2018. január 19. péntekSára, Márió
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Egyre több országban korlátozzák a szabad internethasználatot

Ambrus István Ambrus István 2017. december 14. 16:19, utolsó frissítés: 2017. december 19. 12:01

A Freedom House 2017-es jelentése szerint ugyanakkor a kormányok is gyakrabban használják manipulációs eszközként a világhálót.


Egyre gyakrabban korlátozzák az internet használatát, illetve használják manipulációs eszközként a világhálót a hatóságok, mutat rá a Freedom House 2017 november elején közzétett jelentése.

A Freedom House szerint vannak olyan országok, ahol az interneten működő közösségi oldalakat és egyéb fórumokat a saját állampolgáraik manipulálására használnak a hatalmon lévő kormányok. Ezen keresztül próbálják elérni, hogy a lakosság minél nagyobb számban egyetértsen különböző kormányzati intézkedésekkel, vagy adott esetben a választások kimenetelét befolyásolják. A jelentés 65 ország esetében mérte fel a szabad internethasználat illetve a szólásszabadság helyzetét, amelyből 30 esetében az derült ki, hogy 2009 óta egyre több országban alkalmaznak olyan hivatásos személyeket, akiknek a feladata a közvélemény manipulálása.

A szabad internethasználat helyzete világviszonylatban. A szabad internethasználat helyzete világviszonylatban.


A jelentés továbbá 5 kategóriára osztja azokat a módszereket és taktikákat, amelyekkel a különböző országok kormányai a közvéleményt befolyásolják. Ezek közt vannak fizetett véleményformálók, akik különböző fórumokon az online zajló politikai diskurzust igyekeznek megváltoztatni. Ezek olyan írott tartalmak, amelyek látszólag cenzúrázatlanok. Egy másik módszer a botok alkalmazása, amelyek a közösségi oldalakon hamis profilon keresztül, valós felhasználónak tűnve terjesztenek valótlan információkat.

Egy másik módszer alapján a hekkerek feltörik a kormányellenes véleményformáló személyek személyek közösségi oldalait, vagy átveszik egyes hírportálok fölött az irányítást, ezeken keresztül pedig a saját álláspontjuknak megfelelő hamis információkat terjesztenek. Negyedik kategóriaként az álhíreket említi a jelentés, amelyek elsősorban szenzációhajhász tartalmakat terjesztve befolyásolják a választások kimenetelét. Ötödik kategória pedig a kormány mellett elkötelezett sajtóorgánumok szerepelnek, illetve olyan sajtótermékek, amelyeket kormányközeli kapcsolattal illetve tőkével rendelkező cégek vásárolnak fel, hogy azon keresztül terjesszék az annak kedvező politikai és egyéb tartalmakat.

Vannak olyan országok is, ahol bizonyos esetekben politikai vagy biztonsági okokra hivatkozva a kormányzati utasításra a mobiltelefon hálózatokat is leállították. Ezek többségében olyan országok területén történtek, ahol jelentős volt a nemzeti kisebbség aránya, amely tüntetések vagy egyéb megmozdulások során valamilyen jogokat szeretett volna kikövetelni magának.

A jelentés szerint vizsgált 65 országból 32 esetében az elmúlt évek során jelentősen csökkent a szabad internethasználat, ilyen tekintetben Ukrajnában, Törökországban és Egyiptomban a legrosszabb a helyzet, Észtországban, Izlandon és Kanadában pedig a legjobb. Voltak esetek, amelyek során az alkalmazások használatát korlátozták a hatóságok, például Indiában, ahol a kormányellenes tüntetések során WhatsApp működését akadályozták több órán keresztül. Hasonló esetek Zimbabweben is történtek, ahol az alkalmazás használatának korlátozása után 500 százalékkal drágították a mobilhálózatok internetes adatforgalmát.

Hasonló módon jártak el a hatóságok Törökországban, ahol a politikai jellegű megmozdulások során elérhetetlenné tették az alkalmazást, de emellett másik 11 országban is ugyanígy jártak el a hatóságok, hogy megakadályozzák a tömegek spontán önszerveződését. Indiában a pay-as-you-go feltöltőkártyás felhasználók adatforgalmát blokkolták. Az ilyen szolgáltatást igénybe vevők nagyrészt alacsony jövedelemmel rendelkező személyek, akik az indiai lakosság legnagyobb részét képezik.

Egyre több országban szüneteltetik a mobiltelefon hálózatok működését tüntetések ideje alatt. Egyre több országban szüneteltetik a mobiltelefon hálózatok működését tüntetések ideje alatt.


A világ egyes országaiban nagy népszerűségnek örvendő Meerkat videómegosztó alkalmazás használatát is korlátozták, ezen keresztül meggátolva az élőben készített videofelvételek megosztását. A valós időben készülő videofelvételektől tartanak a legjobban a hatóságok, amelyek lehetőséget adnak arra, hogy az átlagos internetfelhasználókból az eseményekről tudósító újságírók váljanak. Ugyanakkor egyben ez kiszolgáltatottabbá teszi a felhasználókat a hatóságok számára, elsősorban olyan országokban, ahol kevésbé érvényesül a szólásszabadság joga. Fehéroroszországban egy állatvédőt bírságoltak meg, mert a hatóságok szerint egy menhelyen készített és a világhálón közzétett videofelvételei megsértették a tömegtájékoztatás szabályozására vonatkozó törvényt.

A Freedom House szerint emelkedett az újságírók fizikai bántalmazásos eseteinek a száma is. A jelentésben az szerepel, hogy 2017-ben harminc olyan esetről van tudomásuk, amely során újságírókat fizikailag bántalmaztak. Ők nagyrészt blogerek vagy olyan újságírók, akik korrupcióval, bűncselekményekkel és politikával kapcsolatos oknyomozó anyagokon dolgoztak.

Szabad internethasználat rangsorolása országok szerint, 1-től 100-ig terjedő pontrendszer alapján.Szabad internethasználat rangsorolása országok szerint, 1-től 100-ig terjedő pontrendszer alapján.


A 2017-es franciaországi elnökválasztás során hozzávetőlegesen harmincezer hamis Facebook adatlapot töröltek a közösségi oldalról, Mexikóban pedig 75 000 hamis Twitter profilt töröltek, amelyek szintén politikai tartalmú üzeneteket terjesztettek.

A Freedom House szerint a világhálót Kínában, Etiópiában és Szíriában "cenzúrázzák" a leginkább, Izlandon és Észtországban pedig a legkevésbé. A jelentés nem tér ki a romániai internethasználat helyzetére, Magyarországot a részlegesen szabad internethasználati kategóriába sorolja, amely szerint az országban a hatóságok bírálata részlegesen tilos.

Magyarországon a hatóságok ellen megfogalmazott kritikával van baj.Magyarországon a hatóságok ellen megfogalmazott kritikával van baj.


A szervezet szerint a manipulációs és dezinformáló módszerek eredményeként egyre jobban terjed az állami propaganda, ezzel egy időben pedig csökken az internethasználók bizalma az online sajtó iránt.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS