2019. november 19. keddErzsébet
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Skócia: határ legyen, vagy csak egy Hadrianus által húzott vonal?

F.J. 2014. szeptember 18. 12:12, utolsó frissítés: 12:59

Hadrianus római császár egy falat építtetett a mai Skócia és Anglia közé. A fal 1707 óta csak turisztikai látványosság. Lehet újra határ?


Nagy-Britannia a napóleoni háborúktól egészen a második világháborúig a nemzetközi rendszer központja és legfontosabb aktora volt. Emellett az ipari forradalom egyik éllovasaként, majd annak a leghatározottabb leépítőjeként és végül a brit jóléti állam kiépítőjeként egyedi módon meghatározta a világtörténelmet, ma is a fejlődő országok egyik modelljének számít.

A skótok és angolok közötti 1707-es Acts of Union ugyan egy Anglia-súlypontú államot létesített, azonban ennek az államnak a népessége gyarmatosítóként származásra való tekintet nélkül kivette a részét India és a többi gyarmat igazgatásában, valamint az azokból származó jövedelem lefölözésében.

arethescotsindependentyet.comarethescotsindependentyet.com


Mindezek ellenére ismert, hogy a skót függetlenség visszaállításának gondolata legalább 300 éves, ami a hosszú történelmi rivalizálás és gyakori háborúskodás következménye. Skóciának Anglia volt az elnyomó nagyobb szomszéd és Angliának Skócia a gyengébb partner, amellyel meg kell lenni ugyanazon a szigeten, és ennél fogva potenciálisan az ellene létrehozandó szövetségek központja. Az ezek mentén vívott háborúk mind a kölcsönös bizalmatlanságot táplálták, még az unió után is.

A bizalmatlanság, ami talán érthető is volt egy pontig, akkor vált kevésbé jogossá, amikor 1998-ban, a Skót törvény (Scotland Act) révén, a brit devolúciós folyamat keretében visszaállították a független Skót Parlamentet, ami komoly önrendelkezést biztosított Skócia számára.

Stratfor: mi az az erő, ami vonzóvá teszi a gazdasági bizonytalanságot?

A Stratfor alapítója és elnöke, George Friedman írásában azt kérdezi, hogy mégis milyen áramlat lehet olyan erős, ami akár a gazdasági bizonytalanságot is vonzóvá teheti?

A válasz rá egyszerű:

a nemzetek önrendelkezésének az elve és a nacionalizmus.

Friedman felsorolja az európai mozgalmakat is, amelyek amiatt születtek, hogy az európai nemzetek nem ugyanazon a határon belül léteznek, vagy össze vannak zárva egy másik nemzettel: Katalónia, Baszkföld, Flandria és Vallónia. Vagy a csecsenek és a dagesztániak, vagy a karéliai finnek, akik Oroszországgal kerültek egy határon belül. Vagy az észak-olaszországi gazdagabbak a dél-olaszországi szegényebbekkel is ilyen példa, valamint az azeriek és az örmények közötti konfliktus sem a rendezettek sorát gyarapítja. De Friedman felsorolásába belekerülnek a romániai és a szlovákiai magyarok is, mint az első világháború utáni rendezés kárvallottjai.

Fotó: paisley.org.ukFotó: paisley.org.uk


Friedman arra hívja fel a figyelmet, hogy ez nem csak önrendelkezésről szól, hanem arról is, hogy egy nemzet a magáénak gondolt területen legyen önálló. És ebben gyökereznek a konfliktusok lehetőségei, hisz ezek a területek nagyon sokszor – legalább részlegesen – fedik egymást. Éppen ezért vannak arra építve az 1945 utáni európai nemzetközi kapcsolatok, hogy a határok nem változtathatóak, csak nagyon indokolt esetekben, mint például a német egyesülés vagy a csehszlovák államalakulat széthullása, de akár Koszovó esetét is ide sorolhatjuk.


Ha Nagy-Britannia eltűnhet, akkor mi állandó Európában?

Nagy-Britannia eltűnése szimbolikus jelentőséggel bírna. A gazdasági válságból éppen kilábaló Európai Unióban egy új konfliktusforrást jelentene Skócia függetlenedésének a modellje, amire Friedman szerint Európának éppen most van a legkevesebb szüksége, és nem is eléggé erős ahhoz, hogy megfelelően kezelhesse.


Mi történhet?

Ha Nagy-Britannia eltűnik, akkor egy független, gyengébb és talán csalódott Anglia fog szavazni 2017-ben az EU-s tagságáról, miközben egy frissen született, gazdasági bizonytalanságban lévő Skócia igyekezne belépni az EU-ba, amit a Skócia által jelentett modelltől rettegő államok – olyanok, mint Románia, Spanyolország, Belgium – fognak nagy valószínűséggel megvétózni.

Emellett Skócia lakosságának nagy hányada EU-párti, emiatt az angolok EU-tagságáról szóló népszavazás nagyobb eséllyel hozná az euroszkeptikusok győzelmét. Skóciában erős baloldali mozgalom is van, anélkül Angliában végképp a konzervatívok oldalára billenne az egyensúly, és a bevándorlás-ellenes retorikát meglovagoló Ukip is sokkal nagyobb súllyal rendelkezne a parlamentben.

Anglia emellett komoly biztonsági problémákkal is szembesülne, ugyanis Skócia területén vannak elhelyezve a nukleáris töltetei és az azt hordozó tengeralattjárók. Ezek áthelyezése, amellett, hogy lecsökkentené a hatótávolságukat, azért is nehezen kivitelezhető, mert nincsen más hadi kikötő Angliában, amely megfelelően kiépített lenne ezekhez a műveletekhez.


Elszakad?

Az érdeklődés, ami a 307 éves Nagy-Britannia további sorsát illeti, példátlan arányú: a 4,4 millió szavazásra jogosult skóciai lakosból a szeptember 2-i határidőig 4,29 millió, vagyis hozzávetőleg 97 százalék regisztráltatta voksolási szándékát. Szakértők 80 százalék feletti tényleges részvételre számítanak, ami szintén példa nélküli lenne a skóciai választások történetében.

Az utolsó közvélemény-kutatási adatok - a bizonytalanok kiszűrésével számolva - azt jelezték, hogy a skót választók 51 százaléka kíván szavazni a függetlenség ellen, és 49 százalékuk adná voksát az elszakadásra Nagy-Britanniától. A népszavazás első eredményei péntek hajnalra várhatóak.

Forrás: Stratfor, HVG, MTI, Cink, 444

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS