2019. november 12. keddJónás, Renáta
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Irak széthullóban, Teherán és Washington egy barikádon

F.J. 2014. június 12. 15:48, utolsó frissítés: 2014. június 25. 11:36

A lázadók már száz kilométerre vannak Bagdadtól. A szembeálló síiták, szunniták és kurdok mellett a nagyhatalmakat se hagyják hidegen a történések.


Nagyrészt egy évtizeddel az amerikaiak által vezetett intervenció után az új Irak nem képes egyben maradni. A szunniták, a síiták és a kurdok közötti feszültségeket tovább mélyítette az Iraki és Levantei Iszlám Állam (ILIÁ) nevű szélsőséges iszlamista csoport megerősödése. Az ILIÁ kedden érte el az eddigi legnagyobb sikerét:


bevették Moszult, Irak második legnagyobb városát.

Moszul mellett az ILIÁ birtokolja többek között Fallúdzsát, Tikritet vagy Karbalát is. Az ILIÁ célja nem több és nem kevesebb, mint az, hogy Szíria és Irak területén egy iszlám kalifátust hozzon létre.

Moszul elfoglalása sokak számára kérdőjeles esemény, van aki egyenesen a hadsereg árulására gyanakszik. Ez amiatt van, hogy a 800 lázadó harcos támadására válaszul a mintegy 30 000 iraki katona egyszerűen visszavonult.



Ráadásul a törékeny többséggel rendelkező kormány nem képes átvinni akaratát az iraki parlamenten, hogy szükségállapotot vezethessenek be: ehhez a szavazatok kétharmada kellene.




A Szíriában zajló polgárháborúban is aktívan bekapcsolódó, ott sikereket elérő szervezet az általa megkaparintott városokban iszlám törvénykezést vezettek be és könyörtelenül leszámoltak a nekik nem engedelmeskedőkkel.


Al-Bagdadi célja Bagdad

Az al-Bagdadiról készült 
<br />
kevés ismert fotó egyike
<br />
Forrás: AFPAz al-Bagdadiról készült
kevés ismert fotó egyike
Forrás: AFP
A szunnita ILIÁ sikerei mögött a parancsnoka, Abu Bakr al-Bagdadi áll. A tízmillió dollár vérdíjat érő al-Bagdadit mind a szervezet harcosai és riválisai, mind a politikai elemzők kiemelkedő képességű vezérnek ismerik el.

Az ILIÁ megerősödésének talán legfontosabb tényezője a szíriai polgárháború zűrzavara és a poszt-Szaddám Irak központi kormányzatának gyengesége volt. Az ILIÁ stratégiailag legjelentősebbnek bizonyuló lépése volt az, hogy megnyitotta a szervezetet az európai és amerikai államok fundamentalista harcosai előtt, akik később harctéri tapasztalataikkal felvértezve mennek vissza hazájukba.

A szervezet azonban az iszlám fundamentalizmus erői között sem rendelkezik osztatlan támogatottsággal. Így például hadban áll egykori tanácsadójával, Abu Mohamed al-Golanival, aki jelenleg az an-Nuszra Front vezetője Szíriában.

Miután al-Golani Szíriában megalapította az an-Nuszrát, függetlenedett az ILIÁ-tól, sőt elérte, hogy az al-Kaida őket ismerje el helyi sejtjeként. Al-Bagdadi válasza az volt, hogy mindkét csoportosulással szakított, sőt, miután megerősítette az Irakkal határos szíriai tartományokban a befolyását a rivális szervezetek ellehetetlenítésére törekedett.

Az ILIÁ a szíriai és az iraki területein elkezdte kitermelni a kőolajat és azt értékesíteni a feketepiacon, valamint az elfoglalt fegyverraktárak révén mind felszereltség, mind utánpótlás szempontjából önellátóvá vált.

Követői számára al-Bagdadi egy legenda, aki ráadásul Oszama bin Láden álmát szeretné megvalósítani: egy iszlám kalifátus létrehozását. A Reuters hírügynökség kérdésére, hogy mennyire kell komolyan venni Bagdadit, egyik támogatója így válaszolt:


"Ha tiéd lenne hadserege, eltökéltsége és hite, a világnak félnie kellene tőled."

A nagyrészt szunniták és síiták közötti konfliktus talán egyetlen haszonélvezői a kurdok. Az amerikai intervenció után autonómiát kapott kurdok az új helyzetben fegyveres alakulatokkal védik a területeiket. A pesmergáknak nevezett harcosok a visszavonuló iraki katonák helyét veszik át, miközben az ILIÁ megállítatlannak tűnik.

Az iraki kurdok egyelőre „nem kaptak parancsot” az ILIÁ megtámadására. A pesmergák mindenesetre az olyan stratégiai pontokra, mint például Kirkuk városa, amelyik egy olajban gazdag régió központja, bevonultak, így kitöltve a hatalmi űrt, amelyet az iraki katonák hagytak.

Pesmergák (iraki kurd katonák) veszik át az irányítást az egyik településen
<br />
Forrás: GettyPesmergák (iraki kurd katonák) veszik át az irányítást az egyik településen
Forrás: Getty


Az ILIÁ-t leginkább a szunniták támogatják, míg a kormányerők a síiták érdekeit képviselik. Mindez azután vált ilyen komoly szembenállássá, hogy Nouri al-Maliki, az iraki, síita miniszterelnök az amerikaiak által felépített nehézkes, de a két szemben álló közösségnek egyfajta kiegyensúlyozott helyzetet biztosító rendszerből lassan, de biztosan száműzte a Szaddám Husszein egykori szövetségeseinek számító szunnita közösség képviselőit.


Teherán és Washington ugyanazon a barikádon

A térségben a fundamentalisták számára nem éppen népszerű törökök sem jártak jól. Az elfoglalt Moszulban foglyul ejtették a török nagykövetet és a török konzulátus személyzetét. A törököket egy kalifátus létrehozása Irak és Szíria területén komoly belső és külső kihívások elé állítaná, ezért érdekükben áll ezt megakadályozni.

Az események másik kárvallottja az az Egyesült Államok, amelyik mintegy ezermilliárd dollárt költött Irak inváziójára és megszállására. A hadműveletek és a megszállás emellett 4500 szövetséges és mintegy százezer iraki élébe került. Az Obama-adminisztráció máris katonai közbelépést fontolgat, azonban, Susan Rice, az amerikai elnök biztonságpolitikai tanácsadója kizárt egy intervenciót, így az al-Malikiék legtöbb amerikai légi támogatásra és amerikai hadifelszerelésre számíthatnak.

A történetben majdnem pikáns szerepet kapott Irán, az Egyesült Államok hagyományos regionális ellenfele. Szíriában Irán szemben áll az általa támogatott Bassar al-Asszád révén az Egyesült Államokkal, amelyik indirekt módon támogatja a felkelőket. Irakban azonban mindketten az al-Maliki adminisztráció mellett állnak, az egyik a síitákat, a másik a legitimnek elismert iraki kormányt látva benne.

Forrás: The Guardian, Stratfor, MTI, címlapfotó: The QED Group

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS