2020. február 23. vasárnapAlfréd
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Valaki igazán megmutathatná ezt a videót Putyinnak és Orbánnak

Főcze János 2014. augusztus 08. 16:42, utolsó frissítés: 19:30

Kulturálisan pszichopata nemzetállamban vagy egy "jó" országban élnél-e inkább? Egy politikai tanácsadó szerint voksoljunk az utóbbira.


Még mindig a kulturálisan pszichopata nemzetállamok korát éljük? Simon Anholt politikai tanácsadó nem így gondolja. Az ő indexén a „jó országok” vannak az első helyen. Sem mi, sem Magyarország nem került a lista élére, habár kultúrában és tudományban is meglehetősen jól teljesítünk. Az oroszok és az amerikaiak se számítanak befutónak, de természetesen az oroszok sokkal rosszabbul állnak.

A globalizáció váratlan fordulatainak egyike, hogy olyan problémák, amelyeket eddig helyieknek gondoltunk, globálissá váltak. A nemzetállamok annak ellenére viselkednek úgy, mintha egyedül lennének a Földön, hogy egy meggondolatlan lépéssel akár világméretű problémákat is okozhatnak.

Simon Anholt úgy gondolja, hogy ez annak köszönhető, hogy mi, választópolgárokként, éppen ezt követeljük tőlük: értünk dolgozzanak, ha kell, mindenki ellenében. De megoldással is szolgál: meg kell győznünk őket, hogy

jobban figyeljenek oda a tetteiknek az egész világra gyakorolt hatásaira.


Ezért hozta létre a Good Country Indexet.

A Good Country Index azt méri, hogy egy ország kormányzati politikája, vagyis a problémamegoldása mennyire van tekintettel annak globális következményeire, mit tesz hozzá az emberiség általános tudásához, jólétéhez, illetve mennyire járul hozzá a világ biztonságosabbá, nyugodtabbá, élhetőbbé tételéhez.



Anholt szerint nem azért kedvelünk egyes országokat, mert gazdagok, hatalmasak vagy mert sikeresek, hanem azért, mert jók. A ebben az értelemben azt jelenti, hogy a fent említett szempontokhoz mennyiben járul hozzá.

Anholt arra is felhívja a figyelmet, hogy azok az országok, amelyek ilyen értelmében jók, sikeresebbek az érdekérvényesítésben, jobban vonzzák a befektetőket és a turisták is szívesebben látogatják meg őket. Tehát versenyképesebbekké és gazdagabbakká is válnak.

„A nemzetállamok igazából kulturális pszichopaták. Pszichopata az, aki sajnálatos módon nem képes őszintén empatizálni embertársaival. A nemzetállamok pont így viselkednek. Emberekként könnyen tudunk empatizálni olyanokkal, akik nagyrészt úgy néznek ki, mint mi, úgy mennek-jönnek, tesznek-vesznek, imádkoznak és esznek, mint mi. De amikor olyan emberekről van szó, akik nem így tesznek, akkor nem viselkedünk-e kulturális pszichopataként? És ez az a kérdés, amit fel kell tennünk magunknak. Sőt, folyamatosan figyelnünk kell erre. Nem vagyunk-e valamilyen szinten mi és a politikusaink is kulturális pszichopaták?”



A Good Country Index

A Good Country Indexen talán legmeglepőbb éppen az első helyezett: Írország. Vagyis nem valamelyik bőkezűen jótékonykodó állam, mint például Svájc, Norvégia vagy esetleg Svédország. Persze ezek az országok is felfértek az első tíz helyre. Így Svájc 3-ik, Norvégia 8-ik, Svédország pedig a 6-ik. Előkelő helyet kapott még Finnország (2), Hollandia (4), Új-Zéland (5), Nagy-Britannia (7), Dánia (9) és Belgium (10) is.

Németország a 13-ik, az Amerikai Egyesült Államok a 24-ik, Japán a 25-ik, Izrael a 35-ik helyen végzett. A lista utolsó harmadába került az Orosz Föderáció (95), Kína (107) és Irán (115). A listára azokat az országokat vették fel, amelyekről kellő mennyiségű adat állt rendelkezésre. Utolsónak még Líbia (125) fért fel rá.

A listán Magyarország a 61-ik, a Románia 65-ik lett. Meglepő módon mindkét országot megelőzi a 60-ik Moldova Köztársaság, Európa legszegényebb országa.


Azért nem állunk olyan rosszul

Tudomány és kutatás területén Magyarország az előkelő 9-ik helyet foglalta el, míg Románia csak a 48-ik helyre került. Kultúrában is elől jár Magyarország, 13-ik, ebben Románia is jobban teljesít: a 29-ik hely az övé. Románia csak az egészség és jólét kategóriában előzte meg Magyarországot, ott Románia 71-ik, Magyarország pedig 101-ik.

A felhasznált információk naprakészségéről egyébként az oldal készítői azt közlik, hogy 2010-es adatokat alapján dolgoztak, kivéve egyes kategóriákat (például az internetes biztonságét). Szerintük ezzel nincs is semmi baj, mivel az országok lépéseinek a nemzetközi megítélése idővel változik, és az események zajlása közben gyakran nem könnyű eldönteni, hogy milyen következményei lesznek a világ egészére.




Valakinek tényleg meg kellene mutatnia ezt a videót a politikusainknak. De főleg Putyinnak és Orbánnak.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS