2018. január 19. péntekSára, Márió
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Meddig terjeszkedhet az Iszlám Állam és egyáltalán mi folyik a Közel-Keleten?

kérdezett: Főcze János 2014. október 31. 09:53, utolsó frissítés: 2014. november 02. 21:30

Az, hogy az Iszlám Állam vezetője kalifának kiáltotta ki magát, radikalizálhatja az Arab-félszigetet - véli N. Rózsa Erzsébet Közel-Kelet-szakértő. Azt is megkérdeztük, lesz kurd nemzetállam?


N. Rózsa Erzsébet Közel-Kelet szakértőt, a Magyar Külügyi és Külgazdasági Intézet tudományos igazgatóját kérdeztük a Közel-Kelet helyzetéről és a különböző szereplők közötti viszonyrendszerről. Szó esett az Iszlám Államról, a kurdok helyzetéről és az egyiptomi puccs után kiépülő rendszerről, de kérdeztük a Muzulmán Testvériségről, az arab tavaszról és a Közel-Kelet hidegháborújáról is. N. Rózsa a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Magyar Történeti Intézetének Jelenkor Története és Nemzetközi Tanulmányok Tanszékén tartott előadásokat a Közel-Kelet térségéről Kolozsváron.

N. Rózsa Erzsébet 
<br />
N. Rózsa Erzsébet


Az utóbbi időben, ha valaki külpolitikai híreket olvasott, akkor azt láthatta, hogy nagyrészt az ukrajnai krízis és az Iszlám Állam volt a fő téma. Az Iszlám Állam meg is tett mindent azért, hogy róla szóljanak a hírek: a lehető legbrutálisabb módszerekkel hívta fel magára a figyelmet. Szokatlan az Iszlám Állam brutalitása a Közel-Keleten?


- Én úgy fogalmaznék, hogy szokatlan ugyan, de nem példátlan. Konkrétan Irakból már 2005-2006-ban is láttunk hasonló brutalitású képeket, videókat. Ezeket éppen az IÁ elődszervezete, az iraki al-Káida készítette. Tudnunk kell azonban, hogy ezek a brutalitások a helyi közvéleményt is sokkolják.

Ezzel volt magyarázható az, hogy 2006-ban az Amerikai Egyesült Államoknak sikerült legyőzni az iraki al-Káidát. Az amerikaiaknak csak azután sikerült visszaszorítani őket, miután a helyi lakosságnak is elege lett ezekből a brutális gyilkosságokból, és ezért hajlandóak voltak összefogni az amerikaiakkal. Akkor a csírájára sikerült redukálni a mozgalmat.

Az Iszlám Állam egyik harcosa
<br />
Fotó: NBC NewsAz Iszlám Állam egyik harcosa
Fotó: NBC News


Most is vannak olyan jelzések, hogy a helyi lakosság nem kedveli ezt a brutalitást. Az meg valószínűleg végképp nincs ínyére, hogy ezeket idegenek hajtják végre. Emellett azt sem hiszem, hogy örülnének azért, hogy a világ összekapcsolja őket ezzel a brutális szervezettel és ráadásul jönnek a bombázások, amelyek őket legalább annyira érintik. Az idegen harcosok ugyanis adott esetben odébbálltak már, mire elkezdenek bombázni egy területet, így közülük is sokan esnek áldozatul.


Amióta az Iszlám Állam felhívta magára a figyelmet, azzal szembesültünk, hogy hatalmi befolyása és az általa kontrollált terület folyamatosan növekednek. Minek köszönhető ez?

- Ennek a folyamatos hatalom-kiterjesztésnek az egyik fontos oka az, hogy a szervezet hatékonyan rá tudott telepedni az adott területen lévő különböző csoportok közötti ellentétekre. Emellett Irakban úgy érték el az átütő sikereiket, hogy a szunnita területeken kerültek szembe a nagyrészt síita hadsereggel. Ebben a kérdésben érdekegybeesés volt megfigyelhető, összefogtak a közös ellenség ellen. Ennek néhol formális jele is volt: voltak, akik letették a hűségesküt Abu Bakr al-Bagdádi (Ibrahim kalifa) előtt.

Irak etnikai arányaiIrak etnikai arányai


Azonban én úgy vélem, hogy a közös ellenség, a síiták kiűzése után ezek a csoportok óhatatlanul konfliktuális helyzetbe fognak kerülni. A harcosok együtt kell éljenek a helyiekkel, ami nem lesz egyszerű. Ezeket az embereket etetni, itatni, lakatni kell valahol. Nem lehet egyszerű például elszállásolni egy húszezres faluban ezer harcost. Vagy ki kell lakoltatni valakiket, vagy családokhoz kell elhelyezni őket. Egy iszlám világban nem működnek egyszerűen az ilyen jellegű együttélések. Nem szokás idegeneknek betüremkedni egy család életébe.

Aztán adódnak más problémák is. Például az Iszlám Állam ragaszkodik az iskolák ellenőrzéséhez. Azonban ott a radikális ideológiájukat tanítják, emellett betiltják a biológiát, matematikát, filozófiát vagy akár a csillagászatot. Idegen nyelvet sem tanítanak. Ha szülőként azt szeretném, hogy a gyerekeimnek legyen esélye az életben, akkor ezt nem fogom támogatni. Ezért van az, hogy idén Moszulban kétszer nyitották meg az iskolákat, mégsem mentek a gyerekek azóta, hogy az Iszlám Állam irányítja a várost.

Az Iszlám Állam által kontrollált területekAz Iszlám Állam által kontrollált területek


Emellett ott van a nőkérdés. Azok a nők, akik ahhoz vannak szokva, hogy viszonylag szabadon járnak-kelnek, nem fognak annak örülni, hogy hirtelen el kell takarniuk magukat és nem mehetnek el, mondjuk vásárolni, férfi kísérete nélkül. Én úgy gondolom, hogy a férfiak sem örülnek annak, hogy hirtelen minden feladat elvégzésében részt kell vegyenek. Fontos megértenünk, hogy az Iszlám Állam fegyveresei döntően nem a helyiek közül kerülnek ki, idegenek.

Most, ha egy ilyen társaság jön, rátelepszik egy közösségre és ilyenekre kényszerít, valószínű, hogy egy idő után a helyiek ellenállásába fog ütközni. Az iraki arab társadalom fejlődése nem ebbe az irányba halad. Ez egy külső, fegyveres társaság erőszakos kényszere.


Elérte az Iszlám Állam a hatalma növekedésének a határát?

- Ez egy nehéz kérdés, én azt gondolom, hogy a közvetlen, fizikai terjeszkedésének a határát elérte. A szervezet ugyanis eddig szunniták által lakott területeken tudott terjeszkedni Szíriában és Irakban is. Azonban azt nem látjuk át, hogy az Arab-félszigeten ennek még milyen lehetséges következményei lehetnek. Ugyanis, azután, hogy kikiáltották a kalifátust, ez az iszlám világban hívó szó lehet. 90 év után újra van kalifa. Ugyan nem biztos még, hogy hatással lesz az ottani erőviszonyokra, de ez akár az egész Arab-félszigetet is lángba boríthatja.

Ez abból látszik, hogy az Arab-félszigeten egyre nagyobb a tömeg, amelyik legitimnek gondolja a kalifát. Az, hogy al-Bagdádi kalifának mondta magát, nagy szó. Eddig még tudomásom szerint nem mondta senki, hogy ő a kalifa.


Miből tartja el magát ez a szervezet?

- Az Iszlám Állam fegyverkereskedelemből és olajcsempészetből, valamint vallási alapítványok és vallásos családok támogatásaiból él. Azért nem olyan jövedelmező az olajcsempészet például, mint elsőre gondolnánk. Tételezzük fel ugyanis, hogy az olaj hordója legálisan 100 dollár. Ugyanaz a mennyiség a feketepiacon lehet, hogy csak 10-20 dollárért értékesíthető.


Ön gyakran jár a Közel-Keleten. Mikor volt arra utoljára és milyen volt a benyomása akkor a térségről?

- Először is le szeretném szűkíteni. Nincs olyan, hogy elutazom és véleményt tudok mondani a térségről. Utoljára Egyiptomban voltam, idén tavasszal. Tehát ez már jóval az után volt, hogy Mohamed Murszit, a Muszlim Testvériség képviselőjét eltávolították a hatalomból. Az akkor felálló kormánynak is tagja volt a mostani elnök, Abdel-Fattáh al-Szíszi tábornok, azonban csak azután lett elnök, hogy lemondott katonai rangjáról, tehát civilként választották meg.


Hivatalosan lemondott ugyan, de ez akkor is egy katonai puccsnak néz ki. Az volt?

- Ez nagy kérdés, sokat vitatkoztak akkor is a szakértők ezen. Kívülről nézve akár azt is lehetne mondani, hogy katonai puccs volt, hiszen katonák hajtották végre és a sikerük után az elnököt házi őrizetbe rakták, vádat emeltek ellene. De van egy másik szempont is. Mindez a mi európai fogalmaink szerint nem demokratikus hatalomátvétel, hisz egy demokratikusan megválasztott elnököt erővel távolítottak el a hatalomból. Igen ám, de az egyiptomiak már milliós tüntetéseket szerveztek Murszi ellen, sőt volt egy olyan ellenzéki mozgalom, amely összegyűjtött huszonkét millió aláírást azért, hogy távolítsák el Murszit a hatalomból.

Al-Szíszi egyik választási plakátjaAl-Szíszi egyik választási plakátja


Ez a Murszi elleni mozgalom azért válhatott ilyen átfogóvá, mert Murszi megszegte az összes demokratikus játékszabályt. Emellett a saját híveit ültette mindenhova a hatalomba és lassan egy diktatúra fele tolódott a hatalomgyakorlásban. Emellett egy iszlám alapú társadalmat akart építeni, ami megint sokak ellenérzetét váltotta ki.

Mohamed el-Baradei - akit nyugati értékek mentén gondolkodónak szoktunk elfogadni -, sem ért egyet azzal, hogy katonai puccs lett volna Egyiptomban. Szerinte egy demokratikus kezdeményezés volt, ami eltávolította Murszit a hatalomból. Itt valójában egy demokrácia-értelmezési problémáról van szó, mert az egyiptomiak úgy gondolják, hogy a demokrácia a népakarat érvényesülése. E szerint a logika szerint itt a népakarat érvényesült, mert milliós tüntetéseken követelték Murszi eltávolítását.


Megbukott a Muzulmán Testvériség?

- Csatát veszített, de nem bukott meg. Éppen Egyiptomban veszítette a legnagyobb csatáját és ez az egész mozgalomra hatással van. De azokban az arab országokban, ahol jelentős támogatottságot tud felmutatni, így Egyiptomban is, továbbra is jelentős erő marad. Ez nem fog változni akkor sem, ha betiltják őket.


Megbukott az arab tavasz?

- Nem, egyáltalán nem hiszem ezt. Ezek a dolgok hosszútávon működnek. Azt gondolom, hogy az arab tavasszal valami igazán jelentős változás indult el – vagy vált láthatóvá - az arab társadalmakban, és akkor is, ha európai szemszögből vannak visszalépések, azt gondolom, hogy a végeredmény valamilyen sajátos arab út lesz. Ez lehet akár országonként eltérő is. Úgy látom, hogy az arab országok egyedi arab nemzetállamokká váltak. Éppen ezért ezután arab országokról kell beszéljünk, nem arab világról.


Beszéljünk egy keveset a kurdokról. Lassan úgy néz ki, mintha lenne esély arra, hogy létrejöjjön egy független Kurdisztán. Ön szerint van erre lehetőség?

- Ha lenne esély, akkor az az iraki Kurd Regionális Kormányzat területén jönne létre. Ott volt egy népszavazás is, amelyen 90% fölött támogatta a lakosság a függetlenséget. De ugyanakkor a nemzetközi közösség nyilvánvalóvá tette, hogy nem akarja a tartomány kiválását Irakból. Azóta a kurd vezetők úgy működnek, hogy lebegtetik ugyan, hogy a kurd nép az önállóságot akarja, de nem viszik szakításra a dolgot.




Az Iszlám Állam előretörésekor, mikor már közeledtek Erbilhez, az iraki Kurd Regionális Kormányzat fővárosához, volt egy olyan pillanat, hogy azt gondoltam, hogy van lehetőség egy független Kurdisztánra. Most viszont úgy gondolom, hogy ez a pillanat elmúlt és vélhetőleg Irakon belül kell maradjanak.


A szíriai kurdok is egyfajta autonómiában élnek. Van esély arra, hogy megtartsák?

- Én azt gondolom, hogy Bassár al-Aszad szíriai elnök nem ér rá velük foglalkozni. Aszad ugyanis már a szíriai polgárháború elején igyekezett „kiiktatni” a kurdokat, azért, hogy ne kelljen ott erőket lekötnie és, hogy ne kelljen tőlük is tartania. Nem hinném, hogy Aszad hirtelen visszafoglalná Szíriát. Ha az Iszlám Államot sikerül nekik visszaszorítani, akkor valószínűleg maradni fog ez a kvázi-önrendelkezés.

Ki akadályozhatná meg? Törökországnak nem tetszik ugyan, hogy az iraki kurdok után a szíriaiak is autonómok lettek, de úgy tűnik, hogy nem akar vagy nem tud közbeavatkozni. Az Iszlám Állam általi fenyegetettség sem késztette az török hadsereget arra, hogy bevonuljon például Kobanebe. Így gondolom, hogy van esélyük megtartani az autonómiájukat, főleg, hogy sem Aszad ellenzéke, sem Aszad nem eléggé erős annak a leépítésére. Azt nem lehet tudni, hogy mi történne, ha Aszad vagy az ellenzéke győz. Az is lehet, hogy meghagyják az szíriai kurdok autonómiáját.


Meg fog bukni Aszad?

- Szerintem nem fog megbukni. Lehet ugyan, hogy neki személyesen mennie kell, de ez egyre kevésbé tűnik valószínűnek. Én nem lennék meglepődve, ha nem bukna meg.


Szíriában és Irakban is polgárháborút vívnak. Van olyan elmélet, hogy a Közel-Keleten igazából hidegháborús helyzet van, amelyet közvetítőkön át vívnak. Miről szól ez?

- Ez az elmélet Szaúd-Arábiára és Iránra vonatkozik. A két állam, a forradalmi és a konzervatív iszlám, valamint a szunnita és a síita muszlim ideológia miatt áll szembe egymással. Ugyan mindkét állam tartózkodik a nyílt háborútól, de közvetítőkön keresztül folyik a harc a térség gazdasági erőforrásaiért és a befolyásért.

A Közel-Keleten, úgy látszik, egyfajta status quo alakult ki. Eszerint az Arab-félszigeten Szaúd-Arábia a hegemón hatalom, aki nem tűr beavatkozást. Ezzel szemben hallgatólagosan eldőlni látszik, hogy Irakban nagyobb befolyása van Iránnak a síita többség miatt. Azonban az is látszik, hogy mindketten abban érdekeltek, hogy Irak stabil maradjon, de soha többé ne jelenthessen veszélyt rájuk, tehát ne erősödhessen meg túlságosan.


N. Rózsa Erzsébet Iszlám Államról írt tanulmányát itt, Kobaneről írt tanulmányát itt lehet elérni.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS