2019. október 21. hétfőOrsolya
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Korruptabb a világ, mint egy évvel ezelőtt

2017. január 25. 15:28, utolsó frissítés: 15:28

Magyarország lecsúszott Románia mellé az 57. helyre, derül ki a Transparency International (TI) éves jelentéséből.


Tavaly több országban romlott a korrupciós helyzet, mint amennyiben javult, és 2016 azt is megmutatta, hogy erősíti egymást a rendszerszerű korrupció és a társadalmi egyenlőtlenség – emelte ki a Transparency International (TI) nemzetközi civil szervezet szerdán Berlinben kiadott éves jelentésében.

Az egymást kölcsönösen erősítő korrupció és egyenlőtlenség a politikai elit ellen fordítja az embereket, és "termékeny talajt kínál a populista politikusok felemelkedéséhez" – áll a TI úgynevezett Korrupció Érzékelési Index (CPI) felméréséről készített jelentést bemutató közleményben, amelyben hangsúlyozták, hogy a populizmus nem gyógyír a korrupcióra.

Az emberek torkig vannak a korrupció felszámolásáról szóló üres ígéretekkel, és sokan populisták felé fordulnak, akik "rendszerváltást" és a korrupció és a kivételezés körének megszakítását ígérik, de meglehet, hogy csak tovább rontják a helyzetet – írták.

"Populista vagy tekintélyelvű vezetők irányítása alatt álló országokban gyakran tapasztaljuk a demokrácia hanyatlását és egy nyugtalanító mintázatot, amely a civil társadalom megleckéztetésére, a sajtószabadság korlátozására és az igazságszolgáltatás függetlenségének gyengítésére irányuló kísérletekből áll össze" – emelte ki a közlemény szerint José Ugaz, a TI elnöke.


Hozzátette, hogy a populista vagy tekintélyelvű vezetők a "haveri kapitalizmus megszüntetése helyett általában még korruptabb rendszert vezetnek be", a korrupció elleni küzdelem pedig csak olyan országokban lehet sikeres, amelyeket a szólásszabadság, a politikai folyamatok átláthatósága, transzparenciája és erős demokratikus intézmények jellemeznek.

A TI szerint ezt jelzik a Magyarországon és Törökországban, illetve Argentínában kibontakozott folyamatok. Miután viszont a dél-amerikai országban megbukott a "populista kormány", a korrupciós helyzet javulásnak indult – mutatott rá a közlemény.

A CPI a korrupciónak a közhivatalnokok és politikusok körében érzékelt mértéke alapján értékeli az országokat. A mutató értéke 0 (nagyon korruptnak érzékelt) és 100 (nagyon tisztának, átláthatónak érzékelt) között mozoghat.

A TI 2016-os felmérésben 176 országot állítottak rangsorba. Több mint kétharmaduknál – 69 százaléknál – a CPI értéke nem éri el az 50 pontot, ami azt jelzi, hogy világszerte súlyos a korrupciós fertőzöttség a közszférában.

Az élen ismét többnyire észak-európai országok végeztek. Az első és a második helyen Dánia és Új-Zéland áll, egyaránt 90 ponttal, utánuk Finnország következik 89 ponttal, majd Svédország 88 ponttal. Az első tízben van még Svájc, Norvégia, Szingapúr, Hollandia, Kanada és Németország is. A TI vizsgálata alapján a közhatalom ezekben az országokban szolgálja leginkább a közjót, és ezekben az országokban a leginkább átlátható az állam működése.

A lista végén sincs nagyobb változás az utóbbi évekhez képest, a legkorruptabb és legkevésbé átláthatóan működő államok körébe továbbra is Észak-Korea (12 pont), Dél-Szudán (11 pont) és Szomália (10 pont) tartozik.

A korrupció érzékelési indexet a TI berlini központja állítja össze, szakértők és üzletemberek megkérdezése alapján mérik az országokban a közszektor korrupcióját.

A TI a romániai és a magyarországi korrupciós helyzetet egyaránt 48 pontra értékelte, ezzel az 57. helyre kerültek, Jordániával együtt. Tavaly 51 pontot adtak Magyarországnak, és 46-ot Romániának.

Magyarország a tavalyihoz viszonyítva hét helyet csúszott vissza - mondta Martin József Péter, a TI Magyarország ügyvezető igazgatója a szervezet jelentését bemutatva szerdán Budapesten. Kiemelte: tavaly Magyarország az elmúlt hat év leggyengébb értékét érte el a listán, korrupció elleni teljesítménye "szembetűnően visszaesett" az EU-n és a kelet-közép-európai régión belül.

Magyarország mostani 48 pontja hárommal kevesebb az előző évi teljesítményhez képest. Az EU-n belül Magyarország holtversenyben áll Romániával. Görögország, Olaszország, és a leginkább fertőzött Bulgária van a listán lejjebb az Európai Unió tagállamai közül - tette hozzá.

Martin József Péter arról is beszélt, hogy szakértőik szerint az unióban a korrupció és az egy főre jutó GDP között jelentős összefüggés figyelhető meg. Úgy vélte, a korrupció Magyarországon is megakasztja a gazdasági fejlődést, bizonytalan üzleti környezetet eredményez, ami romló versenyképességhez és egyenlőtlen jövedelem-elosztáshoz vezet. A magyar gazdaság versenyképessége nemcsak az uniós tagállamokétól, hanem a régiós országokétól is távolodik, és ennek fő oka az állami intézményrendszer elégtelen működése - jelentette ki.

Ligeti Miklós, a TI Magyarország jogi igazgatója úgy látja, hogy az elmúlt évek több példával szolgáltak arra, hogy "a hatalom birtokosai a sajátjukként tekintenek a közpénzekre Magyarországon". Azt mondta: a Magyar Nemzeti Bank csaknem 267 milliárd forintot juttatott alapítványoknak, és több mint 100 milliárd forinttal gazdagodtak azok az ismeretlen tulajdonosi hátterű, javarészt off-shore paradicsomokban bejegyzett cégek, amelyek letelepedési államkötvényeket értékesítenek az EU-n kívüli országok polgárainak.

Kathrina Ramberg, a budapesti norvég nagykövetség képviseletvezető-helyettese hangsúlyozta: a korrupció elleni erőfeszítések nagyon fontosak a demokráciában, és szükség van olyanokra, akik felhívják a figyelmet arra, ha rossz irányba mennek a dolgok. Nincs túl késő erőfeszítéseket tenni a korrupció ellen - vélekedett.



Románia két pontot, illetve egy helyet javított az előző évi eredményeihez képest. A pontszámot tíz független forrás által biztosított korrupció-percepciós adatok alapján alakították ki, írja az Agerpres.

1997 óta, amióta Romániában is mérik a közszférában tetten érhető korrupciót, egészen mostanig az ország nagyon fontos fejlődésen ment keresztül. Ez a fejlődés nem lineáris volt, de 1997 óta 18 pontot haladt előre az ország a nemzeti korrupcióellenes erőfeszítéseknek, a korrupció megelőzésével, felszámolásával és szankcionálásával foglalkozó intézményeknek köszönhetően, idézi a jelentést az Agerpres. Ehhez a folyamathoz a civil társadalom is nagy mértékben hozzájárult.

Forrás: Agerpres, MTI

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS