2018. november 13. keddSzilvia
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Megállapodtak az ukrajnai tűzszünetről

2014. szeptember 02. 11:07, utolsó frissítés: 2014. szeptember 06. 14:44

A donyecki szeparatisták és Kijev szombaton kölcsönösen a tűzszünet megsértésével vádolták egymást.


szeptember 6. 14:41 A donyecki szeparatisták szombaton azzal vádolták meg az ukrajnai kormányerőket, hogy megszegték a tűzszünetet - jelenti az AFP. A tűzszünet szeptember 5-én 18 órakor lépett érvénybe, ám a lázadók szerint 21 órakor Donyeck perifériáján jelen voltak az ukránok rakétái és nehézfegyverzete. Válaszul Kijev azzal vádolta meg a lázadókat, hogy hadserege állásait lőtték a tűzszünet hivatalos életbe lépése után. (mediafax)

szeptember 6. 11:56 A tűzszüneten nem szegték meg a felek az éjszaka, nem érkeztek jelentések éjszakai harcokról - írja a BBC. Petro Porosenko ukrán elnök sürgette a konfliktus hosszú távú megoldásáról szóló egyeztetések elindítását. A kelet-ukrajnai lázadók azonban kijelentették, a tűzszünet nem azt jelenti, hogy lemondanának az Ukrajnától való elszakadásról.

szeptember 6. 08:24 Ukrajna Nemzetbiztonsági Tanácsa és az önhatalmúlag kikiáltott Donyecki Népköztársaság katonai parancsnoka péntek este megerősítette a kelet-ukrajnai tűzszünet életbe lépését. Petro Porosenko ukrán elnök a fegyvernyugvás bejelentését követő első nyilatkozatában azt mondta, a tűzszünetet hatékony nemzetközi felügyeletnek kell biztosítania.

A fegyvernyugvásról szóló jegyzőkönyv a harcoló felek között közvetítő, Kijev és a szakadárok mellett Oroszország és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) képviselőiből álló úgynevezett kontaktcsoport minszki ülésén született meg, bár az egyezség tágabb kérdéseiről Porosenko korábban megegyezett Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.


Az Interfax hírügynökség értesülései szerint a jegyzőkönyv tizennégy pontból áll, és egyebek mellett tartalmazza a tűzszünet ellenőrzésének részleteit, valamint rendelkezik a két oldal közti fogolycseréről is.

Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök hangsúlyozta, attól tart, Oroszország meg fogja szegni a tűzszünetet, ezért biztosítékokra, illetve az Egyesült Államok és az Európai Unió támogatására van szükség a béke betartatásához.

Igor Plotnickij, a szakadárok által önhatalmúlag kikiáltott "Luhanszki Népköztársaság" elnöke újságíróknak azt mondta, hogy a fegyvernyugvás ellenére továbbra is el akarnak szakadni Ukrajnától.

A Kreml üdvözölte az ukrán válság rendezését célzó tűzszüneti megállapodást. Dmitrij Peszkov, az orosz államfő szóvivője elmondta: Moszkva reméli, hogy a felek pontosan végrehajtják a dokumentumban foglaltakat, és abban is bízik, hogy a felek folytatják a tárgyalásokat az ukrán válság teljes rendezéséig.

Barack Obama amerikai elnök kijelentette, hogy bizakodó, de szkeptikus az Ukrajna és a kelet-ukrajnai szakadárok között pénteken létrejött tűzszüneti megállapodással kapcsolatban. Az elnök erről a NATO kétnapos walesi csúcstalálkozóját követően pénteken megtartott sajtótájékoztatóján beszélt. Obama egyúttal sürgette, hogy az Egyesült Államok európai szövetségesei állapodjanak meg új Oroszország elleni szankciókról, amelyeket felfüggeszthetnek majd, ha a béke tartósnak bizonyul.
. (mti)


16:10 A harcok szüneteltetéséről szóló jegyzőkönyvet írtak alá Kijev és a kelet-ukrajnai oroszbarát szakadárok képviselői pénteken Minszkben a kontaktcsoport ülésén; a fegyvernyugvás helyi idő szerint 18 órakor lép életbe - jelentette az Interfax orosz hírügynökség a minszki tárgyalásokhoz közel álló forrásokra hivatkozva.

16:04 Megállapodás jött létre a NATO walesi csúcsértekezletén egy új gyorsreagálású alakulat létrehozásáról. Ezt Anders Fogh Rasmussen főtitkár jelentette be péntek délután, az észak-atlanti szövetség kétnapos walesi csúcstalálkozójának főbb eredményeit ismertetve.

Rasmussen szerint az alakulatot "bárhol a világon" be lehet vetni kollektív védelmi, illetve válságkezelő feladatok végrehajtására nagyon rövid idő alatt.

A főtitkár szerint az alakulat "néhány ezer fős" szárazföldi erőből áll, és műveleteit légi, haditengerészeti és különleges feladatokra kiképzett egységek támogatják.

Rasmussen szerint ehhez a NATO a szövetség területének "keleti térségeiben" hoz létre vezénylési és ellenőrző létesítményeket.

Nem sokkal korábban David Cameron brit miniszterelnök azt mondta, hogy az új NATO-erő központja Lengyelországban lesz. (mti)

13:09 A Nyugat fenntartja ugyan Oroszországgal szembeni szankciós politikáját Moszkva ukrajnai beavatkozása miatt, de ezek a korlátozó intézkedések feloldhatók lennének, ha az Ukrajnában javasolt tűzszünet tartósnak bizonyulna - mondta Philip Hammond brit külügyminiszter pénteken Newportban, a walesi NATO-csúcstalálkozó helyszínén.

Az atlanti szövetség állam-, illetve kormányfői csütörtökön, a találkozó első napján találkoztak Petro Porosenko ukrán elnökkel, és teljes támogatásukról biztosították Ukrajnát. Porosenko óvatos derűlátásának adott hangot azt illetően, hogy pénteken tűzszünet léphet életbe Kelet-Ukrajnában.

A nap folyamán Minszkben e szempontból kulcsfontosságú háromoldalú találkozót tartanak: az ukrán és az orosz fél között az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) képviselője játszik közvetítő szerepet.

Ugyanezen a napon, a tervek szerint a délutáni órákban döntenének az EU-országok az Oroszországgal szembeni gazdasági szankciós rezsim újabb intézkedéseiről. Egyes diplomáciai források szerint azonban a tűzszüneti kilátások megjavulása miatt ezeknek az intézkedéseknek a tényleges hatályba léptetését egyelőre függőben hagynák, és kivárnák az ukrajnai fejlemények alakulását.

Hogy mennyi idő lenne elégséges annak megállapításához, hogy a tűzszünet tartósnak ígérkezik, egyelőre nem tisztázott. Egyes nyugati diplomaták arról beszélnek: egy hetet kellene adni Vlagyimir Putyin orosz elnöknek arra, hogy tanújelét adja a válság megoldására irányuló eltökéltségének. Más források szerint három nap lehetne a "kötelező színvallás" előírandó határideje.

Hammond a BBC-nek Newportból adott nyilatkozatában nem az új szankciós lépések elhalasztását, hanem azok életbe léptetését szorgalmazta, ám ő is lehetségesnek mondta, hogy a tűzszünet tartóssága esetén ezeket a korlátozó intézkedéseket feloldják.

12:51 Többnemzetiségű gyorsreagálású NATO-alakulat létrehozásának tervét jelentette be pénteken a brit miniszterelnök.

David Cameron a walesi Newport kisvárosban folyó NATO-csúcsértekezlet második, záró munkanapját megnyitó nyilatkozatában kijelentette: az alakulat központja Lengyelországban lenne, és az egység 2-5 napon belül bevethető lenne "bárhol a világon".

Az alakulat a NATO megreformált reagáló erejének részét képezné, előretolt egységekkel a kelet-európai szövetségesek területén, és előre elhelyezett felszereléssel és infrastruktúrával.

Ha erről végleges megállapodás születik, az Egyesült Királyság 3500 főt delegálna e többnemzetiségű erőbe - mondta a brit kormányfő. (mti)

szeptember 5., 10:15 Oroszország semmisítse meg a Krím önhatalmú elcsatolását, hagyjon fel a kelet-ukrajnai szakadárok támogatásával, az Ukrajna területén végrehajtott mindenfajta egyoldalú katonai akció vagy felforgató cselekmény a nemzetközi jog kirívó megsértésének tekintendő - áll a NATO-Ukrajna Bizottság csütörtökön Newportban elfogadott közös nyilatkozatában.

A NATO-tagországok állam- és kormányfői határozottan elítélték Moszkvát amiatt, hogy önhatalmúlag, jogellenesen elcsatolta a Krím félszigetet, és szándékosan destabilizálja Kelet-Ukrajnát, megsértve a nemzetközi jogi normákat. Felszólítják Oroszországot, hogy vonja vissza a Krím önhatalmúlag végrehajtott annexióját, amelyet a közös nyilatkozat elfogadói nem ismernek el.

Ugyancsak követelik Moszkvától, hogy szüntesse be a kelet-ukrajnai fegyveresek támogatását, vonja vissza csapatait, hagyjon fel az ukrán határ mentén és az e határon átnyúló hadműveletekkel, tartsa tiszteletben a helyi lakosság jogait, beleértve a krími tatárokét is, tartózkodjék az Ukrajna elleni újabb agresszív akcióktól. Mindenfajta egyoldalú katonai lépés vagy felforgató cselekmény Ukrajna területén - bármilyen, akár humanitárius ürüggyel is történjék - a nemzetközi jog égbekiáltó megsértésének tekintendő - olvasható a dokumentumban.

A NATO-tagállamok vezetői szerint ezek a cselekmények aláássák Ukrajna biztonságát, és érzékenyen érintik az euroatlanti térség egészének a stabilitását és biztonságát is.

A nyilatkozat aláírói ugyanakkor támogatják Ukrajna törekvését, hogy a politikai rendezés útját járja, üdvözölnek minden olyan találkozót, tárgyalást, amelyen a felek a békés megoldás mellett kötelezik el magukat. Oroszország azonban vállalt kötelezettségei ellenére közvetlen katonai intervenciót hajt végre Ukrajnában, és fokozza a lázadóknak nyújtott támogatást - áll a nyilatkozatban. Felszólítják Moszkvát, hogy változtasson magatartásán, tegyen lépéseket a válság továbbterjedésének a megállítására. (mti)

17:09 Petro Porosenk ukrán elnök reméli, hogy pénteken Minszkben sikerül megállapodásra jutni Oroszországgal és az EBESZ képviselőivel az ukrán békefolyamatot illetően. Ha ez megtörténik, kész azonnal tűzszünetet hirdetni – közölte a walesi csúcstalálkozón.

A Sky Newsnak egy hivatalos NATO-képviselő azt mondta, hogy már 3000 katonát küldött Oroszország Ukrajnába, és számuk egyre nő. (hvg.hu)

17:00 Ukrajna NATO-tagságának szorgalmazása kisiklathatja az ukrajnai békefolyamatot – figyelmeztetett Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az Európa Tanács főtitkárával tartott moszkvai találkozóján csütörtökön.

Ne provokáljon a Nyugat azzal, hogy Ukrajna NATO-tagságát lebegteti. Az ilyen hangok aláássák az ukrajnai békefolyamatot – hnagsúlyozta Lavrov.


Megkezdődött a NATO-csúcs Walesben

Oroszország támadást intézett Ukrajna ellen - állapította meg Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár csütörtökön a dél-walesi Newportban, ahol a nap folyamán az atlanti szövetség tagországainak csúcsvezetői péntekig tartó tanácskozást kezdenek.

"Drámaian megváltozott biztonsági környezetbe kerültünk" - fogalmazott újságírók előtt a főtitkár. Oroszország - mondta - támadást intézett Kelet-Ukrajna ellen. Moszkva ugyan tagadja, hogy csapatokat vezényelt volna Ukrajnába, de a helyszínen tapasztalt tények Rasmussen szerint azt mutatják, hogy legalább ezer orosz katona tartózkodik a szomszédos ország területén.

Az észak-atlanti szövetség üdvözölte a béketeremtési erőfeszítéseket, ám igazából az a fontos, ami a terepen történik - hangsúlyozta a főtitkár, utalva Vlagyimir Putyin orosz elnök tűzszüneti felszólítására.

12:56 Veszély esetén nem korlátozhatják a NATO tagállamait az olyan megállapodások, mint a NATO-Oroszország Alapító Okirat - fejtette ki a lengyel védelmi miniszter egy csütörtöki német lapinterjúban, megkérdőjelezve a szerződés érvényességét.

Tomasz Siemoniak a Die Welt című lapnak adott interjúban kiemelte: a NATO-ban ugyan vita zajlik a Oroszországgal 1997-ben kötött megállapodás jelentőségéről és jövőjéről, de "a szövetségesek és a Nyugat számára világos, hogy Oroszország a Krím félsziget bekebelezésével és a határok átrajzolásával megsértette a szerződés előírásait".

Rámutatott: hogy a NATO azelőtt kötötte meg a megállapodást, hogy felvette tagjai közé Lengyelországot. Hangsúlyozta: Lengyelország számára az a legfontosabb szabály, hogy amikor "NATO-tagállamok segíteni akarnak egy szövetségesnek, akkor megtehessék mindazt, amit helyesnek tartanak".

Varsó szerint nem szabad engedni, hogy "veszély esetén egy ilyen dokumentum (a NATO-Oroszország Alapító Okirat) korlátozza Németországot, Franciaországot vagy Lengyelországot" - húzta alá a lengyel védelmi miniszter.

A varsói vezetés a politika szintjén azt várja a csütörtökön megkezdődött NATO-csúcstalálkozótól, hogy erősítse meg a kollektív védelem elvét, amelyre az észak-atlanti szövetség épül. A "konkrétumok szintjén" pedig azt várja, hogy erősítse meg a NATO jelenlétét Kelet-Európában - mondta Tomasz Siemoniak.

Az úgynevezett nagyon gyors reagálású NATO-erő kiépítésére vonatkozó tervvel kapcsolatban azt mondta: a lengyelek számára "az a biztos tudat a legfontosabb, hogy valódi veszély esetén azonnal jönnek a katonák".

A szövetség jelenlétének erősítésével kapcsolatban kiemelte, hogy Varsó nem támaszpontok létrehozására, hanem a rotációs alapon szervezett gyakorlatokra helyezi a hangsúlyt. "A gyakorlatozó katonák fontosabbak, mint a kaszárnyákban állomásozók" - mondta a miniszter.

A Tomasz Siemoniak vezette tárca terveiről a Handelsblatt című német üzleti lap azt írta, hogy a következő tíz évben 30 milliárd euró értékben szereznek be fegyverrendszereket. A lengyel hadsereget nyugati technológiával szerelik fel, elfordulva a hagyományos beszállítótól, Oroszországtól. A fejlesztések első részeként 70 szállító helikoptert és 32 harci helikoptert vásárolnak, 3-4 milliárd euró értékben. A szállító helikopterek beszerzésére kiírt tendert még az idén elbírálják, a második tenderről pedig jövőre döntenek - írta a Handelsblatt, megjegyezve, hogy a csütörtökön véget érő kielcei MSPO hadiipari szakkiállításon 27 országból csaknem 500 cég jelent meg, és egyetlen orosz sincs közöttük. (mti)


A franciák nem szállítják le a Mistralt

12:55 Az ukrán válság fejleményei miatt a francia kormány felfüggesztette az első, Mistral osztályú helikopterhordozó hajó októberre tervezett leszállítását Oroszországnak - közölte szerdán a francia elnöki hivatal.

"(Francois Hollande) köztársasági elnök megállapította, hogy a tűzszünet perspektívájának ellenére, amely még megerősítésre és végrehajtásra vár, a feltételek nem adottak ahhoz, hogy Franciaország engedélyezze az első helikopterhordozó leszállítását" - olvasható az elnöki közleményben.

Moszkva még 2011-ben írt alá megállapodást Párizzsal két, Mistral típusú francia hadihajó megrendeléséről. Az első, a Vlagyivosztok leszállítása 2014 októberében esedékes. Az utóbbi hetekben az amerikai és a brit diplomácia erős nyomást gyakorolt Párizsra annak érdekében, hogy halassza el az első hajó átadását, a francia kormány azonban ez idáig erre nem volt hajlandó. (mti)

12:50 A NATO bármilyen agressziótól megvédi baltikumi tagjait, de tiszteletben tartja a NATO-Oroszország Alapító Okiratban foglaltakat - mondta a német kancellár szerdán Berlinben.

Angela Merkel a wales-i NATO-csúcs kezdete előtt egy nappal tartott sajtótájékoztatón kérdésre válaszolva megerősítette korábbi álláspontját, amely szerint nem szabad megsérteni a NATO Oroszországgal kötött alapszerződését, azzal együtt sem, hogy az ukrán válságban követett orosz politika elfogadhatatlan, és a szövetségnek tekintetbe kell vennie a balti államok aggodalmait.

Ezért a NATO-csúcson a szövetség reagálási képességének javításáról döntenek majd, hogy a NATO gyorsabban léphessen fel a Baltikum térségében kibontakozó bármiféle fenyegető folyamattal szemben - mondta Angela Merkel, utalva "a NATO lándzsahegyének" nevezett, új, nagyon gyors reagálású erő kiépítésére vonatkozó tervre.

Hangsúlyozta: a döntések "teljes mértékben megfelelnek" majd a NATO-Oroszország Alapító Okiratnak.

A német kancellár ezt az álláspontot fejtette ki augusztus közepén tett rigai látogatásán is, amikor a NATO kelet-európai jelenlétének erősítésére vonatkozó igényekkel kapcsolatban azt mondta, hogy "nem csak egy NATO alapokmányunk van, de egy NATO-Oroszország partnerségi megállapodásunk is, amelyet ebben a pillanatban nem szeretnék átírni".

Az 1997-es megállapodás alapján a felek tartózkodnak attól, hogy jelentős újabb állandó katonai erőt telepítsenek a másik területével határos térségekben.

Ugyanakkor a balti államok szerint a lehetséges agresszió kivédésére erősíteni kell a NATO jelenlétét a régióban, ami csapatok telepítését, támaszpontok kiépítését jelenti, Toomas Hendrik Ilves észt államfő pedig szerdán annak a véleményének adott hangot, hogy az orosz fél érvénytelenítette a megállapodás bizonyos részeit az ukrán válságban tanúsított magatartásával.

Szerdán az NATO-csúcson képviselendő német állásponttal kapcsolatban név nélkül nyilatkozó berlini kormányzati források kiemelték: a kormány továbbra is abból indult ki, hogy az ukrán válságot nem lehet katonai eszközökkel megoldani. Hozzátették: egyetlen NATO tagország sem javasolta, hogy fegyverszállításokkal támogassák a kijevi vezetést a kelet-ukrajnai oroszpárti szakadárok elleni harcban, és az sincs napirenden, hogy Ukrajna csatlakozzon az észak-atlanti szövetséghez. (mti)

12:30 Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök "porhintésnek" nevezte Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán meghirdetett kelet-ukrajnai béketervét.

A kormányfő szerint a terv valójában az Ukrajna területén tartózkodó "orosz terroristák" megmentéséről szól.

"Ez az úgynevezett terv egy újabb próbálkozás a nemzetközi közösség megtévesztésére a NATO walesi csúcstalálkozója előtt, és kísérlet arra, hogy elkerüljék az elkerülhetetlent: az Európai Unió újabb szankcióit Oroszországgal szemben" - idézte a kormány sajtószolgálata az ukrán miniszterelnököt.

"Putyin valódi terve Ukrajna megsemmisítése és a Szovjetunió felélesztése" - szögezte le Jacenyuk.

A miniszterelnök szavai szerint már nincs bizalom az orosz elnök egyetlen béketervében sem. "Minden korábbi, Oroszországgal egyeztetett megállapodást, Genfben, Normandiában, Berlinben, Minszkben az orosz rezsim vagy egyszerűen figyelmen kívül hagyott vagy arcátlanul megsértett" - jelentette ki Jacenyuk.

A miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy a legjobb terv az "Oroszország által Ukrajna ellen viselt háború" befejezésére egyetlen pontból áll: Oroszország kivonja Ukrajna területéről "reguláris hadseregét, zsoldosait és terroristáit". "Ekkor lesz béke Ukrajnában" - fűzte hozzá.

Kijelentette, hogy Kijev terveket vár a NATO-tól és az Európai Uniótól az "agresszor" megfékezésére.

Jacenyuk a nap folyamán korábban, a kormányülésen kijelentette, hogy Ukrajnának új védelmi doktrínára van szüksége, amely Oroszországot agresszornak minősíti. "Oroszországról ki kell mondani a dokumentumnak, hogy az elsődleges és egyetlen agresszor állam, amely Ukrajna területi épségét fenyegeti" - fogalmazott.

Hírügynökségi jelentések szerint a Mongólia fővárosában tartózkodó Putyin szerdán - a NATO walesi csúcstalálkozójának kezdete előtt egy nappal - hét pontból álló tervezetet hirdetett meg a kelet-ukrajnai helyzet rendezésére. Orosz források alapján a terv egyebek között azt tartalmazza, hogy az ukrán fegyveres erők és az oroszbarát szeparatisták egyaránt vessenek véget az előrenyomulásnak Donyeck és Luhanszk megyében, valamint az ukrán hadsereg vonuljon vissza olyan távolságba, amely lehetetlenné teszi a lakott területek elleni tüzérségi támadásokat. (mti)

szeptember 4., 12:00 Az ukrán katonák csütörtökre virradóra legalább száz szakadár fegyverest és orosz katonát öltek meg Kelet-Ukrajnában, ahol az éjszaka folyamán is súlyos harcok voltak - jelentette Dmitro Timcsuk, a kelet-ukrajnai harcokat figyelemmel kísérő ukrán katonai szakértő, az Információs Ellenállás nevű szervezet koordinátora.

Timcsuk szerint az erőátcsoportosítás után a hadsereg csapásokat mért az ellenség állásaira Donyecknél, Horlivkánál, Szukalova Balkánál, Sztarobesevenél és Amvroszijevkánál. A szakadárok és az orosz hadsereg támadásai alábbhagytak ugyan, de nőtt közvetlenül Oroszország területéről indított támadások száma - idézte az UNIAN hírügynökség Timcsukot.

Orosz hírügynökségek szemtanúkra hivatkozva arról számoltak be, hogy éjfél óta az ukrán hadsereg tüzérsége intenzíven támadja Donyeck város egyes kerületeit. A városháza közlése szerint Donyeck egész területén nincs ivóvíz-szolgáltatás, és a mobiltelefon-hálózat sem működik. A leszakadt villanyvezetékek miatt sokfelé a trolibuszok sem közlekednek.

A Ria Novosztyi hírügynökség közben cáfolta szerdán az orosz médiában szerdán, szemtanúkra hivatkozó híreket, amelyek szerint az oroszbarát szakadárok ellenőrzésük alá vonták a stratégiai fontosságú donyecki repülőteret. A Prokofjev repülőtér továbbra is - a harcok áprilisi kezdete óta - az ukrán fegyveres erők kezén van, de a szakadárok csütörtökön is folytatták a légi kikötő ágyúzását és az aknatámadásokat.

Volodimir Kononov, a szakadárok által önhatalmúlag kikiáltott Donyecki Népköztársaság "védelmi minisztere" azt mondta, hogy a lázadók kettős körgyűrűbe zárták a repülőteret, ezért az ukrán katonák nem tudnak onnan kijutni. Mint mondta: vagy megadják magukat, vagy a halált választják. Kononov az egyik legfontosabb feladatnak nevezte a repülőtér bevételét.

A luhanszki repülőteret viszont három nappal ezelőtt ellenőrzésük alá vonták a szakadárok, de a heves harcok következtében a repülőtér olyan súlyos károkat szenvedett, hogy használhatatlanná vált.

13:44 Szemtanúk szerint a kelet-ukrajnai oroszbarát szakadárok ellenőrzésük alá vonták a donyecki repülőteret szerda reggel, két nappal a luhanszki légikikötő bevétele után.

Kijevben ezt hivatalos források egyelőre nem erősítették meg. A donyecki repülőtér stratégiai fontosságú volt a fegyveres erők számára, az elmúlt hetekben súlyos harcok folytak a légikikötő birtoklásáért, ott zajlottak a Kijev által terrorellenesnek elnevezett hadművelet egyik leghevesebb fegyveres összetűzései. Előző nap az Ukrajinszka Pravda ukrán hírportál azt jelentette, hogy a donyecki repülőteret egyelőre a szakadárok állandó támadásai ellenére tartják az ukrán katonák. Erről egy ott tartózkodó katona beszélt a hírportálnak.

Dmitro Timcsuk, a kelet-ukrajnai harcokat figyelemmel kísérő ukrán katonai szakértő közben arról számolt be szerdán, hogy a szakadárok és az orosz katonák gyakorlatilag ellenőrzésük alá vonták már Luhanszk megye egész déli részét, a Donyeck megyével határos területet.

A szakértő operatív értesülései szerint az szakadárok és az "orosz megszállók" arra készülnek, hogy ellenőrzésük alá vonják a Donyeck városától délre lévő területet egészen az Azovi-tenger partján fekvő Mariupol kikötővárosig. A terület egyelőre az ukrán fegyveres erők ellenőrzése alatt van.

Timcsuk közölte, hogy heves harcokról kaptak jelentéseket Donyeck megyéből Debalceve település térségéből, ahol az terrorellenes erők korábban elvágták egymástól a Donyeck és a Luhanszk megyei szakadár egységeket. Heves harcok folynak Donyecktől délre, az orosz határnál lévő Amvroszijivka városánál is, ahol Kijev szerint a múlt héten hatoltak be orosz katonák Ukrajnába, hogy segítséget nyújtsanak a szakadároknak.

A szakértő értesülései alapján az elmúlt éjjel összesen 20 alkalommal vették tűz alá az ukrán egységeket a szakadárok a terrorellenes övezetben, valamint orosz területről Grad rakéta-sorozatvetővel lőttek át a határon a Luhanszktól nem messze lévő határszakaszon, Makarove településnél.

A Hromadszke ukrán televízió szemtanúkra hivatkozva szerdán azt jelentette, hogy az éjjel tüzérségi támadás érte a Luhanszktól északra fekvő Scsasztya várost. A lövedékek egy része a kórház területén csapódott be. Egy orvos az interneten keresztül közölte, hogy a kórházból a teljes személyzetet sikerült időben evakuálni. A város lakói pincékben töltötték az éjszakát. A lövedékek becsapódásával keletkezett légnyomás kitörte szinte minden lakóház ablakait.

A terrorellenes erők sajtóközpontja szerdai közleményében azt írta, hogy az ukrán fegyveres erők tüzérségi csapást mértek a szakadárok egy bázisára a Donyeck megyei Sznyizsnénél, és több mint 100 "orosz zsoldost semmisítettek meg".

A sajtóközlemény szerint miközben az ukrán katonák kivonultak a luhanszki repülőtérről, "megsemmisítettek" mintegy száz "terroristát", hét páncélozott szállítójárművet és két harckocsit. Kijev terroristáknak nevezi az oroszbarát szakadár fegyvereseket. (mti)

12:40 A Kreml szerint Putyin nem egyezhetett meg tűzszünetről, mert Oroszország nem része a konfliktusnak. Porosenko hivatala korábban azt közölte, ő és Putyin telefonon kötöttek tűzszünetet. (bbc)

12:37 Uniós diplomáciai körökben az ukrajnai válság kezdete óta most első ízben felmerült annak a lehetősége, hogy Oroszországot kizárják a nagyszabású nemzetközi kulturális, gazdasági és sportrendezvényekről - írta a szerdai Financial Times.

A londoni gazdasági napilap által látott "opciós lista" szerint - amelyet megküldtek az EU-fővárosoknak - az Európai Unió fontolgatja, hogy javasolja-e Oroszország részvételi jogának felfüggesztését egyebek mellett a Forma 1-es autóversenyeken és az európai labdarúgókupákban.

A Financial Times szerint felmerült az Oroszországnak ítélt 2018-as labdarúgó-világbajnokság bojkottjának lehetősége is.

A lap által idézett diplomáciai források szerint a világbajnokság bojkottja nem szerepel az EU által e hét végéig kilátásba helyezett újabb szankciólehetőségek között, de az uniós nagykövetek legutóbbi értekezletén egyes delegációk, különösen az észtek és a litvánok "nagy lelkesedéssel fogadták az ötletet".

Mujtaba Rahman, az Eurasia Group nevű globális politikai-gazdasági kockázatelemző csoport európai elemzőrészlegének vezetője a Financial Timesnak azt mondta, hogy "határozottan hidegháborús érzetet kelt" valamely tekintélyes nemzetközi sportrendezvény bojkottja. Hozzátette ugyanakkor, hogy egy ilyen lépés sokkal fájdalmasabban érintené Oroszországot, mint bármilyen pénzügyi EU-szankció.

A Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) a Financial Times megkeresésére közölte: tartja magát ahhoz a nyilatkozatához, amelyet a malajziai utasszállító repülőgép júliusi lelövése után adott ki; eszerint a világbajnokság megrendezése erőteljes ösztönzője lehet a népek és kormányok közötti konstruktív párbeszédnek. (mti)

12:33 Vlagyimir Putyin orosz elnök személyében egy új Adolf Hitler jelent meg - figyelmeztette a Nyugatot keddi tévényilatkozatában az ukrán belügyminiszter tanácsadója, s úgy vélekedett, hogy az ukrajnai fegyveres konfliktusba beavatkozó Oroszország ellen az lehet az egyetlen hatékony szankció, ha Európa leállítja az orosz olaj- és gáz vásárlását.

Anton Herascsenko a TSN.ua hírportállal (az ukrán 1+1 tévécsatorna portálja) folytatott konferenciabeszélgetésben - nyilvánvalóan Putyinra utalva - azt mondta, talány számára, miért igyekeznek szemet hunyni az európai országok és az Egyesült Államok afelett, hogy megjelent egy új Adolf Hitler, aki háborút folytat a szabad és független Ukrajna ellen.

Herascsenko szavai szerint ez az új Hitler ukrán embereket öl, és megölte a malajziai légitársaság közel háromszáz utasát is.

A Malaysia Airlines Boeing 777-es utasszállító gépe július 17-én zuhant le Donyeck megye egyik, oroszbarát szakadárok által ellenőrzött részén. Feltételezések szerint szakadárok lőtték le egy orosz légvédelmi fegyverrel, s a gépen tartózkodó 298 ember közül senki sem élte túl a katasztrófát. A szakadárok tagadják, hogy közük lenne a történtekhez.

Herscsenko azt mondta, furcsának találja, hogy ezek után Oroszországot miért nem nyilvánítják a terrorizmussal kapcsolatban álló országnak.

"Azt gondolom, hogy a válasz egyszerű: a világ nem áll készen arra, hogy katonákat adjon, akik segíthetnének nekünk megvédeni az országunkat, de még arra sem hajlandó, hogy valóban hatékony büntetőintézkedéseket vezessen be Oroszországgal szemben" - hangsúlyozta az ukrán belügyminiszter tanácsadója.

Véleménye szerint az egyetlen hatékony, Putyin megállítására alkalmas szankció Oroszországgal szemben az lehetne, ha leállítanák az orosz energiahordozók vásárlását. Herascsenko hozzátette: minden nap, amikor Európa országai "milliárdokat fizetve" olajat és gázt vesznek Oroszországtól, Moszkva ukránok elleni háborúját szponzorálják. (mti)

11:33 Az ukrán elnökség közlése szerint Petro Porosenko államfő és Vlagyimir Putyin orosz elnök tűzszünetet kötöttek Kelet-Ukrajnában, írja a BBC.

Korábban az MTI szerint Vlagyimir Putyin szóvivője szerdán a két elnök telefonbeszélgetéséről azt mondta, az orosz és az ukrán államfő véleménye nagymértékben megegyezik az ukrán válságból kivezető útról.

Dmitrij Peszkov nem árult el részleteket, csak annyit mondott: "az államfők arról cseréltek véleményt, mit kell elsősorban tenni annak érdekében, hogy mielőbb megszűnjön a vérontás" Délkelet-Ukrajnában. (hírszerk.)




A NATO hadgyakorlatra készül Ukrajnában

9:10 Ukrajna nyugati részén NATO-hadgyakorlatra kerül sor szeptember folyamán – írja a Washington Post. Az ukrán-lengyel határhoz közeli hadgyakorlaton a NATO-tagországok több, mint ezer katonája vesz részt. A hadgyakorlatot eredetileg 2015 júliusára tervezték, de előrehozták, hogy így is megmutassák, hogy Ukrajna, bár nem tagja a NATO-nak, de élvezi a NATO-tagországok támogatását.





Több, mint 1 millió ukrajnai menekült el a harcok kezdete óta, állítja az ENSZ.

Kijev: egy nap alatt 15 ukrán katona esett el Kelet-Ukrajnában

9:02 Az elmúlt 24 órában az ukrán fegyveres erők 15 tagja esett el és 49 sebesült meg a Kelet-Ukrajnában folyó harcokban – közölte Andrij Liszenko, az ukrán Nemzetvédelmi és Biztonsági Tanács (RNBO) szóvivője keddi kijevi sajtótájékoztatóján.

A szóvivő szavai szerint az elmúlt egy nap alatt 50 „ellenséget” semmisítettek meg a Kijev által terrorellenesnek nevezett – oroszbarát szakadárokkal, valamint az ukrán vezetés szerint az őket támogató orosz katonákkal harcoló – ukrán erők, valamint egy Grad rakéta-sorozatvetőjüket.

Közölte, hogy a Donyeck megye déli részén, az Azovi-tenger partján fekvő Mariupol kikötővárosánál három támadás érte hétfőn az ukrán egységeket. Mindhárom támadást visszaverték, egy ukrán határőr harc közben életét vesztette.

A mariupoli polgármester egy tévéinterjúban elmondta, hogy a város lakói önkéntes munkában erősítik a település határainál lévő ellenőrző posztokat, és második védvonalat építenek a várostól mintegy 15-20 kilométerre.

„Mariupol egy erődítmény. Lakói egységes Ukrajnában képzelik el a jövőjüket, és készek megvédeni városukat” – jelentette ki a polgármester. (mti)


Stratégiai vereséget szenvedtek az ukránok

Az ukrán fegyveres erők vereséget szenvedtek a Donyeck megyei Amvroszijivkánál, és a stratégiai fontosságú szaur-mohilai magaslaton, amely Donyeck és Luhanszk megye, valamint az oroszországi rosztovi terület határánál fekszik. A hírek a két térség elvesztéséről már egy hete keringtek az ukrán médiában, de az RNBO még most sem erősítette meg.

Előző nap a luhanszki repülőteret kényszerültek feladni a terrorellenes erők. A luhanszk megyei kormányzó tájékoztatása szerint a repülőteret a harcokban teljesen lerombolták a szemben álló csapatok, még a leszállópályákon nem tudnak repülőgépeket fogadni.

Az Ukrajinszka Pravda ukrán hírportál jelentése szerint a donyecki repülőteret egyelőre a szakadárok állandó támadásai ellenére tartják az ukrán katonák. Erről egy ott tartózkodó katona beszélt a hírportálnak.

Az ukrán Szabadság Rádió keddi jelentése szerint előző nap egy ukrán katonai konvojt támadás ért Donyeck megye északi részén, Szlovjanszk városánál. A területet már több hónapja visszafoglalták a szakadároktól és az ukrán fegyveres erők ellenőrzik. Veszteségekről a híradásban nem számoltak be. (mti)


Péntekig döntenek az Oroszország elleni új uniós szankciókról

8:57 Az Európai Unió tagállamainak kormányai péntekig döntenek az Oroszország elleni új szankciókat tartalmazó csomagról – közölte kedden az Európai Parlament külügyi bizottsága előtt Brüsszelben Federica Mogherini, az EU soros elnöki tisztét betöltő Olaszország külügyminisztere, akit a tagállami csúcsvezetők az új uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselői tisztségre jelöltek.

Hétfőn és kedden megbeszéléseket folytattak az uniós tagállamok nagykövetei, az Európai Bizottság pedig szerdáig terjeszti elő a véglegesített javaslattervezetet, amelyről péntekig döntés születik majd a tagállamok részéről – mondta Mogherini.

A bizottság négy területet, az energia-, illetve védelmi szektort, a kettős felhasználású cikkek forgalmát, illetve a pénzügyi területet magában foglaló bővített szankciós csomag összeállítására készül – fűzte hozzá az olasz miniszter.


Megtiltanák az orosz államkötvények vásárlását

Diplomáciai források szerint az új korlátozó intézkedések egyike az lehet, hogy megtiltják az európaiaknak orosz államkötvények vásárlását. Ezzel azt kívánják nehezíteni, hgy Moszkva piaci feltételek mellett tudja finanszírozni kiadásait. Az új szankciós lépéseket elképzelhetőleg össze fogják hangolni a világ hét legnagyobb ipari államát tömörítő csoport, a G7 szintjén is – mondta egy diplomata.

Oroszország továbbra is fontos szerepet játszik mind regionális, mind pedig globális síkon, az EU-nak azonban nem stratégiai partnere a továbbiakban – vélekedett Mogherini. A kapcsolatok ilyetén befagyasztása nagyrészt Oroszországon múlott – mondta, hozzáfűzve, hogy talán valamikor a jövőben Moszkva a stratégiai partneri státus visszaszerzése mellett dönt majd. (mti)


Mogherini: NATO-biztosítékok kellenek a keleti tagországoknak

8:18 Az Oroszországgal határos kelet-európai országoknak biztosítékokat kell kapniuk arra, hogy „nem csupán üres szólam” a védelmükre vonatkozó NATO-kötelezettségvállalás – jelentette ki kedden az Európai Parlament külügyi bizottsága előtt Federica Mogherini, az EU soros elnökségét ellátó Olaszország külügyminisztere, az unió leendő új kül- és biztonságpolitikai főképviselője.

„Mindannyian egyetértünk abban, hogy nem lehet katonai megoldása az ukrajnai válságnak. Ugyanakkor az észak-atlanti szövetség kelet-európai tagállamainak, a NATO összes, Oroszországgal határos tagjának tudnia kell, hogy a NATO alapító okmányának a kollektív védelemről szóló ötödik cikke nem puszta írott malaszt, és igenis vannak olyan eszközök, amelyek alkalmasak ezen országok biztonságának a szavatolására” – hangsúlyozta a miniszter. (mti)


„Motorola megy el hozzátok!” – fenyeget egy kelet-ukrajnai szakadár vezető

Szeptember 3., szerda 8:14 Egy kelet-ukrajnai szakadár katonai parancsnok megfenyegette Lengyelországot, amiért az ottani hatóságok (átmenetileg) nem engedték átrepülni a lengyel légtérben az orosz védelmi minisztert szállító repülőgépet.

A „Motorola” ragadványnéven is ismert Arszen Pavlov egy, az internetre feltett videofelvételen a következő kijelentést tette: „Ha nem akarjátok átengedni az Oroszországi Föderáció védelmi miniszterének repülőgépét Lengyelország területe fölött, majd Motorola megy el hozzátok!”. A fenyegető nyilatkozatot rakétavetők dübörgő sorozatlövése kíséri.

Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter a TVN24 lengyel hírtelevízióban reagált a fenyegetésre. Leszögezte: nem áll szándékában vitát folytatni a szakadár vezetővel, de a Szergej Sojgut szállító repülőgép átengedésének megtagadása helyes döntés volt. „Nem volt ebben semmilyen politikai szempont. Úgy gondolom, a lengyel-orosz kapcsolatokban a repülések biztonságának kérdését nagyon komolyan kell venni” – hangsúlyozta.

Lengyelország augusztus 29-én délután tagadta meg annak a repülőgépnek a légterén történő átrepülését, amelyen Sojgu Szlovákiából Moszkvába tért volna vissza. Az illetékes lengyel hatóság adminisztratív okokkal indokolta az elutasítást. Később a lengyel légtérirányítás mégis megadta az engedélyt. A miniszter gépe előzőleg nem kapott átrepülési engedélyt az ukrán hatóságoktól sem. (mti)





12:06 Az oroszok arra kérik a hatóságokat Krasznijlukban, jelöljenek ki egy olyan területet ahol eltemethetik a halottaikat. A helység mélyen a lázadók által ellenőrzött területen, a maláj utasszállító lezuhanása helyszíne közelében van.


Oroszország módosítja katonai doktrínáját

12:02 Oroszország módosítja katonai doktrínáját, és ebben a NATO bővítése és az ukrán válság is közrejátszik – közölte az orosz biztonsági tanács egyik vezetője a Ria Novosztyi hírügynökséggel.

Mihail Popov a kedden megjelent interjúban azt mondta, hogy a módosításra elsősorban az úgynevezett arab tavasz, a szíriai fegyveres konfliktus és az ukrán helyzet miatt megjelent új katonai veszélyek miatt van szükség.

A testület titkárhelyettese Oroszországot érintő külső katonai veszélynek nevezte a NATO katonai infrastruktúrájának közeledését az orosz határhoz, ami alatt a katonai szervezetbe való újabb tagok felvételét is értette. Oroszországban a jelenleg is hatályban lévő katonapolitikai irányelveket 2010-ben fogadták el. (mti)




Felpörgött az információs hadviselés

11:58 Elárulták parancsnokaik az ilovajszki katlanból menekülő ukrán katonákat – legalábbis ezt mondták a Rosszija 24 orosz állami hírtelevíziónak a délkelet-ukrajnai szakadár fegyveresek fogságába került Donbasz nevű ukrán zászlóalj egyes tagjai.

A riport valószínűleg egyfajta válaszként született az UNIAN ukrán hírügynökség által múlt hét kedden közzétett videofelvételre, amelyben öt – Ukrajnában elfogott – orosz ejtőernyős kihallgatásáról számolnak be, s amelyben az orosz katonák közül többen is elmondták: Oroszországban hamis propaganda folyik az ukrajnai események kapcsán.

A kihallgatott ejtőernyősök egyébként közölték: úgy tudták, hogy gyakorlatra vezénylik őket a határ menti térségbe, és sejtelmük sem volt arról, hogy eközben századuk átlépte az orosz-ukrán határt. Egyikük viszont kizártnak tartotta, hogy egy egész század „eltévedt” volna.

A Rosszija 24 mostani, hétfői anyagában az orosz hírtévé helyszíni tudósítója azt állította: a Donyeck közeli Ilovajszknál bekerített egység 108 emberét szerencsésnek lehet nevezni, mert élve kerültek ki a „húsdarálóból”. Elmondása szerint az ukrán alakulat emberei parancsnokaik, és az ukrán vezetés által gyakorlatilag magukra hagyatva több napot töltöttek bekerítve.


Minden oldalról lőttek

Amikor a stábbal közölték, hogy a gyűrűből ki lehet vonulni a számukra elvileg létrehozott humanitárius folyosón, a hadoszlop elindult, de szinte alig telt el néhány perc, amikor minden oldalról golyók és lövedékek kezdtek el süvíteni.

„A velem közölt információ szerint volt folyosó, kiengedtek bennünket” – kezdte mondanivalóját a Rosszija 24 kamerája előtt az ukrán Donbasz zászlóalj „Lermontov” azonosító elnevezést viselő megbízott parancsnok-helyettese.

„Amikor azonban Mnohopillja és Cservonoszilszkij között leereszkedtünk a völgybe, kereszttűzbe kerültünk, irányítható páncélelhárító rakétákkal, 30 milliméteres gránátvetőkkel és deszantos páncélozott, lánckerekes harci járművek ágyújával, lőfegyverekkel lőttek ránk. Előttem négy jármű haladt, hátul három, végül csak kettő maradt” – számolt be az ilovajszki menekülésről az ukrán parancsnok-helyettes – aki ezek szerint mégis a katonáival volt.


Azonnal meghalt 60 ember

A Rosszija 24 tudósítása szerint Lermontov azt is elmondta, hogy a támadásban szinte azonnal meghalt legalább 60 emberük, több tízen megsebesültek, sokan később vesztették életüket. A foglyul esett ukrán katonák a riport szerint csodálkoznak azon, hogy a délkelet-ukrajnai úgynevezett „terroristák” nem bánnak velük rosszul, ételt és orvosságot adnak nekik, miközben saját parancsnokaik gyakorlatilag becsapták őket és biztos halálra kárhoztatták őket.

Az ilovajszki összecsapásról szóló múlt heti ukrán beszámolók viszont teljesen más képet festettek az esetről: eszerint a szeparatisták előbb megígérték, hogy az ukrán katonák elmehetnek, majd mégsem engedték el őket, hanem tűz alá vették az elvonulni készülőket. Szemen Szemencsenko, a Donbasz önkéntes zászlóalj parancsnoka a Facebookon arról számolt be, hogy miközben a katonák a szakadárok által nyitott folyosón keresztül távozni akartak, a szeparatisták orvul rajtuk ütöttek.

Egyébként a Rosszija 24 tudósítása szerint a délkelet-ukrajnai felkelők átadták a foglyul ejtett ukrán katonákat az úgynevezett donyecki népköztársaság belügyi-katonai szerveinek, amelyek mindannyiuk esetében megvizsgálják, háborús bűnt követtek-e el. (mti)


Spiegel: Putyin Ukrajna lerohanásával fenyegetőzött Barrosóval beszélve

11:16 Vlagyimir Putyin orosz elnök Ukrajna lerohanásával fenyegetőzött az Európai Bizottság elnökével, José Manuel Barrosóval folytatott beszélgetésében – írta hétfőn a Spiegel Online német hírportál brüsszeli forrásokra hivatkozva.

„Két héten belül beveszem Kijevet, ha úgy akarom” – az orosz elnök ezekkel a szavakkal fejezte ki a Barrosóval szombaton folytatott telefonbeszélgetésében azt a véleményét, hogy az EU-nak nem kellene őt provokálnia az uniós szankciók kiterjesztésével.

A beszélgetést az Európai Bizottság elnöke kezdeményezte, aki magyarázatot akart kérni az orosz elnöktől orosz katonák határon átnyúló, Ukrajna délkeleti régióját érintő tevékenységére.

Barroso a szombati uniós csúcson beszámolt a beszélgetésről – írta hétfőn a La Repubblica című olasz lap, amelynek értesülését brüsszeli források megerősítették a Spiegel Online-nak.


Cameron szerint hiba békítgetni Putyint

Az uniós tagországok állam-, illetve kormányfőinek tanácskozásán Barroso beszámolója után David Cameron brit miniszterelnök felidézte, hogy 1938-ban kudarchoz, és végül világégéshez vezetett a náci Németországgal szemben folytatott megbékélési politika, és óvott attól, hogy a nemzetközi közösség újra elkövesse ezt a hibát.

Angela Merkel is hozzászólt ehhez a napirendi ponthoz. A német kancellár a tanácskozás több résztvevőjének elmondása szerint feldúltnak tűnt, és úgy vélekedett, hogy Putyin az ukrán válság további mélyítésére törekszik, súlyos katonai konfliktust kíván előidézni. Merkel továbbá arra figyelmeztetett, hogy a moszkvai vezetés tervei Ukrajna után Lettországot és Észtországot is érinthetik – írta a Spiegel Online a La Repubblica alapján. (mti)


Kijev szerint Oroszország elvesztette a „hibridháborút” és atomfegyverrel fenyeget

10:38 Az ukrán védelmi miniszter szerint Oroszország elveszítette Ukrajnával szembeni „hibridháborúját”, és nem hivatalos csatornákon keresztül már taktikai nukleáris fegyver bevetésével fenyegette meg Kijevet.

„Oroszország elvesztette a hibridháborút Ukrajnában. Fegyveres erőink magabiztosan szorították vissza az orosz zsoldosok bandáit, semmisítették meg a diverzánsokat és a speciális alakulatok tagjait. Éppen ezért a Kreml arra kényszerült, hogy a reguláris orosz hadsereg teljes körű inváziójára váltson a Donyeck-medence területén” – írta Facebook-oldalán hétfőn Valerij Heletej.


Most már az orosz hadsereg ellen kell készülni

A miniszter leszögezte, hogy a Kijev által indított hadművelet Kelet-Ukrajna „terroristáktól” való felszabadítására befejeződött. Szavai szerint most az orosz hadsereg elleni védekezésre kell készülniük, amely – mint írta – nemcsak a szakadárok által megszállt területeket, hanem Ukrajna egyéb részeit is el akarja foglalni.

A tárcavezető szerint olyan méretű háborúval áll szemben Ukrajna, amelyet a második világháború óta nem látott Európa. Hangsúlyozta, hogy a háború áldozatait hamarosan „nem százakban, hanem tízezrekben fogják számolni”.


Informális fenyegetések

„Az orosz fél nem hivatalos csatornákon keresztül már többször megfenyegetett bennünket, hogy ha nem hagyunk fel a szembenállással, taktikai nukleáris fegyvert vet be ellenünk” – írta a miniszter.

Oroszország provokációjának nevezte azokat a követeléseket, amelyek Viktor Muzsenko vezérkari főnök leváltására irányulnak. A miniszter szavai szerint éppen Muzsenko volt a keleti országrészben aratott ukrán győzelem tervének kiötlője.

Hangsúlyozta, hogy a személycseréknek erősíteniük, nem pedig gyengíteniük kell az ukrán fegyveres erőket. Tájékoztatott arról, hogy az elmúlt héten hat magas rangú katonatisztet menesztettek hivatalából. „A helyüket olyan fiatal parancsnokok foglalták el, akik a harcmezőn bizonyították alkalmasságukat” – mondta.

Az utóbbi napokban a Donyeck melletti Ilovajszk városnál elszenvedett súlyos katonai veszteségekért az ukrán hadsereg felső vezetését tették felelőssé azoknak az önkéntes alakulatoknak a tagjai, parancsnokai, amelyek részt vesznek az említett településnél folyó harcokban. A hadvezetést gondatlansággal és rossz tervezéssel vádolták meg. Felvetették a védelmi miniszter és a vezérkari főnök személyes felelősségét is az ilovajszki tragédiáért.


Az oroszok is súlyos árat fizettek

Heletej Facebook-bejegyzésében ugyanakkor azt is írta, hogy az orosz fegyveres erők is súlyos árat fizettek az Ukrajnába való behatolásért. „Orosz katonák és tisztek százai ukrán földben leltek örök nyugalmat. A kritikus számú veszteség elkerülhetetlenül kijózanítja Oroszországot. Ezért nem szabad pánikba esnünk, meg kell mutatnunk, hogy az ukránok nem adják meg magukat. Ez a mi Nagy Honvédő Háborúnk, amelyben feltétlenül győzni fogunk” – hangoztatta a védelmi miniszter. (mti)




Állítólag 50 ukrán katona holttestét szállították Ilovajszkból egy zaporizzsjei hullaházba

10:31 Állítólag ötven, Ilovajszknál elesett ukrán katona és önkéntes holttestét szállították vasárnap éjjel a szomszédos megyében lévő Zaporizzsja hullaházába. Az ukrán túsztárgyalók vezetője pedig hétfői sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy az ukrán fegyveres erők csaknem hétszáz tagja esett fogságba az utóbbi napok harcaiban Donyeck megyében, java részük Ilovajszk városánál.

Az ötven holttest érkezéséről Mihajlo Lohvinov, az ukrán hadsereg Zaporizzsja megyei parancsnokhelyettese beszélt hétfőn az Ukrinform ukrán hírügynökségnek.

Közben Andrij Liszenko, az ukrán Nemzetvédelmi és Biztonsági Tanács (RNBO) szóvivője hétfői kijevi sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy az elmúlt 24 órában összesen 7 ukrán katona veszítette életét az ország keleti részén folyó harcokban.

Volodimir Ruban tartalékos vezérőrnagy, a fogolycserével foglalkozó központ vezetője hétfőn sajtótájékoztatót tartott, ahol kijelentette, hogy csak a közelmúltbeli harcokban 680 ukrán katona esett fogságba Donyeck megyében, 80 százalékuk Ilovajszknál.

Pontos számot nem mondhatott, mert szavai szerint titkosították az ilovajszki harcokban fogságba esettek számát.


Bírálják a hadművelet ukrán vezetését

A túsztárgyaló bírálta a Kijev által terrorellenesnek nevezett hadművelet (ATO) vezetését. „A harci cselekmények irányítása alapján az embernek az a benyomása támad, hogy az egész hadsereget fogságba akarják taszítani” – fogalmazott.

Hangsúlyozta, hogy a terrorellenes övezetben harcoló ukrán erők élelmiszerellátásával is már komoly gondok vannak. Szavai szerint semmi jele annak, hogy felkészítenék a haderőt a téli hideg időszakra.




Többszörös túlerő az ilovajszki katlanban

Több mint egy hete folynak heves harcok a Donyeckhez vezető kulcsfontosságú városnál, ahol ukrán jelentések szerint szakadár fegyveresek orosz katonai segítséggel több ukrán egységet körbezártak és folyamatosan tűz alatt tartanak. Ukrán médiajelentések több százra teszik az Ilovajszknál elesettek számát az alapján, amit a katlanból kiszabadult ukrán katonák elmeséltek.

Több tucatnyi katona és önkéntes számolt be az utóbbi napokban az interneten arról, amit átéltek Ilovajszknál. A beszámolók alapján többszörös túlerővel találták szemben magukat, a hadvezetés ugyanakkor nem engedélyezte nekik a visszavonulást.


Orosz katonák tüzet nyitottak a humanitárius folyosón

A múlt héten Vlagyimir Putyin elnök felszólította a szakadárokat, hogy nyissanak humanitárius folyosót Ilovajszknál, amelyen a körbezárt ukrán katonák elhagyhatják a harcteret. Moszkva továbbra sem ismeri el, hogy orosz katonák is részt vennének a kelet-ukrajnai harcokban. A Liga.net ukrán hírportál viszont az Ilovajszknál harcolók beszámolóira hivatkozva közölte, hogy amint a terrorellenes erők tagjai megközelítették az úgynevezett humanitárius folyosót, orosz katonák nyitottak rájuk tüzet.

Kis csoportokra szétszakadva, súlyos harcok és veszteségek árán tudtak csak néhányan kitörni az ostromgyűrűből. A hírportál értesülései szerint több százra is tehető a halottak száma, mintegy ezren sebesültek meg, és több százan estek orosz katonák fogságába, akik az ukrán foglyokat átadták a szeparatistáknak.


Rosszul kigondolt haditerv?

A túlélő katonák és önkéntesek egybehangzóan a terrorellenes művelet vezetését, név szerint Valerij Heletej védelmi minisztert és Viktor Muzsenko vezérkari főnököt teszik felelőssé az ukrán fegyveres erők eddigi legnagyobb kelet-ukrajnai harctéri kudarcáért. Az ilovajszki tragédiát szerintük a terrorellenes művelet irányítóinak gondatlansága és rosszul kigondolt haditerve okozta.

Az Ilovajszknál történt kudarc már a civil ukrán lakosság körében is beszédtéma lett, sokakban felháborodást kiváltva az, hogy napokig nem kaptak erősítést az oda vezényelt katonák. A múlt héten demonstrációkat is szerveztek Kijevben emiatt.


Két egység dezertálása miatt kerültek nehéz helyzetbe?

Érezve a társadalmi nyomást, múlt csütörtökön Petro Porosenko ukrán elnök is megszólalt az ügyben. Ő viszont azt állította, hogy két egység dezertálása miatt kerültek szorult helyzetbe az Ilovajszknál harcoló ukrán csapatok. Az állítólagos dezertőr egységeket azonban nem nevezte meg.

A védelmi minisztériumnál a hallgatást megtörő önkéntes alakulatok tagjait teszik felelőssé, akik állítólag az interneten közzétett beszámolóikkal hiúsították meg a bajba került egységek evakuálását Ilovajszkból. Olekszandr Daniljuk, a belügyminiszter tanácsadója sajtótájékoztatóján ügyészségi eljárással fenyegette meg a neten keresztül katonai információkat kiadó önkénteseket. (mti)


Újabb szankciók az orosz gazdaság növekedésének megállítására

10:27 Megerősítette hétfőn egy diplomáciai forrás azokat az információkat, amelyek szerint nem csak az Oroszországgal szemben alkalmazandó újabb gazdasági szankciókra vonatkozó javaslat készülhet el a hét végéig, hanem azokat még a héten el is fogadhatják a tagállamok.

A neve mellőzését kérő uniós diplomata szerint az Európai Bizottság már szerdai ülésén elfogadhatja a javaslatot, amely akár már másnap a tagállamok képviselői elé kerülhet. Ezt követően az úgynevezett állandó képviselők az állam- illetve kormányfőkkel való egyeztetés után, a tőlük kapott közvetlen és világos felhatalmazás birtokában el is fogadhatják azt.

További konkrétumok közlése nélkül az egyeztetéseket ismerő diplomata elmondta: az eddig elfogadott szankciók célja, hogy Oroszország gazdasága ne tudjon növekedni, ezt a célt szolgálja az értékpapírokra bevezetett uniós kereskedelmi tilalom, valamint az is, hogy az olajipar területén olyan technológiáktól igyekszik az Európai Unió elvágni Moszkvát, amelyekkel a jelenleg rendelkezésre álló energiamezők mellett újabb, sarkköri vagy éppen a mostaninál mélyebben lévő olajkészletekhez férhetne hozzá. (mti)


Izvesztyija: Moszkva újabb nagy összeget különít el az ukrajnai menekültek ellátására

Szeptember 2, kedd 10:25 Újabb, több mint félmilliárd rubelt (kb. 10 millió euró) különít el az orosz kormány az ukrajnai menekültek ellátására, elhelyezésére – közölte értesülését az Izvesztyija című orosz napilap hétfőn. A pénzt arra fordítják, hogy az ukrán állampolgárokat Oroszország különböző régióiba szállítják, és ott lakhatást és munkát biztosítanak nekik – írta a hatalomhoz közeli újság.

A menekültekre szánt pénzről szóló kormányhatározat tervezete szerint az orosz Szövetségi Migrációs Szolgálat (FMSZ) több mint 570 millió rubelt a kis-és közepes vállalkozásokat támogató tartalékból veszi el.


800 ezer ukrán menekült

Az orosz regionális minisztérium és a migrációs hatóság adatai szerint Oroszország területén a múlt csütörtöki állapotok szerint több mint 800 ezer ukrán állampolgár tartózkodott menekültként. Közülük több mint 250 ezren döntöttek úgy, hogy törvényesítik oroszországi tartózkodásukat és beadják erre vonatkozó kérelmüket a hatóságokhoz. Az orosz szakhatóság szerint az ukrajnai menekültek száma nőni fog.

A FMSZ augusztus elején közölte, hogy a regionális és területi igazgatóságokon naponta több mint 5 ezer ukrán kér munkavállalási, illetve tartózkodási engedélyt, vagy fordul a hatóságokhoz állampolgársági kérelemmel.

A menekültek többsége mindenét hátrahagyta Ukrajnában. Az emberek csak a legszükségesebbeket hozták el otthonaikból. Az Izvesztyija birtokában lévő kormányhatározat tervezete szerint a most elkülönítendő pénzből csak egy alkalommal segítik a menekültek utaztatását, és az utazás alatti ellátását.


Ideiglenes szállásokon vannak elhelyezve

Az orosz állami sajtó beszámolói szerint a menekültekre odafigyelnek a hatóságok. Az Oroszország Ma nevű állami médiavállalatba bevont Ria Novosztyi orosz hírügynökség múlt csütörtökön a szibériai Krasznojarszki területre került ukrán menekültek helyzetéről számolt be. A mintegy 1200 ember fele ideiglenes szállásokon él.

A krasznojarszki Rodnyik szociális központban élők naponta háromszor kapnak enni, és nem hagyják magukra őket. A migrációs szolgálat emberei, pszichológusok, képviselők, helyi szervezetek és a jóérzésű helyi lakosok is felkeresik, segítik a menekülteket – állította a hírügynökség munkatársa.

A pravda.ru független internetes oldalon a múlt szerdán közzétett cikk szerint ugyanakkor az észak-oroszországi Arhangelszkben tartózkodó ukrán menekültek egyenesen az orosz elnöknek panaszkodtak, hogy a helyi hatóságok megsértik őket és sem munkát, sem ellátást nem kapnak. (mti)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS