2019. december 13. péntekLuca, Ottilia
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Egyre komolyabb orosz haderő várakozik Ukrajna keleti határán

2014. március 27. 11:20, utolsó frissítés: 13:54

Az Egyesült Államok és az EU vezetőinek szerdai brüsszeli csúcstalálkozóját az ukrajnai konfliktus és Oroszország elszigetelése határozta meg.


Ukrajna keleti határainál mintegy százezer orosz katona várakozik, és nem kizárt, hogy Kijev a következő célpont. Az oroszok szabadon engedtek hat magas rangú ukrán tisztet, többek között a Belbek légi bázison ellenálló Julij Mamcsur ezredest.

Az Egyesült Államok és az EU vezetőinek szerdai brüsszeli csúcstalálkozóját az ukrajnai konfliktus, Oroszország elszigetelése, az Európai Unió (EU) és az Egyesült Államok között megkötendő szabadkereskedelmi megállapodás határozta meg.


Az oroszok maradni szándékoznak

Folytatódik az orosz csapatok összevonása Ukrajna keleti határainál – közölte szerdán Jevhen Perebijnisz, a kijevi külügyminisztérium szóvivője az ukrán fegyveres erőktől származó értesülésekre hivatkozva.



A tisztségviselő elmondta, hogy az orosz hadsereg hosszabb távra rendezkedik be Ukrajna keleti határainál, katonai táborokat, operatív parancsnokságokat és egészségügyi állomásokat állítanak fel, kommunikációs rendszereket telepítenek.


Nagyobb térképre váltás

„Egyebek mellett Ukrajna északkeleti határánál, a brjanszki területen, mintegy 18 kilométerre az országhatártól észlelték a haditechnika összevonását. Ezen kívül kedden a területen lévő Klimovo vasútállomásra befutott két csapatszállító szerelvény összesen mintegy hatvan vagonnyi katonával és hadfelszereléssel” – tájékoztatott a szóvivő.

Ezen kívül drónokat is aktívan alkalmaz Oroszország a határ menti térség légi megfigyelésére. Perebijnisz hozzátette, hogy csak az elmúlt két napban drónok több mint negyven repülését észlelték a területen.


Deszantosok, harci helikopterek

Médiabeszámolók szerint két újabb orosz hadosztály érkezett szerdán az ukrán határtól nem messze lévő kurszki területre és Belgorod környékére. A kurszki területen két településnél, a határtól 15, illetve 7 kilométerre mintegy 400 katonát vontak össze páncélozott harcjárművekkel, továbbá 10 páncélost vezényeltek a térségbe.

Belgorod közelében pedig három zászlóaljnyi légi szállítású rohamosztagos és két zászlóaljnyi deszantos, összesen mintegy 1100 fő tartózkodik 120 katonai járművel, valamint több mint 25 Mi-24-es harci helikopter állomásozik a térségben.


Kijev ellen készülnek?

Két napja egy elit harckocsiezred páncélosait észlelték a brjanszki terület délnyugati részén. Elemzők szerint nem kizárt, hogy Csernyihiv megyén keresztül az ukrán főváros, Kijev elleni támadásra készülhetnek.

Andrij Parubij, az ukrán nemzetbiztonsági és védelmi tanács vezetője a napokban újságírók előtt azt mondta, hogy csaknem százezer orosz katona áll teljes harckészültségben az orosz-ukrán határ mentén.



A krími hatóságok ugyanakkor szabadon engedtek hat ukrán katonatisztet. Őket pár nappal ezelőtt tartóztattak le, némelyiküket terrorszervezetekkel való együttműködés gyanújával; egyikük azt mondta, arra próbálták rávenni, hogy álljon az orosz hadsereg szolgálatába.


„Nem teljesítették a Kijevből érkező bűnös parancsokat”

Ihor Voroncsenko vezérőrnagyot, Julij Mamcsur ezredest és Rosztiszlav Lomtev őrnagyot szerda késő este engedték szabadon. Ők hárman csütörtökre virradóra már meg is érkeztek Kijevbe.

A szakadár krími hatóságok azzal gyanúsították őket, hogy terrorszervezetekkel szövetkeztek. A kihallgatás során azonban együttműködtek a nyomozószervekkel, és kiderült, hogy „nem teljesítették a Kijevből érkező bűnös parancsokat”.


Ne akadályozzák az ukrán katonák távozását!

Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter a minap arra szólította fel a krími vezetőket, hogy ne akadályozzák azoknak az ukrán katonáknak a távozását a félszigetről, akik úgy döntöttek, hogy az ukrán hadseregben folytatják a szolgálatot. Sojgu azt a parancsot adta az orosz katonai rendőrségnek, hogy kísérje őket az ukrán határig.

Julij Mamcsur közvetlenül szabadulása után, Ukrajna területére érkezve azt mondta telefonon egy újságírónak, hogy három és fél napon át magánzárkában tartották fogva, és az első napon ismeretlen orosz tisztek próbálták rávenni, szegje meg az ukrán népnek tett esküjét, és álljon át az orosz hadsereghez.


Mamcsurnak jó a közérzete

Az ezredes szerint pszichológiai nyomásgyakorlást is alkalmaztak, nem hagyták aludni, és puskatussal ütögették cellája ajtaját. A megpróbáltatások ellenére Mamcsur szabadulása után azt mondta, hogy „jó a közérzete és harcias a kedve”.

Julij Mamcsur egy belbeki légitámaszpontnak volt a parancsnoka, amelyet március 22-én a krími „önvédelmi” osztagok ostromoltak meg: páncélozott katonai járművel törték át a bázis kapuját, majd behatoltak a laktanya területére. Az UNIAN hírügynökség szerint Mamcsurt orosz katonák „rabolták el” a krímiektől.


Ukrajna és Oroszország voltak az EU-csúcs fő témái

Az ukrajnai konfliktus, Oroszország elszigetelése, az Európai Unió (EU) és az Egyesült Államok között megkötendő szabadkereskedelmi megállapodás határozta meg az Egyesült Államok és az EU vezetőinek szerdai brüsszeli csúcstalálkozóját – derült ki a tárgyalásokat követő sajtótájékoztatón.




A Krím elcsatolása miatt Oroszország magára maradt, miközben a NATO és az EU tagállamai egységet mutatnak, a hét legfejlettebb ipari ország csoportjának (G7) tagállamai pedig kivétel nélkül szankciókkal sújtották – állapította meg Barack Obama amerikai elnök.


Obama: Oroszország egyedül marad

Rámutatott, hogy Moszkva azokat az alapelveket vette semmibe, amelyre az európai béke és biztonság rendje épül, a határok sérthetetlenségének, az államok szuverenitásának és függetlenségének elvét. Obama világossá tette, ha Oroszország tovább halad ezen az úton, akkor az orosz gazdaság is egyre súlyosabb következményekkel lesz kénytelen szembenézni, az ország elszigeteltsége fokozódni fog.

„Amit Oroszország tett, az nem csak egy országról szól, hanem arról, hogy milyen Európában és milyen világban élünk” – szögezte le Barack Obama. Az amerikai elnök megemlítette: aggódik amiatt, hogy az észak-atlanti szövetség egyes országaiban folyamatosan csökkenő trendet mutatnak a védelmi kiadások.


„A szabadság nincs ingyen”

A kollektív védelem elve mindenkire egyaránt érvényes, de mindenkinek ki is kell vennie belőle a részét – hangoztatta Obama, akinek országa jelenleg a NATO kiadásainak 75 százalékát fedezi. „A szabadság nincs ingyen” – jelentette ki.

Obama arra is kitért, hogy Ukrajnának és Grúziának megígérte ugyan a NATO a tagságot, de a szövetség bővítése nem áll küszöbön, Ukrajna pedig – Oroszországhoz fűződő „összetett” viszonya miatt – nem is kérte felvételét a szervezetbe.

Az ukrán-orosz konfliktussal összefüggésben arról is beszélt, hogy egyszerűbbé válhat a cseppfolyósított földgáz (LNG) exportjának engedélyezése Amerikából, ha létrejön a transzatlanti kereskedelmi és befektetési partnerségről (TTIP) szóló megállapodás az Egyesült Államok és az EU között.


Amerikai gázzal függetlenedne Európa

Obama úgy vélte, ez elősegítheti Európa függésének csökkentését az orosz földgáz-ellátástól. Az amerikai elnök arra is kitért, hogy annyi földgázt, amennyit Európa felhasznál, már most is lehet exportálni az Egyesült Államokból, de ez a gáz még nem közvetlenül Európába érkezik, hanem a szabadpiacon értékesítik.

Obama úgy vélte, az energiaellátásban nem lehet egyik napról a másikra végrehajtani a váltást, de sürgősen cselekedni kell, lépéseket kell tenni ennek érdekében, amire a G7-találkozó után felhatalmazást is kaptak a témáért felelős miniszterek.

Az amerikai elnök egyúttal arra is rávilágított, hogy szerinte Európának a saját energiaforrásait is meg kell vizsgálnia, mert az Egyesült Államok is csak egy potenciális forrás, és ahogy az önvédelemnek nincs egyszerű és olcsó módja, úgy az energiaellátásra sincs „tökéletes, olcsó és ideális” megoldás.


Rompuy: Krím annektálása szégyen

Herman Van Rompuy, az Európai Unió állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács elnöke az Egyesült Államok és az EU viszonyát „ütésállónak” nevezte, egyúttal elmondta azt is, hogy az EU és az Egyesült Államok összehangolta és össze is hangolja lépéseit Oroszországgal szemben.

„A Krím törvénytelen annektálása szégyen a XXI. században, amelyet nem fogunk elismerni” – szögezte le Van Rompuy.

A volt belga kormányfő pozitív jelként értékelte, hogy az orosz és az ukrán külügyminiszter tárgyalóasztalhoz ült, valamint Oroszország hozzájárult, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megfigyelő missziót küldjön Ukrajnába.

Világossá tette azonban, hogy Európa továbbra is készen áll széleskörű gazdasági szankciókat bevezetni Moszkvával szemben, ha a helyzet úgy kívánja.


Barroso fenyeget

José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke Ukrajnával összefüggésben kijelentette: ami elfogadhatatlan, annak súlyos következményei lesznek. Közölte: nincs verseny az EU és az Egyesült Államok között, hogy ki vezet be szigorúbb büntetőintézkedéseket Moszkvával szemben, és egy enyhébbnek tűnő európai szankció hatásában nagyobb lehet, mert az európai országok gazdasági kapcsolata jelentősebb Oroszországgal, mint Amerikáé.

A TTIP-megállapodást Barroso a legjelentősebb gazdasági kérdésnek nevezte, rámutatva, hogy az Egyesült Államok és az EU között a kereskedelem napi 2,2 milliárd eurót tesz ki. A bizottság elnöke fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy az EU és az Egyesült Államok egyenlő felekként kötik majd meg a megállapodást.


Orosz gáztól való függetlenedés a cél

José Manuel Barroso is szólt, hogy csökkenteni kell az orosz gáztól való függőséget, és erős riasztásnak, „ébresztőnek” nevezte Oroszország lépéseit. A politikus tudatta: az Európai Bizottság évek óta dolgozik az egységes európai energiapiac megteremtésén, sürgeti a kapcsolódási pontok kiépítését, és a meglévők kétirányúsítását.

Az MTI alapján

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS