Putyin: a krími önkéntesek mögött orosz katonák álltak
2014. április 17. 10:07, utolsó frissítés: 14:43Az orosz elnök először ismeri el nyilvánosan az orosz szerepvállalást Krímben. Közben Mariupolnál megöltek 3 szakadárt.
Nyezaviszimaja Gazeta: A Dnyeszteren túli területen a krími forgatókönyv valósul meg
14:42 A szakadár Dnyeszter menti területen a krími forgatókönyv valósul meg – írta a Nyezaviszimaja Gazeta című orosz lap csütörtökön szakértők és helyi politikusok nyilatkozataira alapozva.
A Moldovától elszakadt és Oroszországhoz csatlakozni szándékozó államalakulat tartományi parlamentje Tiraszpolban szerdán egyhangúlag elfogadott határozatában felszólította a nemzetközi közösséget, hogy ismerje el „szuverén és független államként” a Dnyeszter folyótól keletre fekvő területsávot.
A Nyezaviszimaja Gazeta emlékeztetett arra, is, hogy a tiraszpoli parlament egyúttal külön kéréssel fordult Vlagyimir Putyin orosz államfőhöz, hogy Moszkva ismerje el a hivatalosan a Moldovai Köztársasághoz tartozó terület függetlenségét és
fogadja be új jogi alanyként
az Oroszországi Föderációba. Az 1990-ben egyoldalúan kikiáltott, de sem Moszkva, sem más állam által el nem ismert Dnyeszter menti Köztársaság lakóinak döntő többsége egy 2006-os népszavazáson arra voksolt, hogy a régió Oroszország részévé váljon.
„Mindent úgy csináltunk, ahogy a Krímben” – közölte Galina Antyufejeva Dnyeszteren túli parlamenti képviselő. Dmitrij Szojin, a szakadár terület másik törvényhozási képviselője nem titkolta, hogy a régió vezetése Moszkvával egyeztette lépéseit.
Vlagyimir Jasztrebcsak, a Dnyeszteren túli terület volt külügyminisztere szerint a parlamentnek azért kellett Oroszországhoz fordulnia, hogy „az új realitások közepette” megvédhesse magát. Jasztrebcsak azzal érvelt, hogy a Moldovai Köztársaság
társulási szerződést szándékozik aláírni
az Európai Unióval, ami ellentétes Tiraszpol politikájával és szerinte az ukrajnai helyzet is növeli a Dnyeszteren túli területen élők védtelenségét.
A Nyezaviszimaja Gazeta az ukrán sajtóra hivatkozva közölte, hogy a napokban a Dnyeszteren túli területre orosz katonák érkeznek. Egy moldovai társadalmi mozgalom vezetője tudni véli, hogy már egy hónapja tart orosz katonák telepítése a szakadár területre.
Ez idő alatt legalább 750 katonát küldtek Tiraszpolba azzal a céllal, hogy a szomszédos Ukrajna területére, Odessza térségébe átdobják őket és ott május 9. körül provokációt hajtsanak végre. Még azelőtt, hogy a Moldovai Köztársaság aláírná az uniós társulási szerződést.
Egy moldovai politológus ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet az orosz lapban, hogy mindeddig semmilyen fotó, hang-, vagy videofelvétel nem bizonyítja az orosz katonák érkezését. (mti)
FT: európai nagyvállalatok lobbiznak a gazdasági szankciók ellen
14:38 A legnagyobb európai vállalatok lobbiznak az Oroszországgal szembeni kemény gazdasági szankciók ellen, és emiatt máris „megtörni” látszik az európai kormányok elszántsága az ilyen ellenlépések érvényesítésére – írta a csütörtöki Financial Times.
A londoni gazdasági napilap forrásai szerint az európai nagyvállalatok sorra figyelmeztetik a kormányokat, hogy ha Oroszország a szankciókra megtorló lépésekkel válaszol, az az orosz piacon tevékenykedő cégeknek „nagyon sokba kerülhet”.
A Financial Times által név nélkül idézett brit kormányilletékesek szerint a szankciók elleni lobbizás éllovasa a BP brit olajipari csoport, amely – több más nagy céggel együtt – a londoni parlament alsóházi képviselőit és a brit kormányt is figyelmeztette a büntetőintézkedésekből eredő üzleti kockázatokra.
A BP-nek 20 százalékos részesedése van a Rosneftben (Rosznyeft), a legnagyobb orosz állami olajipari cégben.
Mindemellett Nagy-Britannia és Ciprus is aggódik a két ország pénzügyi szolgáltatási szektorát terhelő kockázatok miatt. Ciprus bankrendszerében az orosz betétesek kritikus jelentőségű szerepet töltenek be – áll a londoni gazdasági napilap írásában.
A lap forrásai szerint Németországban a BASF vegyipari konglomerátum, Olaszországban az ENI energiaipari csoport lobbizik azért, hogy az Európai Unió „óvatosan” kezelje az Oroszország elleni szankciók ügyét. (mti)
Hadbíróság elé állítják a magukat megadó katonákat
14:20 Olekszandr Turcsinov ideiglenes elnök, házelnök, a parlament csütörtöki plenáris ülésén közölte, feloszlatják azt az egységet, a felelős katonákat pedig hadbíróság elé állítják, akik letették a fegyvert szerdán a kelet-ukrajnai Kramatorszk városánál a szeparatisták előtt.
Turcsinov szerint „a 25. dnyipropetrovszki légideszant dandárt – amelynek katonái gyáván viselkedtek, és hagyták, hogy a szeparatisták lefegyverezzék őket – feloszlatják, és a felelőseket bíróság elé állítják”.
Az ukrán védelmi minisztérium csütörtökön közleményt adott ki a történtekről, kiemelve: az ukrán fegyveres erők 15 páncélozott deszant harcjárműve (BMD) a teljes legénységgel együtt azért adta fel a továbbhaladást és fordult vissza, hogy
megkíméljék a civileket.
A tárca megerősítette, hogy a menetoszlopot szerdán Moszkva-barát érzelmű civil helybeliek tartóztatták fel a Donyeck megye északi részén lévő Kramatorszk városa előtt. Az aktivistákkal, akik között – a minisztérium állítása szerint – voltak egyenruhás símaszkos fegyveresek is, Olekszandr Svec ezredes, az ukrán hadsereg gyorsreagálású deszant erőinek parancsnoka folytatott tárgyalásokat.
„Ennek eredményeképpen az ukrán hadoszlopnak utat nyitottak a tüntetők, és a katonák harcjárműveiken – működésképtelenné tett – fegyverzetükkel együtt visszafordultak a Dnyipropetrovszk megyében lévő laktanyájuk irányába” – tudatta a tárca.
A közlemény szerint a parancsnok szavatolta, hogy a civilekre, akiket a minisztérium szerint a fegyveres szélsőségesek élő pajzsként használnak, nem nyitnak tüzet, ezért a katonák a fegyverek závárzatát átadták az útjukat elálló tüntetőknek. A védelmi tárca közölte, hogy az ukrán katonák és a helyi civil lakosok között
nem történt összetűzés.
A helyi média munkatársai által a helyszínen készített videofelvételek tanúsága szerint a civilek barátságosan fogadták az ukrán katonákat, akik szintén megértéssel viszonyultak a helyi lakosokhoz. Utóbbiak a blokád alá vont katonáknak vizet és élelmiszereket vittek. Elmondták, hogy azért állták el a harcjárművek útját, mert félnek, és nem akarnak háborút. (mti)
Putyin: a NATO-bővítés veszélye miatt szállta meg Krímet Oroszország
13:13 A Krím félsziget Oroszországhoz csatlakozásáról „részben a NATO bővítésének veszélye” miatt született döntés – közölte Vlagyimir Putyin a Közvetlen kapcsolat című csütörtöki élő televíziós adásban. Az orosz államfő ugyanakkor hozzátette, hogy Oroszország nem tart és nem is kell tartania az észak-atlanti szövetség bővítésétől. (mti)
Egységes Ukrajnát és népszavazást akarnak az orosz nyelv státusáról a donyecki régiópárti képviselők
12:32 A Régiók Pártjának Donyeck megyei képviselői május 25-re népszavazást akarnak arról, hogy az oroszt nyilvánítsák államnyelvvé, a régiók hatáskörét bővítsék, ugyanakkor lemondanak az ország szövetségi állammá alakításának ötletéről, az egységes Ukrajna mellett szálltak síkra, felszólítva a Kelet-Ukrajnában ténykedő szakadárokat, hogy tegyék le a fegyvereket.
Minderről határozatot fogadtak el szerdán a kijevi hatalomváltás előtt kormányzó, most ellenzékben lévő párt donyecki rendkívüli kongresszusán, amelyen a kelet-ukrajnai megye különböző szintű helyhatóságainak képviselői vettek részt. A párt az utóbbi időben nagy átalakuláson ment keresztül, kizárta soraiból Viktor Janukovics volt államfőt is.
Mikola Levcsenko, a párt megyei szervezetének vezetője a határozat tartalmát ismertetve közölte, hogy az ülés résztvevői követelik az ukrán alkotmány módosítását, amelyben „egyszer s mindenkorra rögzítik az orosz nyelv állami státusát és a hatalommegosztást a központi vezetés és a régiók között”.
Szükségesnek tarják, hogy az alkotmányba kerüljön be a megyei és járási tanácsok elnökeinek közvetlen választása, valamint a megyei és járási állami adminisztrációk, azaz kormányzóságok intézményének megszüntetése.
Arszenyij Jacenyuk kormányfő múlt pénteken közölte, hogy a készülő új alkotmány a tervek szerint megszünteti a megyei és járási állami közigazgatási hivatalokat, amelyek vezetőit jelenleg a mindenkori államfő nevezi ki Kijevből. Ezt a gyakorlatot azonban a miniszterelnök elavultnak nevezte.
A régiópártiak követelik továbbá, hogy az új alkotmányban és egy új költségvetési kódexben rögzítsék az adóknak a központ és a régiók közötti elosztásának rendjét. Emellett viszont a határozat kimondja, hogy a régiók költségvetési önrendelkezését egységes álam keretein belül képzelik el a Régiók Pártjának képviselői. (mti)
Obama: Moszkva további szankciókra számíthat, ha fokozza a szakadárok támogatását
12:27 Oroszországnak további szankciókkal kell számolnia, ha fokozza a kelet-ukrajnai szakadároknak nyújtott támogatását – jelentette ki Barack Obama amerikai elnök szerdán, a CBS televíziónak nyilatkozva.
„Következetesen azt mondjuk, hogy minden esetben következményei lesznek annak, amikor Oroszország olyan lépéseket tesz, amelyek célja Ukrajna destabilizálása és szuverenitásának megsértése” – jelentette ki az elnök.
Obama egy nappal azelőtt adott tévéinterjút, hogy Genfben találkozik az amerikai, az orosz és az ukrán külügyminiszter, valamint az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főmegbízottja, hogy az ukrán válság megoldásáról tárgyaljon.
A négyoldalú tanácskozás kudarca esetére névtelenül nyilatkozó amerikai hivatalos személyek újabb Oroszország elleni szankciókat helyeztek kilátásba, és jelezték azt is, hogy az Egyesült Államok egészségügyi felszerelést és felső ruházatot (kabátokat) szándékozik küldeni az ukrán hadsereg számára.
Az amerikai elnök Moszkvát okolta az ukrajnai krízis miatt. Mint mondta, Oroszország már most is megérzi a Krím félsziget márciusban történt elcsatolása miatt ellene bevezetett gazdasági büntetőintézkedéseket. (mti)
Putyin: a krími önkéntesek mögött orosz katonák álltak
12:21 A krími önkéntesek mögött orosz katonák álltak, hogy biztosítsák a félsziget lakosságának szabad véleménynyilvánítását – jelentette ki Vlagyimir Putyin a Közvetlen kapcsolat című csütörtöki élő televíziós műsorban.
Az orosz államfő először ismerte el, hogy a félsziget Oroszországhoz csatlakozását megelőző eseményekben, így a március 16-án tartott népszavazás biztosításában részt vettek az orosz katonák. (mti)
Az USA hírszerzési információkat osztana meg Ukrajnával
9:53 Az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatója titkos kijevi látogatásakor új, biztonságosabb kommunikációs csatornák létrehozásáról tárgyalt az ukrán vezetéssel, hogy az Egyesült Államok kiterjedt hírszerzési információkat oszthasson meg Ukrajnával – írja a The Daily Beast.
Ez kulcsfontosságú kérdés a Jacenyuk-kormány számára, az ukrán hadseregnél ugyanis minden tekintetben erősebbek a határ közelében állomásozó és a feltételezések szerint Kelet-Ukrajnába beszivárgó orosz erők. (mti)
#Ukraine troops kill 3 assailants storming eastern base https://t.co/9U44hbovk2 pic.twitter.com/sFkH2WAgTc
— ST Foreign Desk (@STForeignDesk) April 17, 2014
Összecsapás Mariupolnál, eddig három halott
9:37 Három oroszbarát szakadárt lőttek le az éjszaka Mariupolnál az ukrán erők – jelentette be az ukrán védelmi miniszter. Arsen Avakov Facebook-on azt írta, mintegy 300 szeparatista támadt egy katonai egységre az éjszaka folyamán. A Molotov-koktélokat hajigáló tüntetőkre a katonák tüzet nyitottak, a három halott mellett 13 sebesültet tartanak számon, 63 személyt pedig letartóztattak.
Az összecsapás azonban jelenleg is folyik Mariupolnál. A Donyec régió déli részén, az Azovi-tenger partján található városban a szeparatisták tucatnyi közintézményt foglaltak el. (bbc)
Nagyobb térképre váltás
Egy ukrán hadoszlop letette a fegyvert
9:15 Egy ukrán hadoszlop katonái letették a fegyvert az őket feltartóztató oroszbarát szakadárok előtt a kelet-ukrajnai Kramatorszkban, majd visszafordultak – jelentették szerdán az AFP francia hírügynökség helyszíni tudósítói. Más jelentések szerint viszont három páncélozott gyalogsági harcjárműnek sikerült kitörnie a szakadárok gyűrűjéből.
Az AFP szerint a feltartóztatott hadoszlop katonáinak szét kellett szerelniük fegyvereiket, a závárzatokat egy jelzés nélküli egyenruhát viselő férfi begyűjtötte. Ez utóbbi a Moszkva-párti fegyveres csoportok térségbeli képviselőjeként mutatkozott be. Az ukrán egységnek a két fél közötti egyezség nyomán a lefegyverzést követően vissza kellett fordulnia.
Combat vehicles in east #Ukraine raise Russian flag. https://t.co/HGhJ53kSDS This photo from @marson_jr in Slovyansk. pic.twitter.com/0IBCIQQ3EM
— Wall Street Journal (@WSJ) April 16, 2014
Más források arról adtak hírt, hogy ugyancsak Kramatorszkban az ukrán hadsereg három páncélozott gyalogsági harcjárműve (BMP)
kitört az oroszbarát szakadárok gyűrűjéből.
A Hromadszke televízió videofelvételt is közzétett az eseményről. A felvétel alapján az egyik ukrán katona kibiztosított egy gránátot, amelyet a kezében felmutatott a harcjárművek útját elálló szeparatistáknak, követelve, hogy tegyék szabaddá az utat.
A helyszíni tudósítás szerint a harcjárművek elindultak a Kramatorszk melletti repülőtér felé. Harminc fegyveres autóbuszon követte a harcjárműveket. Az ukrán katonák állítólag figyelmeztető lövéseket adtak le, majd tűzharc bontakozott ki.
Eközben az ukrán védelmi minisztériumban elismerték, hogy a kelet-ukrajnai városban a szakadároknak
valóban sikerült elfoglalniuk az ukrán fegyveres erők harcjárműveit,
pontosabban hat darab páncélozott deszant harcjárművet (BMD). Korábban a tárca cáfolta a hírt. Most azonban azt közölte, hogy Kramatorszk központjában helyi lakosok „orosz felforgató terrorista csoportok tagjainak” segítségével elfoglalták a harcjárműveket, amelyekkel a közeli Szlovjanszk település felé indultak el.
A tárca közleménye szerint a járművek délután Szlovjanszk központjában, a helyi adminisztráció épületének közelében álltak, körülöttük „nem ukrán katonai egyenruhát viselő fegyveresekkel”. Jelenleg a minisztériumnak nincs tudomása a harcjárműveket korábban elhagyni készülő ukrán katonák hollétéről. (mti)
ENSZ: nincs etnikai alapú hátrányos megkülönböztetés Ukrajnában
9:10 Az ENSZ kisebbségi ügyekkel foglalkozó független, különleges jelentéstevője szerint Ukrajnában nincs etnikai alapú hátrányos megkülönböztetés.
„Azoknak a kisebbségieknek a túlnyomó többsége, akivel beszéltem, harmonikus interetnikai és vallási viszonyokat írt le, és azt mondta, hogy nincs diszkrimináció az élet egyetlen területén sem” – írta az MTI-nek Izsák Rita, aki április 7-14. között járt Ukrajnában a kormány meghívására.
„A nemzetiségi vagy vallási alapú erőszak, megfélemlítés és agresszió ritka dolog” – tette hozzá szerdán Genfben közzétett jelentésében a szakértő, aki ugyanakkor figyelmeztetett, hogy „a legutóbbi fejlemények miatt növekszik az ellenszenv bizonyos csoportok iránt, és a bizonytalanság és bizalmatlanság légkörében
törés alakulhat ki nemzeti, etnikai és nyelvi vonalak mentén,
és ez veszélyezteti a békés együttélést, ha nem találnak rá megoldást”. A különleges jelentéstevő elismerte, hogy „vannak sérelmek, amelyekre oda kell figyelni”. Ezek között említette „a 2012-es nyelvtörvény eltörlésére tett kísérleteket.
Ezek – noha megvétózták őket – nyugtalanságot keltettek egyes közösségekben, köztük az orosz származásúakban, akik attól tartanak, hogy csorbulnak a kisebbségi nyelvi jogok” – írta.
Izsák Rita szerint „el kell ismerni a kisebbségek aggodalmait és a békés tiltakozáshoz való jogukat”, de hangsúlyozta, hogy „az ukrajnai kisebbségek jelenlegi emberi jogi helyzete, valamint az állampolgári, politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális viszonyai
nem igazolhatnak semmiféle erőszakos akciót
vagy arra való bujtogatást senki részéről”. A lényeg, hogy el kell kezdeni a nemzeti párbeszédet, békés megoldást kell találni a válságra, és azonnal lépéseket kell tenni a feszültség enyhítésére – hangsúlyozta az ENSZ kisebbségi ügyekkel foglalkozó független szakértője, akinek idén márciusban három évvel meghosszabbították a megbízatását.
Izsák Rita Kijevben, Ungváron, Odesszában és Donyeckben járt, a Krímbe nem jutott el. A kormányzat illetékesein kívül a kisebbségi közösségek, civil szervezetek, egyházak képviselőivel, politikai aktivistákkal, akadémikusokkal, újságírókkal és lakóhelyükről elmenekült személyekkel beszélt többek között az útja során. (mti)
Az orosz csapatok helyzete változatlan
9:06 A NATO információi szerint nem történt jelentős változás az ukrán határ közelében állomásozó orosz erők létszámában, összetételében és elhelyezkedésében. Minderről Philip Breedlove amerikai tábornok, a szövetséges csapatok főparancsnoka arról számolt be a sajtónak.
A tábornok azt is elmondta, hogy több szövetséges ország ajánlott fel szárazföldi csapatokat. Közölte: hasztalan próbálta felvenni a kapcsolatot Valerij Geraszimov orosz vezérkari főnökkel, akit arról akart tájékoztatni, hogy a NATO intézkedései nem Oroszország ellen irányulnak, hanem pusztán azt az üzenetet hordozzák, hogy a NATO megvédi szövetségeseit. (mti)
100-200 ember megölésére utasította Moszkva a kelet-ukrajnai szakadárokat
9:04 Az orosz titkosszolgálatok munkatársai és a Kelet-Ukrajnában tevékenykedő szeparatisták között olyan telefonbeszélgetéseket hallgatott le az ukrán biztonsági szolgálat (SZBU), amelyekben a szakadárok azt az utasítást kapták, öljenek meg 100-200 embert, hogy ürügyet teremtsenek az orosz csapatok Ukrajnába való behatolására.
Erről Vitalij Najda, az SZBU elhárítási részlegének egyik vezetője beszélt szerdai kijevi sajtótájékoztatóján. Közölte: a lehallgatott beszélgetésekben elhangzik , hogy a szakadároknak meg kell ölniük 100-200 embert, s akkor másfél órán belül orosz harckocsik és páncélozott szállítójárművek lépnek be Ukrajna területére.
Közben a parlament szerdai, zárt ajtók mögött tartott üléséről kiszivárgott értesülés szerint Valentin Nalivajcsenko, az SZBU főnöke arról számolt be a képviselőknek, hogy
az orosz hírszerzés 23 tisztjét tartóztatták le
eddig Ukrajnában. Az lb.ua hírportál parlamenti forrásokra hivatkozva azt írta, hogy az SZBU vezetője szerint az ügynökhálózatot 2-3 éve kezdték kiépíteni Ukrajnában.
Emellett Nalivajcsenko beszámolt arról, hogy naponta átlagosan 600 telefonhívást kap az SZBU a lakossági bejelentővonalára.
A kelet-ukrajnai helyzettel kapcsolatban közölte: a szakadárok közül kevesen hiszik, hogy valóban a „majdanosoktól”, azaz a kijevi EU-párti hatalomváltó tüntetőktől védi az országot. (mti)