2019. december 6. péntekMiklós
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Menekült vagy gazdasági bevándorló? Az Economist számol

2015. szeptember 09. 16:31, utolsó frissítés: 16:31

A tengeren érkezők nagy többségét be kellene fogadni menekültként.


Magyarország és Szlovákia kormányfői, Orbán Viktor és Robert Fico többször beszéltek arról, hogy szerintük az európai partokat nagy viszontagságok árán illegálisan elérő, majd továbbvonulni próbáló emberek valójában nagy többségükben nem menekültek, hanem gazdasági bevándorlók. Az Economist utánajárt, a statisztikák alapján mi ezen kijelentések igazságértéke.

A menekült és a migráns közti különbség azért számít ennyire, mert az 1951-es menekültügyi konvenció és egy sor uniós törvény szerint az európai országoknak kötelességük menedéket vagy más védettségi státust biztosítani azoknak a menedékkérőknek, akik bizonyítani tudják, hogy háború vagy üldöztetés elől menekülnek. Azonban nem kötelesek biztosítani mindezt azoknak, akik egy jobb megélhetés reményében vándorolnak el, akkor sem, ha egy olyan közeget hagytak maguk mögött, amelyben nyomorban és nélkülözésben éltek. Tehát ha Orbánnak és Ficónak igaza van, a jelenlegi migrációs válság valójában a határvédelem és a visszatoloncolások megszervezésének problémája lenne,


nem pedig az elhelyezés és integráció feladatát rója az államokra.

Európai uniós statisztikák szerint idén az első negyedévben hét országból érkező migránsok esetében fordult elő, hogy több mint felük megkapott bizonyos szintű védelmet valamely tagállamtól. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) szerint a Görögországba érkezők kilencven százaléka Szíriából, Afganisztánból és Irakból érkezett az idén. Az Olaszországban partot érők között 41%-ot tesznek ki Eritrea, Szomália és Szudán polgárai, és további 6%-ot a szíriaiak.



Az Economist érvelése szerint ez azt jelenti, hogy a tengeren érkezők 75%-a olyan országból érkezik, amelynek polgárait az EU általában védelemben részesíti. A Görögországban partot érők 81%, az Olaszországba érkezők 46%-a kap jó eséllyel menekültstátust vagy másfajta védelmet.

Mások mellett a nigériaiak, bangladesiek és gambiaiak többsége azonban nem kap ilyen státust, miután átkelt a Földközi-tengeren. Szintén gazdasági bevándorlónak tekinthetik a balkáni államokból – főleg Koszovóból, Szerbiából és Albániából – a nyugat-európai országokba érkezők tömegei is.

A számok tehát azt mutatják, hogy a tengeren érkezők nagy többségét be kellene fogadni menekültként. Ám úgy tűnik, a menekültnek tekinthető emberek egy része ennek ellenére


ki fog esni a védelmi intézkedések alól.

Az Európai Bizottság új javaslata, miszerint Olaszországból, Görögországból és Magyarországból 160.000 menedékkérőt helyez el más tagállamokban, csupán azon külső országokból érkezőkre vonatkozik, ahonnan az érkezők 75%-át eddig is oltalomban részesítették. Ez jelen pillanatban a szíriaiakat, eritreaiakat és irakiakat érinti.

Magyarország abban a szerencsétlen helyzetben van, hogy a Görögországtól Németországig vezető útvonalon helyezkedik el – jegyzi meg az Economist.

Az UNHCR adatai szerint a tengeren érkezők 62%-át teszi ki a szíriaiak, eritreaiak és irakiak aránya az idén. Hozzá kell tenni, hogy e három országból érkező emberek tömegei – 227.169 személy – máris az EU határainál, vagy azokon belül van. Ha az Európai Bizottság terve meg is valósul, az abban szereplő szám – amelyet ráadásul az elkövetkező két éves periódusra irányoznának elő – jó esetben is csak a felét fedi le a menedékjogra jogosultaknak ebben az időszakban.

A számok tehát azt mutatják, az illegális bevándorlók nagy többsége védelmet kaphatna, amint megérkezik. Orbán Viktornak abban igaza van, hogy a menekültek és gazdasági migránsok közti különbségtétel gyakran nem mutatja azokat a komplex motivációkat, amelyek arra késztetik ezeket az embereket, hogy vándoroljanak. A háború katalizálja az elvándorlást, amelyet aztán a menekültek próbálnak úgy igazítani, hogy az gazdaságilag is minél kifizetődőbb legyen.

Ám az adatok szerint nagy számú bevándorló valóban háború vagy diktatúra elől menekül országából, ezért a velük való bánásmódban az európai politikusoknak igyekezniük kell egy, az eddiginél nagylelkűbb megközelítést alkalmazni – véli az Economist.

Forrás: The Economist

Fotó: a budapesti eseményeket összefoglaló videó egyik képkockája

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS