2019. december 13. péntekLuca, Ottilia
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Putyin ajánlata Ukrajnának: teljes föderalizáció, és Krím orosz kézben marad

2014. április 02. 13:10, utolsó frissítés: 13:10

Ukrajna visszakézből elutasítja a felvetést, és a hágai Nemzetközi Bíróságon próbálja visszaszerezni a Krím félszigetet.


„Diplomáciai” ajánlattal állt elő Oroszország, az ukrán krízis megoldására: az országot föderalizálni kell. Szergej Lavrov egy, Russia Timesnak adott interjúban kijelentette, az ők meglátásuk szerint Ukrajnát föderalizálni kell, a területén élő kisebbségeknek pedig széleskörű jogokat kell adni.

Az orosz külügyminiszter szerint Kijevnek csak a védelem, külpolitika és az igazságszolgáltatás tekintetében lenne meghatározó szerepe, minden egyéb – gazdaság, pénzügyek, kultúra, szociális ügyek és diplomáciai kapcsolatok – a tartományok szintjén lenne eldöntve.


„A vidámság nem tarthat sokáig”

Az interjúban Lavrov kijelentette még, hogy a Krím félsziget orosz kézben maradna. „Tapasztalatból tudjuk, hogy Ukrajna nem tud egységes államként működni. A vidámság nem tarthat sokáig” – mondta.



Kijevnek továbbá „rendet kell tennie”: a szélsőséges csoportokat kontrollálnia kell, a fegyvereket el kell kobozni, és az Euromaidanhoz hasonló tüntetéseknek pedig véget kell vetni. Az orosz fél továbbá garanciát kér arra, hogy Ukrajna nem csatlakozik a NATO-hoz.

Úgy tudni, ezt a tervet Vlagyimir Putyin orosz elnök Barack Obama amerikai elnöknek is vázolta egy, Moszkvából kezdeményezett telefonbeszélgetés során. Az orosz külügyminiszter viszont ukrán kollégájának beszélt erről.



Kijev nemet mond

Kijev nem egyezik bele Ukrajna föderalizációjába, de nagyobb jogkörökkel ruházza fel a helyhatóságokat – közölte Andrij Descsica, az ukrán külügyi tárca irányítója kedden, reagálva Moszkva ezzel kapcsolatos javaslatára.

„Ukrajna sosem fog engedni az ország föderalizációjával kapcsolatos orosz követeléseknek” – szögezte le Descsica újságíróknak nyilatkozva Brüsszelben az NATO-ukrán bizottság ülése után.


Mi lenne, ha Oroszország alakulna föderációvá?

Reagált Lavrov felvetésére kedden az ukrán külügyminisztérium szóvivője is. Jevhen Perebijnisz szerint a tárca azt javasolja Oroszországnak, hogy alakuljon konföderációvá, 5-10 államnyelvet vezessen be, hogy szavatolni tudja a kisebbségek részvételét a hatalmi intézmények működtetésében.

„Az ukrán külügyminisztérium biztos abban, hogy ezzel Oroszország közeledni tudna a civilizált demokratikus példákhoz, emberi jogokhoz és a kisebbségek megbecsüléséhez” – mondta a szóvivő.


Ukrajna NATO-partner lenne

A brüsszeli megbeszélések után tartott sajtótájékoztatón Andrij Descsica azt is mondta, hogy Ukrajna nem kéri felvételét a NATO-ba, erre „nincs jogi alapja”, de fontolgatja a kibővített partnerség lehetőségét.


A hágai bírósághoz fordulnak

Az ukrán média híradásai szerint Descsica újságírói kérdésre válaszolva leszögezte: Ukrajna teljesen eltökélt abban, hogy visszakapja a Krímet, és a hágai Nemzetközi Bíróságon (ICJ) nyújt be keresetet Oroszország ellen a félsziget bekebelezése miatt. Hozzátette, hogy erről szó volt a kormány ülésén, tekintettel arra, hogy az ENSZ Közgyűlése által elfogadott krími határozat után Kijevnek van jogalapja erre.

„Úgy gondoljuk, hogy nemzetközi segítséggel vissza tudjuk szerezni a Krímet Ukrajnának” – mondta a tárcavezető.

Descsica arról is tájékoztatta újságírókat, hogy Moszkva lemondta az április 4-i minszki külügyminiszter-helyettesi szintű orosz-ukrán megbeszélést. Moszkva hétfőn jelezte, hogy Grigorij Karaszin külügyminiszter-helyettes nem tud Minszkbe utazni – mondta a tárcavezető.


A NATO elfordul Oroszországtól

További fejlemény, hogy a NATO felfüggeszt minden gyakorlati, polgári és katonai együttműködést Oroszországgal – erről döntöttek kedden Brüsszelben az atlanti szövetség tagállamainak külügyminiszterei.

A NATO-tanácskozásról kiadott nyilatkozat az együttműködés leállításának indokaként a Krím félsziget Oroszország által történt bekebelezésére hivatkozott. Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete elítélte Oroszország jogellenes ukrajnai katonai beavatkozását, azt, hogy orosz részről megsértették Ukrajna szuverenitását, területi épségét.

„Nem ismerjük el Oroszország illegális és illegitim törekvését a Krím annektálására” – fogalmaztak a miniszterek. Egyúttal támogatásukról biztosították az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) ukrajnai megfigyelő misszióját. A külügyminiszterek emellett előirányozták, hogy a NATO erősíti együttműködését Ukrajnával.


Lengyelország NATO-csapatokat kér

Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter még a NATO-tanácskozáson közölte, hogy Lengyelország az Ukrajnához tartozó Krím félsziget orosz bekebelezése nyomán NATO-csapatok állandó jelenlétére tart igényt a területén.

Eközben felmondta az orosz fekete-tengeri hadiflotta Krím félszigeti állomásoztatásáról Ukrajnával kötött szerződéseket keddi, rendkívüli ülésén az orosz parlament felsőháza. Az 1997-ben és 2010-ben kötött megállapodások felmondását egyhangúlag szavazta meg a 170 fős Szövetségi Tanács jelen lévő 134 tagja.

Hétfőn az alsóházban is egyhangú döntés született arról, hogy semmisnek kell tekinteni az orosz Fekete-tengeri Flottával kapcsolatos négy szerződést. Az indoklás szerint a Krím félsziget és Szevasztopol város Oroszországhoz való csatlakozásáról március 18-án Moszkvában aláírt megállapodással tárgytalanná váltak az orosz-ukrán flottaegyezmények.

Forrás: The Guardian/MTI

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS