2019. december 13. péntekLuca, Ottilia
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Exit poll-adat a Krímből: 93 százalék az orosz csatlakozásra

2014. március 12. 10:29, utolsó frissítés: 2014. március 16. 21:50

Az ukrán parlament szombaton azonnali hatállyal feloszlatta a Krími Autonóm Köztársaság törvényhozását, amely népszavazást kiírta.


Atrocitások nélkül zajlott a népszavazás

21.46 Komolyabb atrocitások nélkül zajlik a függetlenségi népszavazás a Krím félszigeten vasárnap. A krími tatárok többsége - az előzetes várakozásoknak megfelelően - bojkottálja a referendumot. Zair Szmedljajev, a tatárok saját parlamentjének, a kurultájnak a képviselője elmondta, hogy azokon a területeken, ahol a tatárok tömbben élnek, "a nép abszolút többsége támogatja a medzslisz (a krími tatárok végrehajtó testülete) döntését a referendum bojkottjáról".

Az ukrán haditengerészet krími egységei bejelentették, hogy nem szavaznak a referendumon.

A BBC tudósítója a dél-ukrajnai terület fővárosából, Szimferopolból arról számolt be, hogy nem találkozott olyan emberrel, aki ne az Oroszországhoz való csatlakozásra voksolt volna. A helyi média ugyanakkor több szabálytalanságról is beszámolt. A többségében tatárok lakta Bahcsiszeráj körzetében meghiúsult a szavazás, mert nem volt kikből felállítani a választási bizottságokat.


A nemzetközi jog megsértésének és Ukrajna területi egysége elleni támadásnak nevezte vasárnap a krími népszavazást Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke. Schulz a Der Standard című osztrák napilap pódiumbeszélgetésén úgy vélte, a voksolás után a Krím félsziget el fog szakadni Ukrajnától.

Herman Van Rompuy, az Európai Tanács, valamint José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke is jogellenesnek minősítette vasárnap a krími népszavazást, és egyúttal jelezte: az EU-országok külügyminiszterei hétfőn további intézkedésekről döntenek. Közös nyilatkozatukban emlékeztettek arra, hogy az uniós országok állam-, illetve kormányfői már március 6-án leszögezték: az ukrán alkotmánnyal és a nemzetközi joggal ellentétesnek tekintik az Oroszországhoz való csatlakozás népszavazásra bocsátását. Van Rompuy és Barroso megerősítette, hogy az EU nem fogja elismerni a referendum kimenetelét.

Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök azt hangoztatta vasárnap a kormány ülésén, hogy az ukrán állam megtalálja mindazokat, akik szeparatizmusra és az állam egységének megbontására bujtogatnak, akik az orosz katonák védelme alatt próbálják megsemmisíteni az ország függetlenségét. A miniszterelnök bejelentette, hogy újabb 6,8 milliárd hrivnyát különítenek el védelmi célokra, a határőrség és a belügyi egységek számára.

Ihor Tenjuh védelmi miniszter közölte, hogy Ukrajna és Oroszország megállapodott abban, hogy március 21-ig az orosz katonák nem tartják blokád alatt az ukrán katonai egységeket. Szavai szerint ez idő alatt az ukrán katonák feltöltik tartalékaikat. A miniszter úgy tudja, hogy jelenleg mintegy 21,5 ezer orosz katona tartózkodik a Krímben.

A kelet-ukrajnai Donyeckben közben oroszbarát tüntetők megostromolták és hatalmukba kerítették donyecki ügyészség épületét, követelve a letartóztatott Pavlo Hubarjov önjelölt megyei kormányzó elengedését. Hubarjovot Ukrajna területi épsége és sérthetetlensége elleni támadással, az alkotmányos rend és államhatalom megdöntésére irányuló kísérlettel, illetve középületek elfoglalásával vádolják. (mti)


Az exit poll szerint a krímiek 93 százaléka szavazott az Oroszországhoz való csatlakozásra.

20:58 A Krímben tartott vasárnapi népszavazás résztvevőinek 93 százaléka támogatta, hogy az Ukrajnához tartozó autonóm terület Oroszországhoz csatlakozzon - derült ki annak az exit poll felmérésnek az eredményéből, amelyet a Kriminform helyi hírügynökség rendelt meg, és amelyet rögtön urnazárás után tettek közé.

A helyi politológiai és szociológiai intézet munkatársai által több mint 200 szavazókörnél végzett felmérés szerint a választók 7 százaléka adta arra a szavazatát, hogy a Krími Autonóm Terület Ukrajna része maradjon. Helyi idő szerint este 8 órakor zártak a szavazókörök. A választási részvételi arány este 6 órakor 73,4 százalék volt.

Oroszországot kivéve az egész világ illegitimnek tartja az Ukrajnához tartozó Krímen tartott népszavazást, miközben Vlagyimir Putyin orosz elnök azt hangsúlyozta, hogy a népszavazás jogszerű és a krímiek döntését tiszteletben fogják tartani. (hvg via mti)


Megkezdődött a népszavazás a Krím hovatartozásáról

10:26Kinyitottak vasárnap reggel a szavazóhelyiségek a Krím félszigeten, ahol a helyi lakosok fegyveres orosz katonák jelenléte mellett, Kijev és a nemzetközi közösség által törvényellenesnek tartott népszavazáson döntenek az Ukrajnához tartozó autonóm terület Oroszországhoz való csatlakozásáról.

A mintegy 1200 szavazókörben több mint 1,5 millió szavazásra jogosultat várnak az urnákhoz. A választók legalább 50 százalékos részvétele kell ahhoz, hogy a népszavazás érvényes legyen.

A referendumon két kérdést tesznek fel. Az első, hogy támogatják-e a Krím csatlakozását Oroszországhoz a föderáció alanyaként. A második pedig, hogy támogatják-e a Krím 1992-ben elfogadott alkotmányának visszaállítását, vagyis maradjon-e a félsziget Ukrajna része, de a jelenlegihez képest megnövelt önrendelkezési jogokkal.

3:21 A krími népszavazás érvényességét kérdőjelezték meg nemzetközi fórumokon

3:17 március 16. Tiltakozott a parlamenten kívüli orosz ellenzék az erőszakos Ukrajna-politika ellen

Orosz katonák a határt átlépve elfoglaltak egy gázelosztó központot

21:30 Ukrán hírforrások szerint orosz katonák átlépték a krími határt és elfoglaltak egy gázelosztó központot Ukrajna területén. Kijev a katonák azonnali visszavonását követeli.

Egyes jelentések szerint 80, mások szerint 120 orosz deszantos érkezett szombaton délután helikopteren, páncélozott harckocsik támogatásával Sztrelkovoje település közelébe (Genicseszkij járásban, az Arbat-földnyelven). A hírügynökségek megjegyzik: ez volt az első olyan orosz katonai művelet, amelyet már a Krím határán túl hajtottak végre. Sztrelkovoje egy hosszú földnyelven helyezkedik el, mintegy tíz kilométerre északra a Krímet és a Herszon megyét elválasztó határtól.

A BeregHír hírportál helyi lakosok beszámolói alapján közölte, hogy Sztrelkovoje fölött az utóbbi napokban több alkalommal is megfigyeltek orosz katonai helikoptereket. Időközben azonban kiderült, hogy a térségben lévő "Csernomorneftegaz" gázelosztó állomás volt a megfigyelés célpontja, amelyet szombaton el is foglaltak.

Helyi lakosok szerint az itt megjelent katonák teljes menetfelszerelésben, felfegyverkezve érkeztek. Vélhetően orosz katonákról van szó, mivel az őket szállító helikoptereken orosz felségjelek voltak megfigyelhetők. A gázelosztó állomás elfoglalása előtt az orosz katonák a Sztrelkovoje felé haladó minden járművet megállítottak és ellenőriztek.

Más hírügynökségi jelentések szerint az orosz katonák két lépcsőben érkeztek, 60-60 fős csoportban, helikopteren, páncélozott harci járművek támogatásával. Más források az ukrán védelmi minisztérium közleményére hivatkoztak, amely szerint ukrán ejtőernyősök meghiúsították, hogy orosz katonák megszállják az Arbat-földnyelvet.

Samantha Power, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete élesen reagált a hírre, amely szerint orosz csapatok a Krímen túl behatoltak volna Ukrajna déli területére. Ha bebizonyosodik, hogy igaz a hír - mondta -, a konfliktus "botrányos kiterjedéséről" van szó. Mark Lyall Grant brit ENSZ-nagykövet "rendkívüli aggodalmának" adott hangot az egyelőre meg nem erősített hírek miatt. (hvg via mti)

Az ukrán parlament feloszlatta a krími törvényhozást

15:46 Az ukrán parlament szombaton azonnali hatállyal feloszlatta a Krími Autonóm Köztársaság törvényhozását, amely népszavazást írt ki a Krím félsziget státusáról.

Az ukrán parlament alsóházában a jelenlévő 296 képviselő közül 278 szavazta meg a krími törvényhozás feloszlatásáról szóló határozatot, amely összhangban áll az alkotmánybíróság pénteken hozott, a krími népszavazást törvényellenesnek minősítő döntésével.

Az alkotmánybíróság pénteken azt is elrendelte, hogy állítsák le minden választási bizottság működését, illetve megtiltotta a krími hatóságoknak a népszavazás lebonyolításának finanszírozását.

Mindazonáltal és a kijevi döntések dacára a Krím félszigeten minden készen áll a vasárnap tartandó népszavazáshoz. A félsziget székhelyén, Szimferopolban nyugalom uralkodott szombaton, de erős a fegyveres jelenlét az utcákon. (mti)


Már pénteken aláírja az uniós társulási megállapodást Ukrajna

11:15 Ezt Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök közölte március 15-én. Úgy nyilatkozott, egyeztetett Herman Van Rompuyjel, az Európai Tanács elnökével és megállapodtak, az EU-s állam- és kormányfők találkozóján, március 21-én aláírják az uniós társulási szerződés politikai részét. A gazdasági megállapodást később kötik meg. Az ukrán vezetés november végén lépett vissza a három éve tervezett uniós társulási megállapodás aláírásától. (erdély fm)


Az ukránok szerint pogrom volt a harkivi összecsapás

9:02 (március 15.) A Proszvita ukrán hagyományőrző szervezet harkivi irodáját verték szét oroszbarát aktivisták - jelentette a kelet-ukrajnai nagyvárosból péntek éjjel a liga.net ukrán hírügynökség, amely szerint az incidens mindkét halálos áldozata rendőr.

A liga.net teljesen másképp írja le a történteket, mint ahogy arról egy órával korábban az orosz hírügynökség számolt be: az ITAR-TASZSZ jelentése szerint Nyugat-Ukrajnából érkezett fegyveresek támadtak rá a harkivi Majdan-ellenes aktivistákra.

A Suszter live nevű helyi rádiónak Gennagyij Kernesz polgármester megerősítette azt az információt, hogy Harkivban a (19. században alapított) Proszvita kulturális szervezet irodájának ostroma következtében ketten meghaltak, további öt ember pedig megsebesült.

Az új kijevi hatalomhoz közel álló Euromajdan aktivistái a társaságuk Facebook-oldalán azt írták, hogy a Proszvita harkivi irodája ellen végrehajtott pogrom idején robbanások is hallatszottak, a támadó oroszbarát aktivisták egyikének kezében pedig a szemtanúk egy fegyvert láttak.

A harkivi ATN hírportál leírása szerint éjjel 22 óra tájban verekedés tört ki az ukrán hazafias csoport tagjai és a Majdan-aktivisták ellen végrehajtott provokációikról hírhedt Oplota (Védőbástya) emberei között. Az utóbbiak támadást intéztek a Proszvita irodája ellen, ahol többen bennrekedtek. Az utcáról azután füstgránátokat hajítottak be az ablakokon. Az oroszbarát támadók fegyvert is használtak - írta az ATN. (mti)


A keleti országrészben folytatja a katonai tevékenységek megfigyelését az EBESZ

14:14 Ukrajna keleti országrészében folytatja a katonai tevékenységek megfigyelését az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) tagországainak megfigyelőcsoportja – tájékoztatta Ács Gábor, a csoport vezetője pénteken az MTI-t.

Az alezredes elmondta: feladatuk továbbra is az, hogy megfigyeljék, felmérjék a katonai tevékenységet Ukrajna keleti területein. Ennek érdekében csütörtökön találkoztak a – csoport vezetője által közelebbről meg nem nevezett – helyi vezetés, köztük a civil, katonai és félkatonai szervek képviselőivel.

Azt a tájékoztatást kapták tőlük, hogy Kelet-Ukrajnában feszült a helyzet, de béke és nyugalom van. Néhány katonai alakulatnál tettek intézkedéseket, hogy ha bármi történne, megfelelően tudjanak rá reagálni, de egyébként minden a normális életritmus szerint zajlik.

A helyi vezetés képviselői elmondták, hogy békés tüntetések voltak korábban is, s hasonlóakra számítanak a következőkben is. Ács Gábor megjegyezte: a rádióból értesültek arról, hogy később Donyeckben összecsapások voltak, amelyeknek halálos áldozata is volt.

A nemzetközi megfigyelők csoportja délután az ukrán-orosz határon egy határátkelőt nézett meg. Ács Gábor azt mondta: az objektum parancsnoka arról tájékoztatta a csoportot, hogy növelték az ott szolgálatot teljesítő határőrök létszámát, de a határ forgalma nagyjából olyan, mint volt. A feszültség annyiban érzékelhető, hogy a gépjárműforgalom valamelyest csökkent – ismertette a határőrparancsnok tájékoztatását Ács Gábor.

Az alezredes hozzátette: a Krím félszigetnél és Kelet-Ukrajnában is vegyes fogadtatásban volt részük. Voltak lakosok, akik azt kérdezték, hogy miért vannak ott, de nem érte őket semmilyen atrocitás, nem tüntettek ellenük.

Ács Gábor azt is elmondta: a csoport tagjaival megegyeztek, hogy munkájuk lezárásaként készítenek majd egy – a csoport tagjainak konszenzusán alapuló – jelentést. Ebben a tényeket rögzítik majd, azt írják le, hogy a tevékenységük során miket láttak, miket tapasztaltak Ukrajnában – fejtette ki az alezredes. (mti)


Moszkva szerint elfogadhatatlan az orosz újságírók kitiltása a washingtoni sajtótájékoztatóról

14:11 Elfogadhatatlannak és diszkriminatívnak tartja Moszkva azt, hogy orosz újságíróknak nem engedélyezték a részvételt Barack Obama amerikai elnök és Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök washingtoni sajtótájékoztatóján.

Alekszandr Lukasevics orosz külügyi szóvivő pénteki közleménye szerint olybá tűnik, hogy Washingtonban, ahol „szeretnek töprengeni a szólásszabadságon és újságírók jogain”, nem hajlandók követni ezeket az elveket, és azt szeretik, ha csak „ellenőrzött” sajtóorgánumokkal van dolguk, amelyek a „kellő” információkról tájékoztatnak.

A Rosszija 24 állami hírtelevízió ugyanakkor helyi idő szerint csütörtök éjjeli híradásában részletesen beszámolt Barack Obama és Arszenyij Jacenyuk tájékoztatóján elhangzottakról. A tudósításban nem tettek említést arról, hogy munkatársukat, vagy általában az orosz újságírókat nem engedték be a washingtoni Fehér Házban tartott sajtóértekezletre.

Maga az orosz állami hírügynökség sem írt arról, hogy kizárták az orosz újságírókat a két állami vezető tájékoztatójáról. Nem tett erről említést sem a Rosszijszkaja Gazeta című kormánylap, sem a hatalomtól távolságot tartó, ugyanakkor jól értesült Kommerszant című tekintélyes orosz politikai-gazdasági napilap. (mti)








Az Aeroflot és a Transzaero gépei megkerülik Ukrajna légterét

14:07 Az Aeroflot és a Transzaero orosz légitársaságok járatai csütörtöktől megváltoztatták útvonalukat: megkerülik Ukrajna légterét.

Az intézkedés nem vonatkozik – a Krími kivételével – az ukrajnai járatokra. Nem hivatalos értesülések szerint a légitársaságok az orosz hatóságok ajánlása nyomán döntöttek így – írta pénteken a Travel.ru orosz hírportál.

A korábban az ukrán légtéren áthaladó járatok most keletebbre – Voronyezs, Rosztov-na-Donu és Krasznodar orosz városok felett – repülnek el. Más járatok nyugati irányban – Lengyelországon és Fehéroroszországon át – kerülik meg Ukrajnát, például az Aeroflot Belgrádból és Szófiából Moszkvába tartó járata. Ez utóbbi járatnak így másfél órával nő meg a menetideje.

A portál úgy tudja, hogy a Wizz Air Budapest-Moszkva járata is Lengyelországon és Fehéroroszországon át repült március 13-án.

A portál szerint más légitársaságok vagy nem kaptak ilyen ajánlást, vagy nem vesznek róla tudomást. Kivételt képez a S7 Airlines légitársaság szibériai járata, amely Rosztov-na-Donun és Voronyezsen keresztül repült Szimferopolba.

Egy egyiptomi légitársaság, a NordWind Airlines is megkerülte Ukrajnát. A légitársaságok többi járata továbbra is a szokásos útvonalon, Ukrajnán keresztül repült. Az Oroszország és Ukrajna közötti légi járatok útvonala nem változott, csak a járatok száma csökkent. (mti)





10:26 Egy halottja és több sebesültje van a múlt éjszakai véres összecsapásnak a kelet-ukrajnai Donyeckben. Más források három halottról és 50 sebesültről tudnak. Az ukrán belügyminiszter bejelentette, a tüntetés négy szervezőjét letartóztatták.

Jacenyuk a BT-ben: nehéz lesz meggyőzni bárkit is, hogy ne legyen nukleáris fegyvere

10:22 Oroszország Ukrajna elleni katonai agressziója után nehéz lesz meggyőzni bárkit is a világon, hogy ne legyen atomfegyvere – jelentette ki csütörtökön az ENSZ Biztonsági Tanácsának csütörtöki ülésén az ukrán miniszterelnök.

Arszenyij Jacenyuk ezt arra utalva mondta, hogy Ukrajna 1994-ben a világ harmadik legnagyobb nukleáris arzenáljáról mondott le, cserébe függetlenségének és területi sérthetetlenségének szavatolásáért.

Az erről Budapesten aláírt memorandumban az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Oroszország közösen vállalt garanciákat a volt szovjet köztársaság szuverenitására, cserébe annak atomfegyver-mentességéért.

Az ukrán kormányfő angol nyelvű beszédében oroszra váltva felvetette a kérést, hogy vajon akarnak-e háborút az oroszok.

Vitalij Csurkin orosz nagykövet erre később azt válaszolta, hogy sem Oroszország, sem az oroszok nem akarnak háborút és kifejezte meggyőződését, hogy az ukránok sem.

Az orosz nagykövet azzal vádolta meg az Európai Uniót és az Egyesült Államokat, hogy ők provokálták ki a válságot, arra ösztönözve az ukránokat, hogy „erőszakkal döntsék meg törvényes kormányukat”.

Szavai szerint a rendezés érdekében vissza kell térni ahhoz a kompromisszumhoz, amelyet február 21-én európai közvetítéssel kötött Viktor Janukovics elnök az ellenzék vezetőivel.

A Biztonsági Tanács kevesebb mint két hét leforgása alatt immár hatodik alkalommal tűzte napirendjére az ukrajnai válság tárgyalását. (mti)




10:12 Egyes hírforrások szerint a hírhedt amerikai fegyveres biztonsági szolgálat, a Blackwater (jelenlegi nevén az Academi) jelen van Ukrajnában. A kelet-ukrajnai Donyeckben le is filmeztek olyan fegyvereseket, melyek egyenruhája hasonlít a Blackwaterére.

Előforulhat ugyanakkor, hogy mindez az orosz propaganda része: Putyin így akarja indokolttá tenni a beavatkozást.

Washington nem szállít fegyvert Ukrajnának


10:08 Az ukrán ideiglenes kormány fegyvereket, lőszert és hírszerzési támogatást kért az Egyesült Államoktól, amely – tartva az Oroszországgal való feszültség kiéleződésétől – egyelőre elutasította, hogy fegyverekkel segítse Kijevet – közölte csütörtökön Washingtonban egy névtelenül nyilatkozó vezető amerikai kormányzati tisztségviselő.

Washington olyan módon kíván támogatást nyújtani Ukrajna ideiglenes kormányának, hogy ne konfrontálódjon még jobban a kiszámíthatatlan Moszkvával, és hogy a szándékán kívül ne bátorítsa az ukrán hadsereget olyan lépésekre, amelyek egy, a mostaninál is közvetlenebb válságot robbantanának ki.

Ez azonban nem egy örökre szóló „nem”, ez azt jelenti, hogy „most nem” – nyilatkozott a neve elhallgatását kérő amerikai illetékes az Arszenyij Jacenyuk ukrán kormányfő egyesült államokbeli látogatására időzített, visszautasított kérésről. (mti)


Kijev a strasbourgi bírósághoz fordult


10:05 A strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult csütörtökön Ukrajna, mert úgy ítéli meg, hogy Oroszország megsérti az Emberi Jogok Európai Egyezményének előírásait.

Az egyezmény szerint nemcsak olyan személyek fordulhatnak a bírósághoz, akik úgy vélik, hogy valamelyik részes állam megsértette az egyezményben rögzített jogaikat, ezt államok is megtehetik egy másik országgal szemben.

A bíróság közleménye nem részletezi, hogy Ukrajna egészen pontosan az egyezmény mely pontjainak megsértésével vádolja Oroszországot, a megadott iratszám alapján pedig csütörtök este még nem volt elérhető a beadvány teljes szövege a bíróság adatbázisában.

Arra viszont kitér a közlemény, hogy Kijev azonnali átmeneti intézkedést kért a strasbourgi bíróságtól Oroszországgal szemben. Ilyet a bíróság az érintett felek érdekében, vagy az eljárás megfelelő lebonyolítása érdekében rendelhet el.

Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a bíróság már a vizsgálat, a bizonyítás és a döntés előtt elrendel valamilyen intézkedést, hogy megakadályozza a további, vagy előreláthatólag bekövetkező jogsértést.

Kijev azt kérte a bíráktól, kötelezzék Oroszországot arra, hogy tartózkodjon minden olyan lépéstől, amely az Ukrajna területén élő polgári lakosság életét vagy testi épségét veszélyeztetné. A kommüniké szerint a kérésnek a bíróság helyt is adott, ezért Josep Casadevall bíró felszólította mindkét felet, hogy tartózkodjanak minden olyan lépéstől, különösen katonai akciótól, amely sértheti az ukrán lakosságnak az egyezményben lefektetett emberi jogait, illetve amelyek miatt az életük, testi épségük, egészségük veszélybe kerülhet.

Külön kiemeli a bíróság, hogy mindkét államnak tiszteletben kell tartania az élethez való jogot, és azt az előírást, hogy senkit sem szabad embertelen vagy megalázó bánásmódban részesíteni.

A strasbourgi emberi jogi bíróság mindemellett mielőbbi tájékoztatást is kér Kijevtől és Moszkvától, hogy milyen intézkedéseket tesznek annak érdekében, hogy az Emberi Jogok Európai Egyezményének előírásait maradéktalanul betartsák. (mti)


Steinmeier: Oroszország kitér a megoldási kísérletek elől

09:42 Oroszország a jelek szerint úgy döntött, hogy elszakítja a Krímet Ukrajnától, és eddig kitért minden megoldási kísérlet elől – jelentette ki Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter csütörtökön Budapesten, miután találkozott a visegrádi országok (V4) külügyminisztereivel.

Steinmeier örömét fejezte ki amiatt, hogy Kijevben és máshol Ukrajnában egyelőre sikerült megállítani a vérontást, egyúttal hozzátette: „biztosak vagyunk benne, hogy a történetnek még nincs vége”.

A krími események alapján úgy tűnik, Oroszország eldöntötte, hogy el akarja szakítani a Krím félszigetet Ukrajnától – mondta Steinmeier. A német diplomácia vezetője úgy vélekedett, Moszkva eddig kitért minden európai rendezési kísérlet elől, és „nem lehet nagy reményeket táplálni” azzal kapcsolatban, hogy rövid időn belül megváltozik a helyzet. A népszavazás után várhatóan megkezdik a Krím Oroszországhoz csatolásának előkészítését – tette hozzá.

Megerősítette: nemzetközi jogilag elfogadhatatlan és az ukrán alkotmánnyal is összeegyeztethetetlen a vasárnapra tervezett krími népszavazás a félsziget Oroszországhoz csatlakozásáról. Kérdésre elmondta: nem cél, hogy feltétlenül alkalmazzák a szankciókat, de ha úgy alakulnak az események, meghozzák a szükséges döntéseket. Az intézkedések „harmadik szakaszára” is szükség lehet. (mti)


Kerry: nagyon komoly lépéssorozatot válthat ki a krími referendum

09:34 Az Egyesült Államok és az Európai Unió nagyon komoly lépések sorozatával fog válaszolni Oroszországnak, ha az Ukrajnához tartozó Krímben megtartják a félsziget elszakadásáról szóló népszavazást – jelentette ki csütörtökön John Kerry amerikai külügyminiszter.

„Lesz egy válasz magára a referendumra is. Továbbá, ha nem lesz jele (az orosz kompromisszumkészségnek), hétfőn nagyon komoly lépések sorozata indul majd Európában és itt is” – mondta Kerry szenátusi meghallgatásán. Az amerikai diplomácia vezetője ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy ezeket, a szankciókat is magukban foglaló ellenlépéseket diplomáciai tárgyalások útján el lehet majd kerülni.

Kerry csütörtökön ismét telefonon egyeztetett Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel, akivel abban állapodott meg, hogy pénteken Londonban folytatják a párbeszédet az ukrajnai helyzetről. (mti)


Egyértelmű parancsokat követel Kijevtől a szevasztopoli repülőtéren körbezárt ukrán csapat

09:26 Egyértelmű, hivatalos parancsokat követelt a további cselekvésre Jurij Mamcsur ezredes, a Krím félszigeten lévő szevasztopoli Belbek légikikötőben körbezárt ukrán helyőrség parancsnoka csütörtökön a kijevi védelmi minisztériumtól és az ukrán fegyveres erők főparancsnokságától.

A katonatiszt videoüzenetében kifejtette: jelenleg csak szóbeli utasításuk van arra, hogy tartsák a helyőrségüket és ne használjanak fegyvert. Közölte, ha mihamarabb nem kapnak hivatalos parancsot, akkor az ukrán fegyveres erők alapszabályzata alapján fognak cselekedni, ami alapján tüzet is nyithatnak.



Megjegyezte, hogy az orosz katonák részéről a blokád alá vont ukrán egységekhez intézett ultimátumok hangvétele „egyre keményebb”.

„A fegyveres összetűzések elkerülése érdekében kérem Önöket, hogy a lehető legrövidebb időn belül hozzanak megalapozott döntést a katonai egységek parancsnokainak további cselekvéséről abban az esetben, ha a legénység tagjainak, illetve azok hozzátartozóinak élete veszélybe kerül” – fogalmazott a parancsnok.

Hangsúlyozta, hogy a döntést pontos utasítás formájában juttassák el a Krími Autonóm Köztársaságban állomásozó összes ukrán egységnek. Ennek hiányában ugyanis kénytelenek lesznek „akár tüzet is nyitni” támadóikra.

„Tisztában vagyunk azzal, hogy sokáig nem tudunk ellenállni a létszámban, felszereltségen és képzettségben fölényben lévő orosz csapatoknak. Ennek ellenére készek vagyunk a végsőkig kitartani, és teljesíteni kötelességünket” – szögezte le Mamcsur ezredes.

A védelmi minisztérium sajtóosztálya utóbb azt közölte, hogy Mamcsur videoüzenete valójában az ukrán egységeket a Krímben blokád alatt tartó orosz katonáknak szánt figyelmeztetés. Ezt állítólag az ezredes maga is megerősítette Ihor Tenjuh ügyvivő védelmi miniszternek.

Tenjuh szavai szerint a védelmi tárca állandó kapcsolatban van a krími ukrán egységekkel és azok parancsnokaival. Az ott állomásozó ukrán katonák megerősítették neki, hogy teljesítik a rájuk bízott feladatokat, és hűek maradnak esküjükhöz. (mti)


Súlyosan megszenvedheti az orosz gazdaság a válságot


09:16 Az orosz gazdaság az egyre gyorsabb tőkemenekítés és a szankciók miatt a korábban várt ütemnek valószínűleg csak a harmadával növekszik az idén, sőt mély recesszió sem kizárt, ha a nyugati tartalékok „célirányos” felszabadításával esni kezdenek az olajárak – jósolták csütörtöki helyzetértékeléseikben londoni pénzügyi elemzők.

A Goldman Sachs (GS) bankcsoport londoni befektetési részlegének közgazdászai közölték: becsléseik szerint az idén eddig nettó 45-50 milliárd dollár tőke távozhatott az orosz gazdaságból; ez meghaladja az első negyedévi nominális hazai össztermék (GDP) 10 százalékát.

A GS elemzői hangsúlyozzák, hogy az idei eddigi tőkekivonás általuk becsült nettó értéke 60 százalékkal több a tavalyi első negyedévben mért tőkekiáramlásnál, „pedig az sem volt kevés”.

A ház 3 százalékról 1 százalékra rontotta az orosz gazdaság idei növekedési ütemére adott előrejelzését, azzal a véleményével indokolva a felülvizsgálatot, hogy a gyorsuló tőkekivonás miatt már az idei első negyedévben is valószínűleg jóval elmarad a nemzetgazdasági szintű beruházási érték a korábban várttól. (mti)


A Gazprom elkerülné a gázellátási krízist


09:12 A Gazprom nem szeretné, ha az ukrajnai válság gázellátási krízissé fajulna – jelentette ki Alekszej Miller, a cég vezérigazgatója. Miller Berlinben arról tájékoztatta a média képviselőit, hogy szoros figyelemmel követik az Ukrajnában zajló eseményeket, Ukrajnának azonban feltétlenül rendeznie kell fizetési elmaradásait.

A vezérigazgató szerint a Gazprom „teljes mértékben lojális” Ukrajnával szemben. „Bár a szerződés értelmében jogunkban állna átállni az előre fizetett szállításokra, de nem áll szándékunkban ilyen eszközökhöz folyamodni, mert el szeretnénk kerülni a gazdasági összeomlást és hogy veszélybe kerüljenek az európai gázszállítások” – mondta.

Hangsúlyozta: arra törekszenek, hogy ukrán partnereik fizetőképesek maradjanak és el akarják kerülni, hogy gázellátási krízis robbanjon ki.

„Információink szerint az Egyesült Államok egymilliárd dollár pénzügyi támogatásban készül részesíteni Ukrajnát, Oroszország azonban már ötmilliárd dollárt adott. Tavaly 3 milliárd dollárt adtunk Ukrajnának, és a gázszállítások kétmilliárd dolláros ki nem fizetett ellenértéke is gyakorlatilag hitelnek tekinthető” – mondta Alekszej Miller. (mti)


Soros: Európa rossz úton jár az ukrán válság kezelésében

09:06 Az ukrán válságnak rá kellene ébresztenie Európát eredeti céljára, az integráció megerősítésére és arra, hogy Ukrajnát pénzügyi és technikai támogatásban kellene részesítenie, nem pedig oroszországi kapcsolatainak elvágásában segédkeznie – idéz az orosz rt.com hírportál Soros György Bloomberg hírügynökségnek adott interjúját.

„Ha már reagálunk, fontos, hogy azt a megfelelő módon tegyük: ez nem feltétlenül szankciók kivetését kell hogy jelentse Oroszországra, hanem sokkal inkább az Ukrajnának nyújtott kézzelfogható pénzügyi és technikai segítséget. Egy Ukrajnának nyújtott európai Marshall-terv lenne a legmegfelelőbb válasz” – mondta Soros György a Bloomberg hírügynökségnek adott interjúban.

Soros György szerint Ukrajna azért választotta inkább Oroszországot, mert Európa könnyűnek találtatott a versenyben. „Európa – híven önmagához – túl sokat követelt és túl keveset kínált” – fogalmazott Soros György, aki szerint „Putyinnak nem volt nehéz dolga jobb ajánlattal előhozakodnia”. (mti)







16:16 Turistabuszokból és katonai jarművekből álló konvojt filmeztek le a Kercsi-szorosnál.


Kárpátaljáról egy zászlóaljat vezényelnek Kelet-Ukrajnába

16:12 Kárpátaljáról a napokban egy szerződéses katonákból felállított zászlóaljat indítanak útnak Ukrajna keleti határához – közölte csütörtökön Ungváron Ivan Vasziljun ezredes, a Kárpátalja megyei hadkiegészítő parancsnokság parancsnoka.

A tiszt a Kárpátalja megyei tanács (közgyűlés) ülésén felszólalva elmondta: a keleti országrészbe induló 400 katona számára 350 ezer hrivnya (kb. 27 ezer euró) értékben vásároltak menetfelszerelést, közte a tábori elhelyezéshez szükséges hálózsákokat és fekvőlapokat. Hozzátette: folyamatban van a gázálarcok és sátrak beszerzése az állomány számára.

Vaszilcjun azt is közölte, hogy mivel március 2-ika óta teljes harckészültségben van az ukrán haderő, Kárpátalján folyik a hadkötelesek összeírása. Ezzel kapcsolatban megjegyezte, a Beregszászi és a Nagyszőlősi járásokból a hadköteles férfiak a mozgósítás elől – a határ közelségét felhasználva – tömegesen külföldre távoznak. (mti)


Szankciók esetén Oroszország ellenintézkedéseket hozhat

16:09 Ha az Egyesült Államok és az Európai Unió büntetőintézkedéseket vezet be Oroszország ellen Ukrajnával kapcsolatban, akkor elképzelhető, hogy Moszkva ezekkel arányos ellenintézkedéseket hoz – közölte csütörtökön az orosz gazdasági miniszterhelyettes.

„Készen állunk minden eshetőségre. Viszonzunk minden lépést. Azt mondtam, hogy ezek a lépések szimmetrikusak lesznek” – jelentette ki Alekszej Lihacsov. Hozzátette: minisztériuma reméli, hogy az Egyesült Államok és az EU szankciói politikaiak, nem pedig gazdaságiak lesznek. „Szeretném remélni, hogy ha az Európai Unió szankciókat is léptet érvénybe, azok nem fogják korlátozni az üzleti együttműködést” – mondta.

A múlt heti rendkívüli csúcstalálkozójukon az Európai Unió állam- és kormányfői három lépcsőben helyeztek kilátásba büntetőintézkedéseket Oroszországgal szemben az Ukrajna elleni fellépés miatt. Brüsszel ugyanakkor csak a végső esetben használná a széles körű gazdasági, kereskedelmi szankciók bevezetését, ha a Kreml „további lépéseket tesz a helyzet destabilizálása felé”.

A Nyezaviszimaja Gazeta című orosz napilap csütörtöki elemzése arra hívta fel a figyelmet, hogy Günther Oettinger uniós energetikai biztos kilátásba helyezte a Gazprom hozzáférésének megakadályozását a Németországon keresztül haladó OPAL gázvezetékhez. Ez a csővezeték csatlakozik az Északi Áramlat gázvezetékhez, amely az orosz gázt Németországba továbbítja.

Az orosz független újság megjegyzi, hogy német közgazdászok és üzletemberek óvatosságra intenek Európai Unió (EU) és Oroszország gazdasági kapcsolatait korlátozó, Brüsszelben meghirdetett tervekkel kapcsolatban.

A lap emlékeztet rá, hogy bár egyes vélemények szerint a Kreml aligha tud lemondani a szénhidrogének (földgáz, kőolaj) szállításáról az EU-ba, mert attól függ az orosz állami költségvetés, hatezer Oroszország területén működő német cég válhat azonban a Moszkvával szembeni uniós gazdasági büntetőintézkedések foglyává.

Nem szólva a számos holland, brit vállalkozásról, valamint a baltikumi országokból való cégekről, amelyeknek a léte nagyban függ az orosz piactól. A Nyezaviszimaja Gazeta kommentárja szerint az Oroszországgal szembeni lehetséges gazdasági szankciók Európában hatalmas válsághoz vezethetnek, sőt átterjedhetnek a világ egészére is. (mti)


EP: Oroszország azonnal vonja vissza csapatait


16:04 Oroszországnak azonnal vissza kell vonnia csapatait Ukrajna területéről – mondta ki csütörtöki határozatában az Európai Parlament (EP).

A határozat agressziónak minősíti a krími orosz inváziót, kimondja, hogy az ellentétes a nemzetközi joggal. Emellett a EP-képviselők által elfogadott dokumentum törvénytelennek nyilvánítja a vasárnap tartandó népszavazást a Krím függetlenségéről és Oroszországhoz csatolásáról, és figyelmeztet, hogy Oroszország lépései fenyegetik az Európai Unió biztonságát. (mti)


15:28 Nagyszabású csapatmozgásokat jelentette be az orosz védelmi minisztérium az ukrán határ közelében. 8500 katona, 270 tank és 180 páncélozott személyszállító vesz részt abban.


60 ezer fős Ukrán Nemzeti Gárda alakul


15:11 Az ukrán parlament csütörtökön törvényt fogadott el az Ukrán Nemzeti Gárda nevű fegyveres alakulat létrehozásáról. A haderő 60 ezer fős lesz, de szükség esetén parlamenti döntéssel növelni lehet majd a létszámát. A gárdát a belügyminisztériumnak alárendelt egységekből hozzák létre. Feladata az lesz, hogy megvédje az országot és a polgárokat a bűnözőktől, a külső és belső agressziótól. (mti)


Az OECD felfüggeszti Oroszországgal a csatlakozási tárgyalásokat

15:10 Felfüggeszti Oroszországgal a csatlakozási tárgyalásokat a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD), Ukrajnával viszont meg kívánja erősíteni a kapcsolatait – közölte csütörtökön a párizsi székhelyű szervezet.

„Az igazgatósági tanács 2014. március 12-i ülését követően az OECD pillanatnyilag elhalasztott minden olyan tevékenységet, amely az Orosz Föderációnak az OECD-hez való csatlakozási folyamatához kapcsolódik” – olvasható a közleményben, amely szerint a szervezet vezetői abban is megállapodtak, hogy „az OECD-nek pozitívan kell válaszolnia Ukrajna kérésére a már meglévő együttműködés megerősítését illetően”.

A közlemény szerint a szervezet tagjainak kérésére a főtitkár „tájékozatta az Orosz Föderációt a következményekről”.

Oroszország 1992 óta működik együtt az OECD-vel, felvételét 1996-ban kezdeményezte, a csatlakozási tárgyalások megkezdését 2007-ben hagyták jóvá a világ fejlett gazdaságait tömörítő szervezet tagállamai. (mti)




15:23 Több száz tatár menekült el a Krím félszigetről Nyugat-Ukrajnába.

Kárpátalja fogadja és támogatja a Krímben szolgáló katonák családjait

15:04 Kétmillió hrivnyát (közel 160 ezer eurót) szavazott meg csütörtökön Ungváron a Kárpátalja megyei tanács a Krím félszigeten szolgálatot teljesítő katonák családtagjainak kárpátaljai szállodákban és szanatóriumokban történő elhelyezésére, élelmezésére és útiköltségük fedezésére.

A Krími Autonóm Köztársaságból és Szevasztopolból érkező katonacsaládok fogadásával és helyi szállodákban, valamint gyógyüdülőkben történő elhelyezésének feladatával a megyei tanács a járási állami közigazgatási hivatalokat és a városok polgármesteri hivatalait bízta meg. A támogatásban részesülő katonák névsorát az érkezők fogadásának és elhelyezésének szervezésére létrehozott megyei törzs állítja össze.

Szerdán Beregszász önkormányzatának képviselői kezdeményezték a megyei tanácsnál, hogy tegye lehetővé félszáz krími lakos fogadását és ideiglenes elhelyezését egy megüresedett környékbeli gyermekotthonban. Beregszászi és környékbeli vállalkozók jelezték, hogy készek gondoskodni a menekültek ellátásáról.

Ugyancsak szerdán Ungváron öt kárpátaljai gyógyüdülő tulajdonosai bejelentették, hogy ingyenes gyógykezelést biztosítanak a kijevi összecsapások sérültjeinek és a tüntetések alatt megbetegedett aktivistáknak.

A szanatóriumok vezetői közölték, nemcsak a sebesült civileket, hanem a rendvédelmi szervek sérültjeit is fogadják, és önkéntes szakemberek bevonásával gondoskodnak pszichológiai rehabilitációjukról. (mti)





13:51 Látványosan megnőtt a Ddos-támadások (Denial of Service, túlterheléses támadás) száma Ukrajnában - írja a Mother Jones.

Kettővel nőtt a kijevi zavargások áldozatainak száma


11:50 Tovább nőtt a kijevi zavargások halálos áldozatainak száma, miután két tüntető belehalt sebesüléseibe – közölte csütörtök reggel a lembergi (Lviv) városi tanács.

A TSzN televízió által idézett közlemény szerint a kórházban belehalt sebesüléseibe egy 28 éves nő, illetve Lengyelországban meghalt egy csernivci férfi, akit február 20-án a hasán és a medencecsontján ért lövés.

Az ukrán egészségügyi minisztérium kedden közölte, hogy 102-re nőtt a kijevi zavargások áldozatainak száma, 179 sérültet pedig kórházban ápolnak. A TSzN híréből ítélve most már 104 halottja van a kijevi zavargásoknak. (mti)


Az ukrán parlament az ENSZ-hez fordult a Krím ügyében

11:48 Az ukrán parlament az ENSZ-hez fordult csütörtökön azzal a kéréssel, hogy haladéktalanul foglalkozzon a Krímben kialakult helyzettel, mert Oroszország durván megsérti a nemzetközi jog alapvető, az ENSZ-alapokmány által rögzített elveit.

A törvényhozás által elfogadott határozat azzal indokolja a kérést, hogy az ukrán hatóságok és a hadsereg visszafogottsága, illetve a békés rendezésre irányuló erőfeszítések ellenére a Krímben gyorsan romlik a helyzet az orosz fegyveres erők és a Fekete-tengeri Hadiflotta fellépése miatt.

„Gyakorlatilag Ukrajna elleni nem provokált agresszióról és a szuverén ország területének annektálására irányuló kísérletről van szó Oroszország részéréről” – áll a parlament állásfoglalásában, amelyet az UNIAN hírügynökség idézett. (mti)





11:03 Orosz erők az ukrán határon.




10:13 A Russia Times szerint az egyedüli, ukrán földön levő orosz tank ez a második világháborús emlékmű.


Krími tatár félelmek a népszavazás előtt


10:11 A krími tatárok többsége úgy gondolja, közösségük nagyobb biztonságban lenne, ha az orosz katonák által megszállt Krím félsziget a jövőben is Ukrajna része maradna – olvasható az amerikai The New Yorker hetilap elemzésében.

Ismeretlenek az utóbbi időben számos, tatárok által lakott házat megjelöltek az egyelőre Ukrajnához tartozó félszigeten. A falakra és kapukra festett „X”-ek kellemetlen emlékeket ébresztenek az idősek körében és félelemmel töltik el a népcsoport fiatalabb tagjait is.

Sztálin a második világháború idején, 1944 májusában arra utasította a rendőrséget, hogy jelöljék meg a krími muzulmánok házait. Néhány nappal később a népcsoport közel kétszázezer tagját lakoltatták ki otthonából, rakták vonatra és deportálták a közép-ázsiai szovjet köztársaságokba azzal a váddal, hogy együttműködtek a náci Németországgal.

A tatárok többsége csak a Szovjetunió 1991-es felbomlása után térhetett vissza a Krímbe. A deportálás túlélőinek hetven évvel a kitelepítésük után újra át kellett élniük azt, hogy megjelölik az otthonaikat. Bizonyos környékek lakói arról számoltak be, hogy botokkal felfegyverkezett férfiak járják az utcákat papírlappal a kezükben, amelyre a tatárok által lakott épületek címei vannak feljegyezve. „Éppen, mikor már azt gondoltuk, hogy végre van jövőnk... hogyan teheti ezt meg bárki is a 21. században?” – tette fel a kérdést egy idős tatár asszony.

Az egyik érintett ki is hívta a rendőröket, akik végül nem indítottak eljárást az ügyben. „A rendőrség nem segít nekünk, azt mondták, a krími tatárok nem jelentenek prioritást számukra” – mondta, majd hozzátette: „persze, hogy nem jelentenek, azért büntetnek minket, mert nem akarjuk itt látni Putyint”.

Egy megjelölt épület melletti ház orosz nemzetiségű lakói azon véleményüknek adtak hangot, hogy a tatároknak semmi okuk az aggodalomra. „Akárki is tette ezt, csak viccelt. Jól kijövünk a szomszédjainkkal, de jó lenne, ha a krími tatárok felhagynának Kijev támogatásával” – mondta egyikük.

Vlagyimir Putyin orosz elnök azzal érvel, hogy országának kötelessége megvédenie a Krím többségi orosz lakosságát attól, amit ő a Kijev utcáin őrjöngő „nacionalisták, szélsőségesek és antiszemiták dühöngő orgiájának” nevezett. „Mit jelent ez számunkra? Minket ki fog megvédeni?” – kérdezte erre reagálva egy krími tatár.

Bár a térségben élő mintegy háromszázezer tatár a kétmilliós lakosság mindössze 12-15 százalékát teszi ki, mégis jelentős politikai befolyással rendelkeznek. Ha nem támogatják a küszöbön álló referendumot, az jelentősen megnehezíti a félsziget annektálásának törvényesítését az oroszbarát kormány számára. A tatárok szerint pontosan emiatt fokozzák a nyomást rajtuk, hogy fordítsanak hátat Kijevnek.

Egy újságíró elmondta, hogy miközben az orosz kormányt eddig egyáltalán nem érdekelték a krími tatárok, az előző héten Moszkva több delegációt is küldött, hogy egyeztessenek a népcsoport helyi vezetőivel. Többek között az Oroszországhoz tartozó, többségében muzulmánok lakta Tatárföld elnöke is találkozott a krími tatár parlament (medzslisz) képviselőivel.

A félszigetre látogató orosz küldöttségek számos ígéretet tettek a krími tatárok megnyerése érdekében: helyet az új kormányban, pénzügyi segítséget, anyanyelvhasználati jogokat, mezőgazdaság-fejlesztési programokat. A népcsoport tagjai közül sokan csalódottak amiatt, hogy Kijev nem teljesítette számos korábbi ígéretét, nem hoztak létre krími tatár nyelvű iskolákat, és nem fogadtak el olyan törvényeket, amelyek elismerték volna a Sztálin által elrendelt deportálások áldozatait.

„Kultúránk, nyelvünk és identitásunk elvesztésének a határán vagyunk. Számunkra egy európai Ukrajna az egyetlen mód arra, hogy népként túléljünk. Európai törvényekre van szükségünk az identitásunk védelmére, azután, ami történt 1944-ben, soha nem bízhatunk meg az oroszokban” – mondta egy tatár újságíró.

A medzslisz egyik képviselője határozottan azt állította, hogy a közösségük egyöntetűen támogatja a kijevi kormányt, valamint, hogy bojkottálni fogják a népszavazást. A férfi mindazonáltal beismerte, retteg attól, mekkora árat kell majd fizetniük a Kreml visszautasításáért. „Az ukránok szintén sebezhetőek, de nekik legalább ott van Ukrajna. Mi hova fogunk menni? A Krím az egyetlen otthonunk” – mondta. (mti)


Leváltották az egyik vezető független orosz hírportál főszerkesztőjét

Váratlanul leváltották az egyik legnépszerűbb, függetlennek tartott orosz hírportál, a lenta.ru főszerkesztőjét. Utóda egy Kreml-barát internetes kiadvány volt szerkesztője lett. A döntés sok újságíró felháborodását váltotta ki, a lépés szerintük újabb szög a független oroszországi sajtó koporsójában.

Galina Timcsenkónak a feltételezések szerint amiatt kellett távoznia a főszerkesztői székből, hogy az ukrán Jobboldali Szektor kijevi vezetőjével készített interjút, és hogy egy utalást is közölt a radikális szervezet Oroszországban körözés alatt álló vezetőjének nyilatkozatára.



Az egyik legnagyobb, függetlennek tartott orosz hírportál szerkesztősége élén bekövetkezett változást szerdán közölte a tulajdonos. Alekszandr Mamut, a portál anyacége, az Afisa-Rambler-SUP vezetője azt mondta, Timcsenko lemondott, a lenta.ru szerkesztősége azonban nyilatkozatot tett közzé, amely szerint a főszerkesztőt távozásra kényszerítették – írta a The Moscow Times beszámolójában.

Mamut azonnali hatállyal Alekszej Goreszlavszkijt, a Vzgljad.ru nevű Kreml-barát hírportál korábbi vezetőjét nevezte ki új főszerkesztőnek. A tulajdonos nem indokolta a döntést, amely a lenta.ru vezérigazgatóját sokkhatásként érte, és amelyet a szerkesztőség munkatársai nyílt politikai nyomásgyakorlásnak tartanak, mint azt a honlapjukon az olvasóknak címzett állásfoglalásukban írták.

„A független főszerkesztő eltávolítása és mások mellett a Kreml irodáiból irányítható ember kinevezése a sajtótörvény megsértése, amely megengedhetetlennek tartja a cenzúrát” – vélekedett a hírportál többtucatnyi munkatársa.

Szerintük az utóbbi néhány évben Oroszországban „drámaian leszűkült a szabad újságírás tere”. Mint írták, „egyes oroszországi kiadványokat közvetlenül a Kremlből irányítanak, másokat kurátorokon, ismét másokat olyan szerkesztőkön keresztül, akik attól félnek, hogy elveszítik a munkájukat. Egyes sajtótermékek bezártak, mások megszűnnek a következő hónapokban”. (mti)


Obama: teljes mértékben elutasítjuk a krími népszavazás tervét

Az Egyesült Államok teljes mértékben elutasítja a krími népszavazás tervét – jelentette ki szerdán Barack Obama amerikai elnök, miután a Fehér Házban megbeszélést folytatott Arszenyij Jacenyuk ukrán kormányfővel.

Obama elnök reményét fejezte ki, hogy a diplomáciai erőfeszítések le tudják állítani a terület Oroszországhoz való csatlakozásáról kiírt referendumot és annak újragondolásához vezetnek. Előrebocsátotta, hogy Washington nem fogja elismerni a referendum eredményét.



Az elnök rámutatott, hogy az Egyesült Államok és a világ kénytelen lesz megfizettetni Oroszországgal annak az árát, ha nem változtat ukrajnai politikáján és megsérti a nemzetközi jogot. Hangsúlyozta, hogy Washington ki fog állni Ukrajna mellett.

Van egy másik lehetséges út is, és reméljük, hogy Putyin ezt az utat választja – hangoztatta Barack Obama. „De ha nem így tesz, akkor biztos vagyok benne, hogy a nemzetközi közösség erőteljesen kiáll majd az ukrán kormány mellett” – tette hozzá.

Jacenyuk miniszterelnök Obama oldalán ülve kijelentette, hogy Ukrajna sohasem adja meg magát a területéért vívott harcban.

„Ukrajna a nyugati világ része és az is marad” – mondta angolul Jacenyuk, aki csütörtökön felszólal majd az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén. (mti)




09:34 Megtámadták az oroszok a Vice újságíróját Ukrajnában, Kerszonban. Videó itt.

Eltiltották a repüléstől a Szevasztopolban állomásozó orosz pilótákat

09:29 Az orosz fekete-tengeri flotta Szevasztopolban állomásozó pilótáit állítólag eltiltották a repüléstől, mert együttéreznek az ukrán állampolgárokkal, így nem tudják maradéktalanul végrehajtani harci feladataikat. Mindezt Vladiszlav Szeleznyov, az ukrán védelmi minisztérium krími médiaközpontjának vezetője tette közzé Facebook-oldalán, szevasztopoli forrásokra hivatkozva.

Hozzátette, hogy az utóbbi időben jelentősen sűrűsödtek az orosz katonai légi járművek átrepülései a Krím fölött. A médiaközpont vezetőjének értesülései szerint továbbra is érkeznek orosz katonák a félszigetre. Mint írta, a szevasztopoli Kozák-öbölben reggel a „Novocserkasszk” orosz hadihajó partra tett csaknem 400 katonát és 21 szárazföldi katonai járművet.

Szerda délután közölte Szeleznyov, hogy orosz katonák elfoglaltak egy rádiótechnikai felderítő állomást a Krím félsziget nyugati részén. Az orosz katonák leszerelték az állomásról az alapvető eszközöket, és továbbra is a katonai objektum területén maradtak. Hozzátette, hogy az állomás parancsnoka és legénysége szintén a területen maradt, az ukrán katonák fegyvertelenek. (mti)


Kijev megfigyelő repülésre kapott engedélyt az orosz légtérben

09:26 Oroszország engedélyezte Ukrajnának, hogy megfigyelő repülést hajtson végre légterében az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Nyitott Égbolt Szerződése alapján – hozta nyilvánosságra szerdán az ukrán média Anatolij Antonov orosz védelmi miniszterhelyettesre hivatkozva.

Az UNIAN hírügynökség jelentése szerint az ukrán külügyminisztérium reményét fejezte ki, hogy a megfigyelő repülés hozzájárul „az Ukrajnában az Orosz Föderáció által végrehajtott katonai tevékenység keltette nyugtalanság” elhárításához.

Az orosz miniszterhelyettes közölte, hogy a „rendkívüli megfigyelő repülésre” az ukrán fél előző nap kért engedélyt a védelmi tárcától. „A Nyitott Égbolt Szerződés 1992-es aláírása óta először kért ilyet Ukrajna Oroszországtól” – jegyezte meg Antonov. (mti)


Lew: az IMF több mint 15 milliárd dollárt adhat Ukrajnának

09:21 Több, mint 15 milliárd dollárnyi segélyt folyósíthat majd Ukrajnának a Nemzetközi Valutaalap – jelentette ki szerdai szenátusi meghallgatásán Jack Lew amerikai pénzügyminiszter. Lew hangoztatta, hogy Ukrajnának a mély politikai és gazdasági válság közepette a gazdaság újjáépítéséhez alapokra van szüksége, amelyeknek a Nemzetközi Valutaalaptól kell érkezniük. Hozzátette, hogy önmagában egyetlen ország sem biztosíthat ilyen mértékű finanszírozást.

Az új ukrán kormány korábban azt jelezte, hogy egy legkevesebb 15 milliárd dolláros IMF-támogatásra számít. A valutaalap a maga részéről egyelőre nem közölt számokat a várható támogatásról, arra vár, hogy a múlt héten Kijevben járt szakértői elkészítsék jelentésüket. (mti)


Ukrajna függetlenségének kikiáltása „nem egészen felelt meg a szovjet normáknak”, állítja Putyin

09:14 Ukrajna függetlenségének kikiáltása 1991. augusztus 24-én „nem egészen felelt meg a szovjet normáknak, amelyek a volt Szovjetunióból való kilépést szabályozták” – jelentette ki Vlagyimir Putyin a krími tatárok egyik befolyásos képviselője szerint.

Az orosz elnök telefonon vitatta meg a félsziget helyzetét Musztafa Dzsemiljevvel. A beszélgetés Tatárföld volt elnökének közvetítésével jött létre szerdán. Mintyimer Sajmijev, az Oroszországhoz tartozó Tatár Köztársaság volt vezetője azt nyilatkozta, hogy Vlagyimir Putyin elnök és Musztafa Dzsemiljev, az ukrán parlament képviselője, a krími tatárok törvényhozása, a medzslisz korábbi elnöke hosszas „építő jellegű, baráti telefonbeszélgetést folytatott egymással”.

Sajmijev elmondta, hogy Dzsemiljev aggódik Ukrajna területi egysége, valamint a vasárnapra meghirdetett népszavazás következményei miatt. A krími tatárok törvénytelennek tartják az Ukrajnához tartozó Krími Autonóm Köztársaság Oroszországhoz csatlakozásáról szervezett referendumot. A tatárok a Krím félsziget lakosságának 12 százalékát teszik ki.

Dzsemiljev ukrán újságíróknak beszámolt az orosz államfővel folytatott telefonbeszélgetésről, amely mintegy 30 percig tartott. Az UNIAN ukrán hírügynökség moszkvai jelentése szerint az ukrajnai tatár politikus kifejtette Vlagyimir Putyinnak, hogy „a legfontosabb országunk területi egysége, és annak megsértése az 1994-es budapesti memorandum megsértését jelenti, amelyet az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Oroszország írt alá cserébe azért, hogy lemondtunk a nukleáris fegyverről”.

A 20 évvel ezelőtt született egyezmény Ukrajna szuverenitását és területi épségét szavatolta.

Az ukrajnai tatárok befolyásos képviselője az UNIAN közlése szerint figyelmeztette az orosz államfőt: „ha az Ukrajna területi egységét szavatoló egyezményt megsértik, az azzal járhat, hogy senki sem fogja tiszteletben tartani az ilyen típusú szerződéseket és minden ország, amelynek pénzügyi lehetősége lesz rá, felszereli magát atomfegyverrel. Ez alól Ukrajna sem lesz kivétel.” (mti)


Parubij vetette be az orvlövészeket – állítja az SZBU volt vezetője

09:05 Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) volt vezetője azzal vádolta meg szerdán Andrij Parubijt, a Majdanon (Kijev főterén) szervezett önvédelmi egységek korábbi parancsnokát, hogy az általa ellenőrzött épületből lőttek a tüntetőkre és a rendőrökre a februári események idején.

Olekszandr Jakimenko volt SZBU-főnök a Rosszija 24 orosz állami hírtelevíziónak nyilatkozott erről, először szólalva meg a nyilvánosság előtt azóta, hogy Viktor Janukovics elnök február 22-i leváltását követően elmenekült Ukrajnából.

A késői órákban sugárzott exkluzív interjúban részletesen ecsetelte, hogy milyen nyugati törekvések vezettek a kijevi összecsapásokhoz, s az események erőszakos fejleményeiért egyértelműen az ukrán ellenzéki erőket tette felelőssé.

Állítása szerint a február 20-i gyilkos lövéseket a kijevi Filharmónia főtérhez közeli épületéből adták le mesterlövészek és automata fegyverekkel felszerelt emberek. Az épületért Andrij Parubij felelt, akinek egységei támogatták az addigra demoralizálódott belügyesek elleni támadásokat.

A rohamrendőrök „pánikba estek és menekültek, mert lőttek rájuk, mint a céllövöldében. Őket aztán különbözőképpen felszerelt fegyveresek üldözték, akikre az orvlövészek szintén tüzet nyitottak” – állította a Janukovics-féle kormányzat titkosszogálati vezetője.

Hozzátette, hogy amikor a lövéseknek vége volt, többen láttak a Filharmóniából kivonulni húsz embert speciális öltözékben, mesterlövész fegyverek szállítására alkalmas hátizsákokkal és AKM automata fegyverekkel. Elbeszélése szerint tízen az Ukrajna szállóhoz mentek, a többieket az SZBU szem elől veszítette.

Jakimenko szerint a lövöldözés még tartott, amikor a Jobboldali Szektor és a Szvoboda párt azzal a kéréssel fordult hozzá, hogy vesse be a speciális Alfa egységet, és tisztítsák meg az orvlövészektől a Majdan környéki épületeket. Parubij azonban nem adott engedélyt az Alfa bevetésére – mondta.

Az SZBU értesülése szerint a lövészek az ukrán védelmi tárca alá tartozó különleges egységek korábbi tagjai, illetve a volt Jugoszláviából való emberek és más országból való zsoldosok lehettek.

Jakimenko szerint szántszándékkal küldték a golyók elé a Nyugat-Ukrajnából érkezett tüntetőket. A Majdan „felkészült harcosai” azonnal eltűntek a barikádokról, ahogy az első lövések elsültek.

Andrij Parubij, az ukrajnai Haza párt (Batykivscsina) politikusa, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBUO) vezetője. Az új ukrán vezetés őt akarja megbízni annak a parlamenti bizottságnak a vezetésével, amely a februári kijevi tüntetések idején orvlövészek által elkövetett gyilkosságokat lenne hivatott kivizsgálni.

A véres összecsapásokba torkolló kijevi tüntetéseknek mintegy száz halálos áldozata volt, köztük tüntetők és belügyesek. Az Európai Unió ragaszkodik hozzá, hogy Ukrajna az Európa Tanács bevonásával indítson független vizsgálatot az orvlövészek által Kijevben elkövetett gyilkosságok ügyében. Moszkva is a kijevi gyilkosságok független nemzetközi kivizsgálását követeli. (mti)





Az orosz hadsereg benyomul Kelet-Ukrajnába?


20:05 Az ukrán nemzetbiztonsági és védelmi tanács vezetője, Andrij Parubij szerdai kijevi sajtóértekezletén közölte, hogy az orosz fegyveres erők több mint 80 ezer katonát, továbbá csaknem 270 harckocsit, 180 páncélozott harcjárművet, 380 tüzérségi üteget, 18 rakéta-sorozatvető rendszert, 140 harci repülőgépet, 90 csapásmérő katonai helikoptert és 19 hadihajót vontak össze az ukrán határoknál.

Kijelentette, hogy ezek közül két alakulat van közvetlenül Ukrajna északi határánál, ahonnan állítása szerint néhány óra alatt elérhetik a fővárost, Kijevet.

Az UNIAN ukrán hírügynökség arról számolt be, hogy szerdára virradóra az Ukrán Biztonsági Szolgálat Herszon megyében leleplezte az orosz hadsereg egyik felderítő csoportját, és letartóztatta tagjait. Mint az SZBU sajtóközpontjában közölték, a felderítők feladata adatgyűjtés volt a megyében az ukrán hadsereg elhelyezkedéséről és készültségi fokáról. (mti)




Készül az oroszokat sújtó beutazási tilalom és vagyonbefagyasztás

20:01 Az EU-tagállamok képviselői elfogadták szerdán azt a szankciós keretet, amelynek alapján célzott intézkedéseket, vagyonbefagyasztást és beutazási tilalmat vezethet be az Európai Unió azokkal szemben, akik felelősek Ukrajna területi egységének és szuverenitásának megsértéséért – erősítette meg egy diplomáciai forrás az MTI-nek.

A név nélkül nyilatkozó diplomata elmondta, hogy a konkrét lista még nem készült el azok neveivel, akik felkerülnének a szankciós listára, ám nagyon valószínű, hogy hétfői tanácskozásukon az uniós külügyminiszterek már erről is dönteni fognak majd, ha addig nem javul a helyzet, és Oroszország nem tesz lépéseket a konfliktus enyhítése érdekében.

A neve elhallgatását kérő forrás azt is elárulta, hogy a tagállamok diplomatái egybehangzóan úgy értékelték, hogy ami jelenleg a Krímben történik, az korántsem nevezhető a feszültség enyhítésének, ahogyan ez a követelés az utóbbi hetekben Moszkvával szemben megfogalmazódott, sokkal inkább az orosz jelenlét konszolidációja tapasztalható.

Múlt heti rendkívüli csúcstalálkozójukon az Európai Unió állam- és kormányfői úgy döntöttek, három lépcsőben helyeznek kilátásba büntetőintézkedéseket Oroszországgal szemben az Ukrajna elleni fellépés miatt.

Első lépésként azonnal felfüggesztették Oroszországgal a vízumkönnyítésről és az új partnerségi megállapodásról szóló tárgyalásokat. Emellett kimondták, hogy ha a békés, tárgyalásos rendezés érdekében a következő napokban nem történnek érdemi lépések, akkor második lépésként célzott beutazási tilalom bevezetése és vagyonbefagyasztás is napirendre kerülhet, és a következő EU-orosz csúcstalálkozót is lemondhatják.

Harmadik lépésként az állam- és kormányfők széles körű gazdasági, kereskedelmi szankciók bevezetését vetítették előre abban az esetben, ha az oroszok további lépéseket tesznek a helyzet destabilizálása felé. (mti)




Szorosabbra fűzi a NATO-val a kapcsolatait az ukrán hadsereg?

15:02 Az ukrán hadsereg harcképtelensége szorosabb kapcsolatokra ösztökélheti Kijevet a NATO-val – mondta a Vedomosztyi című orosz napilapnak szerdán egy orosz biztonságpolitikai szakértő.

Az újság emlékeztetett arra, hogy Ihor Tenyuh ügyvivő ukrán védelmi miniszter kedden a kijevi parlamentben közölte, hogy az ország hadseregének harckészültségét vizsgálva nem kaptak megnyugtató eredményeket. Az ukrán hadsereg 41 ezer fős szárazföldi erejéből, valamint a 20 ezer fős készenléti erőből mindössze 6 ezer katona felelt meg a harckészültségi feltételeknek.

Viktor Murahovszkij orosz tartalékos ezredes a Vedomosztyinak az ukrajnai ellenőrzés eredményét értékelve úgy látja, hogy fel sem merülhet Ukrajna katonai konfrontációja Oroszországgal. Az orosz katonai szakértő szerint ugyanakkor Ukrajna Grúzia példáját követve erősítheti harckészségét.

Azt teheti, amit Tbiliszi Miheil Szaakasvili államfői ténykedése idején tett, hogy megpróbálta növelni a katonai kiadásokat és szorosabbra vonni az együttműködést a NATO-val.

Ezzel ellentétes Mihail Barabanovnak, a Moscow Defense Brief című oroszországi kiadvány szerkesztőjének a véleménye, aki értelmetlennek tartja az ukrán védelmi kiadások növelését.

Arra emlékeztetett, hogy maga Szaakasvili is megértette, nincs értelme a katonai versengésnek Oroszországgal. Barabanov szerint Moszkvának sem lesz szüksége arra, hogy összevonja csapatait az Ukrajnával szomszédos határon.

A Krím félszigettel kapcsolatos orosz katonai célok teljesen nyilvánvalóak Mihail Barabanov számára. Szerinte Moszkva el akarja érni, hogy a Fekete-tengeri orosz hadiflotta határidő megszabása nélkül tartózkodhasson a területen és feloldjanak minden korlátozást a flotta hajóállományának megújítására.

Ezt ugyanis az ukrán vezetés régóta akadályozza. A végcél az ukrán haderő kivonása a Krím félszigetről abban az esetben, ha a terület formálisan Ukrajna felügyelete alatt maradna.

Az orosz biztonságpolitikai szakértő megállapította, hogy hadiflottájának szevasztopoli állomásoztatása azt jelenti Oroszország számára, hogy – mint a XIX. és a XX. században – továbbra is ellenőrzése alatt tartja a Fekete-tengert és ellent tud állni az onnan érkező nyomásgyakorlásnak. (mti)


Barroso: fel fogjuk szólítani Oroszországot, hogy hagyjon fel a Krím annexiójával

14:54 Szerdán kora délután új nyilatkozatot ad majd ki a világ legfejlettebb ipari országait tömörítő G7, amelyben felszólítják Oroszországot, hogy hagyjon fel minden olyan erőfeszítéssel, amely az Ukrajnához tartozó Krími Autonóm Köztársaság annexiójára irányul – közölte az Európai Parlament plenáris ülésén Strasbourgban José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke.

A Krímben zajló eseményeket a portugál politikus ismételten Ukrajna szuverenitása és területi egysége megsértésének nevezte, a terület függetlenségéről és Oroszországhoz való csatlakozásáról tartott népszavazásról pedig kijelentette: az ellentétes Ukrajna alkotmányával és a nemzetközi joggal, vagyis törvénytelen.

Az ukrajnai konfliktus Barroso szerint próbatétel az Európai Unió számára, a válság kimenetele pedig hatással lesz az elkövetkező évek geopolitikai helyzetére. Barroso felidézte, hogy az EU kontaktcsoport létrehozását javasolta az ukrán-orosz konfliktus rendezésére, ám ennek egyelőre nem lett semmi foganatja.

„A múlt század történelmét lezárni kellene, és nem megismételni. Egy olyan európai kontinensben hiszek, ahol a jogállamiság győzedelmeskedik az erő felett, ahol a szuverenitást nem korlátozzák, hanem megosztják, ahol az együttműködés logikája felváltja a konfrontáció logikáját. Nincs szükség újabb hidegháborúra” – szögezte le Barroso.

Az Európai Unió Tanácsának részéről az annak soros elnökségét betöltő Görögország külügyminiszter-helyettese, Dimitrisz Kurkulasz


az elmúlt évek legsúlyosabb válságának nevezte

az Ukrajnában kialakult helyzetet. Mint mondta, meg kell őrizni Ukrajna szuverenitását, az elsődleges feladata pedig a konfliktus békés rendezése a nemzetközi jog maradéktalan betartása mellett. Kurkulasz is megismételte, hogy az EU törvénytelennek tartja a vasárnapra tervezett krími népszavazást.

Az Európai Néppárt vezérszónoka, a spanyol José Ignacio Salafranca Sánchez-Neyra hatékony cselekvést sürgetett. Mint mondta: világosan el kell utasítani a referendumot, amely szerinte illegitim és illegális. A konzervatív politikus emellett az ukrán kormány támogatását sürgette, és annak a véleményének is hangot adott, hogy Ukrajna területi egységének és szuverenitásának megőrzéséhez nemzetközi közvetítés szükséges.

Az európai szocialisták frakcióvezetője, Hannes Swoboda rámutatott, hogy a dél-szudáni és kelet-timori, valamint az idén szeptemberben tervezett skót népszavazástól eltérően a krími azért elfogadhatatlan, mert nincs jogalapja, és orosz fegyverek árnyékában, katonai nyomásgyakorlás mellett fogják megtartani. Swoboda szerint


Oroszország lépései elfogadhatatlanok,

ugyanakkor Európának is magába kell néznie, hogy mennyire erős Oroszországgal szemben. „Miért tárgyalunk egyáltalán a Déli Áramlatról? Miért hagytuk, hogy a Nabucco terve füstbe menjen? Miért hagytuk, miért hagyták egyes tagállamok, hogy ismét Oroszországból és ne máshonnan érkezzen a gáz? Miért írt alá Orbán úr két-három hete nukleáris megállapodást Oroszországgal?” – hangoztatta az ülésteremben az osztrák politikus.

A liberális frakció részéről Johannes Cornelis van Baalen arra az álláspontra helyezkedett, hogy Moszkva a következő hetekben minden valószínűség szerint megteszi, amire eredetileg készült, annektálja a Krímet, ezért Európának fel kell készülnie, hogy súlyos szankciókat léptessen életbe, amelyek kétség kívül nem csak Oroszországnak, hanem


az EU tagállamainak is fájdalmasak lesznek.

A holland politikus szerint Oroszország a helsinki folyamatot rombolja most le, amely azt mondta ki, hogy a határokat el kell fogadni és csak a nemzetközi jog alapján lehet őket megváltoztatni.

A zöld frakció társelnöke, a német Rebecca Harms arra az álláspontra helyezkedett, hogy Európa nem eszköztelen Moszkvával szemben, mert az orosz kereskedelem 45 százaléka az EU-hoz kötődik. Nem kell katonai konfliktusba bonyolódnunk, hogy világossá tegyük Moszkva számára, hogy ha el akar szigetelődni, akkor megkaphatja, amit akar – fogalmazott Harms.

A német zöldpárti politikus azt is megjegyezte, hogy Oroszország soha korábban még nem utasította el olyan mértékben a diplomáciai erőfeszítéseket, mint most.

Az Európai Konzervatívok és Reformerek képviselőcsoportja részéről a lengyel Ryszard Antoni Legutko az uniós erőfeszítéseket bírálta, mondván: Catherine Ashton sokat utazgatott, de


akár otthon is maradhatott volna tévézni,


mert az eredményeket szerinte a tagállamok kormányai érték el. Legutko szerint Európa évszázadok óta mindig az erősek és nem a gyengék mellett áll ki, és nem lesz ez másként most sem. Nincs új a nap alatt – vélekedett a lengyel politikus.

A radikális baloldal képviselői közül Nikola Vuljanic arra az álláspontra helyezkedett, hogy miközben az EU súlyos szankciókról beszél, gyenge intézkedéseket hoz. Van-e erős akarat a büntetőintézkedések megvalósítására, kerül, amibe kerül? – tette fel a kérdést a horvát EP-képviselő.

A Szabadság és Demokrácia Európája képviselőcsoportjához tartozó lengyel Jacek Olgierd Kurski abbéli meggyőződésének adott hangot, hogy Vlagyimir


Putyin a Szovjetunió feltámasztásán dolgozik,


az Északi és a Déli Áramlatba fektetett milliárdok pedig Európa függőségének növelését szolgálják. Felháborító, hogy az Európai Unió ehhez asszisztál, Nyugatról kell energiához jutnunk, nem Keletről, saját szénkészleteinket is fel kell használnunk – szögezte le Kurski.

Az Európai Parlament plenáris ülése csütörtökön szavaz majd az Ukrajna elleni orosz invázióról szóló határozatról. (mti)


A legmagasabb készültségben az ukrán hadsereg


13:14 Az ukrán hadsereg teljes készültségben van és nem válaszol az orosz provokációkra – jelentette be Vitalij Jarema ukrán miniszterelnök-helyettes az ukrán kormány ülésén. A politikus elmondta, a hadsereg ország-szintű hadgyakorlatba kezd, és erősíti a jelenlétet az orosz határ mentén. (itar-tass)


Merkel: az EU-t is fájdalmasan érintő szankciókra kell készülni

13:09 Meg kell barátkozni a gondolattal, hogy az Európai Uniót is hátrányosan érintheti, ha kemény szankciókat kell bevezetni Oroszország ellen – fejtette ki Angela Merkel német kancellár, a konzervatív CDU elnöke a párt kedd esti frakcióülésén.

A zárt ajtók mögött tartott tanácskozás részvevőinek beszámolója alapján német hírportálok szerdán azt írták, hogy Angela Merkel szerint továbbra is kettős stratégiát kell követni az ukrán válságban; nyomást kell gyakorolni Moszkvára, és nem szabad visszariadni az EU számára is fájdalmas büntetőintézkedésektől, ugyanakkor folytatni kell a párbeszédet az orosz vezetéssel.

Fontos, hogy az EU közössége „Rigától Lisszabonig” egységes maradjon – emelte ki a német kormányfő.

A beszámolók szerint Angela Merkel rendkívül hevesen, erős érzelmi töltettel bírálta Oroszország ukrajnai tevékenységét. Úgy vélte, hogy Moszkva megsérti a második világháború után kialakult világrend alapelveit.

A német gazdaság vezető érdekképviseletei ellenzik a gazdasági szankciókat. Azzal érvelnek, hogy a szoros német-orosz gazdasági kapcsolatok miatt Németország is megszenvedné a büntetőintézkedéseket. (mti)


Barroso: fel fogjuk szólítani Oroszországot, hogy hagyjon fel a Krím annexiójával

13:05 Szerdán kora délután új nyilatkozatot ad majd ki a világ legfejlettebb ipari országait tömörítő G7, amelyben felszólítják Oroszországot, hogy hagyjon fel minden olyan erőfeszítéssel, amely az Ukrajnához tartozó Krími Autonóm Köztársaság annexiójára irányul – közölte az Európai Parlament plenáris ülésén Strasbourgban José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke.

A Krímben zajló eseményeket a portugál politikus ismételten Ukrajna szuverenitása és területi egysége megsértésének nevezte, a terület függetlenségéről és Oroszországhoz való csatlakozásáról tartott népszavazásról pedig kijelentette: az ellentétes Ukrajna alkotmányával és a nemzetközi joggal, vagyis törvénytelen. (mti)


Moszkvában provokációnak tartják a krími orosz hadiflotta parancsnoka elleni büntetőeljárást

13:03 Az orosz védelmi minisztérium provokációnak tartja, hogy Kijevben büntetőeljárást indítottak Alekszandr Vitko, a Krímben állomásozó orosz hadiflotta parancsnoka ellen.

Anatalij Antonov orosz védelmi miniszterhelyettes a minisztérium közleményéhez hozzátette, hogy a szerinte törvénytelen ukrán hatalom a Vitko elleni eljárással „Ukrajna legnyugodtabb és legszilárdabb régiójában”, a Krím félszigeten akar bizonytalanságot kelteni.

Az ukrán főügyészség a múlt szerdán indított büntetőeljárást a Krím félszigeten állomásozó orosz fekete-tengeri flotta parancsnoka ellen. Vitko altengernagyot az ukrán hadiflotta tagjainak hazaárulásra felbujtásával és szabotázsok szervezésével gyanúsítják.

Azt róják a parancsnoknak és társainak a terhére: arra biztatták az ukrán katonákat, hogy tegyék le a fegyvert és álljanak át az oroszbarát erőkhöz. Azzal is gyanúsítják továbbá Vitkót, hogy utasítást adott a krími ukrán csapatok megtámadására. (mti)


A krími hatóságok saját tulajdonba veszik az ukrán állami cégeket

12:58 A krími hatóságok napokon belül saját tulajdonba veszik a Krím félsziget területén működő ukrán állami vállalatokat. Magáncégekre az intézkedés nem vonatkozik – közölte az Interfax-Ukraina hírügynökséggel Rusztam Temirgalijev, az új krími kormány első elnökhelyettese.

„A vonatkozó állami vállalatok, közöttük az olyan nyersanyag-kitermelő cégek, mint a Csornomornaftohaz (Csernomornyeftegaz kőolaj- és gázipari cég), valamint az olyan cégek, mint az Ukrzsaliznicja (ukrán államvasutak) és néhány gyógyintézet már a közeljövőben a krími köztársaság tulajdonába kerülnek” – mondta Temirgalijev.

„Azok az ukrán magánvállalatok, amelyek legálisan be vannak jegyezve és a Krím területén működnek, és az általuk működtetett cégek jogos tulajdonosai a jövőben is változatlanul működhetnek tovább” – tette hozzá az első miniszterelnök-helyettes.

Temirgalijev szerint a Krím területén már megjelentek az orosz bankok. „Néhány orosz bankvezető képviseletet akar nyitni itt. Az ukrán bankok az Oroszországhoz történő csatlakozás után külföldi bankként jegyeztethetik be itt magukat” – mondta.

A krími üzleti vállalkozásoknak az ukránról az orosz adórendszerre való áttérésével kapcsolatban Temirgalijev megjegyezte, hogy ehhez mintegy féléves átállási időre lehet szükség. Hozzátette: valamennyi cég ingyenesen regisztráltathatja magát az orosz adó- és pénzügyi hatóságoknál. A krími hatóságok szemináriumokat és más tájékoztató rendezvényeket tartanak majd a cégvezetőknek és az üzletembereknek az átmeneti időszak megkönnyítésére. (mti)


Az ukrán hadsereg növeli jelenlétét az orosz határ mentén

12:54 Az ukrán hadsereg növeli jelenlétét a keleti határ mentén, a katonák teljes készültségben vannak, és nem válaszolnak a provokációkra – jelentette ki szerdán Vitalij Jarema ukrán miniszterelnök-helyettes az ukrán kormány ülésén.

„Egy provokációt se követett válasz. Egy konfliktusnak se volt folytatása. Amikor ellenlábasaink azt látták, hogy terveik nem működnek, zsoldos-agitátorokat kezdtek bevonni, hogy belülről szítsák a feszültséget” – mondta Jarema, és leszögezte, hogy Kijev és a világ nem fogja elismerni a március 16-i krimi függetlenségi népszavazás eredményeit.

Az UNIAN ukrán hírügynökség arról számolt be, hogy szerdára virradóra az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) a Herszoni megyében leleplezte az orosz hadsereg egyik felderítő csoportját, és letartóztatta tagjait. (mti)


Kijev nem tervez katonai lépést a Krím félszigeten


12:45 Mindezt Oleksandr Turcsinov jelentette ki. Az AFP-nek adott exkluzív interjúban az ideiglenes ukrán elnök elmondta, egy esetleges beavatkozás esetén Ukrajna keleti határa sérülékennyé válna, ezt pedig nem kockáztathatják meg. (afp)





Oroszbarát tüntetők verték Ukrajna egyik leghíresebb íróját

12:06 Oroszbarát tüntetők verték meg Szerhej Zsadant, Ukrajna egyik leghíresebb íróját. „Barátaim, velem minden rendben van” –, írta ki a Facebookra az író, miután miután véres arcú fotója körbejárt az interneten. Vágások a fejen, felszakadt szemöldök, agyrázkódás, és törött orr gyanúja, tájékoztatta aggódó barátait és rajongóit sérüléseiről az író, aki békés anarchistának tartja magát, és nagyon büszke országa anarchista hagyományaira – írja a konyves.blog.hu.



Szombaton oroszbarát tüntetők rohamozták meg Ukrajna második legnagyobb városának, az orosz határ közelében elterülő Harkivnak területi államigazgatási épületét. A Putyin-hívő tüntetők összecsaptak az épületet elfoglaló, főleg egyetemista korú fiatalokból álló aktivistákkal.

A Harkivban élő Zsadan is az épületfoglalók között volt. A támadók elkapták, és azt követelték, hogy térdeljen le, és csókolja meg az orosz zászlót. Mivel az író ehelyett melegebb éghajlatra küldte őket, összeverték. A negyven éves Zsadan hiába közkedvelt és befolyásos figura az országban, a támadóknak valószínűleg fogalmuk sem volt arról, hogy kinek verik szét az arcát.


Amerikai hadgyakorlat párszáz kilométerre a Krímtől


11:57 Amerikai-bolgár-román hadgyakorlat kezdődött szerdán a Fekete-tengeren – közölte a bolgár haditengerészet.

Az amerikai Truxtun romboló, a bolgár Drizki fregatt és a román haditengerészet három hajója vesz részt a még 2013-ban, a Fekete-tenger nyugati medencéjének térségébe meghirdetett manővereknek, amelyek célja a NATO-tagországok haditengerészeti egységei műveleti együttműködésének a gyakorlása. Eredetileg keddre tervezték a kezdést, de a rossz időjárási viszonyok miatt egy nappal elhalasztották.

A gyakorlat a romániai Konstanca közelében indult, mintegy 350 kilométerre a dél-ukrajnai Krím félszigettől, ahol orosz katonai egységek vették át a terület ellenőrzését az ukrán hatóságoktól. (mti)








11:52 A kelet-ukrajnai Donyeckben tartózkodnak jelenleg az EBESZ megfigyelői.

Nem küld megfigyelőket Krímbe az EBESZ

11:41 Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetet (EBESZ) nem foglalkozik a krími hatóságok kérésével, hogy megfigyelőket küldjön az Oroszországhoz való csatlakozásról rendezendő vasárnapi népszavazásra. A Krími Autonóm Köztársaságnak nincsenek jogosítványai ahhoz, hogy meghívja az EBESZ-megfigyelőket, mert régió és nem önálló ország, és nem is tagja a szervezetnek – közölte egy szóvivő. (mti)


Moszkva szerint jogszerű a krími függetlenségi nyilatkozat

11:22 Az orosz külügyminisztérium jogszerűnek tartja a Krími Autonóm Köztársaság és a krími Szevasztopol függetlenségéről elfogadott nyilatkozatot – közölték kedden a tárcánál. Hangsúlyozták, hogy a nap folyamán Szimferopolban elfogadott dokumentum tartalmazza a döntés nemzetközi jogi megalapozottságát, utalva az ENSZ alapokmányára és nemzetközi határozatokra.

Beleértve a hágai Nemzetközi Bíróságnak a 2010. július 22-én Koszovó ügyében ismertetett ajánlását, amely szerint „az egy állam része által egyoldalúan hozott függetlenségi határozat nem sérti a nemzetközi jogot” – olvasható az orosz külügyi közleményben.

A hágai testület Szerbia kezdeményezése alapján az ENSZ Közgyűlésének felkérésére hozta meg állásfoglalását, amely szerint nem ütközött nemzetközi jogba Koszovó függetlenségének 2008-as kikiáltása. Szerbia és az ENSZ ugyanakkor nem ismeri el Koszovót független államként, ahogy Oroszország és Kína, valamint további 19 állam sem.

Az orosz külügyminisztérium közleménye szerint az Oroszországi Föderáció teljes mértékben tiszteletben fogja tartani a vasárnapi krími népszavazás eredményét. Ezen arról dönt a félsziget lakossága, hogy a terület Oroszországhoz csatlakozzon-e vagy sem. A krími parlament a múlt csütörtökön már elvi döntést hozott erről.

A moszkvai külügyminisztérium magyarázata szerint a Krím félsziget – ha a népszavazás eredményeként a csatlakozás mellett döntenek – „független és szuverén államként” fordul majd az Oroszországi Föderációhoz, és kéri „a vonatkozó államközi egyezmény alapján” a Krími Köztársaság felvételét a Föderációba, annak új alanyaként. Azt nem fejti ki, milyen államközi szerződésről van szó. (mti)




Elhalasztotta krími látogatását az ENSZ főtitkárhelyettese

11:19 Biztonsági és technikai okokból egyelőre elhalasztotta krími látogatását kedden Ivan Simonovic, az ENSZ emberi jogi kérdésekben illetékes főtitkárhelyettese.

Stephane Dujarric, a világszervezet szóvivője szerint az ENSZ-vezetőt arról tájékoztatták, hogy a jelenlegi körülmények között nem tudják szavatolni az általa vezetett küldöttség biztonságát. A szimferopoli repülőtér emellett – ellentétben Moszkvában felszállt gépekkel – nem fogad Ukrajnából érkező repülőjáratokat.

Simonovic kedden a kelet-ukrajnai Harkivban tartózkodott és szerdán a tervek szerint az ország nyugati részén található Lvivet keresi fel azzal a céllal, hogy felmérje az emberi jogok helyzetét. Dujarric kitérő választ adott arra a kérdésre, hogy főtitkárhelyettes nem akar-e egy másik országból a Krímbe repülni. Úgy fogalmazott, hogy Ivan Simonovic a gyorsan változó helyzetben nap mint nap mérlegeli a lehetőségeket.

A múlt héten az ENSZ egy másik képviselője, Robert Serry krími misszióját hiúsították meg oroszpárti fegyveresek, az EBESZ megfigyelőcsoportját pedig visszafordították a félszigetről. (mti)


Muszáj orosz rakétahajtóműveket vásároljon az amerikai légierő

10:37 Az ukrajnai válság nem fenyegeti az együttműködést az amerikai légierő és az NPO Energomas orosz cég között, amely rakétahajtóműveket szállít a nagyméretű amerikai kém- és katonai műholdak pályára állításához – közölte kedden Eric Fanning, a légierő államtitkára.

„Nagyon tüzetesen vizsgáljuk a jelenlegi kétoldalú helyzetet annak érdekében, hogy megbizonyosodjunk róla, meg tudjuk védeni a szállításokat. Nem láttam semmi olyat az egyik oldalról sem, ami arra utalna, hogy a szállítások veszélybe kerültek volna” – mondta Fanning.



Az Energomas által gyártott, RD 180-as típusú hatóműveket a Lockheed Martin és Boeing közös vállalkozása, a United Launch Alliance használja fel az Atlas V-ös típusú rakéták meghajtására.

Fanning kijelentette, hogy az amerikai légierőnek nem áll rendelkezésére elegendő a – kizárólag az orosz cég által gyártott - hajtóművekből ahhoz, hogy megvalósítsa a katonai és kémműholdak pályára állítására vonatkozó, 2016-ig terjedő programját.

Az orosz hajtóművektől való amerikai függőség régóta aggodalmakat kelt a kongresszusban, és ezeket csak tovább súlyosbította az Egyesült Államok és Oroszország között a Krím orosz elfoglalása miatt kialakult feszültség. (mti)


Ombudsman: Ukrajna vesztésre áll az információs háborúban

10:27 A Krímben jelenleg információs háború folyik, és Ukrajna vesztésre áll, gyakorlatilag kizárták belőle – közölte Valerija Lutkovszka, az ukrán parlament ombudsmanja.

„Érthető, hogy sérül a információhoz való hozzáférés és a véleménynyilvánítás szabadságának a joga. De látnunk kell azt is, hogy a Krímben az ott zajló katonai cselekmények mellett borzalmas információs háború folyik, amelyben sajnos egy ideig Ukrajna vesztésre állt, most pedig egyszerűen kizárták belőle” – idézte szerdán az UNIAN ukrán hírügynökség az állampolgári jogok biztosát, aki kedd este nyilatkozott egy kijevi tévének.

Lutkovszka szerint a félszigeten nincs olyan információforrás, amely tájékoztatná a krímieket arról, mi zajlik Kijevben annak érdekében, hogy megőrizzék az ország egységét, illetve mit tesznek, hogy ne sérüljenek az ukrán állampolgárok jogai.

Vasárnap egy kivételével az összes ukrán televíziós csatornát lekapcsolták a Krími Autonóm Köztársaságban, helyettük orosz televíziók műsorait sugározzák. Részlegesen leállították a helyi televíziók műsorainak sugárzását is.

Két napra rá, kedden a kijevi médiahatóság felszólította a kábeltévé-szolgáltatókat, hogy állítsák le öt orosz tévécsatorna sugárzását az országban. A döntést a testület közleményében az „információs biztonság” szavatolásának szükségességével indokolta.

A kijevi ombudsman szerint a jelenlegi helyzetben csak a még működő két fekete-tengeri tévécsatorna segítségével lehetne tájékoztatni a krími lakosságot, illetve ki kell használni az internet, így a közösségi portálok adta lehetőségeket.

Lutkovszka beszélt arról is, hogy a Krímben sérül az ukrán katonák „élethez való joga” is. Mint kifejtette: a laktanyák blokád alatt vannak, és Kijevben megfeledkeznek arról, hogy az ott szolgáló katonák csak a helyi lakosok segítségével jutnak élelemhez.

„Ott élnek a katonatisztek családtagjai is – ők egyszerűen féltik az életüket és a hozzátartozóik életét” – mondta az ombudsman. (mti)


Washington elégedetlen a rendezésre vonatkozó moszkvai válaszokkal

10:13 Az Egyesült Államokat nem elégítették ki azok a válaszok, amelyeket Oroszország adott az ukrajnai válság diplomáciai rendezésére vonatkozó amerikai javaslatokra – jelentette ki kedden Jen Psaki amerikai külügyi szóvivő.

Psaki ezt John Kerry amerikai és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kedden lezajlott telefonbeszélgetésével kapcsolatban mondta. A két miniszter a hét végén előterjesztett amerikai javaslatokra adott orosz válaszokat vitatta meg.

„Kerry megerősítette, hogy kész tárgyalni Lavrov külügyminiszterrel, akár a héten is, de ehhez megfelelő környezet szükséges, a cél pedig Ukrajnasérthetetlenségének és szuverenitásának a védelme. Mi pedig nyilvánvalóan nem ezt láttuk a válaszokban” – mondta a szóvivő.

Jen Psaki elmondta, hogy Moszkva hétfőn küldte el válaszait, vagyis azon a napon, amikor az amerikai külügyminisztérium nem zárta ki annak lehetőségét, hogy Kerry még a héten – vagyis a Washington által törvénytelennek tartott krími referendum előtt – Oroszországba utazzon. Ennek feltételéül a diplomáciai tárca azt támasztotta, hogy konkrét bizonyítékát lássa Moszkva érdemi készségének a diplomáciai rendezésre.

A szóvivő szerint Kerry kijelentette Lavrovnak, hogy „minden további eszkalációs lépés megnehezíti” a diplomácia dolgát. Az amerikai külügyminiszter leszögezte: „elfogadhatatlan”, hogy az orosz erők és irreguláris csapatok folytassák az irányítás átvételét.

„Erőteljesen támogatjuk Ukrajnát, az ukrán népet és az új ukrán kormány legitimitását” – jelentette ki Jay Carney, az elnöki hivatal szóvivője arra a kérdésre válaszolva, mi az üzenete Vlagyimir Putyin orosz elnök számára annak, hogy Barack Obama szerdán a Fehér Házban fogadja Arszenyij Jacenyuk ukrán kormányfőt.

Carney hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok békés megoldásra törekszik. Mint mondta, Oroszországnak még mindig alkalma lenne rá, hogy megakadályozza a helyzet további kiéleződését, valamint azt, hogy ennek ára még nagyobb legyen a számára.

„Oroszországnak bizonyosan nem hosszú távú érdeke Ukrajna destabilizálása. Oroszországnak nem áll érdekében, hogy ezekben az ügyekben a nemzetközi véleménytől elszigetelődve találja magát” – tette hozzá.

„Az meg bizonyosan nem érdeke Oroszországnak gazdasági értelemben, hogy azt lássa: a befektetők világszerte kétszer is meggondolják, hogy vajon Oroszország megfelelő környezet-e a jövőbeni beruházásokhoz” – mondta Carney. (mti)


Profi szabotőrt fogtak el az ukránok


15:38 Őrizetbe vették Donyeckben az orosz felderítés (GRU) egyik munkatársát. A férfi professzionális szabotőr, Dagesztánban és Oszétiában szolgált. Robbanóanyagot is találtak nála – írja a Pravda.


Az ukrán parlament határozatban szólította fel Oroszországot csapatai kivonására

14:59 Határozatot fogadott el kedden az ukrán parlament, amelyben követeli, hogy Oroszország haladéktalanul vonja ki csapatait Ukrajna területéről, hagyjon fel az ukrán állam elleni az agresszióval, továbbá garantálja az ország területi egységét és függetlenségét.

A határozatban emellett a képviselők leszögezték, hogy „Nagy-Britannia, Észak-Írország és az Egyesült Államok, mint a budapesti memorandum aláírói teljesítsék vállalt kötelezettségeiket, és tegyenek meg minden politikai, diplomáciai, gazdasági és katonai lépést az Ukrajna elleni agresszió azonnali megfékezése, valamint az ország függetlensége, szuverenitása és jelenlegi határainak megőrzése érdekében”.

Az 1994-es budapesti egyezményben Oroszország, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia vállalta Ukrajna szuverenitásának és területi épségének szavatolását, cserében azért, hogy Ukrajna lemondott az atomhatalmi státusról.

A határozatot a 450 fős törvényhozás 263 képviselője támogatta. A szavazáskor 322-en voltak jelen az ülésteremben. Egyelőre nem ismeretes, hogy a követelés érinti-e a Szevasztopolban állomásozó fekete-tengeri orosz flottát. (mti)


Kedden várhatóan megérkeznek Kelet-Ukrajnába az EBESZ megfigyelői

14:54 Várhatóan kedden megérkeznek Kelet-Ukrajnába az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) országok megfigyelői, hogy vizsgálják, van-e ott szokatlan katonai tevékenység – közölte Ács Gábor, a katonai megfigyelőcsoport vezetője kedden az MTI-vel.

Az alezredes felidézte: Ukrajna meghívta az EBESZ tagállamait, hogy a „szokatlan katonai tevékenység okozta aggodalmakat” eloszlassák. Feladatuk az lett volna, hogy a Krím félszigeten lévő katonai tevékenységet vizsgálják, tanulmányozzák. Négyszer próbáltak bejutni a Krím félszigetre, de valamennyi alkalommal fegyveresek által őrzött útzárak megakadályozták továbbhaladásukat.

Így hétfőn Ukrajna módosította meghívását, s arra kérte a résztvevő államokat, hogy március 16-ig szóló mandátumukkal Dél-, illetve Kelet-Ukrajna területén hajtsák végre feladatukat. A módosult misszió – melyben 25 állam 46 képviselője vesz részt – konkrétumairól még egyeztetnek az ukrán kollégákkal – tette hozzá az alezredes. (mti)


Ukrajna a biztonságát szavatoló országokhoz fordul katonai-műszaki segítségért

14:50 Ukrajna biztonságát szavatoló országokhoz fordul katonai-műszaki segítségért – jelentette be kedden az ukrán parlamentben Olekszandr Turcsinov ideiglenes ukrán elnök. „Az első kérdés a Verhovna Rada (parlament) ülésén az, hogy az ország biztonságát szavatoló államokhoz fordulunk kötelezettségeik teljesítése érdekében” – hangoztatta Turcsinov, és hozzátette, hogy Ukrajnának katonai és műszaki segítségre egyaránt szükség van.

Közölte azt is, hogy az ukrán erőket teljes készültségbe helyezték, hadgyakorlatot tartottak. „Kezdjük helyreállítani a hadsereget” – fogalmazott Turcsinov. Az 1994-es budapesti egyezményben Oroszország, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia vállalta Ukrajna szuverenitásának és területi épségének szavatolását, cserében azért, hogy Ukrajna lemondott az atomhatalmi státusról. (mti)


A Krímben szolgáló ukrán katonák világos parancsot várnak

14:46 A Krímben szolgáló ukrán katonák arra panaszkodnak, hogy Kijev sorsukra hagyta őket, és eddig nem kaptak világos parancsokat arra, miképpen reagáljanak az orosz megszállásra – írta kedden internetes oldalán az UNIAN.

Az ukrán hírügynökség a Szabadság Rádiót (a Szabad Európa ukrán adását) idézve beszámolt a krími Jevpatorijában körülzárt ukrán egység katonáinak panaszairól.

„Alakulatunkat és más laktanyákat is körbezárták az azonosító jelzés nélküli egyenruhát viselő orosz katonák” – mondta egy ukrán tiszt. Szerinte ez egy átgondolt katonai hadművelet zajlik a Krímen.

„Ránk, ukrán katonákra nyomást gyakorolnak, amire semmilyen választ nem adhatunk” – fejtegette. Úgy vélekedett, hogy az orosz katonák parancsot kaptak, amelyet pontosan és szakszerűen végrehajtanak. Az ukrán katonák ugyanakkor eddig semmilyen világos parancsot nem kaptak.

„Oroszország megszállt, a jelenlegi kijevi hatóságok (a védelmi minisztérium és más szervek) pedig semmit se tesznek, az ujjukat sem mozdítják” – tette hozzá. Elmondta, hogy bár van fegyverük, nem használhatják, sőt ha erőszakkal támadnának rájuk, még akkor sem, mert nincs erre parancs. Még a védekezésre sincs parancsuk.

„Nem kell hősöket csinálni belőlünk, de valamilyen világos parancsra szükség lenne, világos információ arról, hogy mi történik a Krímben. Nem akarom, hogy halálomat követően megkapjam az Ukrajna hőse címet” – mondta az ukrán tiszt. (mti)


Ukrajnában újra felállítják a Nemzeti Gárdát


14:41 Ukrajnában újra felállítják a Nemzeti Gárdát, válaszul Oroszország krími beavatkozására. Minderről Arszen Avakov belügyminiszter tájékoztatott Facebook-oldalán. Mint írta, szerdán benyújtják az erről szóló törvényjavaslatot a parlamentbe, és rövidesen megkezdik a mozgósítást is.

Húszezer gárdista fogja őrizni a határokat és a közrendet az országban. „Ez válasz a kívülről irányuló destabilizálásra. Ez nem katonai válasz, a polgári társadalom szervezett válasza lesz” – írta a miniszter.

A Nemzeti Gárda 1991-2000 között működött Ukrajnában, Leonyid Kucsma akkori elnök oszlatta fel. A gárda állami katonai szervezet volt, amelynek feladata Ukrajna szuverenitásának, területi épségének, polgárai testi épségének és személyes méltóságának, alkotmányos jogainak, szabadságának a megvédése bűncselekmények és más társadalomellenes tettekkel szemben – emlékeztetett az UNIAN hírügynökség. (mti)


Kikiáltotta a félsziget függetlenségét a krími parlament

A 100 honatya közül 78-an szavaztak a függetlenségi nyilatkozat mellett. A nyilatkozat azért szükséges, mert ha népszavazáson a krímiek az Oroszországhoz való csatlakozásról döntenek, akkor Krím független államként kérheti az Oroszországhoz való csatlakozást – írja a Russian Times.

Miután napok óta nem sikerült átjutniuk az ellenőrző pontokon, a Krími Autonóm Köztársaság hivatalosan felkérte az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetet (EBESZ), hogy küldjön megfigyelőket az Oroszországhoz történő csatlakozásról rendezendő vasárnapi népszavazásra.

A RIA Novosztyi szerint a meghívót a krími oroszbarát parlament kézbesítette az EBESZ soros svájci elnökségének. Mindez azért meglepő, mert hétfőn feladta az EBESZ: többé nem próbálkozik bejutni a Krím félsziget belsejébe. Ehelyett Kelet-Ukrajnában folytatódhat a nemzetközi fegyverzetellenőrök tevékenysége.

Az autonóm köztársaság határán az – el nem ismert – krími kormány öt ellenőrzési pontot állított fel, amelyen keresztül közúton be lehet jutni a félsziget belsejébe. A megfigyelőket vasárnapig négy pontról fordították vissza, egy ízben figyelmeztető lövéseket is leadtak a megfigyelő pontot őrző fegyveresek.


Herszon és Odessza következik?

A Krímben állomásozó orosz katonák száma napról napra nő: jelenleg a számuk 35 ezer, és az ukrán vezérkari főnök szerint amint eléri a számuk az 55 ezret, megindulnak Herszon és Odessza irányába. Igor Kabanyenko szerint a cél az, hogy Ukrajnát teljesen elszigeteljék a Fekete-tengertől – írja a Kárpátinfo.net.


Nagyobb térképre váltás

A Herszon és Odessza többségében szintén oroszajkú vidék. A krími vezetés korábban úgy nyilatkozott, hogy ez a két város is csatlakozna a Krímhez, ha a félsziget Oroszországhoz csatlakozna a március 16-i népszavazás nyomán.

Szemtanúk szerint egy száz egységből álló páncélos konvoj már közelít Nyikolajevkához Szimferopolból. Kabanyenko szerint Ukrajnának fel kell készülnie katonai válaszlépésekre, mert a Krím csak a kezdet.




A bahcsiszaraji gépkocsizó zászlóalj parancsnoka átállt

Hétfőn kisebb incidensre is sor került: egy ukrán haditengerészeti támaszpont elfoglalása során automata fegyverekből tüzet nyitottak az orosz katonák. Az ukrán védelmi minisztérium krími sajtóközpontjának vezetője szerint a bahcsiszaraji gépkocsizó zászlóalj parancsnoka átállt az oroszokhoz.

„A krími fegyveres önvédelmi erők képviselőivel együtt (...) tért vissza az ukrán haditengerészet gépkocsizó zászlóaljának területére Bahcsiszarajban a támaszpont előző este eltűnt parancsnoka, Volodimir Szadovnyik” – írta a sajtóközpont vezetője. Hozzátette, hogy néhány ukrán katona csatlakozott hozzá.

A bejegyzés szerint a krími önvédelmisek néhányszor a levegőbe lőttek, majd behatoltak az alakulat területére. Szadovnyik alezredes ezután felsorakoztatta az ukrán katonákat, és felszólította őket, hogy aki vele tart, lépjen előre. Néhány katona kilépett a sorból.


Aki nincs vele, távozhat

Nem léptek ki a tisztek és azok a szerződéses katonák, akik Ukrajna különböző területeiről származnak. Ezután a parancsnok közölte, hogy aki nincs vele, távozhat az alakulat körletéből. Ezután az alakulótéren leengedték az ukrán haditengerészet zászlaját, és felhúzták helyette az orosz hadsereg lobogóját.

„Jelenleg Szadovnyik és azok a katonák, akik csatlakoztak hozzá, felpakolják a teherautókra az üzemanyagot, a rádióadókat és egyéb katonai felszerelést, hogy elvigyék azokat a bázisról” – írta Szeleznyov.

Vasárnap oroszbarát önkéntesek elrabolták Szadovnyik alezredest. A laktanyába visszatérő parancsnokot erőszakkal egy gépkocsiba tuszkolták, majd ismeretlen irányban távoztak vele.




Janukovics közben jól van



Sajtótájékoztatót tartott hétfőn Viktor Janukovics. Az elmenekült ukrán elnök szerint az esküjükhöz hű ukrán katonák nem teljesítik az államcsínnyel hatalomra került új kormány parancsait. Janukovics továbbra is legitim államfőnek tartja magát, aki egyszersmind a hadsereg főparancsnoka.


Lekapcsolták az ukrán televíziós csatornákat

Erő alkalmazásával és fegyverrel kényszerítették az ukrán kábeltévé-szolgáltatókat a Krímben arra, hogy kapcsolják le az ukrán televíziós csatornák adásainak sugárzását. Részlegesen leállították a helyi televíziók műsorainak sugárzását is, a kiiktatott ukrajnai csatornákat a félszigeten orosz adók műsorával helyettesítették – jelentette az UNIAN ukrán hírügynökség.

Oroszországot viszont a Jobboldali Szektor nevű ukrajnai radikális szervezet kelet-ukrajnai törvénytelen cselekményei aggasztják. Moszkva szerint az új ukrán vezetés teljes mértékben szemet huny a Jobboldali Szektor kelet-ukrajnai ténykedése felett, és a szervezet „úgynevezett harcosainak fellépése miatt a régióban törvénytelenség uralkodik”.


Orosz újságírókat tartóztattak fel

A délkelet-ukrajnai Dnyipropetrovszkban a rendőrség 6 orosz újságírót tartóztatott fel azzal az indokkal, hogy kizárólag „egyes, provokáló történetek feldolgozásában érdekeltek”. Moszkvában az ukrán hatóság fellépését a szólásszabadság korlátozásának tartják. Azt pedig kétoldalú egyezmények megsértéseként fogják fel, hogy a határon nem engedik be Ukrajnába Oroszország állampolgárait.

Tojással és petárdával dobálták meg oroszbarát tüntetők Vitalij Klicskót, az Ütés párt elnökét a kelet-ukrajnai Harkivban. A volt profi ökölvívó világbajnokot, aki az Európa-párti tüntetők nagygyűlésén vett részt, a testőrök esernyőkkel védelmezték. A politikust nem találták el.


Lembergben behívják a hadköteles férfiakat

Megkezdték a fegyveres erőkben alkalmazható képzettséggel rendelkező hadköteles férfiak behívását az ukrán hadseregbe Lemberg (Lviv) megyében – közölte az ukrán haderő nyugati műveleti parancsnoksága.

A behívottakat besorozzák a hadseregbe, majd különböző katonai egységekbe irányítják őket, ahol harci és egyéb kiképzést kapnak, és felkészülnek a szolgálatra. Arra a kérdésre, hogy a Lemberg megyében behívottakat átvezényelhetik-e Ukrajna más régióiba, egy szóvivő kifejtette: a hadsereg az egész országot lefedő rendszer, „a katonának oda kell mennie, ahová a haza küldi”.


Kerry halasztja moszkvai látogatását

John Kerry amerikai külügyminiszter elhalasztotta hétfőre tervezett moszkvai útját – közölte orosz kollégája. Szergej Lavrov elmondta: úgy érzékelte, hogy Kerry hajlott a meghívása elfogadására, de szombaton felhívta őt és közölte, hogy egyelőre szeretné elhalasztani a moszkvai látogatást.

John Kerry ugyanakkor elküldte Moszkvába a Washington álláspontját és javaslatait tartalmazó dokumentumot. Erről Szergej Lavrov kifejtette, hogy az olyan elképzelést tartalmaz, amely „nem igazán elégíti ki” az orosz külügyet, amely elkészítette saját javaslatait.

Az Európai Unió az Ukrajnában történt orosz katonai akciók miatt újabb szankciók bevezetéséről dönt Oroszországgal szemben, előreláthatólag egy hét múlva, március 17-én – vált ismertté brüsszeli diplomáciai forrásból.

Forrás: MTI, Russia Times

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS