Migráció Oroszországban: a bűn melegágya vagy szükséges rossz?
2013. október 17. 15:11, utolsó frissítés: 15:11Az oroszok már nincsenek olyan sokan, mint ahogy azt a szóbeszéd tartja. Egyre inkább rászorulnak a vendégmunkásokra, akiket alulfizetnek és persze lenéznek.
Az ENSZ szeptember elején közzétett adatai szerint a 143 milliós Oroszországban 11 millió bevándorló él. Bár a feketegazdaság kihasználja őket, az oroszok egyre gyanakvóbban szemlélik őket. Sokan a bűn melegágyát látják a migrációban, mások szerint viszont a népesedési problémákkal küzdő országnak szüksége van bevándorlókra.
Október 13-án nem sok múlt azon, hogy a radikálisok által feltüzelt tömeg a szemet szemért elv alapján véres bosszút álljon a Moszkva délnyugati kerületében meggyilkolt 25 éves orosz fiatalember haláláért. A gyilkossággal gyanúsított bevándorlót, egy gyorsbüfé azerbajdzsáni alkalmazottját
kedden már el is fogták.
A lakosság szerint ha nem mentek volna ki sokan az utcára tiltakozni, a hatóságok nem tettek volna meg mindent azért, hogy kézre kerítsék.
A karhatalom ugyan vasárnap megakadályozta, hogy a bevándorlók tulajdonában lévő üzletek kirakatait betörő, gyújtogató, az utcán ócska Zsigulikban alvó dinnyeárusok autóját felborító, bódéikat szétverő „huligánok” és a nacionalista érzelmű tüntetők zavargása igazi pogrommá váljon, de a történtek ugyanakkor rávilágítottak az orosz fővárosban és Oroszországban egyaránt
erősödő idegenellenességre.
Az Oroszország az oroszoké jelszó rendszeresen felhangzik a november 4-én minden évben megrendezett, Russzkij mars nevű nacionalista felvonuláson. Az utóbbi két évben a moszkvai ellenzéki tüntetések szervezői is megtűrték a kirekesztő jelszavakat és a nacionalisták zászlóit, de a meneteléseken és a harsány jelszavak kiabálásán kívül az orosz fővárosban az idegengyűlölet nem öltött ilyen durva formát.
Másutt azonban igen. Júliusban a dél-oroszországi Szaratovi területen lévő Pugacsov város lakói az ott élő – vagyis nem bevándorló – csecsenek ellen lázadtak fel. Az egyébként ugyancsak orosz állampolgárságú embereket
ki akarták kergetni a városból,
miután egy az észak-kaukázusi köztársaságból származó kamasz egy kávézói verekedés során megölt egy orosz deszantos fiatalembert. A pugacsovi lázongáshoz a társadalmi-gazdasági problémák vezettek – állapította meg később az orosz főügyészség.
Az orosz Szövetségi Statisztikai Szolgálat adatai szerint 2011-hez képest tavaly 17 százalékkal több bevándorló érkezett Oroszországba, majdnem 418 ezer ember. Csak a Független Államok Közösségének (FÁK) többi államából több mint 363 ezren áramlottak be.
A legtöbben – csaknem 90 ezren – Üzbegisztánból, több mint 40 ezren Tádzsikisztánból, 34,5 ezren Kirgizisztánból vándoroltak orosz földre. Az illegálisan Oroszországban tartózkodók számáról pedig csak feltételezések vannak. Oroszország
a munkaképes korúak számának csökkenése
miatt is több állammal, elsősorban a FÁK-tagországokkal kötött egyezményt a legális munkavállalási lehetőség megadásáról. A bevándorlói kvótákat azonban hol emelik, hol csökkentik attól függően, hogy mit diktálnak Moszkva érdekei.
Tádzsikisztánnal, Kirgizisztánnal és Üzbegisztánnal is fontos a jó kapcsolat, mert 2014-ben a tervek szerint kivonulnak Afganisztánból a nemzetközi békeerő katonái. Az így is erősödő afgán kábítószer-kereskedelem és a terrorizmus orosz segítséggel való feltartóztatása az Afganisztánnal határos közép-ázsiai országokra hárul. Dusanbe csak nemrég egyezett bele, hogy Oroszország meghosszabbítsa tádzsikisztáni katonai bázisának használatát. Míg a Kreml óvatos,
az orosz lakosság azonban egyre türelmetlenebb.
A túlzsúfolt földalattin például gyakran hallani, amint egy-egy tősgyökeres moszkvai háborog amiatt, hogy nem utazhat kényelmesen a sok közép-ázsiaitól. Máskor a helyiek gyanakodva vagy félve, esetleg ellenségesen szemlélik a szakállas csecsenföldi, dagesztáni vagy közép-ázsiai muzulmán fiatalokat.
2010-ben a moszkvai metróban két öngyilkos robbantásos merénylet oltott ki ártatlan életeket. 2011-ben Domogyedovón, a Moszkva környéki egyik legforgalmasabb repülőtéren robbantottak ugyancsak öngyilkos merénylők.
A bevándorlókkal és általában a nem orosz származásúakkal szembeni gyűlöletnek mégsem a terrortól való félelem az oka, hanem
a munkahelyek féltése,
az elfogadható keresetek miatti aggodalom és a kulturális hagyományok különbözősége. A volt szovjet köztársaságokból érkező bevándorlók közül sokan iskolázatlanul, orosz nyelvtudás nélkül, elmaradott településekről érkeznek a világvárosba. És nem említettük még a feketén beutaztatott és foglalkoztatott vietnamiakat.
Sok munkáltató feketén dolgoztatja a más országból érkezetteket, szakértők szerint elsősorban az építőiparban. Az építkezéseken, a házkezelőségeknél, a tömegközlekedésben, a piacokon dolgozó migránsok
lenyomják a moszkvai vagy szentpétervári béreket.
Az élelmiszert és háztartási cikkeket forgalmazó hatalmas áruházakban a bevándorlók könnyebben kapják meg az állásokat. Orosz utcaseprőket vagy parkőröket rég nem látni Moszkvában, ők néhány ezer rubelért a világ egyik legdrágább városában nem is vállalnák ezt a munkát.
Nem kétséges, hogy a Moszkva délnyugati külvárosában kirobbant zavargások okozója, a 25 éves Jegor Scserbakov haláláért felelős azerbajdzsáni férfi felelni fog tettéért, és ezzel az orosz hatóságok a bevándorlókkal szembeni indulatokat ideig-óráig lehűtik. A gazeta.ru internetes újságban Anton Kljucskin szakértő azonban úgy vélekedett, hogy a hatalom
nem képes a migrációs és demográfiai problémákat kezelni.
Szergej Szobjanyin, Moszkva főpolgármestere május végén heves vitát váltott ki azzal a kijelentésével, amely szerint nem szeretné, ha Moszkvában külföldi gettók jönnének létre, és azok a bevándorlók, akik nem tudnak oroszul, jobb, ha visszatérnek hazájukba. Szavai a közhangulatot tükrözték.
Egyes szakértők attól tartanak, hogy a migránsokkal szemben kialakult ellenséges hangulat újabb társadalmi robbanásokhoz vezethet Oroszországban.
Forrás: MTI