2017. november 20. hétfőJolán
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Megszavazta a szexuális kisebbségekről szóló jelentést az EP

szerk. 2014. február 04. 17:19, utolsó frissítés: 2014. február 06. 14:59

Sem Winkler, sem Sógor nem szavazta meg a jelentést. Úgy vélik, hogy az EP-ben a szocialisták és liberálisok kettős mércével mérnek, amikor kisebbségekről van szó.


Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége által 2013-ban kiadott, a leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű (LGBT) személyekkel kapcsolatos felmérés szerint az előző évben az LGBT személyek 47%-a élt át szexuális irányultsága miatti megkülönböztetést vagy zaklatást, ezen belül a leszbikus nők (55%), a fiatalok (57%) és a szegényebb LGBT személyek (52%) voltak leginkább kitéve a megkülönböztetésnek.

A felmérés szerint az LGBT személyek 26%-át érte támadás, vagy erőszakkal való fenyegetés a szexuális irányultságuk vagy nemi identitásuk miatt (a transznemű személyek 35%-át). A megtámadottak mindössze 10%-a érez magában bátorságot ahhoz, hogy rendőrségi bejelentést tegyen a megkülönböztetésről, és csak 22% jelenti be az erőszakot vagy a zaklatást.

A megkérdezettek 32%-át éri megkülönböztetés a lakhatás, az oktatás vagy az egészségügyi ellátáshoz, a különböző termékekhez vagy szolgáltatásokhoz való hozzáférés során; emellett 20%-ukat éri megkülönböztetés munkahelyi vagy szakmai környezetben (a transznemű személyek 29%-át).

A helyzet javítására készített az EP Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága (LIBE) jelentést, amiről ma szavazott az Európai Parlament. A 394 szavazattal, 176 ellenszavazat és 72 tartózkodás mellett elfogadott jelentés a tagállamokra nem kötelező érvényű.


Az Európai Parlament zöld, szocialista és liberális parlamenti csoportjai voltak a jelentés támogatói, míg az Európai Néppárt parlamenti csoportján belül a képviselők szabadon szavazhattak.

Winkler Gyula EP-képviselő a Transindex megkeresésére úgy nyilatkozott, hogy a jelentés ellen szavazott, ugyanis tekintettel szeretett volna lenni az erdélyi társadalmi helyzetre, ahol többségében konzervatív a magyar közösség ebben a kérdésben, valamint azért, mert úgy gondolja, hogy az EP többet foglalkozik kisebb súlyú problémákkal, mint a nagyobbakkal, amilyen például az őshonos kisebbségek helyzete lenne.

Sógor Csaba EP-képviselő is a jelentés ellen szavazott, azonban szerinte ez inkább egy politikai döntés volt részéről. A szakbizottságokban az eredeti jelentés több pontban történt módosításáról szavazó Sógor szerint nem lehet struccpolitikát folytatni a szexuális kisebbségek kapcsán. Ugyanakkor szerinte a szocialista és a liberális európai parlamenti pártok képviselői kettős mércével mérnek, amikor nem veszik figyelembe az őshonos kisebbségeket, és erre adott választ a szavazatával.



illusztráció: Clive Chilvers via Shutterstock.com


A Lunacek-jelentés

A raportőr után Lunacek-jelentésnek is nevezett jelentés fő célja az LGBTI (leszbikus, homoszexuális, biszexuális, transznemű és interszexuális) személyek diszkriminációjának a megakadályozása, illetve az érvényben lévő rendelkezések hatékonyabbá tételére. A jelentésben megfogalmazódik az is, hogy egy átfogó uniós szakpolitika szükséges a helyzet javítására.

A jelentés célja a kisebbségek fokozott védelmét előirányzó EU-s irányelvek eredményességének a növelése, valamint átfogó EU-s szakpolitika kidolgozása az LGBTI személyek alapvető jogainak védelmére, olyan területeken, mint a foglalkoztatás, az oktatás, az egészségügy, az áruk és szolgáltatások, a családpolitika, a mozgás szabadsága, a véleménynyilvánítás szabadsága, a gyűlölet-bűncselekmények, vagy a menedékjog. Az állásfoglalás egyértelműen leszögezi, hogy az átfogó szakpolitikának tiszteletben kell tartania a tagállami kompetenciákat.

A jelentés kompromisszumos változata került a plenáris ülés elé, ugyanis a különböző szakbizottságok módosító javaslatai révén a konzervatív és a progresszív oldal is változtatott a jelentés szövegén.


A büszkeségnapi felvonulás és a gyűlöletbeszéd kérdése

A tagállamoknak biztosítaniuk kell a gyülekezés és a véleménynyilvánítás szabadságának érvényesülését, különösen ami a büszkeségnapi felvonulásokat és a hasonló eseményeket illeti, azáltal, hogy biztosítják ezen események jogszerű lebonyolítását, illetve a résztvevők hatékony védelmét. A jelentés javaslata szerint a tagállamoknak nem szabad olyan jogszabályokat elfogadniuk, illetve újra kell gondolniuk azokat a már érvényben levőket, amelyek korlátozzák a véleménynyilvánítás szabadságát a szexuális irányultság és a nemi identitás vonatkozásában.

A jelentés arra is javaslatot tesz, hogy az Európai Bizottság és az Európai Unió Tanácsa vegye fontolóra, hogy azok a tagállamok kapjanak megfelelő reakciót, amelyek a szexuális irányultság és a nemi identitás vonatkozásában a véleménynyilvánítás szabadságát korlátozó jogszabályokat fogadnak el, és ezzel megsértik az Európai Unió alapértékeit.

A jelentés javaslata szerint a bizottságnak nyomon kell követnie a szexuális irányultsághoz, a nemi identitáshoz és a nemi önkifejezéshez kapcsolódó speciális kérdéseket, és e téren támogatást kell nyújtania a tagállamok számára, különösen akkor, amikor a bűncselekményeket az áldozat személyes tulajdonságaihoz köthető előítélet vagy megkülönböztetés alapján követték el.



illusztráció: photogolfer via Shutterstock.com

A rasszizmus vagy idegengyűlölet bizonyos formái ellen a büntetőjog eszközeit biztosító uniós keretszabályzást az előítéletes bűncselekmények és a szexuális irányultságon alapuló gyűlöletre uszításra is ki kellene terjeszteni, javasolják a képviselők. Az érintett ügynökségekkel együtt a bizottságnak támogatnia kell a tagállamok között a bevált gyakorlatok cseréjét a rendőri szervek, az ügyészségek, a bírák, illetve az áldozatok támogatói szolgálatainak képzése és oktatása terén.

A jelentés szerint a tagállamoknak nyilván kell tartaniuk és ki kell vizsgálniuk az LGBTI-személyek elleni gyűlölet-bűncselekményeket, és büntetőjogi szabályokat kell elfogadniuk a szexuális irányultságon és a nemi identitáson alapuló gyűlöletre való uszítás tiltására.


A jelentés más javaslatai

- a bizottságnak támogatnia és koordinálnia kell a bevált gyakorlatok cseréjét a tagállamok között a nyitott koordinációs módszer segítségével, illetve nyomon is kell követnie azt;

- a bizottságot és a tagállamokat ösztönözni kell arra, hogy az érintett ügynökségekkel és az Eurostattal együtt rendszeresen összegyűjtsék a vonatkozó és összehasonlítható adatokat az LGBTI-személyek helyzetéről az Unióban, miközben teljes mértékben tiszteletben tartják az uniós adatvédelmi szabályokat;

- az érintett ügynökségekkel együtt a bizottságnak és a tagállamoknak ösztönözniük kell a nemzeti esélyegyenlőségi szervek, a nemzeti emberi jogi intézmények és az LGBTI-személyek alapvető jogainak előmozdításával és védelmével megbízott egyéb szervezetek számára nyújtott képzést és kapacitásépítést;

- az érintett ügynökségekkel együtt a bizottságnak és a tagállamoknak törekedniük kell arra, hogy a polgárok megismerjék az LGBTI-személyek jogait.

- a Bizottságnak útmutatást kell adnia arra vonatkozóan, hogy hogyan biztosítható úgy a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jog és a családegyesítés joga, hogy közben a tagállami hatóság „tiszteletben tartja a tagállamok nemzeti jogszabályai által jogilag elismert családok valamennyi formáját".

- a képviselők szerint „a tagállamoknak be kell vezetniük vagy felül kell vizsgálniuk a nemi hovatartozás jogi elismerésének folyamatait abból a célból, hogy teljes mértékben tiszteletben tartsák a transznemű személyek méltósághoz és testi épséghez való jogát".

Forrás: www.europarl.europa.eu, a jelentés magyarul itt érhető el.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS