2018. január 17. szerdaAntal, Antónia
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Ukrajna: most Putyin térfelén pattog a labda

2014. február 25. 14:04, utolsó frissítés: 2014. február 27. 08:57

Véget értek az olimpiai játékok, az orosz elnök figyelme Kijev fele fordult. Jó hírekre nem kell számítsanak a forradalmárok.


Vlagyimir Putyin következő lépése kulcsfontosságú lesz abban, hogy kiderüljön, mire számíthat a folyamatosan a keleti és nyugati érdekszféra között őrlődő Ukrajna. A kérdés az, hogy a Kreml vajon engedni fogja-e, hogy Kijev tovább lazítson az orosz kötelékeken, vagy inkább minden eszközzel akadályozni fogja az ukránok törekvéseit?

Az orosz elnök eddig nem fedte fel a kezében lévő ütőkártyákat. Ennek az lehet oka, hogy nem akarta velük beárnyékolni a szocsi téli olimpiai játékokat, amelyet köztudottan


saját, presztízsnövelő projektjének tekintett.

Az orosz államfő vasárnap telefonon egyeztetett Angela Merkel német kancellárral, és a beszélgetésből az derült ki, hogy mind Putyin, mind a német kormányfő osztja azt a nézetet, miszerint Ukrajnának sürgősen egy működőképes kormányzatra van szüksége, és meg kell őrizni az ország területi egységét.



A Kreml vezetője ugyancsak telefonbeszélgetést folytatott Barack Obama amerikai elnökkel, aki óva intette Putyint attól, hogy katonákat küldjön Ukrajnába.

Olekszandr Turcsinov, a hivatalába a hét végén beiktatott ideiglenes államfő, akit Julija Timosenko ellenzéki vezető egyik legfőbb bizalmasának tartanak, ígéretet tett arra, hogy az ország


Európához való közelítésén fog fáradozni.

Ezzel az új ukrán vezetés visszavetette Putyin terveit, hogy Ukrajna belépjen az oroszok vezette vámunióba, amelynek Kazahsztán és Fehéroroszország is tagja. Putyin a jövő évre tervbe vette az Európai Unió mintájára az Eurázsiai Unió megalapítását, amelynek alapja a vámunió lenne, és amelyben az orosz elnök nagy szerepet szánt a hatalmas piaccal és jelentős forrásokkal rendelkező Ukrajnának.

Vlagyimir Putyin a Time magazin címlapfotójánVlagyimir Putyin a Time magazin címlapfotóján


Mivel az oroszok többsége Ukrajnában nem lát sokkal többet, mint Oroszország vazallusát, akivel szoros kulturális és vallási köteléket ápolnak,


Putyinnak akár belpolitikai gondjai is adódhatnak

az ukránok Nyugat felé sodródásából. Amikor tavaly decemberben Putyinnak sikerült elérnie, hogy Viktor Janukovics ne írja alá a társulási és szabadkereskedelmi egyezményt az Európai Unióval, úgy tűnt, hogy az ország vezetése Moszkva felé fordul. Janukovics megbuktatásával azonban az orosz elnöknek is újra kell gondolnia stratégiáját.

„Mindannyian tudjuk, hogy Putyin szeret beavatkozni” – vélte Alekszej Citulszkij egy Krím félszigeti tüntetés részvevője. A terület egykor Oroszországhoz tartozott, azonban az ukrán származású Nyikita Hruscsov korábbi szovjet vezető 1954-ben Ukrajnához csatolta.

„Ha Putyin elhatározza, hogy a Krímet vagy egy másik keleti területet átvesz, harcolni fogunk. Nem hagyhatjuk, hogy szétdarabolják Ukrajnát” – tette hozzá a huszonöt éves férfi.

A hasonló kijelentések nem csupán sok ukrán állampolgár, hanem a nyugati országok félelmeit is tükrözik. Nem véletlen, hogy Susan Rice amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó még vasárnap kijelentette, hogy


„súlyos hiba” lenne, ha Oroszország katonákat küldene Ukrajnába.

Egy hasonló lépés beláthatatlan következményekkel járhatna a régió biztonságára nézve. Még akkor is, ha Putyin nem tervez katonai akciót, figyelembe kell venni, hogy jelenleg Moszkva befolyása forog kockán a kelet-európai országban, amelyet az orosz civilizáció bölcsőjeként tartanak számon.

A középkorban ugyanis Kijev volt a Kijevi Rusz vagy Kijevi Nagyfejedelemség központja, és a korai államalakulat a mai Oroszország, Fehéroroszország és Ukrajna egyes területeit fedte le.

Katonai szempontból az a tény bír stratégiai jelentőséggel, hogy a Krím-félszigeti Szevasztopolban


haditengerészeti támaszpontot működtet Oroszország.

Valószínűleg azonban végső soron azon fog múlni, hogy melyik oldalnak sikerül a gazdaságilag Oroszországgal erősen összefonódott Ukrajnát a saját táborához csatolni, hogy a nyugati országok vagy a Kreml lesz-e hajlandó mélyebben a zsebébe nyúlni.

Ukrajna jelenleg ugyanis az államcsőd szélén áll, és az ukrán pénzügyminisztérium hétfői jelentése alapján 35 milliárd dollár külső segítségre lenne szüksége az elkövetkező két évben. Moszkva korábban bejelentette, hogy egyelőre leállítja a korábban Kijevnek beígért, 15 milliárd dolláros támogatást. Ahhoz,


hogy elkerüljék Ukrajna fizetésképtelenségét,

vagy a Nyugatnak vagy Oroszországnak lépnie kellene. A diplomáciai nyilatkozatokból egyelőre úgy tűnik, mintha a nyugati országokban lenne politikai hajlandóság az ország megsegítésére: Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter hétfőn közölte, hogy Lengyelország kész segíteni abban, hogy Ukrajna együttműködjön a Nemzetközi Valutaalappal (IMF).

Míg Putyin szándékai egyelőre nem ismertek, Dmitrij Medvegyev orosz kormányfő hétfőn keményen fogalmazott, és célzott arra, hogy az orosz-ukrán gázszerződés jövője is bizonytalan.

„Egész sor ukrán hatalmi szerv törvényessége komoly kétségeket vált ki” – jelentette ki Dmitrij Medvegyev hétfőn Szocsiban. „Keményen fogalmazva, jelenleg ott (Ukrajnában) nincs kivel tárgyalni” – fogalmazott a miniszterelnök.

„Ha a Kijevben dulakodó fekete maszkos, Kalasnyikov géppisztolyokkal felszerelt embereket kormánynak lehet nevezni, akkor igen


nehéz lesz ilyen kormánnyal együttműködnünk”

– hangsúlyozta Medvegyev. Az orosz kormányfő bírálta azokat a nyugati államokat, amelyek elismerik a jelenlegi ukrán hatalmat. Közölte, hogy „nem tudom, hogy ők milyen alkotmányt olvastak, milyen törvényeket, de nekem úgy tűnik, hogy ez valamiféle aberrált felfogást takar, amikor legitimnek tartanak valamit, ami lényegében lázadás”.

Dmitrij Medvegyev mindazonáltal hozzátette, hogy teljesíteni fogják az Oroszország és Ukrajna között létrejött, jogilag kötelező szerződéseket. „Mindent teljesíteni fogunk, amit aláírtunk” – mondta.

A politikus ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy a szomszédos országba menő földgáz árának jelentős csökkentéséről szóló megállapodásban


határidőket szabtak meg.

Azt hangoztatta, hogy a határidők lejártát követően a gázszállítási szerződés további teljesítése az ukrán partnerekkel való egyeztetés tárgya.

Az orosz Gazprom és az ukrán Naftohaz januárban írta alá a 2009-es megállapodást kiegészítő egyezséget, amely szerint Oroszország az év első negyedévében a korábbi átlagosan 400 dolláros ár helyett ezer köbméterenként 268,5 dollárért adja a földgázt Ukrajnának.

Moszkva ezen felül 15 milliárd dolláros pénzügyi segítséget ajánlott fel az akkor Viktor Janukovics vezette szomszédos országnak. Oroszország azonban már jelezte, hogy Ukrajna


erre a pénzösszegre nem számíthat.

A gázárak esetleges felemelése mellett Moszkva az importvámok növelését is fontolgathatja Kijevvel szemben, mint ahogy erre az orosz gazdaságfejlesztési miniszter utalt hétfőn a Handelsblatt című német lapnak.

Forrás: MTI

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS