2019. november 12. keddJónás, Renáta
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

EB-elnök: ezt a konfliktust nem lehet katonailag megoldani

2014. augusztus 28. 23:23, utolsó frissítés: 2014. szeptember 01. 16:34

Ukrajna visszaadta Oroszországnak a területén elfogott deszantosokat, akik azt hitték, gyakorlatozni indultak az ukránokhoz.


Békefenntartóknak nevezik magukat a Novoazovszkot elfoglaló orosz katonák

19:12 "Békefenntartóknak" nevezik magukat azok az orosz katonák, akik elfoglalták a Donyeck megye déli részén, az Azovi-tenger partján fekvő Novoazovszk várost - közölte Andrij Liszenko, az ukrán Nemzetvédelmi és Biztonsági Tanács (RNBO) szóvivője vasárnapi kijevi sajtótájékoztatóján.

"Novoazovszkban fasiszta háborús propagandát folytatnak, egyebek között írásos +instrukciókat+ osztanak szét a helybelieknek arról, hogyan viselkedjenek az orosz fegyveres erők +békefenntartó kontingensével+ szemben" - jelentette ki Liszenko.

Szavai szerint az "instrukcióban" felszólítják a lakosokat arra, hogy ne akadályozzák az orosz csapatok áthaladását, amelyek "az 1949-es genfi egyezmény alapján azért érkeztek, hogy megvédjék a városban lakókat a törvénytelen ukrán hadsereg terroristáitól".


Felhívják továbbá a helybelieket, hogy szigorúan tartsák magukat a kijárási tilalomhoz, valamint "álljanak készen arra, hogy szükség esetén bármilyen lakóteret szabaddá tegyenek a "békefenntartó erők" elhelyezésére". (mti)

Putyin szavait pontosítja az elnöki szóvivő

16:27 Vlagyimir Putyin nem a délkelet-ukrajnai szakadár területek államiságának megadásáról, hanem az Ukrajnán belüli állami berendezkedésről szóló tárgyalásokról beszélt - korrigálta Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő az államfő televíziós nyilatkozatában közöltekről megjelent vasárnapi sajtóértelmezéseket Cseljabinszkban.

A Kreml befolyásos tisztviselője azt mondta, hogy "olyan értelmezések" jelentek meg, mintha az orosz államfő a Kelet-Ukrajna önálló államiságáról folytatandó tárgyalásokról beszélt volna a Pervij kanal tévécsatornának.

Peszkov kijelentette, hogy "egyáltalán nincs szó" a Novorosszijának nevezett szakadár délkelet-ukrajnai terület szuverenitásáról. (mti)

Putyin: nehéz lesz visszatérni Oroszországba a kivonult európai cégeknek

16:25 Azoknak az európai cégeknek, amelyek kivonultak Oroszországból, nehéz lesz visszatérniük az orosz piacra a nyugati szankciók következtében - figyelmeztetett Vlagyimir Putyin az orosz Pervij Kanal állami televíziós csatornának nyilatkozva.

Az orosz államfő furcsának nevezte, hogy az európai gyártók arra szólítják fel dél-amerikai, kínai cégeket, ne szállítsanak az orosz piacra. Vlagyimir Putyinnal a vasárnapi Vremja című, közép-európai idő szerint 19 órakor kezdődő műsor számára készítettek interjút, és ebből közölt részletet a Ria Novosztyi orosz hírügynökség. (mti)

NATO-támaszpont létesülhet Romániában

16:23 A NATO az ukrajnai válságban követett orosz politika miatt kiépít öt állandó támaszpontot Kelet-Európában és létrehoz egy négyezer fős gyorsreagálású alakulatot, a döntést minderről a jövő heti csúcstalálkozón hozzák meg - írta a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung (FAS) című vasárnapi német lap.

A beszámoló szerint a 28 NATO-tagállam nagyköveti szinten már megállapodott a "putyini újorosz" politikára kidolgozott válaszlépéseket összefoglaló stratégiáról, amelyet a jövő heti walesi csúcstalálkozón a legmagasabb szinten fogadnak majd el.

A készenléti akcióterv nevű, 20 oldalas, titkos minősítésű dokumentum szerint Oroszország veszélyezteti az euroatlanti térség biztonságát és úgynevezett hibrid hadviselést folytat Ukrajna ellen.

A FAS információi szerint a szövetség azt tervezi, hogy létrehoz egy-egy támaszpontot a balti államokban - Észtország, Lettország, Litvánia -, valamint Lengyelországban és Romániában. Ezek regionális felderítő, logisztikai és bevetési tervezési központként szolgálnak majd, személyzetük többnemzetiségű lesz, támaszpontonként 300-600 ember.

A NATO továbbá tervezi, hogy az öt tagállamban harcra képes, bevethető alakulatokat is állomásoztat majd határozatlan időre, rotációs alapon, és rendszeresen nagyszabású, több ezer főt megmozgató hadgyakorlatokat tart.

A terv másik fő része egy 4000 fős, nagyon gyors reagálású alakulat összeállítása. Ez lenne a NATO "lándzsahegye", egységei a tagállamokban állomásoznának és 2-7 napon belül bevethetőek lennének, az új alakulat harckészültsége így jelentősen meghaladja az úgynevezett NATO Reagáló Erő (NRF) harckészültségét.

A koncepció alapján javítani kell a szövetség valamennyi alakulatának reagálási képességén, hogy szükség esetén minél hamarabb felzárkózhassanak az elsőként harcba szálló alakulathoz. Az esetleges kelet-európai műveletek irányítására a jelenlegi német-lengyel-dán közös hadtestnek a lengyelországi Szczecinben telepített központját jelölik ki, az ott dolgozók létszámának növelésével egy 60 ezer NATO-katonát megmozgató művelet irányítására alkalmas központot alakítanak ki - írta a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung. (mti)

Kijev visszaadta az orosz deszantosokat

16:18 Ukrajna visszaadta a területén elfogott orosz deszantosokat, cserében Moszkva a dél-oroszországi Rosztovi területre menekült 63 ukrán katonát átadta az ukrán hatóságoknak - jelentette az orosz sajtó vasárnap.

Alekszej Ragozin vezérőrnagy, az orosz hadsereg légideszantos csapatainak parancsnok-helyettese az éjszaka közölte, hogy minden Ukrajna területén feltartóztatott orosz deszantos visszatért Oroszországba.

A harckocsikból, páncélozott járművekből és katonai teherautókból álló konvoj hétfőn reggel hatolt be Oroszországból Ukrajnába, de az ukrán "terrorellenes" hadműveletben részt vevő erők feltartóztatták a menetoszlopot, és elfogtak tíz orosz deszantost.

A vezérőrnagy később, a kora reggeli órákban arról is beszámolt, hogy a délnyugat-oroszországi Nyehotyejevka határátkelőnél átadták az ukrán hatóságoknak azokat az ukrán katonákat, akik szerdán a szakadárokkal vívott harc során átmenekültek a határon és menedéket kértek. Őket a dél-oroszországi Rosztovi területen helyezték el egy ideiglenes táborban és minden szükséges segítséget megadtak nekik - mondta.

Ragozin elmondta, hogy az orosz deszantosok visszatérését célzó tárgyalások nagyon nehezek voltak, "ugyanakkor győzött a józan ész" és sikerült megegyezniük az ukránokkal. Hangsúlyozta: "nem hagyjuk magukra a mieinket". Az orosz légi szállítású csapatok parancsnok-helyettese elfogadhatatlannak tartotta, hogy olyan hosszú ideig tartották fogva 10 katonájukat Ukrajnában, s ráadásul Kijevbe szállították őket. Szerinte a deszantosokat nagyon megviselte az eset és pszichológusok segítségére szorulnak.

Az orosz védelmi minisztérium kedden azt közölte, hogy a légi szállítású csapatok 98-as hadosztálya 331. ezredének katonái a múlt hétfőn véletlenül lépték át az orosz-ukrán határ kijelöletlen szakaszát.

Az orosz deszantosok ukrajnai kihallgatásáról kedden közzétett videofelvételek szerint ugyanakkor az egység tagjai úgy tudták, hogy gyakorlatra vezényelték őket az ukrán határ menti térségbe, és sejtelmük sem volt arról, hogy eközben századuk átlépte az orosz-ukrán határt. Egyikük viszont kizártnak tartotta, hogy egy egész század "eltévedt" volna.

Időközben a Ria Novosztyi orosz hírügynökség közölte, hogy az önhatalmúlag kikiáltott, úgynevezett donyecki népköztársaság vezetésének tájékoztatása szerint a délkelet-ukrajnai felkelők szombatról vasárnapra virradó éjszaka 223 ukrán katonát és nemzeti gárdistát adtak át az ukrán kormányerőknek. A délkelet-ukrajnai Sztaronobesevo település környékén 198 ukrán katonát fegyvereztek le. (mti)

Merkel is újabb szankciókról beszél

12:11 Ha az elkövetkező napokban nem javul a helyzet Ukrajnában, akkor újabb uniós szankciókat fognak elrendelni Oroszországgal szemben - közölte Angela Merkel német kancellár az éjszakába nyúló szombati brüsszeli EU-csúcstalálkozó után tartott sajtótájékoztatóján.

A kancellár a sajtótájékoztatót megnyitó nyilatkozatában, majd kérdésekre válaszolva többször is leszögezte, az ukrajnai konfliktust nem lehet katonai eszközökkel megoldani. Hozzátette, ezzel az összes uniós tagország egyetért.

A maga részéről ebből az alaptételből azt a következtetést is levonta, hogy a fegyverszállítás - és annak eredményeként a kijevi kormányzat katonai megerősítése - sem mozdítja elő a rendezés ügyét.

Megjegyezte, hogy a fegyverszállítások kérdésében az egyes EU-tagországok már nem feltétlenül vallanak azonos nézetet. Az eltérő állásponton levő országok közül Merkel nem nevezett meg egyet sem, diplomaták azonban elmondták, hogy Litvánia például az Ukrajnába irányuló fegyverszállítások mellett érvelt.

Angela Merkel kitért arra, hogy a tanácskozáson az uniós országok állam-, illetve kormányfői közül senki nem kérdőjelezte meg komolyan Oroszország "nagyszabású katonai érintettségét" az ukrán határtérségben. Szerinte ha ez így marad, akkor az EU részéről a szankciók kiterjesztése várható egy héten belül. (mti)

Egy héten belül újabb szankciókat léptethet életbe az Európai Bizottság

vasárnap, augusztus 31., 11:13 Rendkívüli módon aggasztják az ukrajnai válság fejleményei az Európai Tanácsot, ezért az Európai Unió állam- illetve kormányfőit tömörítő, a legfőbb stratégiai döntéseket meghozni hivatott testület arra kéri az Európai Bizottságot, hogy egy héten belül készítsen javaslatot, milyen további intézkedéseket lehet alkalmazni Oroszországgal szemben.

A szombat délután kezdődött rendkívüli uniós csúcsot követően Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke vasárnap hajnalban elmondta, az Európai Tanács készen áll, hogy további jelentős lépéseket tegyen a helyszínen zajló események függvényében. A belga politikus szerint mindenki tisztában van azzal, hogy gyorsan kell cselekedni, a további lépések attól függnek, hogy mi történik Kelet-Ukrajnában.

"Ami Ukrajna keleti részén zajlik, az háború" - jelentette ki az Európai Bizottság elnöke, José Manuel Barroso, aki szerint egyetértés alakult ki, hogy ha Moszkva tovább súlyosbítja a helyzetet, akkor azért egyre nagyobb árat kell fizetnie. A portugál politikus tudatta: a bizottság hamarosan leteszi az asztalra az újabb javaslatokat.

"A szankciók nem öncélúak, hanem eszközként szolgálnak annak demonstrálására, hogy ez a viselkedés nem elfogadható" - jelentette ki Barroso, aki szerint túl nagy a kontraszt az elhangzott ígéretek és a terepen tapasztalható valóság között.

"Ezt a válságot nem lehet katonai úton megoldani" - húzta alá az Európai Bizottság elnöke. (mti)

Hollande: valószínűleg bővülni fognak az Oroszország elleni uniós szankciók

14:44 Francois Hollande francia elnök szombaton azt közölte, hogy az Oroszországgal szembeni szankciók "valószínűleg ma este bővülni fognak" az Európai Unió rendkívüli brüsszeli csúcstalálkozóján.

"Az Európai Bizottságnak a (büntetőintézkedések) szintjének növelésén kell majd dolgoznia" - fogalmazott a francia elnök az ukrán válsággal kapcsolatban, miután meghívására délelőtt, az uniós csúcs kezdete előtt néhány órával Párizsban egyeztettek az EU baloldali kormányfői. (mti)

Barroso: Oroszország csak ne becsülje alá az EU elszántságát!

14:40 Oroszországnak nem szabad alábecsülnie az Európai Unió elszántságát és hajlandóságát, hogy kiálljon elvei mellett - jelentette ki José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke szombaton.

A portugál politikus a Petro Porosenko ukrán államfővel tartott tanácskozás utáni közös sajtótájékoztatón hangsúlyozta, az EU már világossá tette, hogy a válság további súlyosbítása, Ukrajna további destabilizációja újabb "intézkedéseket", szankciókat von majd maga után. Hozzátette: arra számít, hogy az uniós tagállamok vezetői készen állnak további büntetőintézkedések elrendelésére.

Porosenko kiemelte: országa békét akar, nem háborút, és számít az Európai Unió szolidaritására. Kijelentette: Ukrajna külföldi katonai agresszió és terror áldozata, területén több ezer külföldi katona és több száz idegen harckocsi tartózkodik. (mti)

Újabb diplomáciai tárgyalásokat sürgetnek a csehek

14:37 Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnöknek meggyőződése, hogy az ukrajnai válságot továbbra is diplomáciai úton kellene rendezni.

"Nagyon nyugtalanít a kialakult helyzet. Ukrajnában háború folyik, amely túlságosan is közel van a Cseh Köztársasághoz. Ez a háború nagyon közel van az Európai Unióhoz is. Nem vagyok elégedett azon tárgyalások menetével, amelyeket az EU és Oroszország folytat a probléma megoldásáról" - mondta Sobotka szombat délelőtt újságíróknak a dél-csehországi Ceské Budejovicében egy mezőgazdasági kiállításon.

A cseh kormányfő úgy látja, hogy Ukrajna problémája az erőszak és a szankciók nagyon veszélyes felfelé ívelő pályájára tért, ezért a szombati brüsszeli uniós csúcstalálkozón arra szeretné kérni kollégáit, hogy keressenek diplomáciai megoldást a problémára.

"Szeretnék mindenkit felhívni, hogy a diplomácia segítségével keressünk kiutat a növekvő erőszakból. Úgy vélem, mielőtt Európa új szankciókról döntene, még új tárgyalásokra van szükség az EU és Oroszország képviselői között az ukrajnai válság rendezéséről" - fejtette ki a cseh politikus.

Sobotka szerint Csehországban egyre többen tartanak egy kiterjedtebb háborús konfliktustól, ezért "azt követelik a politikusoktól, hogy tárgyaljanak és keressenek diplomáciai megoldást".

A cseh miniszterelnök szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök azon kijelentése, hogy a Nyugat ne játszadozzon egy atomfegyvereket birtokló nagyhatalommal, nem járul hozzá a feszültség enyhítéséhez, hanem ellenkezőleg, növeli azt.

"Ezek a szavak csak a feszültséget növelik. Ez nem pozitív jelzés, nem az a kiút, amely felé haladni lehetne" - mutatott rá Sobotka, aki a kiállítás megtekintése után Brüsszelbe repült.(mti)

A finnek egyelőre ellenzik az oroszok elleni szankciók szigoríátását

14:35 Finnország egyelőre ellenzi, hogy az Európai Unió szigorítsa az Oroszországgal szemben - az Ukrajna elleni agresszív orosz lépések miatt - korábban elrendelt gazdasági szankciókat.

Alexander Stubb finn miniszterelnök néhány órával a szombati brüsszeli EU-csúcstalálkozó előtt elhangzott rádiónyilatkozatában azt mondta: vannak egyes uniós tagországok, amelyek azonnali szankciószigorítást szorgalmaznak, és vannak, amelyek megengedőbb magatartást javasolnak.

"Ha Oroszország tovább folytatja destabilizációs erőfeszítéseit, akkor helyes dolog a szankciók megszigorítása, én azonban azt remélem, hogy ez nem következik be" - fogalmazott az észak-európai ország kormányfője.

Az EU, valamint az Egyesült Államok július végén Oroszországgal szembeni korlátozó intézkedésekről döntött a pénzügyi, a fejlett technológiát alkalmazó olajipari, valamint a hadiipari szektor területére kiterjedően, beleértve a kettős rendeltetésű (polgári, illetve katonai célra is használható) cikkek gyártását, illetve kereskedelmét. (mti)

Ukrajna a szombati EU-csúcs főtémája

14:31 Az Európai Bizottság következő elnökének júliusi megválasztását követően a többi uniós csúcspozíció betöltéséről dönthetnek, és külpolitikai kérdésekről, az ukrajnai konfliktusról, az iraki és a közel-keleti helyzetről is tárgyalnak szombati rendkívüli csúcstalálkozójukon az Európai Unió állam- illetve kormányfői.

Financial Times: a Nyugatnak kemény választ kell adnia

12:54 Nem fér kétség ahhoz, hogy megkezdődött az orosz támadás Ukrajna ellen, a Nyugatnak pedig világossá kell tennie Vlagyimir Putyin számára, hogy minél jobban súlyosbítja a helyzetet, annál nagyobb árat lesz kénytelen ezért fizetni - így foglalt állást szombati szerkesztőségi cikkében a Financial Times (FT) európai kiadásában.

Az orosz elnök a lap szerint nem tett le arról a szándékáról, hogy feldarabolja Ukrajnát, befagyott konfliktust teremtsen az ország keleti részén, ráadásul azzal is tisztában van, hogy az is az ő kezére játszik, ha az iparilag fejlett terület destabilizálásával akadályozza Ukrajna gazdasági talpra állását.

"Az orosz intervenció súlyos fenyegetést jelent Európa biztonságára és a világrendre. Vlagyimir Putyin márciusban, a Krím elcsatolásával felrúgta azt az elvet, amely szerint szuverén államok nem foglalják el más országok területét, és most ismét semmibe veszi azt" - húzta alá a cikk.

Az FT úgy véli, az EU-nak újabb szankciókat kell elrendelnie az orosz pénzügyi és energiaszektor ellen, amely Németországnak és az Egyesült Királyságnak is fájhat, Franciaországnak pedig le kell tennie arról, hogy leszállítsa Moszkvának a Mistral hadihajókat, amelyek az európai konfliktuskerülés, az "appeasement" jelképeivé váltak. Emellett pedig a NATO-nak meg kell erősítenie katonai jelenlétét Kelet-Európában, világossá téve Moszkva számára, hogy ha a kelet-európai NATO-tagok destabilizációjával próbálkozik, arra a szövetség egyként fog határozott választ adni.

A szerkesztőségi cikk megjegyzi, hogy bár Kijev katonai segítséget kér, az ukrán hadsereg nyugati fegyverekkel való ellátása jelentős kockázatokat hordoz: növelheti ugyanis a közvetlen konfrontáció lehetőségét Oroszország és a Nyugat között. Ennek dacára a Nyugatnak nem szabad elvetnie ezt a lehetőséget - véli az FT, amely szerint miközben fenn kell tartani a Vlagyimir Putyinra nehezedő nyomást, világossá kell tenni azt is, hogy mind Oroszországnak, mind Ukrajnának engedményeket kell tennie.

A brit lap szerint Ukrajnának hosszú távon a NATO-n kívüli, el nem kötelezett államnak kellene lennie, amely erős gazdasági kötelékeket alakíthat ki a Nyugattal és az Oroszország vezette Eurázsiai Unióval egyaránt. Kijevnek decentralizálnia kellene az országot a régiók javára, törvényi szinten kell garantálnia az orosz kisebbség és anyanyelve védelmét, ami elég kell legyen Putyin aggodalmainak eloszlatásához, ám ehhez Oroszországnak ki kell vonulnia Kelet-Ukrajnából, fel kell hagynia a lázadók támogatásával és helyre kell állítania Ukrajna szuverenitását.

"Sajnos napról napra kisebb az esély, hogy Vlagyimir Putyin ezt az utat válassza" - állapítja meg a lap, amely szerint az orosz elnök furcsa mód azt tűzte ki célul, hogy visszaszorítja a NATO-t Kelet-Európában, miközben tetteivel éppen azt éri el, hogy a keleti-európai országok, köztük immár Ukrajna is a NATO-tagság jelentette védelemre vágyjanak.

"A szövetség szerepét éveken át kétségek övezték. Putyin érdeme, hogy létezése új értelmet nyert" - szögezi le szerkesztőségi cikke végén a Financial Times európai kiadása.

Kitiltották a krími népszavazás jobbikos megfigyelőjét Ukrajnából, de nem értesítették erről

11:48 Sem szóbeli, sem írásbeli értesítést nem kapott arról, hogy három évre kitiltották volna Ukrajnából - mondta Kovács Béla, a Jobbik európai parlamenti képviselője az MTI-nek.

Az APA osztrák hírügynökség pénteken azt írta: Kijev szankciókat akar bevezetni az eredetileg Ukrajnához tartozó Krím félsziget függetlenségéről és Oroszországhoz csatolásáról szóló márciusi népszavazás nemzetközi megfigyelői ellen, akiknek egy része, köztük Kovács Béla már beutazási tilalom alatt áll az országban. A büntetőintézkedések az Európai Unió (EU) mintegy húsz állampolgárát érinthetik, néhányuk neve pedig már fel is került a feketelistára. Az ukrán titkosszolgálat (SBU) augusztus 21-ei levele szerint a felsorolt politikusok a következő három évben nem utazhatnak be Ukrajnába - írta az APA.

Kovács Béla a hírre reagálva azt mondta: megdöbbent, mert a krími választási megfigyelői munkát politikamentesnek tartja. Szavai szerint, ahogy korábban más országokban, most is az volt a feladata, hogy beszámoljon arról, amit látott, politikai ráhatástól mentesen alkosson véleményt, akárcsak a többi odaküldött megfigyelő. Úgy értékelt: durva és megfontolatlan lépés, ha a kitiltás más EP-képviselőt is érint. A Krímben néppárti, szocialista és független képviselők is voltak - emelte ki.

Kovács Béla szerint legalább egy értesítés megillette volna, azután, amilyen munkát végzett négy éven át a kárpátaljai irodájában. Kitért arra is, hogy az iroda két hete már nem működik.

Megjegyezte: a közeljövőben nem szándékozott Kárpátaljára utazni, azt ugyanakkor sajnálja, hogy nem tudja az ottani magyarságot érintő munkáját folytatni. (mti)

Ukrajna nem fogadja el az orosz gázárjavaslatot

11:41 Kijev továbbra sem fogadja el azt a javaslatot, hogy az exportvám eltörlésének révén Oroszország 100 dollárral 385 dollárra csökkenti az Ukrajnába szállított gáz ezer köbméterenkénti árát.

Jurij Prodan ukrán energiaügyi miniszter pénteken kijelentette: csalódottak amiatt, hogy "az orosz fél nem tanúsít konstruktív hozzáállást" az ukrán gázszállításokról folyó tárgyalásokon.

Pénteken Moszkvában tanácskozott Alekszandr Novak orosz energiaügyi miniszter és Günther Oettinger, az Európai Bizottság energiaügyekben illetékes tagja. A közös sajtótájékoztatón Novak közölte, hogy Oroszország kész tárgyalni az ukrán gázszállítások felújításáról, és visszamenőleges hatállyal, az áprilistól júniusig terjedő időszakra vonatkozóan is, hajlandó 100 dollárral csökkenteni az árat.

Prodan elfogadhatatlannak nevezte, hogy a vámtarifa eltörlésével 100 dollár engedményt kapjon Ukrajna a 485 dolláros árból. Szerinte ez a javaslat azt tükrözi, hogy az orosz fél igazságosnak és piaci árnak tekinti a 485 dollárt. Ukrajna viszont büntető jellegűnek tartja azt. Az ukrán miniszter megismételte, hogy ragaszkodnak a tőzsdei ár alkalmazásához. Egyúttal megalapozatlannak nevezte azokat az aggodalmakat, amelyek szerint a hideg beköszöntével Ukrajna engedély nélkül megdézsmálja majd az Európába irányuló orosz tranzitgázt.

Alekszej Miller, a Gazprom orosz gázipari nagyvállalat vezérigazgatója április 1-jén jelentette be, hogy Ukrajnának ezentúl 385,5 dollárt kell fizetnie az orosz gáz ezer köbméteréért a tavaly decembertől érvényes kedvezményes tarifa, 268,5 dollár helyett. Arra hivatkozott, hogy Ukrajna több mint 1,7 milliárd dolláros adósságot halmozott fel a Gazprommal szemben. Két nappal később a vámmentesség megszűnésére hivatkozva Miller közölte, hogy 100 dollárral még tovább emelik az árat.

A Gazprom átlagosan 370 dollárért szállít ezer köbméter gázt európai uniós partnereinek. (mti)

1,39 milliárd dollárt utalt az IMF Ukrajnának

11:09 Az IMF végrehajtó tanácsa engedélyezte 1,39 milliárd dollár kifizetését Ukrajnának, miután lezárta az április végén odaítélt támogatási csomag feltételei teljesítésének első ellenőrzését - közölte pénteken az IMF.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) az idén április 30-án hagyta jóvá a két évre szóló, 17 milliárd dolláros ukrán segélyprogramot.

A segélyprogram célja, hogy segítse a válságban lévő ország pénzügyi stabilizálását, és megteremtse a tartós gazdasági növekedése alapjait. A 17 milliárdos támogatási keretből 3,2 milliárdot akkor át is utaltak Ukrajnának. (mti)

Nem engedték át légterükön az orosz védelmi miniszter gépét a lengyelek

11:02 Lengyelország pénteken nem adott engedélyt a légterén való átrepülésre annak a repülőgépnek, amelyen Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter tért volna vissza Szlovákiából Moszkvába.

Sojgu repülőgépe Pozsonyban pénteken délután felszállt, majd később visszaérkezett az ottani repülőtérre - jelentette a szlovák közszolgálati rádió.

A rádió szerint az indok nem ismert. (mti)

Csapatai visszavonására szólította fel Moszkvát Prága

11:00 Az orosz katonák behatolása Ukrajna területére egész Európa békéjét és stabilitását veszélyezteti - hangsúlyozta a cseh külügyminisztérium.

A cseh diplomácia pénteken nyilatkozatban szólította fel Moszkvát, hogy vonja vissza katonáit Ukrajnából. A külügyminisztérium követelte, hogy Oroszország állítsa le az ukrajnai területek lövetését, az oroszbarát felkelők katonai támogatását és tegye lehetővé az ukrán-orosz határ független ellenőrzését.

"A Cseh Köztársaság az Oroszországi Föderáció fegyveres erőinek behatolását Kelet- és Délkelet-Ukrajna területére egész Európa békéje és biztonsága egyértelmű veszélyeztetésének tartja" - olvasható a minisztérium nyilatkozatában.

Prága szerint Oroszország legutóbbi lépései nemcsak a nemzetközi jog alapvető normáival, hanem Vlagyimir Putyin orosz államfő néhány napja Minszkben elhangzott nyilatkozatával is ellentétesek. Putyin a minszki csúcstalálkozón arról biztosította tárgyalópartnereit, hogy Moszkva mindent megtesz az ukrajnai válság békés megoldása érdekében.

"A Cseh Köztársaság ezért felszólítja az Oroszországi Föderációt, hogy azonnal vonja vissza fegyveres erőit Ukrajna területéről" - írja a minisztérium.

Prága emellett "ismételten arra kéri az Oroszországi Föderációt, hogy állítsa le az ukrajnai területek lövetését az Oroszországi Föderáció területéről, szakítsa meg a hadifelszerelés és nehézfegyverek szállítását és tegye lehetővé a teljes ukrán-orosz határ független ellenőrzését". (mti)

A NATO tárt karokkal várja Ukrajnát

szombat, augusztus 30, 10:38 A NATO pénteken kifejezésre juttatta Ukrajnával való határozott szolidaritását - közölte Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár, miután Brüsszelben ukrán kérésre, az Ukrajna elleni orosz katonai agresszió súlyos kiterjesztése miatt rendkívüli ülést tartott a NATO-Ukrajna Bizottság. Rasmussen szerint a szövetség nem fogja zárva tartani kapuit Ukrajna előtt, ha az felújítja csatlakozási törekvéseit.

A testület a tagországok, valamint Ukrajna atlanti szövetséghez akkreditált nagyköveteit fogja össze.

A tagállamok csúcsvezetői jövő heti walesi tanácskozásukon, Petro Porosenko ukrán elnökkel találkozva fogják világossá tenni, hogy szilárdan támogatják Ukrajnát - tette hozzá Rasmussen.

"Moszkva üres cáfolatai ellenére mára világos, hogy orosz csapatok felszereléssel együtt illegálisan átlépték Ukrajna keleti és délkeleti határát" - mondta a főtitkár. Hozzátette: "Ez nem elszigetelt akció, hanem része annak a veszélyes törekvésnek, amely sok hónapja Ukrajnának, mint szuverén nemzetnek a destabilizálására irányul."

Az atlanti szövetség első számú civil tisztségviselőjének megfogalmazása szerint "az orosz erők közvetlen katonai műveleteket hajtanak végre Ukrajnán belül". Oroszország - közölte Rasmussen - továbbra is ellátja a szeparatistákat harckocsikkal, páncélozott járművekkel, tüzérséggel és rakétavetőkkel. Oroszország emellett tüzet nyitott ukrán területre mind orosz területről, mind pedig magán Ukrajnán belülről. A főtitkár szintén kitért arra, hogy Oroszország továbbra is katonák ezreit tartja riadókészültségben az ukrán határ közelében.

"Ez Ukrajna szuverenitásának és területi épségének a leplezetlen megsértése, és ellentétben áll a békés megoldásra irányuló minden diplomáciai erőfeszítéssel" - minősítette Anders Fogh Rasmussen az orosz magatartást.

A főtitkár - mint nyilatkozatában fogalmazott - a legerőteljesebben elítélte, hogy Oroszország továbbra is figyelmen kívül hagyja nemzetközi kötelezettségeit.

"Sürgetjük Moszkvát, hogy hagyjon fel illegális katonai akcióival, szüntesse be a fegyveres szeparatisták támogatását, és tegyen azonnali, ellenőrizhető lépéseket e súlyos válság enyhítése érdekében" - mondta Rasmussen.

A főtitkár egy kérdésre válaszolva reagált Arszenyij Jacenyuk miniszterelnök bejelentésére, miszerint az ukrán kormány törvényjavaslatot terjeszt a parlament elé, amelyben megszünteti Ukrajna semleges státusát, és felújítja NATO-csatlakozási felkészülését. A szövetség nem fogja zárva tartani kapuit Ukrajna előtt, ha parlamentje úgy dönt, hogy felhagy a semlegesség politikájával - mondta Rasmussen. Felidézte a NATO 2008-ban hozott határozatát, melyben előre jelezte, hogy Ukrajna a jövőben a szövetség tagjává válik.

Ukrajna felújítja NATO-csatlakozásának folyamatát

15:00 Az ukrán kormány törvényjavaslatot terjeszt a parlament elé, amelyben megszünteti Ukrajna semleges státusát, és felújítja NATO-csatlakozási felkészülését – jelentette be pénteken Arszenyij Jacenyuk miniszterelnök a kormány kijevi ülésén.

A kormányfő szavai szerint a törvényjavaslat egyben leszögezi, hogy „Ukrajna külpolitikájának alapvető célja az európai uniós tagság megszerzése”. Ezzel összefüggésben az előterjesztés megtiltja az ukrán államnak a csatlakozást bármilyen más kereskedelmi, illetve gazdasági szövetséghez, amely szemben áll Ukrajna EU-csatlakozási törekvésével.

„A törvény elfogadása után ez azt jelenti, hogy Ukrajna nem csatlakozhat az eurázsiai vámunióhoz és a jövőben semmilyen olyan szövetséghez, amely lényegében nem más, mint a Szovjetunió volt, csak most Oroszországi Föderációnak nevezik” – jelentette ki Jacenyuk. (mti)




A lakosság segít lövészárkokat ásni Mariupolban

Ukrán szakértő: két orosz harckocsizászlóalj hatolt be Ukrajnába

14:58 Jelenleg két orosz harckocsizászlóalj ukrajnai jelenlétét lehet megerősíteni, továbbá három taktikai és 8-10 diverziós felderítő csoportét – közölte Dmitro Timcsuk, a kelet-ukrajnai harcokat figyelemmel kísérő ukrán katonai szakértő, az Információs Ellenállás nevű szervezet koordinátora pénteken Facebook-oldalán.

A szakértő szerint ez a katonai jelenlét létszámában nem nevezhető jelentősnek, ugyanakkor rámutatott arra, hogy Oroszország küldhet újabb csapatokat. Ezért szerinte ez csak úgy akadályozható meg, ha az ukrán fegyveres erők mielőbb megsemmisítik az ukrán területen lévő orosz egységeket.

Timcsuk szerint az orosz erők két alapvető irányban mozognak: az Azovi-tenger partvidékén, Novoazovszk környékén, valamint attól északabbra, az orosz határtól nem messze fekvő Amvroszijivka és a Donyeck melletti Ilovajszk között. (mti)


Összeköttetés a Krím félsziget fele

14:56 A szakértő úgy látja, hogy Donyeck megye déli részén a csapatok szárazföldi összeköttetést akarnak kialakítani az orosz határ és a Moszkva által törvénytelenül elcsatolt Krím félsziget között. Ezzel egyidejűleg arra kényszerítik az ukrán hadsereget, hogy erőket csoportosítson át délre a terrorellenes övezetből.

Feltételezi, hogy ez akár elterelő művelet is lehet. Megjegyezte, hogy a Krím felé vezető úton az orosz csapatoknak be kell venniük a csaknem félmillió lakosú Mariupol kikötővárost.

A szakértő meggyőződése, hogy az ukrán tüzérség és a légierő képes hatékonyan fellépni az ország délkeleti részébe benyomult orosz csapatokkal szemben. (mti)




A szakadárok mégsem engedték el, hanem rálőttek a körbezárt ukrán katonákra

14:51 A kelet-ukrajnai szeparatisták nem engedték el, hanem tűz alá vették az elvonulni készülő ukrán katonákat pénteken a Donyeck városa melletti Ilovajszknál.

Szemen Szemencsenko, a Donbasz önkéntes zászlóalj parancsnoka a Facebookon arról számolt be, hogy miközben a katonák a szakadárok által nyitott folyosón keresztül távozni akartak, a szeparatisták orvul rajtuk ütöttek. Az ukrán fegyveres erők tagjai védelmi állást vettek fel, és harcba bocsátkoztak a szeparatistákkal. A parancsnok szerint azonban sürgős erősítésre van szükségük.

Ilovajszk városánál már egy hete súlyos harcok folynak. Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtök este felszólította a kelet-ukrajnai szakadárokat, hogy nyissanak humanitárius folyosót, és hagyják távozni a bekerített ukrán katonákat.

Péntek reggel Olekszandr Zaharcsenko, a szakadárok önhatalmúlag kikiáltott „donyecki népköztársaságának miniszterelnöke” a Rosszija 24 állami hírtévének nyilatkozva közölte, hogy készek Putyin kérésének eleget tenni. (mti)


Mariupol közelébe értek az orosz harckocsik

14:44 A stratégiai fontosságú várostól mintegy 20 kilométerre fekvő Bezimenne faluban építettek ki hídfőállást az orosz csapatok, a területet védő ukrán katonák állásait aknavetőkkel lövik. A TSZN-nek nyilatkozó ukrán katonák azt állították, hogy nem szakadárok támadják őket, hanem hivatásos orosz katonák.

„Egyértelműen orosz invázióról van szó. Erről meggyőződtünk tegnap, amikor Novoazovszkba orosz zászló alatt nyomultak be a harckocsik” – mondták. Az ukrán fegyveres erők tagjai arra panaszkodtak, hogy nincs megfelelő fegyverzetük, amivel felvehetnék a harcot az előrenyomuló harckocsikkal szemben.

„Nekünk csak kézi páncélelhárító gránátvetőink vannak, meg Kalasnyikov gépkarabélyaink” – mondták. (mti)


Aláaknázzák Mariupol környékét

14:42 Az ukrán csapatok aláaknázzák Mariupol környékét, hogy megállítsák az ellenséges harckocsikat, közölte Facebook-oldalán Dmitro Timcsuk, a kelet-ukrajnai harcokat figyelemmel kísérő katonai szakértő.

Timcsuk szerint heves harcok folynak a terrorellenes erők és a kelet-ukrajnai oroszbarát szeparatisták között Luhanszk városánál, valamint a Donyeck melletti Ilovajszknál, ahol csaknem egy hete tartják körbezárva a szakadárok az ukrán egységeket. Összecsapások zajlanak Luhanszk közelében két településnél, a várostól délre Lutuhinénél és keletre, az orosz határnál lévő Sztanicja Luhanszka településnél. (mti)


Három hadoszlop hatolt Luhanszkba

14:40 Szemtanúk szerint Oroszországból három hadoszlop hatolt be Luhanszk városába, összesen 250-300 katonai járművel. Ezt a harcok alakulását nyomon követő Prava Szprava (Igaz Ügy) nevű civilszervezet vezetője, Dmitro Sznehirjev közölte helybeliektől, illetve szervezete tagjaitól származó információkra hivatkozva. (mti)


Készül Mariupol ostromára az ukrán hadsereg



12:55 Katonák, a rendőrség és önkéntesek állítanak fel ellenőrzőpontokat Mariupolban, az oroszok ostromára készülve. Az Ukraine Today riportja szeritn azonban a könnyű fegyverzettel rendelkező ukránoknak nincsen esélyük feltartóztatni az orosz páncélosokat.

Az Azovi tenger partján levő Mariupol azért kulcsfontosságú, mert ha az oroszok ezt a várost elfoglalják, folyosó nyílik Oroszországból a Krím félsziget felé.

Jelöletlen sírokban végzik a „zöld emberkék

12:34 Névtelen, jelöletlen sírokba temetik, vagy pedig minden magyarázat nélkül hazaküldik az Ukrajnában elesett orosz katonák holttesteit – írja a Washigton Post.

A gyakorlat nem új: már Afganisztánban is így próbálták leplezni az orosz hadsereg valós veszteségeit, azt remélve, elkerülhető a pánik. A Katonák Anyái nevű civil szervezet egyre hangosabban követeli, hogy Kremlin vizsgálja ki, és adjon magyarázatot a hivatalosan "vakációzó" katonák halálára.

Az ukrán csapatok által elfogott orosz deszantosok sajtótájékoztatót tartanak. A katonák Kremlin álláspontja szerint Az ukrán csapatok által elfogott orosz deszantosok sajtótájékoztatót tartanak. A katonák Kremlin álláspontja szerint "eltévedtek". Fotó: AFP via Kyiv Post





A civilek gyakran akkor esnek áldozatul a harcoknak, amikor az úgynevezett "humanitárius folyosókon" menekülnek, állítja az ENSZ. A kelet-ukrajnai harcoknak eddig közel 2600 áldozata van.


11:43 Oroszországben "külföldi ügynöknek" nyilvánították azt a Katonák Anyái nevű civil szervezetet, mely azt kéri: hozzák nyilvánosságra az Ukrajnában elesett katonák számát.

11:42 300 orosz páncélos tart Luhanszk fele, állítják szemtanúk.

11:39 Két sebesült és 12 orosz katona által körbevett ukrán katona felrobbantotta magát augusztus 25-én. Mindenki meghalt.

Putyin szavára elengednék az ukrán katonákat a szakadárok

11:30 A kelet-ukrajnai Moszkva-barát szakadárok – eleget téve az orosz elnök kérésének – pénteken beleegyeztek abba, hogy humanitárius folyosót nyissanak, amelyen az általuk körbezárt ukrán katonák elhagyhatják a harcteret.

Olekszandr Zaharcsenko, a szakadárok önhatalmúlag kikiáltott „donyecki népköztársaságának miniszterelnöke” a Rosszija 24 állami hírtévének nyilatkozva közölte, hogy készek humanitárius folyosót nyitni, de a katonáknak ott kell hagyniuk páncélozott katonai járműveiket és lőszereiket.

„Minden tiszteletünk Vlagyimir Putyinnak, azon ország államfőjének, amely elsősorban erkölcsileg segít bennünket, készen állunk arra, hogy az ezekben a katlanokban körülvett ukrán egységeknek megnyissuk a humanitárius folyosókat. Azzal a feltétellel, hogy a nehézfegyverzeteket és lőszereket leadják annak érdekében, hogy a jövőben ne használhassák azokat ellenünk" – mondta Zaharcsenko. A szakadár politikus terepszínű katonai öltözékben jelent meg az orosz állami tévé kamerája előtt.

Zaharcsenko egyben felszólította a felkelőket, hogy nyissák meg az elvonulás útját a bekerített ukrán katonák előtt, hogy azok elkerüljék „az értelmetlen halált, akadály nélkül elhagyhassák a harci övezetet, újra találkozhassanak családjaikkal, visszaadják őket édesanyáiknak és gyermekeiknek, s hogy orvosi segítséget kaphassanak a katonai művelet során megsebesültek”.

Putyin csütörtök este szólította fel a lázadókat, hogy nyissanak humanitárius folyosót, és hagyják távozni a bekerített ukrán katonákat a Donyeck melletti Ilovajszk városánál, ahol egy hete súlyos harcok folynak. (mti)


Béketárgyalások kezdődnének?

11:28 Andrij Purgin, a „donyecki népköztársaság” miniszterelnök-helyettese az Interfax orosz hírügynökséggel azt közölte, vezetésük elfogadhatónak tartja Aljakszandr Lukasenka fehérorosz államfő javaslatát, hogy az Ukrajna, Oroszország és az EBESZ képviselőiből álló úgynevezett kontaktcsoport állandó tárgyalásainak színhelye Minszk legyen. Hozzátette, hogy a béketárgyalások időpontja még nincs kitűzve. „Lukasenka javaslata jó, most meg kell határozni annak formáját, és ki kell tűzni az egyeztetés időpontját” – mondta. (mti)


Obama a Fehér Házban fogadja Porosenkót

11:28 Barack Obama bejelentette, hogy Oroszországnak további árat kell fizetnie azért, mert behatolt Ukrajnába, és azt is közölte, hogy Washingtonban fogadja majd Petro Porosenko ukrán elnököt.

Az amerikai elnök és Angela Merkel német kancellár csütörtöki telefonbeszélgetésükben egyetértett abban, hogy Oroszország felelős a kelet-ukrajnai erőszakért. Ezt az amerikai elnök közölte a Fehér Házban tartott sajtótájékoztatóján.

Oroszország ukrajnai beavatkozása következtében már annyira elszigetelődött, mint a hidegháború óta soha, és arra figyelmeztette Moszkvát, hogy a „folytatódó behatolásért” további árat kell majd fizetnie. Elmondta, Amerika és szövetségesei mérlegelni fogják a szankciók kiterjesztését.

Az elnök hangsúlyozta, hogy az ukrán válságnak nincs katonai megoldása, de diplomáciai út sincs, legalábbis szerinte Vlagyimir Putyin orosz elnök elszalasztotta azokat az alkalmakat, amikor lehetőség volt a krízis ilyen úton való rendezésére.

Obama bejelentette, hogy szeptemberben a Fehér Házban fogadja Petro Porosenko ukrán elnököt. Közölte, hogy a küszöbön álló, jövő heti észtországi látogatásán és az észak-atlanti szövetségnek a szeptember 4-én és 5-én Walesben megrendezendő csúcstalálkozóján meg fogja erősíteni az Egyesült Államoknak a NATO-szövetségesek biztonsága melletti rendíthetetlen elkötelezettségét. (mti)


Amerika szerint Moszkva hazudik

11:23 Az Egyesült Államok hazugsággal vádolta Moszkvát az ENSZ Biztonsági Tanácsának az ukrajnai helyzet súlyosbodása miatt összehívott rendkívüli ülésén, Oroszország képviselője pedig szemrehányást tett Washingtonnak, amiért az ukrán erőket amerikai tanácsadók támogatják. Az ülést Litvánia kérésére hívták össze.

Samantha Power amerikai nagykövet szerint Oroszország, amely új frontot nyitott Ukrajnában, manipulált, zavart próbált kelteni, mi több, „leplezetlenül hazudott”, amikor letagadta a kelet-ukrajnai harcokban játszott szerepét, holott katonákkal, tankokkal és légvédelemmel támogatja a szakadárokat.

Power emlékeztetett arra, hogy a világszervezet legfontosabb biztonságpolitikai testülete immár 24. alkalommal ült össze, hogy megpróbálja megállítani Oroszország agresszív fellépését. Oroszország a Biztonsági Tanács öt állandó tagjának egyike, és mint ilyennek vétójoga van. Ezért kizárt, hogy a BT Moszkvát elítélő határozatot vagy akár csak állásfoglalást legyen képes elfogadni.


Orosz „önkéntesek” harcolnak Ukrajnában

Vitalij Csurkin orosz ENSZ-nagykövet felszólította az Egyesült Államokat, hogy „hagyjon fel a szuverén államok belügyeibe való beavatkozással”, hozzátéve, hogy az ukrán kormányerőknek többtucatnyi amerikai tanácsadó nyújt segítséget. Csurkin szerint az ukrán válság oka az, hogy Kijev háborút indított a saját népe ellen.

Sürgette, hogy Petro Porosenko ukrán elnök hozza nyilvánosságra annak a béketervnek a részleteit, amelyről Minszkben beszélt, amikor szerdán Vlagyimir Putyin orosz elnökkel találkozott. Csurkin szerint a terv pusztán a figyelmet hivatott elterelni az ukrán katonai műveletekről. A diplomata nem tagadta, hogy a kelet-ukrajnai harcokban orosz „önkéntesek” vesznek részt, az orosz reguláris erők jelenlétét viszont igen.

A BT néhány órával azt követően ült össze, hogy Porosenko elnök bejelentése szerint Oroszország betört Ukrajnába. Az ukrán államfő állítását a NATO légi felvételekkel bizonyította. Az ENSZ egy nemrégiben elkészített jelentése szerint a kelet-ukrajnai harcokban mintegy 2 ezer ember vesztette életét. (mti)


Óvatosan fogalmaz a magyar külügy

11:12 „Figyelemmel kísérjük és értékeljük a helyzetet, valamint kapcsolatban állunk európai uniós és NATO szövetségeseinkkel. Amennyiben beigazolódnak azok a hírek, hogy orosz reguláris csapatok behatoltak Ukrajna területére, azt a válság súlyos eszkalációjának tekintjük” – írta a Külgazdasági és Külügyminisztérium. (168 óra)


Nem lesz Paks és Déli Áramlat – állítja a volt moszkvai magyar nagykövet

11:10 Biztos, hogy nem lesz Paks, és nem lesz Déli Áramlat – jelentette ki a Klubrádió Megbeszéljük című műsorában a volt moszkvai nagykövet annak kapcsán, hogy Rubicont Oroszország tegnap átlépte és megszállta Ukrajnát.

Székely Árpád arra lesz kíváncsi, hogy erre mit fog reagálni az Orbán-kormány, mert ezek után nem lehet pávatáncot járni. Azt is elmondta, a mai nappal világossá vált, hogy Ukrajna nem fog Kelet felé orientálódni és csatlakozni az eurázsiai szövetséghez, a vámunióhoz, ez az opció mára megszűnt.
Ennek lesznek költségei és következményei. Ukrajnát nem lehet könnyen integrálni, mert gazdasági csődben van és nem is kis ország.

Oroszország szerinte politikailag elszigetelődik. Azt, hogy ennek milyen gazdasági következményei lesznek, nem tudni, mert a szankciók kétélűek. Oroszország gyenge pontja nem a gáz, hanem a kőolaj. Ami viszont gyenge pontja Európának is – hangoztatta Székely Árpád. (168 óra)


Kínozzák, megalázzák és munkára kényszerítik civil túszaikat a lázadók

10:22 Kínoznak, megaláznak és kényszermunkára kényszerítenek számos kelet-ukrajnai civilt az oroszbarát lázadók – hívja fel a figyelmet a Human Rights Watch. Áprilistól a lázadók Luhanszk és Donyeck megyékben több száz civilt – újságírókat, hittérítőket, Kijev-barát politikai aktivistákat – tartóztattak le. Egyes civileket túszként tartanak fogva, írja az emberi jogi szervezet.





Ukrán csapatok várakoznak Mariupol közelében. Médiajelentések szerint mintegy 60 orosz páncélos tart a város fele.




A háború ellen tüntettek Mariupolban.

8:54 Az Azovi-tenger partján fekvő Mariupol közelében vannak már az orosz harckocsik - jelentette pénteken az ukrán média. A TSZN televízió híradása szerint az orosz csapatok a csütörtökön elfoglalt Novoazovszk városából Mariupolba indultak, és már 60 orosz harckocsi érkezett a városhoz, ahol újabb hídfőállást építenek ki.

Az ukrán hírszerzés szerint az orosz csapatok a stratégiai fontosságú várostól mintegy 20 kilométerre fekvő Bezimjanne falut használják erre a célra.

Mariupol az Azovi-tenger partján fekszik, és azért kucsfontosságú, mert ha az oroszok elfoglalják, folyosó nyílik a Krím félszigetről Oroszország feleMariupol az Azovi-tenger partján fekszik, és azért kucsfontosságú, mert ha az oroszok elfoglalják, folyosó nyílik a Krím félszigetről Oroszország fele





Néhányan tüntettek Moszkvában az ukrajnai beavatkozás ellen. A tüntetőket bekísérték, egyeseket közülük 15 napra bezártak.

Egyetlen összecsapásban száznál is több orosz katona esett el

Augusztus 29, 00:27 Mindezt a Vlagyimir Putyin orosz elnök egyik emberi jogi tanácsadója, Ellja Poljakova mondta a Reuters hírügynökségnek. Az ütközet augusztus 13-án, Sznyizsnye település kötelében, Donyeck megyében zajlott le.

Az orosz katonák egy teherautó-oszloppal lőszert szállítottak, amikor Grad sorozatvetőkkel megtámadták őket, és a konvoj felrobbant. Több mint százan meghaltak, és mintegy 300 ember megsebesült.

Poljakova a Vlagyimir Putyint emberi jogi ügyekben segítő tanácsadói testület tagja. Az által vezetett civilszervezet, a Szentpétervári Katona Anyák nevű csoport korábban egyébként Oroszország krími magatartását is bírálta, miután Moszkva márciusban annektálta Ukrajnától a félszigetet. (mti)


Rendkívüli ülés lesz pénteken a NATO-nál

00:18 A 28 tagország és Ukrajna NATO-nagykövete rendkívüli tanácskozást tart pénteken az ukrajnai helyzetről – közölték csütörtökön Brüsszelben. Az ülést Ukrajna kezdeményezte.

A NATO és Ukrajna közötti intézményesített kapcsolattartás hivatalos testülete a NATO-Ukrajna Bizottság, amely az észak-atlanti szervezet brüsszeli székhelyén nagyköveti szinten szokott tanácskozni. (mti)


Augusztus 29, péntek 00:02 Az oroszbarát lázadók egyik vezetője szerint 3-4 ezer orosz állampolgár harcol Kelet-Ukrajnában. Kzülük sokan leszerelt katonák, vagy az orosz hadsereg kötelékében jelenleg is szolgáló, de szabadságon levő katonák. (bbc)




Két egység dezertálása miatt kerültek súlyos helyzetbe az ukrán erők Ilovajszknál

23:57 Két ukrán katonai egység dezertálása miatt kerültek súlyos helyzetbe a kijevi haderők Kelet-Ukrajnában, a Donyeck melletti Ilovajszk városánál folyó harcokban – közölte Petro Porosenko ukrán elnök csütörtökön Kijevben, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) rendkívüli ülését megnyitva.

„A felelősséget az Ilovajszknál kialakult helyzetért nagy mértékben annak a két egységnek a tagjai és parancsnokai viselik, akik önhatalmúlag elhagyták állásaikat, veszélybe sodorva ezzel bajtársaik életét” – fogalmazott Porosenko. Az államfő ugyanakkor nem fedte fel mely alakulatok, és milyen egységei dezertáltak.


Egy hete harcolnak elszigetelve

Ilovajszknál már csaknem egy hete vannak heves tűz alatt a város felszabadításáért küzdő önkéntesek és hivatásos katonák, akik folyamatosan erősítést, fegyvereket és lőszereket követelnek az ukrán államfőtől és a védelmi minisztériumtól.

Előző nap az Ilovajszknál harcoló Dnyipro-1 önkéntes alakulat parancsnoka, Volodimir Paraszjuk a Facebook-on azt közölte, hogy tüzérségi támogatást kaptak, és elkezdték visszaszorítani a szakadárokat. Paraszjuk közölte, hogy kedden súlyos veszteségeket szenvedtek, az alakulat négy tagja vesztette életét és 14-en sebesültek meg. A héten Szemen Szemencsenko, a Donbasz önkéntes alakulat parancsnoka is sürgős erősítést kért Ilovajszkhoz.


A szakadárok segítségére érkeztek az orosz csapatok

Porosenko hangoztatta, hogy az Ukrajnába behatolt orosz csapatok a szakadárok megsegítésére érkeztek, mivel az utóbbi időkben az ukrán terrorellenes erők komoly harci sikereket értek el az oroszbarát szeparatisták elleni harcokban. Hangsúlyozta, hogy az elmúlt két hónap alatt az ukrán fegyveres erőknek köszönhetően jelentősen összezsugorodott a harcok sújtotta terület.

„A terrorista banda megmentésére hadoszlopok hatoltak be Oroszországból nehézfegyverzettel, nagy mennyiségű egyéb fegyverekkel és az orosz reguláris hadsereg katonáival azon a határszakaszon, amelyet nem mi tartunk ellenőrzésünk alatt” – szögezte le az elnök.

Kijelentette, hogy a kelet-ukrajnai helyzet rendkívül súlyossá vált, de – mint mondta – „kontrol alatt tartható”. Ezért arra kért mindenkit, hogy ne essen pánikba, hogy „hideg fejjel és józan ésszel” hozzák meg a közös döntéseket a további lépésekről.


Először tárgyaltak fogolycseréről

Az államfő tájékoztatása szerint csütörtökön első alkalommal volt vezérkari szintű konzultáció Ukrajna és Oroszország között, amelyen a katonai foglyok cseréjéről és a határvédelem erősítéséről tárgyaltak.

Porosenko közölte, hogy várhatóan szombaton konzultációkat kezdenek egymással az ukrán és az orosz határőrszolgálat képviselői is. Az elnök az ukrán határőrség vezetésének feladatául szabta a kelet-ukrajnai határátkelők újbóli megnyitását, és megállapodást a közös ukrán-orosz járőrözésről.


Ősszel sorozzák az ukrán férfiakat

Közben médiajelentések szerint a védelmi tanács úgy határozott, hogy vissza kell állítani a sorkötelességet Ukrajnában, és ősszel sorozást kell tartani. A sorkatonai szolgálatot Viktor Janukovics posztjáról eltávolított volt elnök szüntette meg, az utolsó sorozás tavaly ősszel volt a kelet-európai országban. (mti)


Washington szerint kizárt a katonai beavatkozás

23:49 Az Egyesült Államok kész további szankciókat bevezetni Oroszország ellen, mivel beavatkozott a kelet-ukrajnai harcokba a Moszkvához húzó szakadárok oldalán – közölte csütörtökön Washingtonban Jen Psaki, az amerikai külügyminisztérium szóvivője.

Psaki szerint Washington több rendelkezésére álló lehetőséget mérlegel, amelyek közül a gazdasági büntetőintézkedések jelentik „a leghatásosabb eszközt, a legjobb eszközt”.

„A katonai megoldás szerintünk nem a megfelelő megközelítés” – hangoztatta a külügyi szóvivő, hozzátéve, hogy az Egyesült Államok kormánya ehelyett inkább olyan eszközöket mérlegel, amelyek elvezetnek a diplomáciai megoldáshoz.

„Nyilvánvaló, hogy Oroszország nemcsak megerősítette kelet-ukrajnai jelenlétét, de harci alakulatokkal, páncélozott járművekkel, föld-levegő rendszerekkel közvetlenül be is avatkozott, aktívan harcol az ukrán erőkkel és közvetlen támogatás nyújt a szakadár megbízottjainak és a zsoldosoknak” – mondta Jen Psaki.

Mint mondta, az Egyesült Államok Oroszország fokozódó agressziójának tanúja Ukrajnában. Kitért rá, hogy Washington több európai kormányhoz hasonlóan halált nem okozó katonai eszközökkel támogatja Kijevet.

A Krím félsziget orosz elcsatolását követően az Egyesült Államok és európai szövetségesei több lépésben szankciókat vezettek be Moszkva ellen, amelyek egyebek között korlátozták a szénhidrogén-kiviteltől függő Oroszországnak a nyugati pénzeszközökhöz és a modern olajipari berendezésekhez való hozzáférését. (mti)


Az amerikai külügy egyelőre vonakodik az „invázió” kifejezést használni

23:37 Az amerikai külügyminisztérium egyelőre nem nevezi inváziónak az orosz csapatmozgásokat kelet-Ukrajnában. Jen Psaki szerint a történések pontos megnevezése terminológiai vitát eredményezne, azonban mindez nem befolyásolja az Egyesült Államok által nyújtott támogatást. Világos azonban, hogy a helyzet fokozódott az utóbbi néhány hónapban, és ezt követjük szoros figyelemmel – mondta.





Twitteren szóltak be egymásnak Kanada és Oroszország NATO-nagykövetsége. Az első "térképet" készített az "eltévedt" orosz katonák számára. Moszkva hűvösen, ironikusan válaszolt.

Az orosz csapatok csütörtöki délkelet-ukrajnai behatolásait követően Kijev sürgette a Nyugatot, hogy hatékonyabban lépjen fel az orosz agresszióval szemben. Az Európai Uniót aggasztják az Ukrajnából érkező hírek, Moszkva viszont hazugsággal vádolja az ukrán kormányt.




Az ENSZ Biztonsági Tanácsa rendkívüli ülést tart

Az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács csütörtökön közölte, hogy orosz katonák szállták meg a stratégiai fontosságú dél-donyecki Novoazovszkot. A 11 ezer lakosú Novoazovszk város az Oroszországot a Krímmel közvetlenül összekötő út mentén fekszik.


Több, mint ezer orosz katona

Egy név nélkül nyilatkozó, magas rangú NATO-tisztviselő újságírókkal azt közölte, hogy ezer fölé tehető az Ukrajna területén bevetett orosz katonák száma. Szavai szerint ez ráadásul inkább konzervatív, óvatos becslés. Oroszország a szövetség információi alapján mintegy 20 ezer katonát vont össze nyugati szomszédja határánál.

Ukrán médiajelentések szerint csütörtök este közép-európai idő szerint 20.00. órakor összeül az ENSZ Biztonsági Tanácsa az ukrajnai helyzet súlyosbodásának megvitatására. A rendkívüli ülés összehívását az ukrán vezetés mellett Litvánia is sürgette.




A NATO közzétette az Ukrajna területén haladó orosz önjáró ütegekről készült műholdfelvételeket


Az Azovi tenger partján a szakadárok

Olekszandr Zaharcsenko, az oroszbarát szeparatisták önhatalmúlag kikiáltott „donyecki népköztársaságának miniszterelnöke” szintén azt állította, hogy fegyvereseik elérték az Azovi-tenger partját.

Arszenyij Jacenyuk ukrán kormányfő arra szólította fel a Nyugatot, hogy fagyasszon be minden kihelyezett orosz pénzügyi eszközt, amíg Moszkva nem vonja ki az összes orosz katonát Ukrajnából. Jacenyuk egyúttal úgy értékelte, hogy az Oroszországgal szembeni eddigi nyugati szankciók nem hoztak eredményt.


Moszkva nem fogadja el a szeparatisták vereségét

A tisztségviselő úgy fogalmazott, hogy Moszkva nem hajlandó elfogadni, hogy a kelet-ukrajnai fegyveres szeparatisták vereséget szenvedjenek, Oroszország pedig már nem csak a háttérből irányítja az eseményeket, hanem egyre leplezetlenebbül avatkozik be Ukrajnában. Kijelentette: egyértelmű bizonyítékok állnak rendelkezésre, hogy az ukrán haderő az orosz hadsereg egységeivel is összetűzésbe került.


A legújabb orosz légvédelmi rendszer Ukrajnában

Geoffrey Pyatt, az Egyesült Államok kijevi nagykövete a Twitter mikroblog-szolgáltató oldalon azt írta, hogy egyre több orosz katona avatkozik be az ukrán földön zajló harcokba és, hogy Oroszország legújabb, Pancir-SZ1 típusú légvédelmi rendszerét küldte Kelet-Ukrajnába.

Az Európai Bizottság külügyi szóvivője közölte, hogy rendkívüli módon aggasztják az ukrajnai válság legutóbbi fejleményei, az orosz betörésekről érkező híradások az Európai Uniót. „Megismételjük a felszólítást, hogy Oroszország azonnal hagyjon fel minden ellenséges tevékenységgel a határ környékén. Ebbe nyilvánvalóan a fegyverek, felszerelések és katonai személyzet Oroszországból Ukrajnába küldése is beletartozik” – fogalmazott Maja Kocijancic.

Hangsúlyozta, hogy a válságot politikai úton kell rendezni, Ukrajna területi egységének és szuverenitásának maradéktalan tiszteletben tartásával.




A NATO közzétette az Ukrajna területén haladó orosz önjáró ütegekről készült műholdfelvételeket

Újabb szankciókkal sújtják Oroszországot

A német törvényhozás alsóháza, a Bundestag külügyi bizottságának elnöke a maga részéről kijelentette, hogy az Európai Uniónak haladéktalanul, már a tagállami vezetők hét végi csúcstalálkozóján újabb szankciókkal kell sújtania Oroszországot, amiért elszabadult az erőszak Ukrajnában.

Norbert Röttgen, a konzervatív CDU politikusa hangsúlyozta, hogy sürgősen lépni kell, mert Vlagyimir Putyin orosz elnök Európa gyengeségének jeleként értékelné a habozást és tovább folytatná az ukrán válság elmélyítését célzó tevékenységét. Szavai szerint „világossá vált, hogy Oroszország tankokkal és katonákkal van jelen Ukrajnában”.

Catherine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője Traian Băsescu román államfővel csütörtökön folytatott bukaresti megbeszélésén úgy vélekedett, hogy az Európai Tanács szombati ülésén várhatóan meg fogja erősíteni az uniós tagállamok kiállását Ukrajna mellett. A bukaresti elnöki hivatal közleménye hozzátette, hogy a két politikus „rendkívül aggasztónak” ítélte az Ukrajna keleti részén kialakult helyzetet.


Évtizedek óta a legsúlyosabb válság Európában

Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter agressziónak nevezte csütörtökön Oroszország kelet-ukrajnai lépéseit, amelyekkel – véleménye szerint – Moszkva évtizedek óta a legsúlyosabb válságot idézte elő Európában.

Közben Moszkvában orosz parlamenti politikusok hazugsággal vádolták meg Kijevet, és elutasították, hogy orosz csapatok hatoltak volna be Ukrajnába.

Leonyid Szluckij, a duma Független Államok Közösségének ügyeivel foglalkozó bizottsági elnöke kijelentette: „A hazudozás már az úgynevezett kijevi hatalom elválaszthatatlan sajátossága lett”.


Moszkva szerint alaptalan rágalom mindez

Szerinte semmilyen alapja nincs az orosz csapatok ukrajnai behatolásáról szóló kijelentéseknek. Hozzátette, hogy a (kijevi) „junta” továbbra is másokra hárítja a felelősséget.

Jevgenyij Szerebrjennyikov, a Szövetségi Tanács, az orosz parlament felsőháza védelmi bizottságának alelnöke ugyancsak azt mondta, hogy az orosz hadsereg nincs jelen Ukrajnában. „Sokszor hallottuk az ukrán vezetés kijelentéseit, amelyek hazugságnak bizonyultak” – hangoztatta az orosz szenátor.

Jevgenyij Busmin, az Oroszországi Föderáció Szövetségi Tanácsának alelnöke provokációnak nevezte az ukrán államfő vádját, miszerint orosz csapatok hatoltak be Ukrajna területére.

Vlagyimir Putyin orosz elnök egy emberi jogi tanácsadója, Ella Poljakova viszont a Reuters Brit hírügynökségnek nyilatkozba kijelentette: „amikor emberek tömegei parancsnoki utasításra, harckocsikon, páncélozott harcjárműveken, nehézfegyverzetet használva egy másik ország területén tartózkodnak, átlépik a határt, azt én inváziónak tartom”.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS