2018. november 13. keddSzilvia
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Putyin elszólta magát: ismét létrehozná Új-Oroszországot?

MTI összefoglaló 2014. szeptember 01. 14:03, utolsó frissítés: 14:25

A Kreml szóvivője árnyalta az interjúban elhangzottakat, de a lényeg ugyanaz: az oroszok saját elképzeléssel rendelkeznek a térség sorsát illetően.


Egy pénteki interjúban világossá vált az, amiről szakértők régóta beszélnek: Vlagymir Putyin szerint Délkelet-Ukrajnát a történelmi Novorosszija, vagyis Új-Oroszország keretein belül kell újraértelmezni.

Bár Putyin már áprilisban használta a Novorosszija kifejezést a délkelet-ukrajnai területek megnevezésére, a Kreml először egy pénteki közleményében nevezte az oroszbarát ukrán szakadárokat „Novorosszija védelmezőinek”. Az orosz elnök az orosz Pervij Kanal állami tévének adott interjújában tette egyértelművé, hogy saját elképzeléssel rendelkezik a térség sorsát illetően.


Az államiság kérdésről kezdene tárgyalásokat

Orosz és külföldi hírügynökségek már a televíziós beszélgetés vasárnapra tervezett sugárzása előtt közöltek részleteket a pénteki interjúból, amelyben Putyin tárgyalásokat sürgetett a szakadárok és a kijevi kormány között a délkelet-ukrajnai társadalom politikai szerveződéséről és államiságáról.



Az orosz államfő kijelentette: „törekedni kell annak a tervnek a megvalósítására, amelyről megegyeztünk. Haladéktalanul lényegre törő tárgyalásokat kell kezdeni és nem technikai kérdésekről, hanem a társadalom politikai szerveződéséről, az államiság kérdéséről Ukrajna délkeleti részén, hogy meg lehessen védeni az ott élő emberek törvényes érdekeit”.

Röviddel Putyin szavainak napvilágra kerülése után Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő korrigálta az államfő televíziós nyilatkozatáról megjelent vasárnapi sajtóértelmezéseket, vagyis leszögezte, Putyin nem a terület önálló államiságáról, hanem az Ukrajnán belüli állami berendezkedésről szóló tárgyalásokról beszélt. Szakértők mégis úgy vélik, valójában csupán a Kreml valódi tervei bukkantak a felszínre.

A Washington Post térképen mutatja meg, hol húzódtak az Új Oroszország határai. Ebben a verzióban az orosz befolyás alatt levő terület jóval nagyobb, mint a jelenlegi luhanszki és donyecki járás, ahol harcok folynak. Novorosszija részét képezheti az Azovi-tenger partjától a Transznisztriáig húzódó terület, Odesszával együtt.A Washington Post térképen mutatja meg, hol húzódtak az Új Oroszország határai. Ebben a verzióban az orosz befolyás alatt levő terület jóval nagyobb, mint a jelenlegi luhanszki és donyecki járás, ahol harcok folynak. Novorosszija részét képezheti az Azovi-tenger partjától a Transznisztriáig húzódó terület, Odesszával együtt.


Novorosszija pontos határait is megrajzolják hamarosan

Alekszandr Morozov, a Kreml tevékenységét gyakran bíráló orosz politológus úgy vélte, Putyin végérvényesen eldöntötte, életre kell hívni Novorossziját. Szerinte a moszkvai stratégák az elkövetkező hónapokban a terület pontos határait is meg fogják rajzolni.

Novorosszija történelmi gyökerei a XVIII. században keresendőek, amikor az orosz hadsereg elfoglalta a mai „donyecki” és „luhanszki népköztársaságot” is magába foglaló délkelet-ukrajnai területet az oszmán birodalomtól, és Új-Oroszország néven bekebelezte.

Vlagyimir Putyin már áprilisban úgy nyilatkozott az orosz televíziónak, „csak Isten tudja”, hogy az 1917-ben lezajlott bolsevik forradalom után a szovjet vezetők miért adták át Ukrajnának a Nagy Katalin cárnő által elfoglalt terület feletti ellenőrzés jogát.


A múltban elkövetett hibát tesz jóvá

Amikor márciusban a Krím félszigetet Oroszországhoz csatolták, az 1954-ig a Szovjetunióhoz tartozó Fekete-tengeri félsziget birtoklását Putyin ugyancsak azzal indokolta, hogy a Kreml csupán egy, a múltban elkövetett hibát tesz jóvá.

Az elnöki szóvivő vasárnapi nyilatkozatában úgy vélte, nincs abban semmi kivetnivaló, hogy az orosz elnök a Novorosszija kifejezést használta, hiszen „a történelem során így hívták a területet”, ez csupán a délkelet-ukrajnai térség orosz neve. Az AFP francia hírügynökség ennek ellenére úgy vélte, ettől fogva teljesen világosnak tűnik, hogy Putyin sokkal többet akar elérni annál, minthogy új nevet adjon a területnek.


A szeparatisták váratlanul ellentámadásba lendültek

Az interjú azért fontos, mert az elmúlt hetekben a hadiszerencse Kijevnek kedvezett. Az ukrán kormányerők mind jobban visszaszorították az oroszbarát szeparatistákat, a felkelők több vezetője egyszerűen feladta a harcot, és úgy tűnt, közel van a szakadárok fellegvárának, Donyecknek a visszafoglalása.

A múlt héten azonban a szeparatisták váratlanul ellentámadásba lendültek az Azovi-tengerig húzódó déli területeken, Ukrajnának pontosan azon a részén, amely Oroszországot szárazföldi úton köti össze a Krím félszigettel.

Kijev és a nyugati államok azt vetik az orosz vezetés szemére, hogy ők állnak a villámhadjárat mögött. Néhány ukrán tisztségviselő Ukrajna inváziójával vádolja Moszkvát. A NATO úgy véli, mintegy ezer orosz katona tartózkodik a kelet-európai ország területén. Oroszország minden vádat visszautasított.

Maria Lipman politológus a legutóbbi fejleményekben Putyin egy korábbi kijelentésének megtestesülését látja. „Én kész vagyok elmenni a végsőkig, és Önök?” – idézte az orosz elnököt Lipman. Ezzel az államfő szerinte azt dörgöli a nyugati vezetők orra alá, hogy Ukrajna Moszkva érdekszférájába tartozik.


Moszkva eddig csak autonómiát kért a térségnek

Oroszország eddig csupán azt követelte, hogy kapjanak szélesebb körű autonómiát a többségében orosz ajkú, kelet ukrajnai régiók, szövetségi berendezkedés keretében.

Az orosz államfő nem a terület önálló államiságáról, hanem az Ukrajnán belüli állami berendezkedésről szóló tárgyalásokról beszélt – korrigálta Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő az államfő televíziós nyilatkozatáról megjelent vasárnapi sajtóértelmezéseket.

A Kreml befolyásos tisztviselője azt mondta: „olyan értelmezések” jelentek meg, mintha az orosz államfő Kelet-Ukrajna önálló államiságáról folytatandó tárgyalásokról beszélt volna. A szóvivő kijelentette, hogy bár az elnök az államiság szót használta, a Kreml szerint „egyáltalán nincs szó” a Novorosszijának nevezett „donyecki” és „luhanszki népköztársaságot” egyesítő délkelet-ukrajnai terület szuverenitásáról.


Kijevnek nem Moszkvával kell megállapodnia

Dmitrij Peszkov hangsúlyozta, hogy Vlagyimir Putyin azoknak a belső ukrajnai tárgyalásoknak a megkezdését sürgette, amelyeken a kelet-ukrajnai régióknak és Kijevnek a viszonyát, az ukrajnai állami berendezkedést kellene meghatározni, figyelembe véve a térség érdekeit. Megismételte a Kreml álláspontját, hogy belső konfliktusról lévén szó, Kijevnek nem Moszkvával, hanem Novorosszijával kell megállapodnia a konfliktus rendezéséről.

Az orosz elnök közölte, hogy ukrán kollégájával, Petro Porosenkóval megállapodott az ukrán válság békés, tárgyalásos rendezéséről. Putyin arról is beszélt a Pervij kanalnak adott interjúban, hogy Oroszország nem nézheti tétlenül, ha emberekre lőnek Ukrajnában.

„Meg kell barátkozni azzal a gondolattal, hogy Oroszország nem maradhat tétlen, ha embereket lőnek le szinte közvetlen közelről” – mondta Putyin. Nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy megjósolható-e az ukrán válság végének időpontja. „Ez nagyban függ a jelenlegi ukrán hatóságok politikai akaratától” – tette hozzá.


Mindenki megmutatja, hogy ő milyen klassz

„Az a probléma, hogy az ország (Ukrajna) parlamenti választások előtt áll és a már elkezdődött parlamenti futam minden résztvevőjének meg kell mutatni, hogy ő milyen klassz” – fogalmazott Putyin, aki szerint „az éleződő politikai küzdelem közepette nehéz arra számítani, hogy lesznek olyan emberek, akik világosan és pontosan kifejtik álláspontjukat, amely a békét, és nem pedig a gondok katonai megoldását célozza”.

Megjegyezte, hogy a Nyugatnak jó előre át kellett volna gondolnia, mivel járhatnak a lépései.

Putyin figyelmeztetett, hogy azoknak az európai cégeknek, amelyek kivonultak Oroszországból, nehéz lesz visszatérniük az orosz piacra a nyugati szankciók következtében. Az orosz államfő egyszersmind furcsának nevezte, hogy az európai gyártók arra szólítanak fel dél-amerikai, kínai cégeket, ne szállítsanak az orosz piacra.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS