének kategóriájában Svédország, Finnország, Norvégia, Dánia, Németország, Svájc, Új-Zéland, Észtország, Írország és Litvánia.

Meglepő helyezést kapott viszont Izrael, ugyanis harmincadikként megelőzte Dél-Koreát, Ciprust, Japánt, Horvátországot, Máltát és Bulgáriát is. A helyezés azért meglepő, mivel Izrael több szomszédjával is félháborús viszonyban áll, megszálló csapatokat tart olyan területeken, amelyek az izraeli adminisztráció területéhez tartoznak. A politikai, főleg a baloldali ellenfeleit és a palesztin területeket pedig ugyanolyan módszerekkel korlátozza vagy akár pusztítja, mint a török állam a saját politikai ellenfeleit és a kurdok által lakta vidékeket.

A demokrácia minőségét mérő adatok a következő indexek mentén készültek el: a sajtószabadság, a törvények, jogszabályok és igazságszolgáltatás, a választási folyamat, emberi jogok és a politikai szabadság helyzetével kapcsolatos adatok. Izrael viszonylag előkelő helyzete abból adódhat tehát, hogy miként kezeli saját állampolgárait és intézményeit – amely kategóriák alól a palesztin hatóságok és polgárok kiesnek.


A jelentés annak ellenére, hogy fontos kategóriákat vizsgált, a kormányzás hatékonyságában bekövetkezett csökkenő tendenciákat, illetve az ezeket előidéző általános, növekvő társadalmi-politikai polarizációt, növekvő hiteleket és költségvetési deficiteket nem hozza megfelelően összefüggésbe és nem von le olyan következtetést, hogy ezek a faktorok hogyan hatnak egymásra és idézik elő végső soron a demokratikus intézmények konszolidálására és gyakorlataik kiterjesztésére vonatkozó állami és társadalmi erőfeszítések csökkenését. Röviden azt, hogy egy-egy kormány politikai és társadalmi szempontból konzervatívabb lesz és egyre autoritáriusabb, nem a nemzetközi piaci és pénzügyi világ okozta társadalmi nehézségekhez kapcsolja, hanem partikuláris, országokra lebontott eseteket emel ki és azok működését okolja, külön-külön.

Sőt, ahelyett, hogy elismerné, hogy a problémák bizonyos gazdaságpolitikai folyamatok okozta strukturális problémák volnának, Romániát és Törökországot azzal a megállapítással marasztalja el, hogy az alapvető demokratikus értékek nem vertek elég mélyen gyökeret a társadalom jelentős részének politikai öntudatában. Konklúzió, amiben van némi igazság, de a felelősséget az adott társadalom ún. civilizációs szintjére hárítja, elkendőzve a strukturális hibákat.

A Bertelsmann Stiftung alapítvány alapvetően olyan politikákat támogat, amelyek a „magánvállalkozói tevékenységek elveinek” gyakorlatba ültetését ösztönzik és terjesztik. Az alapítványnak többségi részvényei vannak a Bertelsmann Group nemzetközi vállalatban, amely elsősorban egy médiavállalat, amely könyvkiadással és oktatáspolitikai kérdésekkel foglalkozik. Részvényeik vannak még különböző szolgáltatói szektorokban is. Az alapítvány és a cég tevékenységének – annak ellenére, hogy semlegesnek minősíti magát – neoliberális jellege van. 2007-ben például a német ver.di szakszervezet megszakította az alapítvánnyal minden viszonyát, arra hivatkozva, hogy stratégiai üzleti lehetőségként határozta meg az állami szolgáltatások privatizációját célzó intézkedések bevezetését.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS