2019. június 27. csütörtökLászló
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Helyhatósági választások Kárpátalján - elkésett-e a magyar összefogás?

Simon Mária Tímea 2015. október 24. 09:22, utolsó frissítés: 2015. október 25. 10:16

A kárpátaljai magyarság az egyik nagy vesztese az egyre elhúzódó ukrajnai konfliktusnak. A most vasárnapi helyhatósági választásokon már szinte alig van szavazó.


Ukrajnában vasárnap, október 25-én helyhatósági választásokat tartanak. Habár a médiafigyelem az egyre fokozódó menekültválság következtében kissé enyhült az északi szomszédunkban zajló eseményekkel kapcsolatban, az ukrajnai helyzet korántsem megoldott.

A kárpátaljai magyarság szempontjából is nagy tétje van a vasárnapi helyhatósági választásoknak, hiszen most dől el, hogy a régió lakosságának 12 százalékát kitevő magyarságnak milyen erős politikai képviselete lesz megyei, járási és községi szinteken. Az esélyek növelésére a két magyar párt választási egyezséget kötött, és az ukrajnai választások történetében először indulnak közös listán a két konkurens szervezet politikusai.

Az Oroszország támogatását élvező szakadárok és az ukrán hadsereg között zajló fegyveres konfliktus befejezése érdekében a hónap elején tárgyaltak az európai vezetők, a francia és a német kormányok a megszálló csapatok kivonását sürgették a térségből. A Moszkva által támogatott kelet-ukrajnai szakadárok vezetői szintén a hónap elején beleegyeztek abba, hogy Donyec megyében a jövő évre halasszák a helyhatósági választásokat.





A 2014-es parlamenti választásokon egy magyar képviselő jutott mandátumhoz

Az Euromajdan-tüntetéseket követően 2014. májusában előrehozott választásokat tartottak, amelyen Petro Porosenko már az első fordulóban megszerezte a szavazatok 57,7%-át, így nem volt szükség a második fordulóra.

A kárpátaljai magyarság körében is Porosenko érte el a legnagyobb támogatottságot, ami annak is betudható, hogy ő volt az egyedüli jelölt, aki felvállalta a magyarok problémáit, és választási szerződést kötött a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetséggel. A megállapodás értelmében az elnökjelölt vállalta, hogy elnökké választása esetén nemcsak a nyelvi jogokat fogja garantálni, hanem megfelelő feltételeket teremt a magyar nyelvű oktatási rendszer fejlődéséhez és az új közigazgatási reform során figyelembe veszik a tömbben élő magyarok érdekeit is.

Petro Porosenko a 2014-es választásokonPetro Porosenko a 2014-es választásokon


A szintén 2014-ben megtartott parlamenti választások vegyes választási rendszerben zajlottak, vagyis a 450 fős ukrán törvényhozó testület felét pártlistákon, felét pedig egyéni körzetekben választották meg. A vegyes választási rendszer, amennyiben a választói körzeteket az etnikai arányok figyelembe vételével húzzák meg, akár előnyös is lehetne.

A 2012-es választásokkor viszont úgy alakították ki a körzeteket, hogy egyáltalán nem vették figyelembe az etnikai arányokat. 2014-ben a 2012-es választói körzetek alapján zajlott a szavazás, így a várakozásokkal ellentétben a kárpátaljai magyarságnak esélye sem volt képviselőt küldeni az ukrán parlamentbe.

A Központi Választási Bizottság annak ellenére nem módosította a választási körzetek határait, hogy egy még 2012-ben elfogadott törvénymódosítás ismét előírta az etnikai szempontok figyelembevételét a körzetesítés során. Annak ellenére, hogy a KMKSZ minden lehetséges jogi eszközt kihasznált a Központi Választási Bizottság döntésének megváltoztatása érdekében, a választási körzetek határain nem módosítottak. Ezt követően a Petro Porosenko Blokkja párt bejutó helyet ajánlott fel a KMKSZ elnökének, aki a választásokat követően bekerült az ukrán törvényhozásba.


Ukrajnában gyakorlatilag nem volt két olyan választás, amit azonos rendszer szerint tartottak volna

Az ukrán választási rendszer az ország függetlenné válása óta többször módosult. 1994-ben még többségi rendszerben zajlott a szavazás, majd 1998-ban és 2002-ben vegyes választási rendszert alkalmaztak, majd a narancsos forradalmat követően 2006-ban és 2007-ben az arányos választási rendszer volt érvényben. 2010-ben visszatértek a vegyes rendszerhez. A választási rendszer sorozatos módosítása nagymértékben hozzájárult az Ukrajnában élő nemzeti kisebbségek bejutási esélyeinek a csökkenéséhez is. A többségi és vegyes választási rendszerben valamennyire figyelembe vették a választási körzetek kialakításakor a nemzetiségi arányokat, 1994-ben, 1998-ban és 2002-ben is volt ún. magyar körzet, így minden esetben volt magyar képviselő a törvényhozásban.

2006-ban áttértek az arányos választási rendszerre, amelynek értelmében csak országos szinten bejegyzett párt indulhatott, és a bejutási küszöb 3% lett. Ez nagyon súlyosan érintette a kárpátaljai magyarságot, hiszen egy 46 millió lakost számláló országban a 150 ezer főt kitevő magyarságnak esélye nem volt teljesíteni a bejutási küszöböt. 2012-ben szintén nem alakítottak ki magyar körzetet, mint ahogy az Euromajdan tüntetések utáni előrehozott választásokon sem, annak ellenére, hogy a két magyar párt mellett a nemzetközi szervezetek és a magyar kormány is szorgalmazták.


Konfliktusos viszony a kárpátaljai magyarságot képviselő pártok között

A kárpátaljai magyarság voksaiért két magyar párt is versenyez az ukrán pártok mellett. Az elmúlt években a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és az Ukrajnai Magyar Demokratikus Szövetség között egyre mélyült a szakadék, sokan lehetetlennek gondolták a megegyezést.

A 2015-ös helyhatósági választások azért is fontosak a kárpátaljai magyarság szempontjából, mert hosszú idő óta a két magyar párt elásta a csatabárdot, megegyezésre jutott, és egyes körzetekben közös jelölteket indított.

A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség 1989. februárjában alakult meg Ungváron a kárpátaljai magyarok kulturális, politikai és szociális érdekeit védő nemzetiségi társadalmi szervezetként. 1991-ben megalakult az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség is. A két szervezetnek eleinte eltérő funkciói voltak, a KMKSZ csak a kárpátaljai magyarokat képviselte, az UMDSZ pedig Ukrajna valamennyi magyar szervezetének ernyőszervezeteként működött.

Az első törés a kárpátaljai magyarság érdekérvényesítő szervezetében 1994-ben történt, amikor a parlamenti választások kapcsán nem tudtak megegyezni, hogy az egyetlen magyar többségű, Beregszász központú választókörzetben kit indítsanak jelöltnek. A kezdeti feszültségek nyílt ellenségeskedésbe torkolltak, ami után a két párt egymás ellenében indított jelölteket, majd miután a megváltozott választási rendszer következtében egyik magyar párt sem tudott bejutni az ukrán parlamentbe, más-más ukrán pártokat kezdtek támogatni.

Noha voltak közeledési kísérletek a két politikai alakulat között, valós megegyezésre nem került sor, ami annak is betudható, hogy a 2010-es magyarországi Fidesz-győzelem után a budapesti kormánynak megváltozott a kárpátaljai magyarság érdekérvényesítő szervezeteihez való viszonya, az addig favorizált UMDSZ-t mellőzni kezdték, és a KMKSZ került tárgyalási pozícióba. Ennek egyik legismertebb következménye az volt, hogy az UMDSZ-t megfosztották a schengeni vízum kiadásához szükséges támogató nyilatkozatok kiállításának jogától.

A két szervezet évekig egymást okolta a lövészárkok elmélyüléséért. Gajdos István, az UMDSZ vezetője 2012-ben úgy nyilatkozott, hogy a két szervezet közötti ellentét a KMKSZ hibája, ők mindig a két párt közötti ellentétek megszüntetésére törekedtek, de a KMKSZ a szembenállás mellett szállt síkra. Kovács Miklós, a KMKSZ akkori elnöke szerint a két szervezet együttműködése azért is lehetetlen, mert az UMDSZ nem a kárpátaljai magyarság érdekeit képviseli. Sőt, egy 2012-es interjúban úgy fogalmazott, hogy az UMDSZ a hatalom magyar ajkú része, és habár vannak olyan helyzetek, amikor nem teljesen tiszta, hogy ki a valódi gazdája Kárpátaljának, de minden más esetben ők egyszerűen a helyi maffia aktuális főnökének magyar ajkú katonái.

2014-ben Gajdos lemondott, az új elnök Zubánics László lett, aki akkor úgy nyilatkozott, hogy a soron következő előrehozott önkormányzati választásokon létkérdés az összefogás, mert anélkül lehetetlen lesz teljesíteni a megemelt bejutási küszöböt.

Szintén elnökcsere történt a KMKSZ-en belül is, Kovács Miklóst tizennyolc év után Brenzovics László váltotta, aki a 2014-es parlamenti választásokon egyetlen magyarként jutott be az ukrán törvényhozásba.


Az 5 százalékos bejutási küszöb közös listára kényszerítette a két magyar pártot

A valódi közeledésre viszont csak 2015-ben szánták el magukat a kárpátaljai magyar politikai alakulatok.

Az UMDSZ elnöke idén júniusban levélben fordult a KMKSZ vezetőségéhez, amelyben felajánlotta az együttműködést. Brenzovics a megkeresésre azzal válaszolt, hogy csak az új választási törvény elfogadása után látják értelmét az egyeztetésnek. A megegyezést támogatta Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár is, aki július elején Ungváron mindkét magyar párt vezetőségével tárgyalt.

A megegyezést azért is tartotta szükségesnek az UMDSZ, mert az új választási törvény értelmében megemelték a bejutási küszöböt, az addigi 3 százalékról 5 százalékra. Ugyanakkor a vegyes választási rendszer következtében a községi, nagyközségi szinten egyéni szavazókörzetekben választanák meg a képviselőtestületek tagjait, de a megyei, városi, járási, illetve városkerületi szinten már nyílt pártlisták alapján.

A két párt nehezen, de közelítette az álláspontjait, és végül szeptemberben csak született egy választási megállapodás, amelynek értelmében a Megyei Tanácsba, ahová külön-külön indulva egyik párt sem tudott volna képviselőt bejuttatni, a KMKSZ listáján közösen indulnak. A listavezetőt a KMKSZ adja, Barta József személyében.



Járási szinteken azonban nem sikerült közös listákat állítani, ott mindenütt külön-külön indulnak a pártok. A beregszászi és a nagyszőlősi járásban mindkét párt indul a választásokon, míg az ungvári, a csapi és a munkácsi járásban sem kötöttek megállapodást, de ott csak a KMKSZ állított listát. Együttműködés a megyei listán kívül csak Beregszászban és Técsőn született. Beregszászban az UMDSZ listáján indulnak a KMKSZ politikusai is, de a listavezető itt is egy KMKSZ-es politikus, Darcsi Karolina lett. A polgármester-jelölt is közös, a két párt Babják Zoltán, a város jelenlegi polgármestere mögött sorakozott fel.


Rossz a választási rendszer, de már szinte nincs is szavazó

Az új választási törvény jelentősen rontja a kárpátaljai magyarság érdekérvényesítési esélyeit, hiszen a bonyolult rendszer és a bejutási küszöb megemelése mellett a választói körzetek határainak a meghúzása is a nemzetiségeket defavorizálja. A Nemzetpolitikai Kutatói Intézet még januárban készített egy elemzést, amelyben kitért arra, hogy az EBESZ ukrajnai választási missziója prioritásként fogalmazta meg Ukrajna számára, hogy a nemzeti kisebbségek arányának figyelembevételével, a kisebbségekkel konzultálva minél hamarabb rajzolja újra a választási körzeteket. Az EBESZ javaslatait azonban a Központi Választási Bizottság nem vette figyelembe, így Kárpátalján a mostani választásokkor sem lesz ún. magyar körzet.

A Központi Választási Bizottság 64 választási körzetet hozott létre Kárpátalján, a vegyes választási rendszer szerint minden képviselőjelölt mellé rögzítve van egy szavazókörzet, s végül azok a jelöltek jutnak mandátumhoz, akiknek a körzeteiben a legtöbb voksot kapta az adott pártlista. A KMKSZ-UMP-nek 55 körzetben sikerült listát állítania.

A kárpátaljai választói körzetekA kárpátaljai választói körzetek


A legutóbbi ukrajnai önkormányzati választásokon összesen 42 ezren szavaztak a külön induló két magyar szervezet jelöltjeire. Akkor a pártoknak alig sikerült átlépniük a három százalékos bejutási küszöböt a megyei tanácsban. Most még tovább csökkentheti a magyarság választási esélyeit, hogy - a történelmi egyházak becslése szerint - 20-30 ezer szavazásra jogosult kárpátaljai magyar a katonai mozgósítás elől vagy munkavállalás céljából külföldre távozott. Magyar szempontból kedvezőtlen helyzetet teremt az is, hogy a korábbi gyakorlatnak megfelelően az ukrán pártok sok magyar jelöltet indítanak a listáikon, ezzel szavazatokat vonva el a magyar pártoktól.

Nemzetközi megfigyelés mellett is sokat költenek a pártok a megvesztegetésre

Az ukrán helyhatósági választásokat nagy nemzetközi figyelem kíséri, elsősorban a kelet-ukrajnai helyzet miatt. A választásokra 1554 külföldi megfigyelő regisztrált, 14 országból és 14 nemzetközi szervezet képviseletében. Csak az EBESZ megfigyelői több mint hatszázan lesznek. De külön figyeli a választásokat az Ukrán Nemzetbiztonsági Szolgálat is. A titkosszolgálat forródrótot is létesített a választások miatt.

Kijevben már nyolcvan ízben történt feljelentés a választási szabályzat megsértése miatt.



Ukrajna több régiójában problémák voltak a szavazólapokkal is, több helyen hamis nyomtatványokat talált a választásokat ellenőrző bizottság. Kárpátalján is újra kellett nyomtatni a szavazólapokat, mert az egyik párt nevét először rosszul tüntették fel.

Szintén problémát jelent az országban a szavazatvásárlás is, a pártok költségvetésében külön tételként jelentkezik a választók megvesztegetése. Az Ukrajnai Választók Bizottsága országos civilszervezet adatai szerint egy kisebb megyei városban mintegy 100 ezer hrivnyát, egy járási alárendeltségű városban 10 ezret, míg egy nagyvárosban 600 ezret kell szavazatvásárlásra fordítani.


Szavazólap mellé behívó?

A háborús helyzetre való tekintettel nagyon sokan attól tartanak, hogy az ukrán hadsereg, kihasználva a szavazás napját, ekkor kézbesítené a katonai behívókat a hadköteles férfiaknak. A két magyar párt, Petro Porosenko elnök napokban tett sajtónyilatkozatával összhangban határozottan cáfolta ezeket a híreszteléseket, és arra kérték a külföldön tartózkodó kárpátaljai magyar szavazókat, hogy ha tehetik, a választás idejére térjenek haza és szavazzanak, hiszen jelenleg Ukrajnában nincs sem mozgósítás, sem pedig sorozás, így nem kell behívótól tartani.

Porosenko szeptember közepén függesztette fel az újabb mozgósítást, mivel a mozgósítási tervek sorra kudarccal végződtek. Nyugat-Ukrajnában a berendelt sorkatonák 27 százaléka jelentkezett a sorozóbizottság előtt. Ugyanakkor az ukrán média nem hivatalos statisztikákra hivatkozva több mint fél millióra teszi a katonai behívók elől bujkáló férfiak számát.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS