2019. december 13. péntekLuca, Ottilia
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Most már biztos: Oroszországot kigolyózzák a világ vezető iparhatalmai közül

2014. március 25. 11:58, utolsó frissítés: 12:12

A Krímben állomásozó ukrán katonák fele átállt az oroszokhoz. A világ vezetői csúcsra járnak, miközben folyik a félsziget annektálása.


A krími válság miatt elmarad a júniusi, Szocsiban tervezett G8 csúcs. Helyette a világ hét vezető ipari hatalma, az úgynevezett G7-es csoport Brüsszelben tart csúcsszintű megbeszélést.

Az erről szóló döntést a hét ország – az Egyesült Államok, Németország, Franciaország, Nagy-Britannia, Olaszország, Japán és Kanada – állam-, illetve kormányfője hétfőn Hágában hozta meg, ahol egyébként nemzetközi nukleáris biztonsági tanácskozáson vesznek részt, emellett pedig egymással is folytattak megbeszélést.


Illegális volt a népszavazás

A hét csúcsvezető a mintegy egyórás G7-es különtalálkozón úgy foglalt állást, hogy a Krím orosz annektálása a nemzetközi jog egyértelmű megsértését jelenti. A krími népszavazás, amelyen az Oroszországhoz való csatlakozás mellett döntöttek, a G7-es tanácskozásról kiadott közlemény szerint illegális volt, a hetek nem ismerik el sem a referendum kimenetelét, sem magát az orosz annektálást.



Azon túl, hogy lemondták az idén júniusban Szocsiban tervezett találkozót, azt is leszögezték, hogy G8-as körben nem kívánnak tanácskozni Oroszországgal mindaddig, amíg Moszkva nem változtat az irányvonalán. William Hague brit külügyminiszter erre olyan megfogalmazásban utalt újságírók előtt, hogy nehéz lesz Oroszországnak visszakerülnie a G8-as körbe a közeljövőben.


Oroszország: nem tragédia, ha elmarad a G8-csúcs

A szintén Hágában tartózkodó Szergej Lavrov orosz külügyminiszter előzőleg, a már korábban kiszivárgott tervekről úgy nyilatkozott, hogy nem lesz tragédia, ha elmarad Szocsiban a G8-as csúcs.

Elmondta még, a G8 egy informális társaság: senki nem kap rá meghívót, és ki sem rúgnak senkit.



A G7-es csoport szintén lemondta az áprilisra Moszkvába tervezett külügyminiszteri találkozót, valamint úgy döntött, hogy a hét ország energiaügyekben illetékes minisztere vitassa meg a közös energiabiztonság erősítésének a lehetséges módjait.

A csoport kilátásba helyezte azt is, hogy abban az esetben, ha Moszkva tovább súlyosbítja a helyzetet, összehangolt szankciókat rendelnek el Oroszországgal szemben, és hogy ezek a szankciók súlyosan fogják érinteni az orosz gazdaságot.


Ukrajnát viszont támogatják

A G7 a helyes irányba tett lépésként nyugtázta, hogy Oroszország támogatja az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) ukrajnai megfigyelő misszióját.

A vezető ipari államok irányítói ezzel egyidejűleg teljes támogatásukról biztosították Ukrajnát. Abe Sindzo japán miniszterelnök bejelentette, hogy a szigetország 150 milliárd jen (valamivel több, mint egymilliárd euró) pénzügyi segítségben részesíti Ukrajnát, szemben a korábban előirányzott 100 milliárd jenes támogatással.


Az EU-USA csúcson is téma lesz Ukrajna

A tervek szerint alig több mint egy óráig tart majd szerdán az Európai Unió vezetői és Barack Obama amerikai elnök csúcstalálkozója – árulta el egy, az előkészületekre rálátó diplomáciai forrás.

A neve mellőzését kérő tisztviselő úgy fogalmazott, hogy a csúcstalálkozó „rövid, de velős” lesz. Az EU-t José Manuel Barroso, az Európai Bizottság vezetője, Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke, Catherine Ashton külügyi főképviselő és Karel De Gucht kereskedelmi biztos képviseli majd, míg az amerikai elnök mellett jelen lesz többek között John Kerry külügyminiszter és Susan Rice nemzetbiztonsági tanácsadó is.




Amerikai cseppfolyós földgázzal függetlenedne Európa

A megbeszélések az uniós diplomata szerint három fő téma köré épülnek majd, ezek pedig a gazdaság, a nemzetközi stabilitás és biztonság, valamint a globális kérdések. A gazdasági kérdések körét az EU és az Egyesült Államok között kötendő, úgynevezett transzatlanti kereskedelmi és befektetési partnerségi (TTIP) megállapodás határozza majd meg – árulta el az uniós tisztviselő.

Ehhez tartozik az is, hogy lehetővé teszi-e a jövőben az Egyesült Államok cseppfolyósított formában a földgáz exportját, ami csökkenthetné Európa függőségét az orosz földgáztól.

A nemzetközi stabilitást és biztonságot érintő kérdések között minden bizonnyal az ukrajnai konfliktus szerepel majd a legelőkelőbb helyen – hangsúlyozta a diplomáciai forrás, aki ugyanakkor ebben a témában nem számít meghatározó új bejelentésre a szerdai csúcstalálkozón.


Az ukrán katonák fele átállt Krímben

A Krímben állomásozó ukrán katonák fele átállt az orosz oldalra az ukrán fegyveres erők hétfői közlése szerint.

Olekszandr Rozmaznyin vezérőrnagy, az ukrán fegyveres erők főparancsnoki központjának helyettes vezetője szerint az oroszokhoz átállt katonák a Krímben kívánnak maradni. Arról is beszámolt, hogy az esküjükhöz hű ukrán katonák átcsoportosításáról az ország más körzeteibe folyamatosan konzultál egymással az ukrán és az orosz védelmi minisztérium.

Korábban a nap folyamán az ukrán nemzetbiztonsági és védelmi tanács utasítást adott a védelmi minisztériumnak, hogy vonja ki az ukrán katonai egységeket, illetve evakuálja a katonák családtagjait a félszigetről, ahol az elmúlt három nap alatt öt magas rangú ukrán tisztet ejtettek foglyul az orosz erők.



Újdonság még, hogy az ideiglenes ukrán védelmi miniszter, Igor Tenjuh jelezte: lemondana, azonban az ukrán parlament ezt nem fogadta el. Szombaton több százan tüntettek a védelmi tárca előtt, azt kérve, hogy adjanak határozott utasításokat a Krímben rekedt ukrán katonáknak.


Krímbe látogat az orosz védelmi miniszter

Ezzel párhuzamosan Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter a Krím félszigetre látogatott, források szerint azért, hogy megtekintse az ottani katonai létesítményeket. Sojgu az első magas rangú orosz politikus, aki a térségbe látogat, amióta a múlt héten bejelentették az Ukrajnától március elején elszakított Krím csatlakozását Oroszországhoz.



Megindul az ukrán-orosz párbeszéd?

Fejlemény még, hogy a hágai nemzetközi nukleáris biztonsági csúcs margóján találkozni fog Szergej Lavrov orosz és Andrij Descsicja ukrán külügyminiszter. Kijev és Moszkva között Viktor Janukovics korábbi ukrán elnök február 22-i megbuktatása óta nem volt magas szintű párbeszéd, miután Oroszország illegitimnek tartja a hatalmi átmenetet és nem ismeri el az új ukrán kormányt.


Közben gőzerővel zajlik Krím felzárkóztatása Oroszországhoz

Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök Moszkvában arról számolt be, hogy kormánya a félszigetnek nyújtandó támogatásokról döntött. Medvegyev közölte, hogy nyárig befejezik az orosz személyi igazolványok kiadását a Krímben, és az átmenti időszakban nem kell adót fizetniük az orosz joghatóság alá kerülő krími cégeknek. Kezdeményezte továbbá, hogy a Kercsi-szoroson keresztül kapcsolják az orosz energiaellátó rendszerhez az ukrán áramtól nagy mértékben függő Krímet.

A kormányfő azt is kiemelte, hogy másfél-kétszeresére kell növelni a gázkitermelést a Krímben, a Gazprom orosz óriásvállalat már előkészítette erre vonatkozó javaslatait. Az orosz kormány emellett pénzalapokat különít el arra, hogy a krími nyugdíjasoknak az orosz átlagra emeljék a nyugdíjat, és a Krímre is kiterjesztik a kötelező egészségügyi biztosítást.

Az MTI alapján

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS