2018. szeptember 22. szombatMóric
16°Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Kettős állampolgárság körkép: hogy állunk ma Európában?

B. P. E. 2018. március 01. 11:12, utolsó frissítés: 21:23

Ahány ország, annyi szokás: megnéztük, hol okés a kettős állampolgárság, hol létezik könnyített honosítás, és kik szavazhatnak egyes országokban.


A kettős állampolgárság ügye időről időre felkavarja Európa állóvizeit. Legutóbb az okozott diplomáciai (és nemcsak) feszültségeket, hogy az osztrák kormányprogramba bekerült, hogy a dél-tiroli németajkúaknak osztrák állampolgárságot ad az ország. A kisebbik kormánypárt, a szélsőjobb Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) 2016 márciusában felvetette Tirol újraegyesítésének ötletét, így nem csoda, hogy a tavaly decemberben az új kormány programjába bekerült javaslat mögött sokan revizionista törekvéseket vélnek felfedezni. Az olaszok felháborodása mellett az Európai Unió vezető politikusai is problémásnak találták a tervet, és a dél-tiroli németajkú közösség is megosztott a témában – ne feledjük, Európa egyik legjobban működő autonómiájáról beszélünk. Ráadásul a helyzetet tovább bonyolítja, hogy míg Olaszország engedélyezi a kettős állampolgárságot, addig Ausztria nem.

Persze nem kell nekünk Dél-Tirolig mennünk, hogy a kettős állampolgárság dilemmáival szembesüljünk, hiszen nyakunkon vannak a magyarországi választások, amelyen sok ezer erdélyi magyar is élhet választójogával. Éppen ezért aktuális áttekinteni, hogyan működik a kettős állampolgárság intézménye Európa országaiban, különös tekintettel a szavazati jogra.

Horvátországnak talán a legérdekesebb a helyzete, hiszen elsőként élt az állampolgárság kiterjesztésének lehetőségével. Horvátországban ma ugyanannyi horvát állampolgár él, mint amennyi a határon túl. Boszniában például közel 600 ezren rendelkeznek horvát állampolgársággal. Bár eredetileg a szavazójog minden horvát állampolgárt megilletett, de ez komoly vitákat szült, miután több választás kimenetelét is döntően befolyásolták a határon túli horvátok. Ennek következtében megváltoztatták a választási törvényt, így jelenleg csak a bejelentett horvátországi lakcímmel rendelkezők szavazhatnak automatikusan. A lakcímmel nem rendelkezőknek – a magyarországi választásokhoz hasonlóan – lehetőségük van feliratkozni egy külön választói névjegyzékbe, viszont csak a külképviseleteket adhatják le szavazataikat.

Románia szintén az elsők közt vezette be a könnyített honosítás intézményét. Azok egykori román állampolgárok, akik nem saját hibájukból veszítették el állampolgárságukat, illetve első-, másod-, és harmadfokú leszármazottjaik 1991 óta ismét megszerezhetik a román állampolgárságot. Ehhez erkölcsi bizonyítványt kell felmutatniuk, nyilatkozniuk kell arról, hogy nem veszélyeztetik az állambiztonságot, és román nyelven kell elmondaniuk az esküt. Mintegy 500 ezren éltek ezzel a lehetőséggel, túlnyomó többségben a Moldovai Köztársaság és Ukrajna lakói. Az állampolgársággal szavazati jog is jár, ezt a jogukat a külföldön élők a diplomáciai kirendeltségeken gyakorolhatják.


Szlovéniában szintén létezik a visszahonosítás intézménye, de ez szigorúbb, mint Horvátország esetében: csak az kérheti ezt, aki a kérelem benyújtása előtt legalább egy évig az országban tartózkodik, illetve egyenes ágú felmenője szlovén állampolgár volt, azaz a határon túli szlovének nem kaphatják azt meg. Ezzel együtt is mintegy félmillió szlovén állampolgár él Olaszországban, Ausztriában, Horvátországban és Magyarországon, akik rendelkeznek szavazati joggal, akkor is, ha nincs szlovéniai lakcímük – ez esetben utolsó bejelentett lakcímük alapján adhatják le szavazatukat.

Szlovákia a magyar könnyített honosításnak elébe menve szigorított állampolgársági törvényén 2010-ben, ennek értelmében elveszíti szlovák állampolgárságát az a személy, aki egy másik ország állampolgárságát felveszi. Ugyanakkor megengedőbb a szlovák állampolgárságért folyamodó más állampolgárságú személyek esetében, ők bizonyos feltételek mellett megtarthatják mindkét állampolgárságukat.

Görögország csak bizonyos esetekben ismeri el a kettős állampolgárságot. Minden görög állampolgár, aki saját akaratából másik állampolgárságot szerez, vagy katonai szolgálatot teljesít, esetleg közszolgálati tisztséget vállal egy másik országban, elveszíti a görög állampolgárságát.

Azok a görög származású személyek, akik az 1946–49 között zajló polgárháború alatt politikai menekült státuszt szereztek egy másik országban, szabadon visszatérhetnek Görögországba, és eldönthetik, hogy felveszik-e a görög állampolgárságot, illetve hogy mellette megtartják-e a másik állampolgárságukat.

A görög származású külföldi állampolgárok könnyítetten szerezhetnek görög állampolgárságot, ha katonai szolgálatot vállalnak a görög hadseregben vagy katonai iskola hallgatói lesznek.

Az Albániában élő görög kisebbség tagjai speciális személyi igazolvány kiállítását kérhetik, amely származástól, nemzeti hovatartozástól függetlenül megilleti a házastársakat és a családtagokat is. A speciális személyi igazolvány a tulajdonost állandó görögországi tartózkodásra, valamint görögországi munkavállalásra jogosítja fel, de szavazati jog nem jár vele.

Ausztriában elvben kizárt a kettős állampolgárság: aki osztrák állampolgárságot kap, annak le kell mondania eredeti állampolgárságáról, aki pedig más állampolgárságot vesz fel, annak le kell mondania az osztrákról – bár ez esetben kérvényezhető az osztrák állampolgárság megőrzése. Vannak persze kivételek: a kivételes teljesítményt nyújtó sportolók, művészek feljogosítást kaphatnak a kettős állampolgárságra, a származás szerinti (más országban, osztrák szülőktől születettek) állampolgárok szintén kérhetik állampolgárságuk megőrzését, illetve kérésre megkapják az osztrák állampolgárságot azok is, akik a nemzetiszocializmus üldözöttjeként 1945. május 9. előtt emigráltak Ausztriából.

Csehország nem ismeri el a kettős állampolgárságot, de van egy fontos kivétel. A Csehszlovákia kettészakadásakor a szlovák állampolgárságot felvevő szlovákiai cseheket akkor megfosztották cseh állampolgárságuktól, 1999 óta azonban kérhetik a kettős állampolgárságot. Azok is lehetnek kettős állampolgárok, akik egy cseh állampolgár és egy más állampolgárságú személy házasságából születtek, továbbá azok is, akiket a kommunista rezsim fosztott meg csehszlovák állampolgárságuktól. A kettős állampolgárok rendelkeznek választójoggal.

Németországban a származás szerinti állampolgárság az irányadó, így ha valakinek az egyik szülője német állampolgár, maga is azzá válik, függetlenül attól, hogy hol született. A német jogrend csak kivételes esetben, és korlátolt ideig engedi a kettős állampolgárságot: ha egy legalább nyolc éve jogszerűen Németországban tartózkodó külföldi állampolgár gyereke az országban születik, megkaphatja a német állampolgárságot is, viszont 23 éves koráig döntenie kell arról, hogy melyik ország állampolgára kíván lenni.

Itt is van azonban egy jelentős kivétel, ugyanis 1993-ban Németország lehetővé tette a lengyelországi németek könnyített honosítását, amellyel a félmilliós lengyelországi német közösség jelentős része élt is a kilencvenes években. A honosítással német személyi igazolvány és útlevél is járt, azonban szavazójog nem társult hozzá.

Franciaországnak nincs problémája a kettős állampolgárság intézményével. Jó tudni azonban, hogy a kettős állampolgárok nem érvényesíthetik francia állampolgárságukat annak az államnak a szervei előtt, amelynek állampolgárságával szintén rendelkeznek, ha az adott országban tartózkodnak.

Portugália
törvényei szintén elismerik a kettős állampolgárság intézményét, bár az állampolgárságot nem könnyű megszerezni. Mintegy négymillió portugál állampolgár él külföldön, nekik be kell jelenteniük a portugál képviseleten külhoni tartózkodásukat ahhoz, hogy bekerüljenek a választói névjegyzékbe, és a parlamenti választásokon szavazhatnak, a 180 tagú parlamentbe 4 képviselőt küldenek a külhoniak.

Spanyolországban a spanyol állampolgárok felvehetik egy másik állam állampolgárságát is, és három évig megmarad a spanyol állampolgárságuk is. Ha a három év alatt nem jelzik, hogy szeretnék megtartani spanyol állampolgárságukat, elveszítik azt. A más állampolgárságú személyeknek le kell mondaniuk eredeti állampolgárságukról ahhoz, hogy spanyol állampolgárokká válhassanak. Mindkét esetben kivételt képeznek az andorrai, fülöp-szigeteki, portugál, egyenlítői-guineai és iberoamerikai (az amerikai kontinens volt spanyol és portugál gyarmatországai) állampolgárok.

Nagy-Britannia helyzete talán a legbonyolultabb, hiszen egyrészt a rendes brit állampolgárságon kívül létezik a Brit Függő Területek állampolgársága megjelölésű forma, amely a tengerentúli brit területeken élő személyekre vonatkozik – bár ezek összlakossága nem haladja meg a 180 ezret. Másrészt a Nemzetközösség (Commonwealth) is bekavar. 54 egykori brit gyarmatállamról van szó, amelynek állampolgárai, ha életvitelszerűen Nagy-Britanniában élnek, részt vehetnek a választásokon, annak ellenére, hogy nem brit állampolgárok. Harmadrészt ott van Írország, amely nem tagja a Nemzetközösségnek, de Nagy-Britanniában és Észak-ĺrországban élő polgárai indulhatnak és szavazhatnak a brit parlamenti választásokon.

Belgium 2008 óta ismeri el a kettős állampolgárságot, Olaszország szintén elfogadja azt, hogy állampolgárai más állampolgársággal is rendelkezzenek.

A Szerbiából elszármazott vagy a más országban élő, szerb ősökkel rendelkező személyek egyszerűsített eljárással szerezhetik meg a szerb állampolgárságot, de a szerb felmenőkkel nem rendelkező külföldieknek le kell mondaniuk addigi állampolgárságukról, ha fel akarják venni a szerbet. A szerb állampolgárok azonban megkötések nélkül vehetik fel más ország állampolgárságát is – így több százezer szerb állampolgár rendelkezik magyar, horvát, bosznia-hercegovinai vagy bolgár állampolgársággal is.

Ukrajnában a törvények nem büntetik ugyan a kettős állampolgárságot, de az alkotmány nem ismeri el ezt az intézményt. Az állampolgársági törvény egyértelművé teszi, hogy amennyiben egy ukrán állampolgár felveszi más ország vagy országok állampolgárságát, Ukrajna területén akkor is kizárólag ukrán állampolgárként ismerik el. A Krímben feltételezések szerint több mint százezer lakosnak volt orosz állampolgársága. Az egyszerűsített honosítás lehetőségével szintén százezernél több ukrajnai magyar élt, de a román állampolgárok száma is elérheti a százezret egyes becslések szerint.

Az elcsatolást megelőzően a Krímben feltehetően több mint százezer helyi lakosnak volt orosz állampolgársága is. Magyar állampolgárságot Ukrajnából eddig közel 90 ezren igényeltek az egyszerűsített honosítás keretében. A román állampolgársággal is rendelkező ukránok számát 50–100 ezerre, az ukrán-izraeli kettős állampolgárokét több ezerre becsülik.

Oroszország törvényei szerint a külföldi állampolgárság megszerzése nem vonja maga után az orosz elvesztését. Fontos elem, hogy Oroszország a kettős állampolgárokat kizárólag orosz állampolgároknak tekinti, és külföldön is így védelmezi őket.
A Szovjetunió 1991-es széthullása után Oroszország saját állampolgárának tekintette valamennyi lakosát, és egyszerű regisztrációval orosz állampolgárságot adott bárkinek, aki valamelyik volt szovjet köztársaságban állampolgárság nélkül maradt. A Szovjetunió szétesése után Oroszországon kívül rekedt 20-22 millió orosz jelentős része új állam polgára lett, vagy nem kívánta felvenni az orosz állampolgárságot, illetve nagyon sokan áttelepültek Oroszországba. A balti államokban ezzel együtt több százezer olyan orosz él, aki semmilyen állampolgársággal nem rendelkezik.

Bár az orosz állampolgársági törvény rendkívül rugalmas a külföldön élő oroszok tekintetében, ez a rugalmasság nem jellemző az Oroszországba költözőkre: számukra az állampolgárság megszerzésének feltétele a külföldi állampolgárságról való lemondás.


Források: mti, új szó, mta, jogiforum.hu, europainstitut.hu, wikipedia

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS