2018. október 17. szerdaHedvig
12°Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Az Iszlám Állam eltűnése nem oldaná meg az iszlám világ problémáit

S. I. 2015. május 08. 10:02, utolsó frissítés: 10:02

A válságkezelés átfogó intézkedéssorozatot igényelne, ám ennek jelei egyelőre nem mutatkoznak - hangzott el a Sapientia Egyetemi Esték kerekasztal-beszélgetésén.


Az európai nagyhatalmaknak és az Amerikai Egyesült Államoknak jelentős szerepük van a közel-keleti konfliktusok kialakulásában, folyamatos újratermelődésében és az Iszlám Állam (IÁ) létrejöttében – értettek egyet a témában szervezett kerekasztal-beszélgetés résztvevői a kolozsvári Sapientián, az Egyetemi Esték legutóbbi rendezvényén. Maróth Miklós, az MTA volt alelnöke, Rostványi Zsolt, a Corvinus Egyetem rektora és Varga Norbert politológus, a Nyugat-magyarországi Egyetem oktatója az Iszlám Államról, az iszlámról és Eurábiáról értekeztek, a moderátor Tonk Márton dékán volt.

A kétórás beszélgetés szerencsére nem arról szólt, hogy az előadók egymás kijelentéseit ismételgették és erősítették meg, hanem több kérdésben is eltérő álláspontokat fogalmaztak meg a rendkívül szerteágazó és összetett kérdéskör kapcsán. Mivel az előadás során számos aspektusra kitértek és hosszabban értekeztek az egyes témákról, így az egyszerűsítés kedvéért pontokba szedve közöljük a három előadó gondolatait, majd ezt követően foglaljuk össze a reflexiókat.

Maróth Miklós előadása

- Az iszlám világot és azon belül is az arab világot számos belső feszültség gyötri: az első világháború után a győztes nagyhatalmak saját érdekei mentén, vonalzó segítségével olyan arab nemzetállamokat hoztak létre, amelyek soha nem léteztek. Ezeknek az országoknak mára kialakult egy nemzeti öntudatuk.


- Ez a kialakult nemzeti öntudat az arab világ széttagolódása felé vinné el a fejlődést, ha nem állna szemben ezzel az iszlámnak a tanítása, miszerint az iszlám egy ummát, egy nemzetet képez. Ennek következtében az iszlám egységesítő tényező.

- Az egyik probléma az arab világ előtt az, hogy nem tudja, melyik irányba mozduljon: egy egységes arab nemzetet, egy egységes iszlám államot hozzon-e létre, egy kalifátust, aminek a teóriája most már több munkában is körvonalazódik, vagy pedig a nemzetállamokat erősítse. Vannak nemzeti öntudatok és van egy iszlám öntudat, a kettő egymásnak ellentmond, nem tudta még az arab világ eldönteni, hogy az egységes arab nemzet irányába, vagy pedig a nemzetállamok erősítésének irányába induljon.

- A modern társadalmak építése kudarcos volt az arab világban: próbálkoztak a liberalizmussal, a szocialista, baloldali gondolkodással, de egyikkel sem jártak sikerrel. Így felmerült bennük a térjünk vissza az iszlámhoz alapgondolat, mert annak idején, amikor az iszlámot komolyan vették, akkor ők vezették a világot. Egyelőre nem világos, hogy merrefelé indul az arab világ: a modern társadalmak építésének irányába, vagy visszatérnek egy szorosabb, az iszlám által ellenőrzött társadalomhoz.

- A hetvenéves európai békeperiódus azért tart, mert Európa az összes háborút az arab világba exportálta, és ők vívták meg Európa helyett. Az arab világban többé-kevésbé világosan látják az európai államok felelősségét.



- Ugyanakkor az európai államok kettős módon viszonyulnak: egyrészt van bennük egy muzulmán gőg, hogy az ő vallásuk az igazi, ők erkölcsösek, ragaszkodnak a vallásunkhoz, szemben az európaiakkal, akiknek se nemzeti, se keresztény öntudatuk, se pedig erkölcseik nincsenek. Ennek ellenére ebbe a „szörnyűséges fertőbe” vágynak mindannyian. Boldogok, ha elhagyhatják azt a területet, amelyre annyira büszkék, és átköltözhetnek arra a területre, amelyet oly mértékig megvetnek. Ez is egy feszültségforrás, hisz olyan országokban kell élniük, ahol idegeneknek érzik magukat, amelyeket lenéznek, de ugyanakkor azt érzik, hogy azoknak a társadalmaknak gyakorlatilag a perifériájára szorultak, és alsóbbrendűek az őslakosokhoz képest.

- Az IÁ kapcsán ezek a feszültségek, valamint a síita és a szunnita világ szembenállása különböző módon összetalálkoztak. Az IÁ-val kapcsolatos problémakör kezdetén Szíria problémája áll. A közel-keleti politikai hagyományok, csakúgy, mint az ortodox államok politikai hagyományai, teljesen eltérnek az európaitól. Ezek esetében az egyszemélyű vezetés az ideális, az iszlámban számos helyen van forrása ennek. Akár egy közel-keleti vezetőt nézünk, akár Putyint, mint egy ortodox állam vezetőjét, az nyugatról nézve despota. Gyakorlatilag bármelyiket, bármikor meg lehet azon a címen támadni, hogy ő nem demokratikus. Ez történt Szíriában, ahol a polgárháborút kiváltó ok nem a demokráciaféltés volt, hanem az, hogy Iránnal nem tudnak elbánni, ezért „belerúgtak a kutyájába”, Szíriába, ahol béke volt a vallási felekezetek között, többé-kevésbé egyetértés, ezért sem tudták megdönteni Bassár el-Asszad uralmát.


- Kívülről jött, pénzzel felbérelt emberek kezdték el a tüntetéseket, ami egyaránt érdeke volt a szunnita arab államoknak (Katar és Szaúd-Arábia) és a nyugati államoknak ( elsősorban az Egyesült Államoknak, Franciaországnak, Angliának, Németországnak), amelyeknek Iránnal volt elszámolásuk. Eltérő motivációk, de közös érdek alapján próbálták megdönteni a szíriai kormányt. Amikor látszott, hogy ez nem sikerül, akkor az Egyesült Államok döntetlenre visszabombázta az egész állást. Ezt a nyugtalanságot használták ki azok a szélsőséges muzulmán elemek, akiket nem lehet azzal vádolni, hogy szigorúan betartanák az iszlám előírásait. Pl. az iszlám nem engedi fegyvertelen polgári lakossággal szemben bármiféle atrocitás elkövetését, márpedig erre tömegesen van példa az IÁ területéről.

- Kalandorokról van szó, akik nem a muzulmán hit jegyében, hanem csak a nevében lépnek fel. Létrehoztak egy olyan államot, amelyik magát az iszlámmal definiálja, kalifátusként. Az atrocitásai olyan mértékben bántják a világ szépérzékét, hogy azt nem lehet semmiféle demokratikus mázzal menteni, így elvesztették a nyugati és a keleti, szunnita támogatást is.

- A helyzet megoldása érdekében az Egyesült Államok most az ellenfelet fegyverzi fel, az IÁ ellen küzdő kurdokat támogatja, akiket eddig soha a történelemben nem akartak önállónak látni, mindig elnyomták a kurd mozgalmat. Sőt, mi több, Irán segítségében is reménykednek, mert egyedül az iráni hadsereg lenne képes az IÁ-t megfékezni.

Rostoványi Zsolt előadása

- A kialakult közel-keleti helyzet jelentős mértékben a nyugatnak köszönhető. Óvatosan kell bánni az arab nemzetállamok kifejezéssel, hisz egészen más a régió ebből a szempontból, mint amilyennek az európai nemzetfogalom a nemzeteket érti. Olyan egységek kerültek össze, ahol nem volt meg az a kulturális egység, ami egy nemzetállamhoz szükséges

- A legnagyobb probléma az iszlám világban, hogy jelenleg négy olyan ország van, amelyek a bukott állam fogalmával írhatók le: Irak, ahol ez talán még a legkevésbé jellemző, Szíria, Jemen és Líbia. Ahol nincs erős állam, ott különböző törzsi, szektariánus és egyéb konfliktusok erősödnek fel, és ez megteremti a lehetőséget arra, hogy a különböző radikális szervezetek is teret nyerjenek. Olyan szektariánus konfliktusok épültek be a régióba, hogy amennyiben az IÁ-t sikerülne is visszaszorítani, marad a megoldatlan helyzet.

- Az IÁ az iszlám nevében követett el kegyetlenségeket, a közvélemény az iszlámmal azonosítja mindezt, pedig ez nem az iszlám. Nem az iszlám radikális, militáns, hanem azok a szervezetek, amelyek a saját céljaik érdekében használják fel az iszlámot, és adnak egyfajta sajátos iszlám értelmezést. Példa erre a dzsihád sajátos, torz értelmezése, amely szembemegy a mainstream értelmezéssel.

- Az IÁ-nak az a vonzereje, hogy államot, nemzetet épít. Ellentétben az al-Kaidával, az IÁ zseniálisan felismerte, hogy melyik az a terület, ahol támogatásra tud szert tenni. Irak és Szíria egyes területein kvázi állami struktúrát épített ki, bevételekre tesz szert, adókat szed, kórházakat épít, üzleteket nyit, a helyi lakosságot próbálja megnyerni magának. Megkezdődött egyfajta nemzetépítés, ami ugyanakkor ellentétes az egész régióra jellemző fragmentáltsággal.

- E miatt nagyon nehéz az IÁ elleni fellépés, mindenképpen igényli a katonai beavatkozást, de olyan békítetlen konfliktusok vannak mögötte, hogy ha sikerülne is kiszorítani az IÁ-t valahonnan, felélednek mindjárt azok a konfliktusok, amelyeket csak akkor lehetne csillapítani, ha ezekben a régiókban az élet valami módon visszatérne a normál kerékvágásba, és létrejönne egy olyan államhatalom, amelyik képes a nemzetépítés lépéseinek megszervezési folyamataival foglalkozni.

- A nyugatnak óriási felelőssége van, főleg az Egyesült Államok teljes mértékben elhibázott közel-kelet politikájának, ami a Szaddam-rendszer megdöntése óta érvényesül. A demokrácia-exportot nem fogadták ajándékként a Közel-Keleten, mivel teljesen eltérő hagyományokkal rendelkező régióról van szó. Jelen pillanatban nem az a probléma, hogy nincs demokrácia, hanem az, hogy sok országban nincs állam, és az anarchia szélén vannak.

- Az EU-ban 25-30 millió muszlim él. Talán kissé felnagyításra is került ez a demográfiai probléma, a különböző adatok is, amelyek megjelennek. Igaz, hogy a muszlim lakosság körében magasabb a népszaporulat, de olyan nagymértékű arányeltolódásokra nem kell számítani.

- Elsősorban nem civilizációs, vallási, kulturális, hanem szociális, gazdasági, társadalmi problémáról van szó, hisz a muszlim kisebbségek nagy része a társadalmak perifériáján él, a szociális mutatóik nagyságrendekkel rosszabbak, mint a többségi lakosságé.


- Nem sikerült őket integrálni sem az EU szintjén, sem a tagállamok szintjén, egyelőre nincs megoldás erre a problémára. A multikulturalizmus lehet, hogy kudarcot vallott, persze attól függ, hogyan értelmezzük a multikulturalizmust, de az biztos, hogy csődöt mondtak azok a kísérletek, amelyekkel ezt a problémát orvosolni szerették volna.

- Ezt valamilyen módon kezelni kellene, mert akut feszültséggócot jelent. Az iszlám világot évtizedek óta gyötrő problémák kezelésére és az európai helyzet kezelésére is egy nagyon átfogó intézkedéssorozat lenne szükséges, de ennek jeleit nem látni jelen pillanatban.

Varga Norbert előadása

- Nem véletlen, hogy Afganisztánban alakult ki az egyik legradikálisabb iszlamista szervezet, hisz az 1979-től kezdődő afganisztáni konfliktusban már jelentős szerepe volt az Egyesült Államoknak, hisz a Szovjetunió déli régióiban található muszlim tagországokat támogatta fegyverekkel és különböző erőforrásokkal. Az Egyesült Államok sokszor nyúlt ehhez a térséghez szerencsétlenül és nem túl előrelátó módon.

- Az IÁ több mint száz államból toborozza a híveit. Az iszlám alapkoncepciója, hogy a gazdasági beruházások, a gazdagodás lehetőségéhez hozzácsatlakozik egy szociálpolitikai megfontolás. Gazdagodni csak úgy lehet, ahol kötelezően beszedik a zakátot (kötelező alamizsna, szerk. megj.), vagy pedig önkéntesen kell hozzájárulni ahhoz, hogy azon társadalmi rétegeket, amelyek szociálisan leszakadtak, fel lehessen emelni.

- Az iszlám világ a Korán alapján abban hisz, hogy Allah helyes uralmát a kalifa tudja megvalósítani a földön. A konfliktusok ott kezdődnek, hogy ki miként értelmezi a helyes megvalósítást. A fundamentalizmus szót az iszlámmal kapcsolatban nem nagyon lehet kijelenteni, hisz egy neoprotestáns gyökerű kifejezés, és az újságírók által vette át a mainstream, hogy az iszlám szervezetek fundamentalisták lennének. „Ha ezt a szót használjuk, akkor tudni kell, hogy ha fundamentalistát akarnak találni, akkor ott van G. W. Bush elnök, egy igazi neoprotestáns fundamentalista, aki ténylegesen egy politikai teológia alapján képzelte el a saját és az USA politikai kultúrájának egy jelentős részét.”

- Az iszlám világra jellemző nagy szembenálláson belül is számos csoport között dúlnak viták. Irán és Azerbajdzsán hiába síiták, nagyon régi történelmi konfliktus van közöttük, és halálos ellenségei egymásnak. A szunnita irányzaton belül is figyelembe kell venni, hogy már a Mohamed halála utáni időszakban, egy-két évszázadon belül kialakul 4 olyan mainstream irányzat, amelyek különböző vallásjogi magyarázatokat adnak és ezen vallásjogi iskolák is konfliktusban vannak egymással, és ezek háborús konfliktusokban is megnyilvánulnak.

- Igaz, hogy a politikai iszlám a 20. század terméke, de ha azt vizsgáljuk, hogy a dzsihádisták és a harcos iszlám hogy értelmezte magát a történelemben, és keresztesek vagy a mongol betörések idején az iszlám világ hogyan értelmezte a Korán egyes szúráit, amelyek a harcra vonatkoznak, akkor pl. Ahmed ibn Tajmijja a 20. századba is beillő dzsihádot ígérne az ellenségnek, aki az iszlám világot akarja meghódítani. Az egy másik kérdés, hogy a mongolokkal szemben fogalmaz meg nagyon kemény kritikát, és ezek a mongolok rövid időn belül felveszik az iszlám hitet. Tehát az iszlám világ nagyon bonyolult, sokszínűbb, még konfliktusosabb, és rengeteg törésvonal jellemzi.


- Az EU megpróbálta azokat a közös pontokat megtalálni, amelyek minden európai államnak a közös nevezőjéül szolgálhatnak, így jutottak el a zsidó-keresztény kultúrkörhöz. Vannak azonban, akik vitatják, hogy Európát csak zsidó-keresztény alapon lehetne értelmezni, és azt mondják, hogy az iszlám nagyon régóta itt van Európában.

Reflexiók

Rostoványi Zsolt szerint is az iszlámot semmiképp nem kellene kihagyni, hisz az európai civilizáció az iszlám nélkül nem lenne az, ami. Az iszlám rengeteget tett hozzá a nyugati kultúrához, civilizációhoz, tudományhoz, gondolkodáshoz, meghatározó volt. „ Az iszlám világ rendkívül tagolt, differenciált minden szempontból. Megkockáztatom, hogy az iszlámot az interpretációk állandó küzdelme jellemzi, mindenki értelmezi az iszlámot, a Koránt, és mindenki a saját értelmezését szeretné mainstreammé elfogadtatni, az iszlamista szervezeteken belül is. Mindig nagyon óvatosan kell kezelni az általánosító kijelentéseket, amikor arról beszélünk, hogy általában az iszlám milyen. Az európai iszlám is mérhetetlenül tagolt, etnikai, vallási szempontból sokszínű, és ekként is kell kezelni a kérdéskört” – fogalmazott a szakember.

Maróth Miklós reagálásában elmondta, hogy a kereszténység mint olyan nem létezik, absztrakt fogalom, de mégis bizonyos esetekben alkalmas arra, hogy jelenségeket leírjon. Hasonló módon iszlám sincs. Keresztények és muszlimok vannak. Rostoványi megjegyzésére, miszerint az európai muszlimok problémája elsősorban szociális, úgy válaszolt, hogy azt mindenekelőtt egy kulturális probléma okozza.

„Az, hogy teljesen más a mentalitása az iszlám kultúrában felnőtt embernek, és más a keresztény Európában felnőtt embernek. Sokan mondják, hogy Európa zsidó-keresztény alapokon áll, én azzal az véleménnyel értek egyet, hogy a kereszténység a rómaiság, a római mentalitás. Gondoljunk azokra a római katonákra, akik őrhelyükön maradtak akkor is, amikor kitört a Vezúv. A munkához való viszony is egy kötelességteljesítés, ami a sztoikus filozófiából származik. Tehát a kötelességhez, a feladathoz való viszony egy európai embernek egészen mást jelent, mint egy keletinek, aki nem ezeken a római alapokon áll. Sokan mondják, hogy mennyi hasznot hajtottak a betelepülő muzulmánok Európának gazdaságilag. Ez tény. Az első generáció elvégzett egy csomó olyan munkát, amit más nem végzett volna el, de a másodiknak már jogai vannak, de kötelességei nincsenek. Tüntet, szociális segélyt akar, és nem akar csinálni semmit se” – fogalmazott.


Az MTA volt alelnöke azt elismerte, hogy a muzulmán tudósoknak sokat köszönhet Európa, de hangsúlyozta, hogy nem az iszlám módosította Európa kulturális képét, hanem azok a muzulmán tudósok, akik azt a görög kultúrát közvetítették Európa irányába, amelyik gyanús volt, és mind a mai napig gyanús az iszlám szemében. Maróth szerint a nyugat-európai muszlimok nem akarnak beolvadni a társadalomba, és az iszlám nem is teszi lehetővé ezt. „Vannak, akik nem tudnak arabul, a szüleik sem tudtak, európai egyetemre járnak, európai műveltséget szereznek, ennek ellenére a muzulmán hitük következtében képtelenek beolvadni a társadalomba, képtelenek megtalálni a helyüket, beleértve a házastársat is.

Olyan megoldhatatlan napi problémák vannak, amelyek jelen pillanatban nem abba az irányba mutatnak, hogy az iszlám közösség bármiféle módon Európába integrálódni akarna, vagy képes lenne” – mondta. Egy felmérésre is hivatkozott, - megjegyezve, hogy óvatosan kell kezelni ezeket a statisztikákat - amely szerint az Angliában élő muszlimok 80 százaléka utasít el mindent, ami angol, kivéve az angol útlevelet, míg Franciaország esetében ez az arány 50 százalék.

Varga Norbert szerint fontos arra is kitérni, hogy miért van Európában ez a rengeteg iszlám hívő. A második világháború utáni Marshall-segély óriási gazdasági prosperitást hozott, az országok pedig egymással versenyeztek, hogy minél több munkavállalót hozzanak a volt gyarmatokról. „Beszéltünk az Egyesült Államokról, hogy milyen rossz nemzetközi politikát folytatott az elmúlt évtizedekben és folytat ma is, úgy Európa is egy olyan gazdasági stratégiai döntést hozott, aminek most issza a levét” – mondta a politológus.

Rostoványi Zsolt úgy vélte, árnyalni kell a képet, hisz vannak felmérések, amelyek szerint a muszlimok szívesen integrálódnának pl. a brit társadalomba. „Az iszlámnak kétféle értelmezése létezik: az esszencialista és a pluralista. Az első szerint a muszlimok életét teljes mértékben meghatározza az iszlám, ezért magával az iszlámmal kell foglalkozni, ha meg akarjuk érteni őket. A pluralista értelmezés nem az iszlámot vizsgálja elvonatkoztatva, hanem a muszlimokat, akik rendkívül különbözőek. Egy jelentős többségük dolgozik az adott társadalomban és próbálkozik az integrálódással, mint ahogy komoly hányaduk nem. A hírekben folyton a merényletekről hallunk, de arról nem, hogy a muszlim bement a munkahelyére, és dolgozott” - replikázott Rostoványi.

Maróth szerint azért nem idézte az optimistább statisztikai adatokat, mert bizonyos esetekben a sajtó állami érdekek mentén torzít, ezért nem lehet megbízni benne. „Épp most jelent meg Udo Ulfkotte Megvásárolt újságírók c. könyve erről a kérdésről. Tudni lehet, hogy az amerikai sajtó miként dolgozik alá az amerikai külpolitika céljainak. Azok a szakértők Európában, akik amerikai lapokból tájékozódnak és utána közel-keleti témákat szakértenek, maguk sem tudják, hogy az amerikai külpolitika játékszerei” - fogalmazott.


Egy saját tapasztalatát is felidézte: az egyiptomi külügyminisztériumban tett látogatást, amikor G. W. Bush a kölcsönös segítség és a megértés alapján álló politikáját meghirdette. „Arabul beszéltem, és nekem elmondták, hogy ez csak újabb és ravaszabb módszer a keresztes háborúk újrakezdésére, és ennek egy célja van: az arab világ meghódítása. Utánam jött pár héttel egy angol külpolitikai szakértő, aki angolul beszélt. Neki elmondták, hogy ennél remekebb dolgot el se lehet képzelni, mint az új világrend, és ezt kell csinálni. Természetesen nagyon szép, amikor azt vallják a muszlimok egy felmérésben, hogy integrálódni szeretnének, meg lehet kérdezni, akkor miért nem tették? Mindig el fogják mondani, amit tőlük elvárnak, minden nyilatkozatban” – összegzett.

Az IÁ felszámolására vonatkozó moderátori kérdésére az előadók mindegyike pesszimistán nyilatkozott. Maróth szerint még nem lenne késő felszámolni az IÁ-t, de egyelőre nem látja az erre irányuló mindent elsöprő akaratot. Az amerikai demokrácia-export egyik eredménye, hogy megszűnt az 1800 éves iraki keresztény közösség, és a szíriaira is hasonló sors vár. Ezt sosem szabad szem elől téveszteni, amikor az IÁ-ról beszélünk. „Keleten az Egyesült Államok keserű tapasztalatokat szerzett, ezért inkább tisztes távolból bombáznak, félszívvel, elszánás nélkül közelítenek a problémához. Pesszimista vagyok a jövőt illetően” – mondta.

Rostoványi Zsolt azt hangsúlyozta, hogy az IÁ minden jelentősebb probléma nélkül képes finanszírozni magát. A bevételi forrásaikat az olajból származó jövedelem, a szervkereskedelem, a túszokkal és a műkincsekkel való kereskedelem adja. Varga Norbert arra hívta fel a figyelmet, hogy az IÁ a legmodernebb tőkemozgási eszközöket, modern banki és bankon kívüli eszközöket, virtuális valutákat is professzionálisan használja.

Megjegyezte: nem mondható, hogy az IÁ-nak nincs köze az iszlámhoz, vagy hogy az IÁ ne venné mintának a Koránt, és annak értékrendszerét. „Az IÁ vezetője vallását ismerő ember, vallási jogtudósok veszik körül. A túszokkal való kereskedés például a Korán értelmezése. Mohamed mindezt a hetedik századi formában leírta, és nagyon humánus, nem végzi ki a hadifoglyokat, mert nagyon jó gazdasági bevételt jelentenek. Kedvezőbben adóztatta az oázisokat, mint a bizánci vagy az iráni birodalom. Valójában azt csinálja, amit csúnya szóval a fundamentalisták, visszanyúl az alaphoz, a Koránhoz, amiből építkeznie kell egy iszlám államnak, ilyen értelemben az IÁ-nak igenis van köze az iszlámhoz és az alapvető forráshoz” – fogalmazott Varga, aki szerint történelmi léptékben mérve rövid idő alatt megszűnhet ugyan az IÁ, de reinkarnálódni fog, mivel az aranykorhoz való visszanyúlás, az umma újraépítésének kísérlete folyamatosan meg fog történni.

Fotók: Tóth Orsolya

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS