2018. február 21. szerdaEleonóra
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Az őshonos kisebbségekről szóló állásfoglalást fogadott el az Európai Parlament

B. P. E. 2018. február 08. 16:23, utolsó frissítés: 19:43

Az EP eddig csak kerülgette a kérdést, mint macska a forró kását. A szexuális kisebbségek is belekerültek.


Elfogadta az Európai Parlament plénuma szerdán A kisebbségek védelme és hátrányos megkülönböztetésük tiltása az EU tagállamaiban című állásfoglalás-tervezetet, amelyet Cecilia Wilkström dolgozott ki, és Csáky Pál felvidéki EP-képviselő volt az árnyékelőadója (shadow rapporteur).

Az EP-nek most először születik olyan állásfoglalása, amelyben hangsúlyos szerep jut az őshonos kisebbségek védelmének és diszkriminációjuk tiltásának. Az állásfoglalás – amelynek tartalma kötelező érvényű az Európai Bizottság és a tagállamok kormányai számára – az Európai Unió működéséről szóló szerződésének diszkriminációt tiltó rendelkezései, az Európa Tanács nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezménye, illetve a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája mellett többek közt a jelenleg futó Minority SafePack kezdeményezésre is hivatkozik.

Bár az állásfoglalás legnagyobb része az őshonos nemzeti kisebbségekről szól, az utolsó három paragrafus az LMBTI személyeket érinti.

Az EP strasbourgi plenáris ülésén elfogadott állásfoglalás megállapítja, hogy az uniós napirend nem foglalkozik elég kiemelten a kisebbségekkel kapcsolatos kérdésekkel; úgy véli, hogy az Unió felelősséggel tartozik a kisebbségek jogainak védelme és előmozdítása terén; szükségesnek tartja az uniós jogalkotási keret javítását annak érdekében, hogy a kisebbségekhez tartozó személyek jogait átfogó módon lehessen védeni; hangsúlyozza az uniós intézmények szerepét egyrészt abban, hogy felhívják a figyelmet a kisebbségek védelmével kapcsolatos kérdésekre, másrészt abban, hogy ösztönzik és támogatják a tagállamokat a kulturális sokféleség és tolerancia, elsősorban oktatás révén történő előmozdításában.


Az állásfoglalás hangsúlyozza, hogy a kulturális örökséggel kapcsolatos szakpolitikáknak inkluzívnak, közösségi alapúnak és részvételinek kell lenniük, bevonva az érintett kisebbségi közösségeket a konzultációba.

Csáky PálCsáky Pál


A doumentum megjegyzi, hogy az EU nem rendelkezik hatékony eszközökkel a kisebbségi jogok tiszteletben tartásának ellenőrzésére; kéri az őshonos és nyelvi kisebbségek helyzetének hatékony uniós szintű nyomon követését; úgy véli, hogy az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének fokozottan ellenőriznie kellene a nemzeti kisebbségek elleni megkülönböztetés eseteit a tagállamokban. Ugyanakkor elismeri a tagállamok fontos szerepét az őshonos, nemzeti és nyelvi kisebbségek védelmében, és emlékeztet arra, hogy a nemzeti kisebbségek védelmét, valamint a nyelven és a nemzeti kisebbséghez tartozáson alapuló megkülönböztetés tilalmát a Szerződések és a Charta is rögzíti.

Az állásfoglalás felhívja a tagállamokat: biztosítsák, hogy jogrendszerük garantálja a kisebbséghez tartozó személyek megkülönböztetésmentességét. Azt is kérik, hogy a vonatkozó nemzetközi normák alapján hozzanak célzott védelmi intézkedéseket, a hatóságoknak pedig azt javasolják, jelentsék és szankcionálják a kisebbséghez tartozó személyeket diszkrimináló köztisztviselőket.

A dokumentum hangsúlyozza, hogy a nemzeti kisebbségek természeti és kulturális örökségének értékei kulcsszerepet játszanak a társadalmi kohézió tekintetében, és azokat a jövő nemzedékei számára teljes mértékben megőrzendő eszközöknek kell tekinteni, többek között a környezetszennyező tevékenységek beszüntetése révén.

Felszólítják valamennyi tagállamot, hogy írja alá, ratifikálja és hajtsa végre az Európa Tanács nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezményét, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezmény 12. jegyzőkönyvét, valamint a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartáját, vagy aktualizálja a vonatkozó nemzetközi megállapodások irányába tett vállalásait. Hangsúlyozza, hogy a nyelvi és őshonos kisebbségeket az ezekben a dokumentumokban rögzített elveknek megfelelően kell kezelni.

A nyelvi jogok tekintetében a ösztönzi a tagállamokat a kisebbségi nyelvek használatára vonatkozó jog fenntartásának biztosítására; úgy véli, hogy az olyan közösségekben, ahol egynél több hivatalos nyelvet használnak, a nyelvi jogokat tiszteletben kell tartani anélkül, hogy az egyik nyelv jogait a másikhoz képest korlátoznák; felhívja a Bizottságot, hogy erősítse meg a regionális és kisebbségi nyelvek oktatásának és használatának előmozdítását, mivel ily módon kezelhető a nyelvi megkülönböztetés.

Az állásfoglalás külön fejezete foglalkozik az LMBTI személyek jogaival. Arra ösztönzi az Európai Bizottságot, hozzon konkrét jogalkotási intézkedéseket az LMBTI személyekkel szembeni megkülönböztetés és homofóbia ellen, ugyanakkor tartsa tiszteletben a tagállamok hatásköreit; javasolja az LMBTI személyek jogainak figyelemmel kísérését, valamint azt, hogy egyértelmű és hozzáférhető tájékoztatást nyújtsanak az LMBTI személyek és családjuk jogainak határokon átnyúló elismeréséről az EU-ban; úgy véli, hogy a tagállamoknak megfelelő lépéseket kell tenniük, hogy célzott oktatást nyújtsanak a megfélemlítés megelőzése és a homofóbia elleni strukturális fellépés érdekében.

A dokumentum sürgeti a Bizottságot annak biztosítására, hogy a tagállamok megfelelően végrehajtsák a szabad mozgásról szóló irányelvet, következetesen tiszteletben tartva többek között a családtagokra vonatkozó rendelkezéseket, és megtiltva a megkülönböztetés minden formáját. Ugyanakkor felszólítja a Bizottságot, hogy lépjen fel annak biztosítása érdekében, hogy az LMBTI-személyek és családtagjaik megfelelően gyakorolni tudják a szabad mozgáshoz való jogukat.

Az Európai Parlament elnöke az állásfoglalást továbbítani fogja az Európai Tanácsnak és az Európai Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, de még valószínűleg hosszú az út, amíg kézzelfogható eredménye lesz.

Nyitókép: Gönczy Tamás/RMDSZ.ro

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS