Semmi garancia nincs arra, hogy az NSA nem él vissza az EU-ból szerzett adatokkal
Főcze János 2013. december 23. 10:03, utolsó frissítés: 11:38Az NSA-botrány továbbgyűrűzése az EP-t vizsgálóbizottság felállítására késztette. Gazdasági előnyszerzésre vagy politikai zsarolásra is használható kényes adatokat szerezhetnek meg.
Az Európai Parlament a hivatalos indoklás szerint a tagállamok passzivitását látva a National Security Agency (NSA) lehallgatási botrányával kapcsolatban hozott létre egy ezzel foglalkozó bizottságot.
Mivel a lehallgatási ügyek leginkább a tagállami kompetenciák körébe tartoznak, az EP az uniós polgárok jogainak védelmében szólalt fel, és az egyetlen nyomásgyakorlási eszközével élt: általános keretszerződéseket (SWIFT, TFTP) függesztett fel, valamint találkozók révén próbált az Amerikai Egyesült Államok Kongresszusának a hozzáállásán változtatni.
A veszélyek
A legtöbb veszély, ami a tömeges megfigyelésekben rejlik, túlmenően a polgári jogokon, gazdasági jellegű. Az adatgyűjtés következtében az NSA érzékeny gazdasági információkat szerzett meg az európai nagyvállalatokról. A Belgacom belga telekommunikációs társaságot NSA-s technikai megoldásokat használva hallgatta le a GCHQ (a britek NSA-je: Government Communications Headquarters). Az európai Airbus az amerikai Boeing legfőbb konkurense, az amerikai F-18-asok legfőbb piaci ellenfele az Eurofighter és a Gripen, stb. Így természetesen felmerült az ilyen jellegű adatszerzés problematikája is.
A gazdasági előnyszerzés mellett fontos problémát jelent a politikai szereplők zsarolhatósága is. A metaadatok révén kiderített szeretők, kapcsolatok, stb. vállalhatatlanná tennének egy-egy fontos döntés meghozatalára készülő vezetőt.
Azt kijelenthetjük, hogy semmiféle garancia nem létezik ezeknek az előnyöknek és nyomásgyakorlási lehetőségeknek a ki nem használására.
Románia és Magyarország
Az AEÁ, mint már írtuk együttműködési csoportokra osztotta az országokat, amelyeknek a titkosszolgálataival közösen megfigyeléseket folytat.
Magyarország a második együttműködési csoportban van, így az NSA-vel nagyon szoros a viszonya. Az adatok kiszivárogtatására még várni kell ugyan, de minden bizonnyal érdekes információkat fogunk találni benne.
Románia csak a harmadik csoportba fért be. Azonban Romániában a kérdés nem igazán a körül forog, hogy metaadatként tárolnak-e információkat rólunk, hanem néha megkérdőjeleződik a titkosszolgálatok demokratikus kontrollja is, és a lehallgatások feltehetőleg nagyon széleskörűek.
Felmerülő kérdések
Kérdések sokasága merül fel Snowdennel kapcsolatban: miért azt szivárogtatta ki, amit? kinek a malmára hajtotta a vizet? Sőt, az is felmerült, hogy nem létezik.
A kiszivárogtatott dokumentumok ezzel ellentétben nagyon is léteznek.
Együttműködési szintekre osztva az országokat, az NSA több millió európai állampolgárról szerzett adatokat. A kérdés az, hogy mire használja ezeket? Hogyan teheti meg? Van-e demokratikus kontroll fölötte? Érdekünk-e, hogy adataik legyenek rólunk, európaiakról? Mit tehetünk, hogy ez ne így legyen?
Az Európai Parlament vizsgálóbizottsága ezekre a kérdésekre kereste a választ.
Adatok, metaadatok és vélemények
Az EP állampolgári jogokkal, bel- és igazságüggyel foglalkozó bizottságának (LIBE) a tömeges megfigyelések vizsgálóbizottsági ülésén a témával foglalkozó újságírók, szakemberek is véleményt nyilvánították az ügyben. A szakemberek véleménye majdnem egybehangzó, ahogy az újságírók is a polgári jogok súlyos csorbulásáról és érzékeny adatok könnyű eléréséről beszélnek.
Christopher Soghoian, az Amerikai Polgári Szabadságjogok Szövetsége (ACLU) technológiával és magánélettel kapcsolatos jogokkal foglalkozó testületének szakembere szerint a probléma abban rejlik, hogy a technológiai eszközöket gyártó cégek a termék készítésekor beépítik a lehallgatásokat lehetővé tevő technológiai megoldásokat is. Mindeközben a helymegállapítás folyamatos, hisz földrajzilag könnyen behatárolható jeladók révén kommunikálunk.
Soghoian szerint nem kérdés, hogy a metaadat gyűjtése lehallgatás/megfigyelés, hisz az az információ könnyen értékes és érzékeny információra váltható.
A szakember úgy gondolja, hogy az ezzel foglalkozó és az ilyen rendelkezésekbe beleegyező politikusok nagyon ritka esetekben szakemberek, és nem mindig értik, hogy a nemzetbiztonsági okokból hozott döntések milyen következményekkel járhatnak (szerinte a legtöbb politikusnak jogi vagy politológiai végzettsége van, nem informatikai). Van egy bizonyos eltérés aközött, hogy mit akartak a felhatalmazásokat adó bizottságok elérni, és hogy mit valósított meg az NSA.
Az európai személyi adatvédelem az egyik legszigorúbb és legjobban működő a világon, sokkal szigorúbb az amerikainál. Azonban a rendelkezések csak a tartalmat védik, nem a metaadatokat. Mindezek ellenére a lehallgatást lehetővé tevő beépített kiskapuk nyitva vannak nemcsak az amerikai titkosszolgálatoknak, cégeknek, hanem mindenkinek, aki képes azonosítani és kihasználni azokat, így magánszemélyek számára is – magyarázta a szakember.
Christian Horchert német IT-biztonsági szakember szerint egy óriási és rendkívül jól kiépített hálózatról beszélünk. Mindezt több milliárd dollárból és több tízezer szakemberrel építették ki, hosszú évek alatt. Ebben a kontextusban a Stuxnet esete egy erőfitogtatás volt.
Az IT-szakemberek bebizonyították, hogy két helyadat és a hozzájuk társuló idő ismerete elég arra, hogy bárkit tudjanak azonosítani. Tehát a tartalomhoz, az igazi adathoz a metaadattól csak egy lépés van. Ennek a segítségével könnyedén ki tudják deríteni, hogy kik a barátaid, kikkel találkozol, kik az üzleti partnereid, mi a vallásod, milyen betegségben szenvedsz, de akár azt is, hogy mikor volt abortuszod, vagy hogy ki a szeretőd.
Legtöbbször ugyan belegyezésed adod ebbe - például egy okostelefonos applikáció telepítése előtt , hogy az alkalmazás használhassa a metaadataid (ezt törvény szabályozza)- de ritkán jelöli ki valaki a „Mégse” opciót ilyen megfontolásból.
A szakember véleménye szerint az évenkénti 5 milliárd dolláros kémszoftver piac a bizonyíték a lehallgatási és megfigyelési technológiák iránti keresletre.
Glenn Greenwald egy videokonferencián vett részt a vizsgálóbizottság ülésén. Greenwald a The Guardian volt munkatársa, ő az, akinek Edward Snowden átadta a dokumentumokat (körülbelül 20 000 dokumentumról van szó. Ennek körülbelül 1%-át publikálták.)
Greenwald szerint a magánélethez való jog megszüntetéséhez asszisztálunk.
A német kormány nem akad fenn azon, hogy a német állampolgárokat lehallgatják, de Merkel lehallgatása esetén már állást foglal – hívta fel a figyelmet.
Az az érzés, hogy megfigyelnek, azt erősíti, hogy az elvártaknak megfelelően viselkedjünk, és így ez csorbítja a szabad döntéshozatalt. Pontosan így működnek az elnyomó politikai rendszerek. Nem hiszem, hogy egy ilyen társadalomban szeretnénk élni – mondta. Greenwald szerint
Edward Snowden egy hős.
Elindított egy folyamatot, egy beszédet. Az emberi jogok miatt feláldozta a magánéletét, biztonságát, üldözötté vált. Habár jelezte, hogy alkotmányba ütköző rendelkezések vannak, visszaküldték dolgozni. Azért fedtük fel Snowden kilétét, mert ő vállalta ezt. Mindezek mellett az életek és biztonság veszélyeztetéséről szóló vádakat is cáfolom, hisz a dokumentumok közzététele előtt komolyan megvizsgáltuk, hogy ne álljon fenn ennek az eshetősége – magyarázta.
Szerinte a „whistleblower” fogalmába való beleférést nem azért találták ki, hogy a rendszert ellenőrizhetővé tegyék, hanem, hogy elítélhessék a szivárogtatókat, valamint megelőzzék a hasonló próbálkozásokat.
A terroristákkal szemben a lehallgatások nem hatékonyak, hisz a terroristák tudnak ezekről az óvintézkedésekről, így emberekkel szállíttatják az üzeneteket (lásd Oszama bin Laden esetét).
Greenwald szerint a diplomáciai nyomásgyakorlás, gazdasági előnyök megszerzése az igazi cél. A kiszivárogtatott dokumentumokban többször is ki van jelentve az, hogy az információkat mindig az amerikai érdekek érvényesítésére kell felhasználni, nem a kölcsönösség jegyében gyűjtik azokat.
Az AEÁ Kongresszusának és az EP képviselőinek közös sajtótájékoztatatója
2013. december 17-én tartottak közös sajtótájékoztatót az Európai Parlament (EP), valamint az Amerikai Egyesült Államok (AEÁ) Kongresszusának képviselői a tömeges elektronikus megfigyelések ügyében.
Mike Rogers, az Egyesült Államok Kongresszusa Képviselőházi Titkosszolgálati Bizottságának az elnöke arról beszélt, hogy örül annak, hogy párbeszédbe kezdhettek az EP képviselőivel. Ez a párbeszéd vezet majd oda a képviselő szerint, hogy megoldják a kérdést. A beszédében folyamatosan hangsúlyozta azt, hogy az európaiak szövetségesei az AEÁ-nak, tárgyalni kell, fenn kell tartani az együttműködést. Ezen kívül azt is célként tűzte ki, hogy tisztázzanak pár fogalmat annak érdekében, hogy közös nyelven folytathassák a tárgyalást (a fogalmak: tömeges megfigyelés, „whistleblower”).
A képviselő szerint a modernitás nem csak lehetőségeket, hanem veszélyeket is rejt magába. A törvénykezésnek utol kell érnie a technika és informatika fejlődését, és szabályoznia kell azt. Az igazi problémák szerinte a terrorizmus, valamint a kínai, az orosz és az iráni informatikai lopás, amelyek révén az európai és amerikai innovatív cégek dollármilliárdokat felölő kutatásainak eredményeit ellopják, majd a piacon olcsóbb technikai eszközökkel győzik le azokat.
A Snowden által kiszivárogtatott anyagokra célozva azt mondta, hogy lehetetlen három rendelkezésünkre álló puzzle-darabból megpróbálni összerakni a teljes képet. Márpedig Snowden anyaga ennyit képvisel. Hozzátette mindehhez azt is, hogy attól, hogy valakinek van három telefonszáma, nem biztos, hogy lehallgatja valamelyiküket.
Ezután kiemelte, hogy az AEÁ jogállam, ahol bírói végzések megszerzése szükséges a lehallgatások beindításához, valamint működik az intézmények feletti demokratikus kontroll, és a rendszerbe mindenhova be vannak építve a fékek és ellensúlyok (checks and balances).
A politikus véleménye szerint a modernitás hozta információdömping adatgyűjtést szükségeltet, azonban ez több szinten folyik. Az alacsony szintek nem veszélyesek senkire, metaadatok tárolásáról van szó.
Az AEÁ nem folytat és nem is folytathat Európában gazdasági célú vagy jellegű adatgyűjtést, mert az az amerikai törvénybe ütközne – jelentette ki.
A képviselő szerint Snowden nem fér bele a „whistleblower” kategóriájában, törvénybe ütközik, amit tett, ráadásul
tettével veszélyezteti az amerikai katonák és diplomáciai tevékenységet folytatók munkáját.
Rogers szerint a lehallgatások által akadályoztak meg 45, az EU vagy az AEÁ területén tervbe vett terrorakciót.
A képviselő úgy összegzett, hogy az EU és az AEÁ lesznek a jövő gazdasági erőcsoportosulása, és ezt kockára tenni veszélyes.
Elmar Brok, az Európai Parlament Külügyi Bizottságának elnöke beszámolt arról, hogy a cél az, hogy visszaállítsák a bizalmat a két politikai entitás, az EU és az AEÁ között. Kiemelte azt, hogy azzal a politikai entitással, amely épp a szivárogtatót „rejtegeti” (vagyis Oroszországgal), nem lehetne hasonló tárgyalásokat folytatni.
Kijelentette: szükség van egy szerződésre az EU és az AEÁ között az adatbiztonságról. Felmerült kérdésként, hogy mennyire működik a titkosszolgálatok demokratikus kontrollja az AEÁ-ban és a biztonság, valamint a polgári jogok közötti egyensúly fenntartása. Kilátásba helyezte, hogy az EU kész felmondani a folyamatban lévő kereskedelmi tárgyalásokat, és kész az eddig érvényben lévő szerződések felfüggesztésére is.
Claude Moraes, az EP uniós polgárokat érintő elektronikus tömeges lehallgatások ügyét vizsgáló bizottságának elnöke beszámolt arról, hogy a bizottság egy jelentést készít az uniós polgárokat érintő tömeges lehallgatásokról. Moraes is megerősítette: az EU és az AEÁ között egy átfogó szerződésre van szükség a témában. Elmondta, hogy a Safe Harbor Egyezményt (US-EU Safe Harbor Agreement) (amelynek értelmében az EU-ban gazdasági tevékenységet folytató amerikai cégek uniós polgárok és uniós gazdasági entitások adatait tárolhatják, ha az EU direktíváit betartják) felfüggesztik.
Az EP Claude Moraes ideiglenes jelentésével kapcsolatban készített jelentése itt olvasható.
Illusztráció: Ronn ad Joe via Shutterstock
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!