2019. október 20. vasárnapVendel
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Lehet-e “putyinizációról” beszélni Magyarországon?

B. D. T. B. D. T. 2015. február 16. 09:22, utolsó frissítés: 17:58

Van-e párhuzam az orosz és a magyarországi helyzet között?


Amióta Orbán Viktor nagy visszhangot kiváltó tusványosi beszédében az illiberális demokráciákat nevezte követendő példának, többek között Oroszországot is említve, Magyarország “putyinizációjának” témája nem tud lekerülni napirendről a magyarországi közbeszédben. Most pedig Vlagyimir Putyin Magyarországra látogat, és találkozik a magyar kormányfővel.

Bár Putyin most épp “jófiúként” pózolhat a kelet-ukrajnai szakadárokkal kötött minszki megállapodás tető alá hozásáért, hiszen tagadhatatlan, hogy nélküle semmi nem lett volna a tűzszünetből (most már nehezen is tagadná, hogy van befolyása a kelet-ukrajnai szakadárokra), azt azért sokan nem hajlandók hirtelen elfelejteni, netán megbocsátani neki, amit vélhetően vagy bizonyíthatóan az oroszországi demokrácia ellenében és az emberi jogi helyzet romlásáért tett.

Gyakorlatilag 1999 vége óta van hatalmon, 2008-ig elnök volt, utána kormányfő, majd 2012-től ismét államfő – így talán joggal láthatjuk meg benne a hatalmát bebetonozó, az ellenzékét megsemmisítő, világhatalmi ambíciókat ajnározó populista politikus prototípusának egy nagyon sikeres inkarnációját.

Így nem is tetszik mindenkinek, hogy Putyin kedden Budapesten lesz: hétfő este, egy nappal az orosz államfő látogatása előtt, "Putyin: nyet! - Európa: igen!" címmel tüntetés lesz a Humán Platform szervezésében. A tüntetők a Keleti Pályaudvartól a Nyugati Pályaudvarig vonulnak. A magyar főváros közlekedésében hétfőn és kedden is útlezárások lesznek.



Mi is ez a Humán Platform?


Ernyőszervezet, amely a kormánypárti összeesküvés-elméletek hívői szerint valószínűleg “a külföldi hatalmak ügynöke”, hiszen a Norvég Alap támogatta létrejöttét.

Önmeghatározása szerint “az egészségügy, a kultúra, az oktatás és a szociális ágazat terén működő szakmai és civil szervezetek, valamint személyek összefogása”, célja “a szakmai értékek közvetítése és védelme, az emberi életminőség javulása és a társadalmi szolidaritás erősödése”, saját feladatának pedig az érdekképviseletet, a mindenkori hatalom szakmai és civil kontrollját tekinti, amit az állampolgári aktivitás növelésével, a részvételi demokrácia meghonosításának megkísérlésével tervez megvalósítani. (Lásd bővebben itt.)


Mi is a baj Putyinnal?

Félelmetesen gazdag, egy volt szövetségese szerint ő lehet a világ leggazdagabb embere, hiszen “uralmának első 8-10 éve arról szólt, hogy annyi pénzt lopjon, amennyit csak tud”. A Kettős Mérce blog – amely a Humán Platformmal közösen három, különböző érveket és szempontokat felvonultató kerekasztal-beszélgetéssel (a jogsértésekről, az ukrajnai helyzetről, illetve a korrupciós ügyekről) készült a demonstrációra – össze is foglalta az orosz államfő “főbűneit”. Putyin vaskézzel irányítja Oroszországot, ellehetetlenítette az ellenzék működését, kezében tartja a médiát. A külföldi ügynökökként kezelt jogvédő civil szervezetekre hatalmas nyomás nehezedik, a “rendszerellenes”, “hazaáruló” tevékenység szigorú büntetést von maga után (bebörtönzött ellenzékiek, aktivisták, Pussy Riot-ügy stb.), de sötét és máig földerítetlen árnyként vetül Putyinra a csecsenföldi háborús bűnök vagy a Politkovszkaja- és Litvinyenko-gyilkosság ódiuma is. Mióta törvény tiltja a "nem hagyományos szexuális kapcsolatok kiskorúak körében való propagálását", a homoszexualitás kriminalizálása, a melegek hatósági vegzálása mellett büntetlenül maradnak az ellenük irányuló gyűlölet-bűncselekmények is.


Van-e párhuzam az orosz és a magyarországi helyzet között?

A tüntetés szervezői szerint egyértelműen igen. “Oroszországban mindennaposak a jogsértések az újságírókkal, a civilekkel, a kisebbségekkel vagy az LMBTQ emberekkel szemben. Erre számos jogvédő szervezet hívta már fel a nyilvánosság figyelmét, az esetek többségében hasztalanul. Hazánkban a jogállamiság szisztematikus lebontására irányuló szándék egyértelmű, mindössze azon van értelme vitatkoznunk, hogy hol tart ez a folyamat jelen pillanatban” – áll a tüntetés szervezői által rendezett egyik beszélgetés felvezetőjében.

A Jogtiprások a Putyin-érában című kerekasztalon a HVG beszámolója szerint elhangzott, hogy igazából a nemzetközi sajtóban botrányt okozó autoriter, elnyomó lépések 2008 után szaporodtak el; ha pedig összehasonlítjuk Magyarországot Oroszországgal, az ugyan egyértelmű és vitathatatlan, hogy “egyelőre civilnek, melegnek és újságírónak is itt jobb lenni, de az orbáni irányvonal sokakat nyugtalanít”.

“Mutassuk meg, a magyar polgárok elutasítják a putyini politikát”, szól a szervezők felhívása. Ugyanakkor Putyin látogatása jó alkalom egy újabb Orbán-ellenes felhangú tüntetésre is, mint ahogyan az alábbi videóból is kiderül. Sőt egyes résztvevők számára voltaképpen nem Putyin, hanem a magyar kormány elleni demonstráció a lényeg.



“Közös érdekünk, hogy a tüntetések erősek, nagyok és hatásosak legyenek! Ezért a Mozgalmi Minimum megbeszélésen megállapodtunk, hogy egy eseményen tiltakozunk Orbán Viktor politikája, Putyin látogatása, Magyarország elszigetelődése ellen” – áll a tüntetés Facebook-eseményoldalán.


Ukrajna: magyar vonatkozások

A tüntetést megelőző második, Keleten a helyzet változatlan című beszélgetésen Nyilas Gergő, az Index.hu Ukrajnát megjárt tudósítója a minszki megállapodást értékelve úgy vélte, Putyin elérte a Krím-félsziget bebiztosítását, arról ugyanis már szó sem esik – ehhez pedig egy még nagyobb veszély, azaz Kelet-Ukrajna elszakadásának meglebegtetése kellett. A megállapodás értelmében ugyan a térség Ukrajnán belül marad és autonómiát kap, de Oroszország befolyása továbbra is erős lesz a térségben; Moszkva elérte, amit akart, Ukrajna NATO-tagsága most már soha nem fog komolyan felmerülni, és az orosz flotta szevasztopoli állomásozása sem függ ezentúl az ingatag ukrajnai belpolitikai viszonyoktól.

Ugyanakkor nem mellékes, hogy destabilizációs szándékkal a putyini rendszer (mondjuk más titkosszolgálatok is) szélsőséges csoportokat támogat Európában. Egy jobbikos politikus moszkvai kapcsolatai miatt tavaly kémkedés gyanújába keveredett az Európai Parlamentben, mentelmi jogának felfüggesztéséről a hónap végén tárgyalhatnak.

Nyilas szerint állítólag egy “magyar sejt” is harcolt orosz oldalon a mostani konfliktusban, akiknek a kiképzése, tapasztalatszerzése a továbbiakban nemzetbiztonsági kockázatot jelenthet Magyarország és a szomszédos országok számára.

A magyar kormány Ukrajna kérdésében egyértelműen a hivatalos EU-álláspontot képviseli, Orbán Viktor pedig a minszki megállapodás megkötése után egy nappal Ukrajnába látogatott és megbeszélést folytatott Petro Porosenko ukrán elnökkel


Pragmatikus ok: az oroszok pénze

Hunyadi Bulcsú
, a Political Capital elemzője szerint elsősorban pragmatikus okokból éri meg Orbán Viktornak Putyinnal barátkozni: pl. a rezsicsökkentés nem tartható fenn az orosz hitel nélkül. Az EU túl szigorú, az IMF-et nem szeretik, kapóra jön tehát az orosz hitel, amelyre a magyar költségvetésnek szüksége van – azt viszont nem igazán tudni, milyen feltételekkel kapja meg Magyarország ezt a hitelt.

Nyilas szerint a paksi atomerőmű bővítésére Oroszországgal kötött szerződés idején Putyinék már tudhatták, hogy megszállják a Krím-félszigetet, és valószínűleg sürgették is emiatt a szerződés aláírását.


Mi a baj a paksi bővítéssel?

A civilek aggasztónak tartják azt is, hogy az orosz közeledés – a “keleti nyitás” – hátterében gyanús gazdasági-pénzügyi ügyletek állnak. A harmadik, Putyinizáció Magyarországon- Oligarchák, Paks2, korrupció című beszélgetésen Ámon Ada, az Energiaklub igazgatója amellett érvelt, egy ilyen volumenű beruházás, mint a paksi bővítés, hatalmas korrupciós kockázatot rejt magában. Az energiaipar mindig is nagy mutyikra adott alkalmat. A paksi bővítést igazából nehezen lehet energiafüggetlenségi érvekkel megindokolni, és nagy a környezeti kockázat veszélye is. Ha pedig megépül, megváltoztatja az egész ország gazdasági struktúráját, és minden téren érezhető lesz a hatása, például az alternatív energiaforrásokra való áttérés – amely amúgy az EU által szorgalmazott cél – több évtizeddel elnapolódhat.

Koncsik Anita, a K-Monitor Független Közpénzfigyelő Iroda munkatársa szerint ugyanakkor Magyarországon (még) nem lehet oligarchátusról beszélni, inkább járulékvadászatról, mert pusztán a gazdasági-politikai érdekek összefonódása, közügyekben a saját érdekek követése még nem teremti meg egy elmozdíthatatlanul beágyazódó érdekcsoport befolyását.


Nem gáz Putyinnal beszélgetni?


A magyar kormány azzal érvel, hogy Vlagyimir Putyin Angela Merkel német kancellárral és Francois Hollande francia elnökkel is tárgyalt a napokban, azelőtt pedig a finn elnökkel és az osztrák kancellárral. Miért lenne akkor gond, hogy egy NATO-tagország “pragmatikus kapcsolatot” szeretne ápolni Oroszországgal? Mint amilyen a gázvásárlás, hiszen tetszik, nem tetszik, az orosz gázra szükség van.

A Putyin-látogatás kontextusát, hangulatát, vagy az azt körülvevő körülményeket jelentősen befolyásolni fogja az, hogy közben Ukrajnában milyen helyzet alakul ki – nyilatkozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Népszabadságnak. Szijjártó szerint a kormánynak az a kötelessége, hogy Magyarország energiaellátását biztosítsa hosszú távon és stabilan. "Ebben Oroszország fontos szereplő, és az is marad az elkövetkezendő években, ha tetszik, ha nem" – tette hozzá.

Egy Mandineren szemlézett cikk arra hívja fel a figyelmet, a “Magyarország számára igenis szükséges Oroszországra nyitás Medgyessy Péterrel és Gyurcsány Ferenccel kezdődött”, utóbbi írta alá ugyanis a Déli Áramlat földgázvezeték építésére vonatkozó szerződést (amely később meghiúsult).

Címoldali fotó és nagykép: a Humán Platform a budapesti Fidesz irodákra kiragasztott plakátjai. Forrás: 444. hu portál olvasói)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS