2018. június 25. hétfőVilmos
18°Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Stefano Bottoni: a Fidesz győzelmével folytatódik az új politikai rendszer kiépítése

Ambrus István Ambrus István 2018. április 10. 16:22, utolsó frissítés: 2018. április 12. 13:19

A választásokon igazi versenyhelyzet nem volt, nagyot bukott a teljes ellenzék és annak értelmiségi holdudvara - véli a történész.


Az április 8-i magyarországi országgyűlési választásokon a Fidesz-KDNP 200 ezerrel szerzett több szavazatot mint 2014-ben, a választási részvétel is nagyobb volt mint négy évvel korábban: a Fidesz 42 listás mandátumot szerzett, ami öttel több mint a négy évvel ezelőtti eredmény. A kormánypártok a 106 egyéni körzetben elnyerhető mandátumból 91-et sikeresen megszereztek, így továbbra is garantált a Fidesz kétharmados többsége.

Stefano Bottoni történész szerint a Fidesz a kampány során eddig soha nem használta ekkora mértékben az adminisztratív erőforrásokat a szürke, vagy féllegális technikákat illetően, amelyeket eddig inkább csak a Balkánon vagy a poszt-szovjet államokon használtak.

Stefano BottoniStefano Bottoni


A történész szerint a mostani választási eredmény kirajzolja azt a megosztottságot, ami Budapest és a vidék közt kialakult. A fővárosban a Fidesz alig 40 százalékos eredményt tudott elérni, listán, és az egyéni körzetekben a baloldali, liberális ellenzék 12 körzetben nyert a 18-ból, ami a 2014-es választási eredményekhez képest jobb eredménynek mondható. A kisebb települések esetében az látszik, hogy a jelenlegi kormánypárt mindent vitt, az első és a második jelölt között nemegyszer 30 százalékos különbség volt. Ennek eredményeként a baloldal teljesen eltűnt vidékről, csak a Jobbik maradt talpon, de a vártnál jóval gyengébb eredménnyel.

A Fidesz annak ellenére kapott ilyen nagy szavazatarányt, hogy majdnem 70%-os volt a részvétel. Ez a bűvös határ, amit sokan a Fidesz veszteként emlegettek és most ez lett a párt győzelmének egyik fontos eleme. A többletszavazat viszont nem Budapestről érkezett, hanem vidékről. A parlamenti mandátumokban is látszik, hogy a Fidesz által előzetesen várt 115-120 képviselő helyett végül meglett a kétharmados többség is - mondta el Bottoni.

A Fidesz számára is meglepőnek tűnik a nagyarányú győzelem

A közel 50%-os listás eredménynél csak a 2010-es választások kimenetele volt jobb, ugyanakkor ez az eredmény elsősorban nem a határon túli magyarság szavazatain múlott, ahol a 378 ezer regisztrált szavazóból valószínűleg kevesebb mint a fele szavazott, és sokan közülük érvénytelenül.

Bottoni szerint a választások eredményei azt mutatják, hogy Magyarország tekintélyes része nem is egy pártot akar látni a hatalmon, hanem Orbán Viktort. A párt és annak egyes emberei a kampány során leszerepeltek a korrupciós botrányok miatt, így a mostani választási kampánynak az igazi szereplője a jelenlegi miniszterelnök, aki vállára vette az egész kampányt és emberfeletti hajrával totális győzelemre vitte a Fideszt. A történész szerint Orbán valószínűleg arra fogja használni a mostani győzelmet, hogy tovább építse azt a jelenlegi posztdemokratikus, már joggal hibridnek nevezhető politikai rendszert, aminek megalkotásával és működtetésével lezárultnak tekinthető Magyarországon az 1989 utáni, “klasszikusan” demokratikus szakasz. Ezen a választáson a Fidesz azt is megmutatta, hogy mit képes elérni a médiafölényével, amelynek segítségével a teljes ellenzéket maga mögé utasította.

Parlamenti patkó, az országgyűlési választás eredménye.Parlamenti patkó, az országgyűlési választás eredménye.


A magyarországiak többsége továbbra is félti a keresztény értékeket és tart a bevándorlóktól

A 2018-as kampány során a Fidesz következetesen a bevándorlók tömegével és Soros Györggyel fenyegetőzött, akiktől meg kell védeni az országot. Ennek megfelelően a mostani kampány nagyrészt nem a Fidesz-KDNP eddigi gazdasági eredményeiről és egyéb megvalósításairól szólt, hanem csupán a veszélyt vizionáló retorikáról.

Bottoni szerint a választások jelenlegi eredményeiből az következik, hogy erre a retorikára a lakosság többsége vevő volt, ugyanakkor az ellenzék, többe közt a Jobbik, a Demokratikus Koalíció és a Lehet Más a Politika kampányüzenetei, amelyek a korrupciót, az európai értékeket vagy a demokráciát hangoztatták, nem tudták megszólítani a választókat. A szakember szerint ennek az volt az oka, hogy a teljes magyar ellenzék egy kettős csapdába esett, mivel a Fidesszel szembeni pártok képtelen voltak egymással összefogni, de ha megtették volna, valószínűleg a saját szavazóik még nagyobb arányban utasítottak volna el egy ilyen széles, de természetellenes koalíciót.

„A liberális, baloldali pártok nem tudtak egymással őszintén együttműködni, így komolytalannak tűntek a saját céljaik tekintetében is. Az egész átszavazásos taktikai művelet döcögősen ment, és egyértelműen kudarcot vallott, mert maguk a választók utasították vissza a gondolatot, elsősorban vidéken. Nehéz a jelenlegi magyarországi politikai palettán összevonni egy baloldali, liberális szavazótömeget a Jobbik által képviselt eszmékkel és azok szimpatizánsaival, akik közt még mindig van egy erősen nemzeti radikális érzelmű réteg, amely soha nem szavazna át baloldali jelöltekre”- mondta Bottoni.


A regisztrált külhoni magyar állampolgárok majdnem egésze a Fideszre szavazott


A levélszavazatok jelenlegi feldolgozottsága azt mutatja, hogy a külhoni magyarok 98,5%-os többségben a Fideszre adták voksaikat. Ez nem csak a Fidesz kampányának, hanem a határon túli politikai szervezeteknek is betudható, ugyanakkor Bottoni szerint a Fidesz a külhoni magyarságot és annak szavazatait egyrészt érzelmileg szerezte meg a kettős állampolgárság intézményén keresztül.

„A virtuális nemzeti reintegráció mára befejeződött, aki erre vágyott, könnyen megszerezhette a magyar állampolgárságot. Másrészt a Fidesz szó szerint felvásárolta a határon túli magyar elitek jelentős szegmenseit.

Ez jelenleg azt eredményezi, hogy Romániában, Szerbiában és mindenekelőtt Ukrajnában nem képzelhető el kisebbségi magyar politizálás a Fidesz anyagi, infrastrukturális és médiatámogatása nélkül. A folyamat előzménye az volt, hogy a Fidesz feladta az alternatív pártok kiépítésének projektjét, majd a sokáig ellenálló RMDSZ megnyerésére koncentrált, elsősorban a Székelyföldön. Ez kiteljesedik abban, hogy az urnához járuló magyar állampolgársággal is rendelkező szavazók 98,5%-a a Fideszre szavazott. A többi párt nem is kampányolt Erdélyben, mert ahogy Kelemen Hunor szövetségi elnök is fogalmazott, hiábavaló lett volna minden próbálkozás” - fejtette ki Bottoni.

A történész úgy gondolja, hogy ez felveti a pluralizmus kérdését Magyarországon és a határon túl is, elsősorban Kárpátalján és Erdélyben, ahol a magyarok a rendszerváltást követően is egypártrendszerben éltek, abban az értelemben, hogy a nemzetállamokon belül elsősorban a magyar pártok képviselték az érdekeiket.

Azok a folyamatok és jelenségek, amelyek a külhoni magyarok számára természetesnek tűntek az elmúlt évtizedek során, az „egy a tábor, egy a zászló” elve, illetve, hogy a magyar pártra kell szavazni az etnikai fenyegetettség miatt, áttevődtek az anyaországra is.

Magyarországon a vidéken, a nem nagyvárosokban élő szavazók jelentős részben, 55-60%-ban a Fideszre adták le voksaikat, míg ez az arány Budapesten 30-33%. A '90-es években és a 2000-es évek elején két nagy tömb, egy baloldali és egy jobboldali versengett egymással, ami mostanra megszűnt ez pedig új helyzetet teremtett. „Ez rengeteg politikai munkát igényelt, amit a Fidesz és Orbán Viktor elvégzett, és amit az ellenzék és annak pártjai, csoportosulásai nem tettek meg, ezért ez a választás megsemmisítő véleményt mondott róluk” - hangsúlyozta.

Mandátumok megoszlása az országgyűlési választásokon.Mandátumok megoszlása az országgyűlési választásokon.


Ennek a következményei hosszú távon változóak lehetnek. Bottoni elmondása szerint ebben az esetben a nyugati értelemben vett demokráciáról, pluralizmusról és az ehhez köthető értékrendről egyszerűen szó sem lehet, mert ez egy teljesen más politikai és értelmezési mezőt kíván.

„Ez egy teljesen más út, amit a Fidesz fog kikövezni. Orbán Viktor 2010 után végrehajtott egy új rendszerváltást, ami új alkotmánnyal, új törvényekkel, új gazdasági berendezkedéssel, a nemzeti burzsoázia megteremtésével, a médiatér megváltoztatásával és ezzel együtt egy új nemzeti egységretorika szüntelen használatával jött létre és minden látszat ellenére, folyamatosan erősödött. Hogy ez hova vezet, még nem dőlt el, de máris beteljesülve és letisztulva is látjuk, amit Tölgyessy Péter már néhány évvel ezelőtt megfogalmazott: nem csak egy új pártrendszer, hanem új politikai rendszer születik "- vélekedett Bottoni.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS