2020. február 23. vasárnapAlfréd
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Kudarcos tárgyalások Kairóban, ismét tűz alatt a Gázai Övezet

2014. augusztus 21. 14:03, utolsó frissítés: 14:03

Nem tudni, miért dőlt dugába a biztatóan alakuló tűzszüneti tárgyalás. Izrael egén ismét megjelentek a Kasszám rakéták, Izrael három Hamász-vezetőt lőtt ki.


Három magas rangú Hamász-vezető halt meg egy izraeli légi csapásban csütörtökre virradó éjszaka. Ezzel újra kezdődik az izraeli offenzíva a Gázai övezet ellen, miután kedden csődbe jutottak a béketárgyalások.

A palesztin vezetők, Mohammed Abu Shamala, Mohammed Barhoum és Raed al-Attar kulcsszerepet játszott a fegyvercsempészés megszervezésében, az alagutak kialakításában, valamint Gilád Salit elrablásában.


A Hamász katonai vezetője volt a célpont

Az izraeliek egyébként Mohammed Deifet, a Hamász katonai vezetőjét vették célba, a házára mért légicsapásban a felesége és gyereke halt meg. Korábbi hírek szerint Deif maga túlélte a támadást, a Times of Israel szerint azonban egyre több jel mutat arra, hogy Deif is elpusztult.



A rafahi, négyemeletes épület lakói közül több tucatnyian eltűntek, állítja egy palesztin hivatalnok.




A palesztin fél kedd délután már megszegte a tűzszünetet, amikor három rakétát lőttek ki izraeli területek fele – közölte az izraeli közszolgálati rádió. A rakéták Beér Sévánál lakatlan területen robbantak fel, nem okoztak kárt sem emberéletben, sem anyagiakban. A légvédelmi szirénák sem léptek működésbe.


Izrael az övezet lakatlanabb területeit lőtte

Fauzi Barhum, a Hamász szóvivője arra figyelmeztetett, hogy Netanjahu nem értette jól a gázai üzenetet a diplomácia nyelvén Kairóban, de a Hamász tudja, miként kényszerítse annak megértésére.

Később az övezettel szomszédos déli izraeli városokat, Netivotot, majd Asdódot, Askelont, Beér Sévát lőtték a gázai fegyveres csoportok, késő este pedig Tel-Avivot és környékét, mintegy harminc rakétával. A Hamász bejelentette, hogy a tel-avivi Ben Gurion repülőteret is célba vették.

A támadásban egy izraeli súlyosan megsérült, írja a BBC.

Válaszképp Izrael is tüzet nyitott, azonban a Gázai övezet lakatlanabb területeit lőtte, hogy ne zárják be a kaput az esetleges további tűzszüneti tárgyalások előtt.


2-3 ezer rakétája lehet a Hamásznak

Izraelben ismét életbe léptek a polgári védelmi előírások, tilos tömeges, ötszáz fősnél nagyobb rendezvényeket tartani a rakéták lőtávolságában lévő településeken.

Az övezet szomszédságában fekvő kibucok lakói az utóbbi heteket az ország északi részén, általában az ottani kibucok vendéglátását élvezve töltötték, s csak az utóbbi napokban tértek vissza otthonukba. A harcok kiújulása miatt azonban ismét távozásukat fontolgatják.

Az izraeli tévé által megszólaltatott szakértők szerint a Hamásznak még két-háromezer rakétája lehet, s a palesztin szélsőséges szervezet most „kifárasztó háborúba” kezdett követeléseik teljesítése érdekében, miután azoknak nem tudtak érvényt szerezni az egyiptomi közvetítéssel folytatott kairói tárgyalásokon.


Váratlan fordulat

Ez azért meglepő, mert sokáig úgy tűnt, sikerül kompromisszumra jutni Kairóban. Asráf al-Adzsrámi, Mahmúd Abbász palesztin elnök bizalmasa szerint Izrael lemondott legfőbb követeléséről, a Gázai övezet lefegyverzéséről, s helyette megelégedett a határokon bejutó áruk nemzetközi ellenőrzésével, az újabb fegyverek bekerülésének megakadályozásával.

A katonai rádió reggeli műsorában elhangzott interjúban a volt palesztin börtönügyi miniszter elmondta, hogy az eddigi megbeszéléseken több ponton elvi egyezség született, ami lehetővé tette a tűzszüneti megállapodáshoz vezető tárgyalások folytatását.

Mint mondta, a felek egyetértésre jutottak az övezet újjáépítésének, a blokád feloldásának, az átkelőhelyek megnyitásának, az áramszolgáltatási gondok megoldásának, az építőanyagok nemzetközi ellenőrzés melletti bevitelének és a halászati övezet kiterjesztésének a kérdésében. Későbbi tárgyalásokra halasztották viszont a légi és tengeri kikötő ügyét, a határ menti biztonsági övezet nagyságának eldöntését és az izraeli katonák holttestének kiadását.


Nem volt napirenden a Hamász lefegyverzése

Az övezet lefegyverzése, a Hamász birtokában lévő mintegy háromezer rakéta elvétele ugyanakkor teljesen lekerült a napirendről. Adzsrámi szerint ezzel kapcsolatban Izrael megelégedett a Hamász újrafegyverkezésének lassításával, azzal, hogy minden bejutó árut nemzetközi erők ellenőrizzenek egy Washingtonnal született megállapodás szerint, hogy az ne tartalmazhasson fegyvereket.

„Senki sem tudja elvenni a Hamásztól és a gázai palesztin szervezetektől a fegyvereiket, mert azt mondják, hogy azok a megszállással szembeni ellenállást szolgálják, a megszállás pedig folytatódik” – hangoztatta Adzsrámi a rádióban. A palesztin politikus szerint „ha hosszú távú megállapodásról lenne szó nemzetközi részvétellel, Egyiptomnak és az ENSZ Biztonsági Tanácsának a részvételével, akkor a dolgok teljesen más mederben folynának”.


De miért is omlottak össze a tárgyalások?

Több verzió is megjelent az izraeli médiában arról, hogy miért omlottak össze a tűzszüneti tárgyalások. Egyesek a katari-egyiptomi ellentéttel, mások egy utólagos izraeli záradékkal magyarázzák a kudarcot.

A The Times of Israel az al-Hajat című arab lapban megjelent írásra hivatkozva a katari-egyiptomi ellentéttel magyarázza a diplomáciai kudarcot.

A lapnak név nélkül nyilatkozott a Ciszjordániát irányító Fatah egy magas rangú tisztségviselője, aki szerint Katar megfenyegette a náluk élő Háled Mesaalt, a Gázai övezetet uraló iszlamista Hamász politikai vezetőjét, hogy kiutasítják az országból, ha a Hamász aláírja a palesztin oldalról hétfőn már kész tényként bejelentett egyezményt.

A Hamász emiatt azt követelte, hogy vonják be Katart a harcok befejezésének folyamatába, hívják meg képviselőjét az állandó tűzszünetet létrehozó, egy hónappal elhalasztott megbeszélésekre. Kairó azonban ezt elutasította, illetve a lap szerint katari bocsánatkéréshez kötötte.

A katari vezetésnek a Mohamed Murszi egyiptomi elnök tavalyi megbuktatása óta folytatott, Egyiptommal kapcsolatos politikájáért kellett volna elnézést kérnie, de erre nem volt hajlandó, inkább megtorpedózta a tűzszünetet.


Utólagos izraeli záradék miatt borult minden?

Egy másik változat szerint egy utólagos izraeli záradék vezetett a kairói fiaskóhoz. Ahogy a Háárec hétfőn írta, Benjámin Netanjahu miniszterelnök a múlt héten megpróbálta „eltitkolni” a Kairóban megszövegezett és már aláírásra váró tűzszüneti egyezményt.

Azonban csütörtök este a kabinet ülésén politikai riválisa, Avigdor Liberman külügyminiszter kezében annak egy példányával magyarázatot követelt.

Ekkor a meglepett Netanjahu csak vázlatnak minősítette azt, amelyre még nem adta áldását, majd elhagyta az ülést, amely pénteken folytatódott. Pénteken a miniszterelnök közölte, hogy elutasítja az egyiptomi javaslatot, mert az csak az övezet újjáépítéséről és a blokád feloldásáról szól, s nem ad választ Izrael biztonsági igényeire, Gáza lefegyverzésére, az importáruk ellenőrzésére.

A minisztertanács nem szavazott, de egyetértettek a javaslat elutasításában, és Netanjahu megígérte, hogy ha elfogadható javaslatot kap, azt szavazásra a miniszterek elé viszi.


A Hamász lefegyverzése miatt torpantak meg a tárgyalások?

A 10-es tévécsatorna hírmagyarázója szerint ezek után hétfőn a későbbiekben megtárgyalandó gázai kikötő pontjához Izrael hozzá akart tenni egy kitételt, miszerint a kikötővel kapcsolatos megbeszélések mellett napirendre kerül majd a Hamász lefegyverzésével kapcsolatos egyezkedés is. Ez vezethetett a tárgyalások megtorpanásához, majd a tűzszünet megsértése után azok összeomlásához.

Talán csak a történészek fogják megtudni, melyik változat volt az igaz. Az bizonyos, hogy a kairói tárgyalások rendkívül bonyolult diplomáciai térben, egy súlyosan megosztott Közel-Keleten folytak, ahol a közvetítők és az egyes szereplők – az izraeli és a palesztin vezetés – belső viszályai szinte lehetetlenné teszik a sikeres tárgyalásokat.

Forrás: MTI/BBC/The Times of Israel

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS