2018. december 14. péntekSzilárda
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Mi áll a katari helyzet hátterében?

Ambrus István 2017. június 07. 11:11, utolsó frissítés: 12:41

Katarban az elszigetelés miatt megszakadt az élelemellátás, kitört a felvásárlási láz. Azzal vádolják az országot, hogy terroristákat támogat.


Egyre feszültebbé válik közel-keleten a Katar miatt kialakult diplomáciai válság. Hétfőn megszakította a diplomáciai kapcsolatot a félszigeten lévő, Arab-öböl nyugati felén fekvő országgal Bahrein, az Egyesült Arab Emírségek, Jemen és Szaúd-Arábia, később pedig Egyiptom, Líbia, Mauritius és a Maldív-szigetek is. A döntést azzal magyarázták, hogy Katar beavatkozik a belügyeikbe, nemzetbiztonsági kockázatot jelent, valamint terrorszervezeteket támogat. A diplomáciai kapcsolatok megszakítása mellett egyéb intézkedéseket is foganatosított, megszakítva a tengeri és a légi közlekedést Katarral.

A vádakra reagálva hétfőn a közel-keleti emírségek minisztériuma közölte, hogy nem avatkozik bele más országok szuverenitásába, és tiszteletben tartja az Öbölmenti Együttműködési Tanács alapokmányát. A Financial Times úgy tudja, Doha egymilliárd dollár értékű váltságdíjat fizetett az Irakban elhurcolt katari királyi család 26 tagjáért, akiket Dél-Irakban egy vadászatról raboltak el ismeretlen fegyveresek.

A király családot 2015 decemberében rabolták el, majd közel két évvel később, 2017 áprilisában engedték szabadon. Az AP hírügynökség akkor arról számolt be, hogy a Szaúd-Arábiához közeli Dél-Irakban lévő sivatagban, ahol a királyi család tábora is volt, több milícia is tevékenykedik, de a katari királyi család elrablását egyik szervezet sem vállalta magára. Az arab média a királyi család elrablását követően azt közölte, hogy a Kataib Hezbollah siíta milícia állhat az akció mögött, de ezt a csoport tagadta.

A Financial Times szerint a királyi családért váltságdíjként fizetett összeg egy része nem csak katari méltóságok kiszabadítását célozta, hanem a pénz egy részét 50, dzsihadisták által Szíriában elfogott személy kiszabadítására fordították. Sajtóértesülések szerint a pénz az al-Kaida nemzetközi terrorhálózattal kapcsolatban lévő fegyveres csoporthoz, valamint iráni biztonsági tisztségviselőkhöz folyt be. Az eset kapcsán Muhammad bin Abdul Rahman ász-Száni sejk, katari külügyminiszter az al-Dzsazirának azt nyilatkozta, hogy az ország kész a diplomáciai válságot párbeszéd útján rendezni.


A diplomáciai kapcsolatok megszakításán túl több ország, Egyiptom, az Egyesült Arab Emirátusok, Szaúd Arábia és Bahrein is lezárta a légterét a katari repülőgépek előtt. Ennek következtében nem csak, hogy nem szállhatnak le az említett országokban katari repülők, de azok légterét is kötelesek elkerülni. Ez a lépés komoly problémákat okozhat a Qatar Airways számára, ugyanis az ország egy félszigeten fekszik, melyet nyugatról Szaúd-Arábia, délen és keleten az Emirátusok határolnak, így a felszálló gépek az országot csak Irán felé hagyhatják el, nagy kerülővel.

Kis ország, nagy problémák.Kis ország, nagy problémák.


Mindemellett Katart szárazföldön csak Szaúd-Arábiából lehet megközelíteni, a diplomáciai kapcsolatok megszakítása után pedig Rijad lezárta a határt. Ez azért jelent problémát Katar számára, mert az élelmiszerellátása ezen a szárazföldi útvonalon történik, így Dohára még nagyobb nyomás nehezedik. Ennek következtében az országban kitört a vásárlási láz, az emberek megrohanták az élelmiszerboltokat. A Reuters szerint az Egyesült Arab Emírségek és Szaúd-Arábia a banki tranzakciók felfüggesztését is kilátásba helyezte.

Kép forrása:MTIKép forrása:MTI


Katar és a szomszédos országok közti viszony gyors megromlásához az is hozzájárult, hogy a katari Tamim bin Hamad Al Thani sejk az állami hírügynökségeknek nyilatkozva védelmébe vette Iránt, Donald Trump amerikai elnököt pedig kritizálta a közel-keleti látogatása után kialakult Irán-ellenes hangulat miatt. A szomszédos országok felemelték hangjukat a katari állami hírügynökségek felületein megjelent kijelentésekkel kapcsolatban. Ezt követően az állami média törölte a felháborodást kiváltott anyagokat, a megjelent híreket pedig kibertámadással magyarázták. Mindez befolyásolhatta a térségben lévő hatalmi helyzetet, ugyanis Szaúd-Arábia és Irán, a két rivális ország más feleket támogat a szíriai konfliktusban és Irakban is. Katar azáltal, hogy egyre határozottabban Irán mellett foglalt állást, felborította a térség amúgy is kényes egyensúlyát, ezért pedig elkezdődött Katar elszigetelése.

(Kitekinto/Index/BBC/Aljazeera/FinancialTimes)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS