2018. szeptember 22. szombatMóric
16°Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Svéd választások: szélsőjobboldali áttörés?

Labanino Rafael 2018. szeptember 05. 14:45, utolsó frissítés: 18:39

Elesik a multikulturalizmus utolsó bástyája, vagy idén is a szociáldemokraták lesznek a legnagyobb párt a szimbolikus jelentőségű választásokon?


A nemzetközi sajtó legnagyobb része szimbolikus jelentőséget tulajdonít a vasárnapi svéd választásoknak. „Elesik-e” a multikulturalizmus és szociáldemokrácia talán utolsó bástyája? Kormányra kerül-e az EU- és bevándorlás-ellenes szélsőjobboldal? A helyzet azonban bonyolultabb annál, mint azt a klikkvadász szalagcímekből gondolhatnánk.

A legtöbb külföldi cikk szerint a svéd választás a bevándorlás problémája körül forog, és akár a szélsőjobboldali Svédországi Demokraták (SD – Sverigedemokraterna) győzelmét is hozhatja. A legtöbb kutatás szerint azonban a választásokon, mint az elmúlt 100 évben mindig, idén is a szociáldemokraták (S) lesznek a legnagyobb párt, igaz, talán történetük legrosszabb eredményével. A bevándorlás kérdése a svéd politikai napirend egyik legfontosabb ügye a 2015-ös - még a nagyvonalúságáról híres svéd menekültpolitika mércéjével mérve is jelentős - menekülthullám óta. A legtöbb kutatás szerint idén nyárra azonban már egyértelműen az egészségügy helyzete vált a választások legfontosabb témájává. Melyek a svéd választások legfontosabb kérdései? Mire lehet számítani?

Jimmie Akesson, a Svédországi Demokraták vezetője. Fotó: Bloomberg.Jimmie Akesson, a Svédországi Demokraták vezetője. Fotó: Bloomberg.


Erősödő szélsőjobboldal

Vannak közvéleménykutató-intézetek, amelyeknél a Svédországi Demokraták (SD) idén júniusban egyértelműen a legnagyobb támogatottságú párt volt. A brit Yougov kutatása szerint ekkor a támogatottságuk már 28,5 százalékos volt, szemben a szociáldemokraták 22 százalékával. Azóta az SD, mind a Yougov, mind a norvég Sentio intézet mérései szerint is veszített támogatottságából. Az SD 2014-es, 12,9 százalékos eredményét legpontosabban előrejelző Sentio augusztus eleji kutatásában a szociáldemokraták kicsivel meg is előzték a szélsőjobboldali pártot. A legutóbbi, augusztus végi kutatásukban viszont az SD ismét majd’ két százalékkal vezet a szociáldemokraták előtt. Minden más kutatóintézetnél azonban a szociáldemokraták 3-5 százalékpontos, biztos előnyt élveznek az SD előtt. Akárhogy is alakul, az SD eredménye mindenképpen történelmi. A svéd neonáci mozgalomból kinőtt párt 2010-es parlamenti áttörése (5,7%) után 2014-ben megduplázta szavazati arányát (12,9%), és a duplázás akár idén is összejöhet.



Gyengülő szociáldemokraták

A szociáldemokraták az 1930-as évek óta a legnagyobb párt. A polgári és kisgazda jobboldali és liberális pártok csak együttes erővel tudtak többségbe kerülni egyes kormányzati ciklusokban. A több mint 40 százalékos szociáldemokrata választási eredmények kora azonban a 2000-es évekre véget ért. 2014-ben az SD megerősödésével a szocdemeknek a zöldekkel koalícióban, a radikális Baloldali Párt (Vänsterpariet – V) külső támogatásával már 31 százalék is elég volt a győzelemhez. Most azonban a kutatások szerint az egyértelmű történelmi mélypontot jelentő, 22-25 százalékos eredményre van csak esélyük, amire nem volt példa az általános választójog bevezetése óta. Mindez alapvetően jó gazdasági helyzet (2,3 százalékos növekedés 2017-ben, és várhatóan 2,4 százalék idén) és csökkenő munkanélküliség (6,2 százalék) mellett.

A szociáldemokratáknak kedvez, hogy a bevándorlás mellett a választás legfontosabb kérdése a választók szerint az egészségügy helyzete, és az oktatást is az öt legfontosabb ügy közé tették a válaszadók. Nem véletlen, hogy a szociáldemokraták az egészségügy helyzetének javításával kampányolnak, ahol a választók a hosszú várólistákat, valamint az orvos és nővérhiányt említik a legnagyobb problémákként. A szociáldemokraták ezen túl is a hagyományos szociálpolitikai témákkal kampányolnak. A kampány hajrájában például még több szabadságot ígérnek a gyerekes szülőknek. A legtöbb közvéleménykutató szerint a szocdemek kampánya működik: az elmúlt hetekben folyamatosan erősödnek (az egyik vezető kutató, a DN/Ipsos már 26 százalékos támogatottságot mért).

A képen a szociáldemokraták plakátjai, rajtuk Stefan Löfven miniszterelnökkel, valamint a svéd gazdasági és belügyi tárca veztőivel. Fotó: Jonathan Nackstrand/AFP.A képen a szociáldemokraták plakátjai, rajtuk Stefan Löfven miniszterelnökkel, valamint a svéd gazdasági és belügyi tárca veztőivel. Fotó: Jonathan Nackstrand/AFP.


Gyengülő konzervatívok

Nemcsak a szociáldemokraták vannak bajban, hanem a 2000-es évek végén már-már a szociáldemokraták első helyét fenyegető konzervatívok, a Mérsékeltek (Moderaterna - M) is. A négypárti jobboldali választási szövetséget 2006-ban és 2010-ben is győzelemre vezető Fredrik Reinfeldt vezetésével a Mérsékeltek sok hagyományos szociáldemokrata választót elhódítottak, és magukat az „új munkáspártnak” nevezték. 2010 után több szociálpolitikai kérdésben is a korábbinál baloldalibb álláspontot foglaltak el, valamint megpróbáltak lejjebb adni a nagypolgári, elit imázsukból is. Reinfeldt a befogadó bevándorlópolitika híve volt. A 2014-es kampányban, egy híres beszédében egyenesen arra szólította fel a svédeket, hogy „nyissák ki a szívüket” a háborúk elől menekülők előtt.

A Mérsékeltek az elmúlt négy évben azonban markáns jobboldali fordulatot hajtottak végre. A Reinfeldtől a párt vezetését átvevő Anna Kingberg Batra azzal próbálta megoldani az egyre erősödő SD okozta problémát, hogy tavaly januárban kijelentette, kész az SD-vel való együttműködésre a baloldali kormány megdöntéséért (hiszen velük a jobboldalnak többsége lett volna). Az SD felé való óvatos nyitást azonban a választók annyira nem díjazták, hogy tömegesen fordultak el a Mérsékeltektől. Végül Kingberg Batra 2017 augusztus végén lemondott a párt vezetéséről, miután a helyi pártszervezetek többsége nyíltan ellene fordult. Az új elnök, Ulf Kristersson megfordította a trendet, a Mérsékeltek ma a legtöbb kutatás szerint 17-19 százalékra számíthatnak, és a második helyért vetélkednek az SD-vel. A Mérsékeltek szigorúbb bevándorláspolitikát, adócsökkentést, és a bűnözés megfékezését ígérik. Politikájukban tehát próbálnak a szélsőjobboldal után menni, de eléggé középen maradni ahhoz, hogy ne riasszák el mérsékeltebb választóikat és liberális politikai szövetségeseiket.

Két kispárt, amely még a választás nyertese lehet

A Centerpartiet (C), egy liberális kisgazdapárt lehet a választások egyik nagy győztese. A hetvenes években még vezető jobboldali erőként a szociáldemokrata hegemóniát két ciklusra is megtörő párt régóta kispárti létbe süllyedt. Csak stabil vidéki bázisának köszönhetően volt képes fennmaradni. A szélsőjobb előretörése azonban a svéd kisgazdáknak valószerűtlen lehetőséget jelentett a megerősödésre. Fiatal elnökük, a mindössze 37 éves Annie Lööf vezetésével a bevándorlás és multikulturalizmus kérdésében a zöldektől is balra állnak, azonban gazdaságpolitikájukban határozottan jobboldaliak. Fontos, hogy Lööf mind a fehér nacionalistákkal, mind a baloldali radikálisokkal, mind a különösen a déli nagyvárosban, Malmöben antiszemita támadásokért felelős iszlám szélsőségesekkel szemben határozza meg pártját.

Annie Lööf egy LMBT közösség jogaiért szervezett felvonuláson. Fotó: laderparty.euAnnie Lööf egy LMBT közösség jogaiért szervezett felvonuláson. Fotó: laderparty.eu


A C ma kifejezetten menő, Lööf a nagyvárosi fiatalok között is az egyik legnépszerűbb politikus: trendi bloggerek, instagram-celebek, és nagyvárosi hipszterek készülnek a kérlelhetetlenül szabadpiacpárti, bevándorlóbarát kisgazdákra szavazni. A 2014-es 6,1 százalékos eredmény után most 8-11 százalék közötti eredményre számíthatnak. A nyáron tapasztalt szélsőséges hőhullám és erdőtüzek a klímaváltozást is a választás egyik legfontosabb ügyévé emelték, amely a zöldek mellett a hagyományosan környezetvédő, atomenergiaellenes álláspontot képviselő Centerpartietnek is kedvez.

A szociáldemokrata-zöld kormányzás nyertese a baloldalon a Baloldali Párt (V) lehet. A marxista párt kívülről támogatta a kisebbségi koalíciós kormányt, ami jó döntésnek bizonyult. A közvélemény-kutatások átlaga szerint 9-10 százalékra számíthatnak vasárnap, míg 2014-ben csupán a szavazatok 5,7 százalékát szerezték meg. Svéd elemzők szerint a Baloldali Párt a támogatásáért cserébe több szociálpolitikai kezdeményezését is sikerrel valósította meg, miközben a kormányzás felelősségében nem osztozott.

A kutatások szerint a másik kettő, kisjobboldali párt – a Liberálisok és a Kereszténydemokraták – is sikerrel fogják megugrani a 4 százalékos parlamenti küszöböt, akárcsak a baloldali zöldek (Miljöpartiet). Erre azonban a parlamenten kívüli Feminista Kezdeményezésnek (FI) úgy tűnik, most sincs esélye.

Milyen kormány alakulhat?

A baloldali pártok támogatottsága nagyobb, mint a négy jobboldali párté, amelyek 2004-ben szoros és tartós együttműködést alakítottak ki „Szövetség Svédországért” (Allians för Sverige) névvel (Mérsékeltek, Centerpartiet, Liberálisok, Kereszténydemokraták). A mostani állás szerint azonban sem a szociáldemokrata-zöld-baloldali pártokból álló blokknak, sem a Szövetségnek nem lesz többsége a svéd parlamentben, a Riksdagban.

Az SD azonban valószínűleg nem lesz a mérleg nyelve. Először is azért, mert a baloldali pártoknak lesz a legtöbb képviselőjük, még akkor is, ha az SD megelőzné a szociáldemokratákat. Másrészt, a Centerpartiet és a Liberálisok kizárják az SD-vel való bármilyen együttműködést. Tehát ha a Mérsékeltek még hajlanának is arra, hogy egy általuk vezetett négypárti koalíciót az SD kívülről támogasson, a szélsőségesekkel szembeni küzdelmet és a svéd EU-tagság melletti kiállást identitásuk központi elemévé emelő liberális pártok ebbe semmiképpen sem mennének bele. A legnagyobb esélye így egy kisebbségi baloldali kormánynak van, a Centerpartiet és a Liberálisok eseti támogatásával.



A svéd alkotmányos berendezkedés megkönnyíti a kisebbségi kormányok működését, ugyanis a költségvetés elfogadásához nincs szükség abszolút többségre. A Riksdagban egyszerűen a legtöbb szavazatot kapó költségvetési javaslatot fogadják el. Hiába vannak számbeli fölényben az ellenzéki képviselők, ha nem képesek egy másik költségvetést elfogadni (hiszen ahhoz együtt kellene működni a szélsőjobboldali SD-vel). 2014-ben mégis majdnem megbukott a kormány, amikor az SD bejelentette, feltétel nélkül támogatja a Szövetség költségvetési javaslatát. Ekkor a baloldali koalíció és a jobboldali pártok egyezséget kötöttek („Decemberi egyezség”) arról, hogy a kisebbségi kormányok költségvetését elfogadhassa a parlament (vagyis, hogy a Szövetség nem hagyja, hogy az SD megbuktassa a kormányt). Az egyezség betartását megkönnyítette, hogy a pártok nem igazán érdekeltek a parlament idő előtti feloszlatásában és soron kívüli választások kiírásában sem, mert a „rendes” időben mindenképpen választásokat kell tartani. Nem véletlen, hogy soron kívüli választásra eddig csak egyszer, 1958-ban volt példa.

A választási kampány utolsó hetében a szociáldemokraták egy igazi többséget biztosító koalíciót sürgetnek, ami valójában a Centerpartiet és a Liberálisok számára meghívó (és a jobboldali Szövetség végét jelentené). Mindenesetre, ha a mérsékelt svéd pártok nem akarnak a szélsőjobboldali SD túszai lenni, egy újabb megállapodás elkerülhetetlen lesz arról, hogy egy kisebbségi kormány költségvetését nem torpedózza meg senki az SD segítségével.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS