Bosznia: a működésképtelen állam minden rossz oka?
2014. február 12. 14:37, utolsó frissítés: 14:43A túlbonyolított államapparátus, a korrupció, a gazdasági kilátástalanság és a nagy munkanélküliség ellen tiltakoztak.
A balkáni háborúk óta nem látott tüntetésekre került sor az utóbbi napokban Boszniában. A tüntetőket ezúttal nem etnikai jellegű sérelmek mozgatták, hanem a korrupt politikai elit, a gazdasági kilátástalanság és a nagy munkanélküliség ellen tiltakoztak.
Megfigyelők szerint az a düh tört most felszínre, amelyet a lakosság a korrupt és eredményeket felmutatni képtelen politikai elit miatt már régóta érez, de egy újabb véres konfliktustól tartva mostanáig elnyomott magában.
A demonstrációk múlt szerdán kezdődtek a Bosznia-Hercegovina egykori ipari fellegvárának számító Tuzlában. Itt a helyi gyárak és üzemek bezárása ellen tiltakoztak, mondván, hogy a városvezetés
szemet hunyt a privatizált vállalatok csődbe jutása felett.
A tuzlai tüntetők haragja gyorsan átterjedt más, elsősorban bosnyákok lakta településekre is, majd pénteken a feldühödött tömeg több kormányzati hivatalt is megtámadott, és felgyújtotta többek között a szarajevói államelnökségi épület egy részét is.
A demonstrálók „politikai forradalmat” akarnak és ennek részeként az ország nyomoráért felelős politikusok távozását, valamint előre hozott választásokat követelnek. Utóbbi törekvésükben már támogatásukról biztosította őket a hétpárti kormánykoalíció több tagja is.
Minden probléma oka az lehet, hogy az 1992-ben kitört délszláv háború és az azt 1995-ben lezáró daytoni békeszerződés
működésképtelen államot hagyott hátra.
Bár egy mondás szerint a 3,8 milliós lakosú ország egy polgármesterrel is jól elboldogulna, a békeszerződés balkáni szemmel is hihetetlenül bonyolult, nagy létszámú államigazgatást eredményezett.
A daytoni egyezmény két entitásra bontotta az országot: a szerb államalakulatra, a boszniai Szerb Köztársaságra, valamint a túlnyomórészt bosnyákok és horvátok lakta Bosznia-hercegovinai Föderációra. A két államalakulatot egy gyenge központi kormány köti össze.
A Bosznia-hercegovinai Föderáció további 10 egységre (kanton) tagolódik, amelyek mindegyike saját kormánnyal rendelkezik. Mindehhez jön még egy különleges igazgatású körzet, Brcko városa is.
Bizonyos munkakörök – például az ország egészét irányító, három részből álló államelnökség hivatalai – kizárólag a szerbek, horvátok és bosnyákok részére vannak fenntartva, ez pedig elégedetlenséggel tölti el az országban élő többi etnikumot. Beszédes adat, hogy a boszniai munkavállalók közel fele, mintegy
180 ezer ember dolgozik a közigazgatásban,
és az egyes régiók költségvetésének átlagosan 65 százaléka az ő fizetésükre megy el.
Nem csoda, hogy a hazájukban normális megélhetésre vágyó boszniai fiatalok többsége a köztisztviselői pályára készül, és továbbtanuláskor a jogi vagy a politológia szakot választja. Egy vegyész- vagy mérnöki diplomával legfeljebb a kivándorlás jöhet szóba – mutatott rá a Frankfurter Rundschau tudósítója.
További probléma, hogy a kantonok vezető tisztségviselői szinte teljhatalommal bírnak: ők döntenek például az állások betöltéséről és az anyagi javak szétosztásáról is. Aki ezekben a hivatalokban munkát szeretne vállalni, annak gyakran néhány ezer eurónak megfelelő összeget kell leendő feletteseinek fizetnie, ezt a pénzt pedig
a nyertes pályázó utóbb a polgároktól hajtja be.
A végeredmény: az országban sokszor még az olyan alapvető szolgáltatások sem biztosítottak, mint például egy személyigazolvány kiállítása.
Az etnikai megosztottság és instabilitás, valamint az erősen decentralizált rendszer miatt hiába a nagy létszámú politikai elit: az gyakran döntésképtelen. A GDP 50 százalékát kitevő állami újra elosztó rendszerek sem feltétlenül a hatékonyságukról ismertek, a munkanélküliség ugyanakkor hivatalos források szerint 44 százalék (mivel az országban magas a szürke gazdaság, a valós munkanélküliség valahol 30 százalék alatt lehet).
Az Európai Bizottság szerint a magas munkanélküliség egyik oka az, hogy a munkaadóknak túl sok adót kell fizetniük az alkalmazottak után; a munkavállalók sok esetben alulképzettek, és a szociális kiadások szerkezete sem segíti elő a munkába állást.
Mivel a külföldi cégeket elriasztja a túl sok szabályozás valamint az állandó politikai instabilitás,
a befektetések 2007 óta drasztikusan lecsökkentek.
És ha egy külföldi cég meg is vásárolja a nagy ipari vállalatok valamelyikét, gyakran csak spekuláció a cél: darabonként eladják, majd csődbe viszik a vállalatot, az alkalmazottak pedig az utcára kerülnek.
Bár Bosznia roskadozik a problémák súlya alatt, sokan keresik a hirtelen kirobbant tüntetések felbujtóit. Így merült fel Szarajevó talán legbefolyásosabb emberének, az EU-párti Fahrudin Radoncicnak a neve – mutatott rá a Frankfurter Rundschau.
Az Unió egy Jobb Jövőért (SBB) bosnyák nacionalista párt alapítója, a föderáció biztonsági minisztere hónapokkal ezelőtt
„egy korrupció elleni cunamit” követelt
a politikai vezetőktől, hozzátéve: ha a kormány nem tesz ez ügyben, a polgárok cunamija következik.
Radoncic a napokban hangsúlyozta: jóslata valósággá vált. Az ország legnagyobb médiavállalatának és legnagyobb napilapjának tulajdonosa EU-tagságot, több demokráciát és nagyobb jólétet szeretne hazájában, egy olyan Boszniát, amelyben nincsenek népcsoportokra vonatkozó kvóták.
A tüntetések nem voltak eredménytelenek: a tíz regionális kormányfőből négy lemondott, és távozott posztjáról a boszniai rendőrfőnök is. Dusica Ikic-Cook tuzlai üzleti ügyintéző szerint a napokban történtek után
„már nincs visszaút”.
„Azt gondolom, még ha csak a föderációban is, de eredményesek leszünk e hatalmas és minden pénzünket felemésztő közigazgatásnak az elpusztításában” – vélekedett.
Forrás: MTI, Index, BBC, The Guardian
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!