2018. április 22. vasárnapCsilla, Noémi
11°Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Gyorselemzés a magyar választásokról

Labanino Rafael 2018. április 10. 10:55, utolsó frissítés: 2018. április 12. 13:19

Az ellenzék úgy indult neki ennek a hosszú választási kampánynak, hogy nem hitt a Fidesz legyőzésében.


Fidesz

A Fidesz győzelmében talán csak az ellenzéki pártok legelkötelezettebb hívei kételkedhettek, a győzelem mértéke mégis meglepő volt. Miközben kényelmes többségre minden józan megfigyelő számított, az utóbbi két hónapban azonban úgy tűnt, hogy a kétharmad nem fog a Fidesznek összejönni. Ehhez képest a Fidesz kiütéses győzelmet aratott: a kormánypárt a pártlistákra leadott szavazatok majd’ felét kapta meg, többet, mint az 5 százalékos bekerülési küszöböt meghaladó ellenzéki pártok összesen. Bár még az országon belüli átjelentkezők és a külképviseleteken választók szavazatait nem számolták össze, így nincs még hivatalos végeredmény, a jelenlegi adatok szerint a Fidesz 91 egyéni képviselői helyet szerzett, és 50 körzetben jelöltjük a szavazatok több, mint felével győzött. A Fidesz a nem végleges eredmény szerint több, mint 2 259 000 szavazatot kapott. 2014-hez képest növelni tudta szavazótáborát majd’ negyedmillió választóval.

A magas részvétel a Fidesznek kedvezett, a Fidesz nagy arányban tudta mozgósítani falusi és kisvárosi választóit. A Fidesz tehát elvitte a 2016-os októberi népszavazáson a menekült kvótákat elutasító szavazók nagy részét. A folyamatos migráció és Soros-ellenes kampányokban felépített választói listák segítségével a profi mozgósító gépezet olajozottan működik. A magyar társadalom politikailag aktív választóinak legalább fele (de inkább a többsége) hitelesnek találta a Fidesz világképét a Magyarországot fenyegető „migránsokról”, és a nemzetre törő Soros György finanszírozta belső ellenségről (ez a kategória a választási kampányban már minden ellenzéki pártot és a kormányt akár egyes szakpolitikai kérdésekben nyíltan bíráló állampolgárt, civil szervezetet magában foglalt). A Fidesz több, mint két és félmillió szavazóját nem érdekelték a sorra kibukó, a miniszterelnök családtagjait is érintő milliárdos korrupciós botrányok, az oktatás és az egészségügy szétesése, a szociális rendszer teljes leépítése, vagy az, hogy Orbán és a Fidesz más vezetői már nyíltan fenyegették a velük szemben állókat.

Hogy valós demokratikus versenyben is működött volna-e ez a stratégia, kérdéses. A Fidesz Magyarországon állampártként viselkedik, a Fideszt, a kormányt és az államot egyre nehezebb megkülönböztetni egymástól. A választási rendszert a Fidesz magára írta és az államot házi kasszaként meg propagandagépezetként használja. A kormány- és az ellenzéki oldal lehetőségeinek szélsőséges eltérései lényegében intézményesített választási csalást jelentenek. Fidesz-közeli üzletemberek az országos és vidéki magyar nyomtatott sajtó, rádiók, internetes újságok és kereskedelmi televíziók nagy részét (sokszor állami bankok hiteleiből) felvásárolták. A Fidesz (és a kormány) így milliókat, különösen a kistelepüléseken élőket, egy zárt, csak a kormány és a Fidesz üzeneteit közvetítő sajtóbuborékba zárta.


Ettől még megkerülhetetlen az ellenzéki pártok szerepe a Fidesz földcsuszamlásszerű győzelmében.

Az ellenzék

Az ellenzék úgy indult neki ennek a hosszú választási kampánynak, hogy nem hitt a Fidesz legyőzésében. Az ellenzéki oldalon a kampány még Botka László, szegedi polgármester 2017. januári szocialista miniszterelnök-jelölti színrelépésével kezdődött. Botka stratégiája, ami Orbán legyőzésének akart alárendelni minden mást, és ennek érdekében akár MSZP-s mandátumokról is lemondott volna, a kezdetektől fogva kudarcra volt ítélve. Mindenki más, beleértve saját pártját, az MSZP-t is, az ellenzéki oldal átrendezését tartotta célkitűzésnek. A főbb szereplők, a Jobbik, az MSZP, az LMP, és a DK mind egyértelmű helyzetet akartak végre teremteni, hogy aztán a legerősebbként, a többieket alárendelve, vagy lenyelve Orbán kihívójává válhassanak 2022-ben. Ráadásul a legendásan széthúzó, az egyre szűkülő erőforrásokért egymással harcoló klikkekre, és valószínűleg a Fideszhez is bekötött politikusokra szakadt MSZP erős embereinek jó része sem volt érdekelt Botka sikerében. Így Botkát októberre lényegében megbuktatták, aki az utolsó, az LMP-nek és a DK-nak is frakciót biztosító közös indulási ajánlatának elutasítása után lemondott, és visszavonult Szegedre.

Botka távozása után a szocialisták kitalálták Karácsony Gergelyt, Zugló fiatal, és az ellenzéki szavazók között népszerű polgármesterét, mint miniszterelnök-jelöltet. A külsős, politikailag súlytalan Karácsony nem veszélyeztette a klikkek közötti kényes egyensúlyt, és kifelé az egység látszatát tudták vele felmutatni. Kötöttek egy számukra teljesen előnytelen alkut a DK-val az egyéni választókörzetek felosztásáról (a két párt sehol nem indult egymás ellen). A többi párt is felállt a saját jelöltjeivel, miniszterelnök-jelöltjeivel. Ebbe a képbe zavart bele februárban a hódmezővásárhelyi időközi polgármesterválasztás, ami megmutatta, hogy egy hiteles, bátor jelölt, teljes ellenzéki támogatással képes a Fideszt egyik legerősebb bástyájában is legyőzni.

Az ellenzéki pártok azonban képtelenek voltak bármilyen közös politikai ajánlatot, platformot megteremteni, sőt erre kísérlet sem született. De egy akár részleges, országos jelölt-koordinációval képesek lehettek volna jóval több egyéni képviselői helyet megszerezni, és ezzel megakadályozni a Fidesz kétharmados többségét. A végül többször bohózatba forduló jelölt koordináció nagyon sovány eredményt hozott. Egyrészt a visszalépések sok pénzt visznek el a pártoktól, másrészt politikailag is kényes, az elkötelezett szavazók – a politikai együttműködés hiányában – megalkuvásnak vehetik, harmadrészt, legalább 27 jelöltnek állva kell maradnia ahhoz, hogy egy pártnak országos listája legyen. A Jobbik eleve nem volt hajlandó visszalépni sehol sem, de a baloldali megállapodás is csak 5 körzetben eredményezte azt, hogy közös baloldali jelölt állt szemben a Fidesszel és a Jobbikkal.

Az ellenzéki pártok mind súlyos vereséget szenvedtek: a listán 19,63%-ot szerző Jobbik ugyanott tart, mint „néppártosodása” előtt. Ráadásul egyetlen egyéni mandátumot sikerült szerezniük. Az MSZP-Párbeszéd közös listát a választók mindössze 12,4 százaléka választotta, amivel épphogy sikerült megugraniuk a kétpárti listákra vonatkozó 10 százalékos küszöböt. Hiába beszélt arról Karácsony Gergely a választás éjszakáján, hogy az MSZP-Párbeszéd maradt a fő ellenzéki erő, ezt maga sem gondolhatja komolyan. Az MSZP 1990-ben, a diktatúra bukása után, volt állampártként kapott csak kevesebb szavazatot. Az LMP 6,98 százalékot szerzett, ami bár több, mint 4 évvel ezelőtt, de egyértelmű kudarc. Az LMP képtelen volt kitörni a kispártiságból, és politikai ellenfeleik ügyesen ragasztják rájuk, hogy csak rajtuk múlt a kétharmad (ha 5 budapesti kerületben egyoldalúan visszalépnek, akkor most talán nem lenne a Fidesznek kétharmada). Az Országgyűlésbe épphogy becsúszó Demokratikus Koalíció 5,62 százaléka feketén-fehéren megmutatta, hogy Gyurcsány Ferenc pártja messze támogatottságán felül volt képes saját magát az MSZP felé eladni. Vidéki jelöltjeik csúfosan leszerepeltek, a legtöbb 10 százalékot sem kapott, öten pedig 5 százalékot sem (az MSZP-s jelöltek sokkal jobban szerepeltek). A kispártok közül csak a Momentum tudott számottevő támogatottságot felmutatni, ők harcosan készülnek a parlamenti kívüli ellenzékiségre. A 2009-2010 közötti, válságkezelő miniszterelnök, Bajnai Gordon pártjaként indult Együtt viszont listán 1 százalékot sem tudott szerezni, egy egyéni képviselőjük az ellenzéki visszalépésnek köszönhetően ellenben meg tudta őrizni helyét Csepelen.

Az eredmények megismerése óta természetesen megy az ellenzéki oldalon az egymásra mutogatás. Többen már le is mondtak pártjaik vezetéséről: az újbudai egyéni körzetét megnyerő, ott korábban polgármesteri tisztséget betöltő Molnár Gyula MSZP elnök, a talán legkeményebb korrupcióellenes politikus, Hadházy Ákos, az LMP társelnöke, Vona Gábor, a Jobbik elnöke, aki még a képviselői mandátumát sem veszi fel, és nem indul újra pártja elnökségéért. Abból, ahogy Toroczkai László, a Jobbik radikális szárnyának vezére nyíltan, a sajtóban fordult szembe Vonával arra lehet következtetni, hogy a pártban a néppártosodás és az eredeti, szélsőjobboldali ideológia hívei között ádáz küzdelem kezdődhet.

Mire lehet most számítani?

A Fidesz már a második választást nyeri bármiféle program nélkül. 4 éve Orbán mindössze annyit üzent választási program helyett, hogy folytatjuk. Most a kampány kizárólag a Magyarországon szinte nem található és oda nem is kívánkozó „migránsokról” és Soros Györgyről szólt. A Fidesznek nem volt semmi mondanivalója az oktatásról, az egészségügyről, a vidéki Magyarországot sújtó kilátástalan szegénységről (az összesen 7 magyar EU régióból 4 tartozik az EU 20 legszegényebb régiója közé!), a társadalmi mobilitás hiányáról, az infrastruktúra romlásáról, vagy az egyre nagyobb léptékű kivándorlásról, amivel az ország fiatal és legképezettebb polgárait veszíti el tömegével. A Fidesz a győzelem után sem ilyen kényelmetlen kérdésekről beszél: a kormányszóvivő még vasárnap este közölte, hogy a politikába beleszóló szervezeteket be kell tiltani, és hétfőn máris bejelentették, hogy az alkotmányozó többség birtokában az első intézkedésük a civilszervezetek elleni „Stop Soros” törvény elfogadása lesz.

MAGYARORSZÁGI VÁLASZTÁSOK

» TGM: Még nyolc év?

» Tulajdonképpen majdnem a teljes ellenzék lemondott

» Elsöprő többséggel a Fidesz viszi a határon túlról érkező szavazatokat

» Szél Bernadett: Nagy a baj ebben az országban

» Kelemen Hunor: az RMDSZ partnerre lelt a Fideszben

» Magyarország választott

» Íme a legidősebb erdélyi magyar szavazó

» Orbán: lehetőséget teremtettünk magunknak, hogy megvédjük Magyarországot

» Karácsony: a magyar balközépet az alapjaiból kell újjáépíteni

» EBESZ-megfigyelők: nem egyenlő feltételek mellett küzdhettek a versenytársak

» Markó Béla: nem értek egyet azzal, hogy az RMDSZ kampányoljon a magyarországi választásokra

» Tamás Sándor kajánkodott kicsit Gyurcsány felé

» Holnaptól megszűnik a Magyar Nemzet és éjfélkor elhallgat a Lánchíd Rádió

» Gyorselemzés a magyar választásokról

» Vona Gábor teljesen kivonul a politikából

» Lukács Csaba: nem voltak jelei a Magyar Nemzet megszűnésének

» Stefano Bottoni: a Fidesz győzelmével folytatódik az új politikai rendszer kiépítése

» Több mint százezren nem szavaztak a regisztrált határon túli magyarok közül

» Mennyiben tekinthető legitimnek a magyarországi választási eredmény?

» Befejezték a levélszavazatok számolását

» Nem hoztak plusz mandátumot a határon túliak szavazatai a Fidesznek

» Ennyi érvényes levélszavazat futott be Romániából

» Hogyan matekozta ki Antal Árpád a két mandátumot a levélszavazatokból?

további közviták »

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS