Szíria továbbra is az egyik fő téma a G20-csúcson
2013. szeptember 06. 16:35, utolsó frissítés: 17:16Az orosz és amerikai álláspont azonban hajszálnyit sem közeledett egymáshoz. A kétoldalú viszonyt Szíria mellett egy sor más ügy is feszélyezi.
Péntek délelőtt is Szíria volt az egyik fő napirendi téma a G20-as országcsoport vezetőinek szentpétervári csúcstalálkozóján, és változatlanul nagy a nézeteltérés a résztvevők között a szíriai katonai beavatkozás tervét illetően.
Az állam- és kormányfők csak abban értettek egyet, hogy elítélendő a vegyi fegyverek használata. John Kerry amerikai külügyminiszter azzal a kezdeményezéssel fordult orosz kollégájához, Szergej Lavrovhoz, hogy tegyenek újabb erőfeszítéseket a Szíriáról szóló második genfi konferencia megszervezésére. Az értekezlet szervezése a Szíria körüli nemzetközi feszültség megnövekedése miatt maradt abba.
A Genf-2 konferenciát szorgalmazta a csúcstalálkozón Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár és szíriai ügyekben illetékes megbízottja, Lahdar Brahimi is, aki váratlanul érkezett Szentpétervárra, még csütörtökön. Ban Ki Mun közleményt adott ki, és ebben leszögezte, hogy
csak politikai eszközzel oldható meg a szíriai konfliktus.
Az orosz államfő szóvivője szerint Szíriával kapcsolatban nem terveznek kiadni semmilyen dokumentumot. Dmitrij Peszkov elmondta, hogy a csütörtöki, éjszakába nyúló munkavacsorán megmaradtak az ellentétek a világ 19 legnagyobb gazdaságát és az Európai Uniót magában foglaló csoport csúcspolitikusai között a szíriai rezsim megbüntetésére kilátásba helyezett amerikai katonai csapás megítélésében.
Peszkov közölte, a résztvevők véleménye körülbelül fele-fele arányban oszlott meg. „Számos ország ragaszkodott a sürgős katonai beavatkozáshoz, figyelmen kívül hagyva minden legitim nemzetközi szervezetet. Más országok egész sora viszont arra szólított fel, hogy ne értékeljék le a nemzetközi jogi normákat és ne feledjék el, hogy csak az ENSZ Biztonsági Tanácsának van joga az erő alkalmazásáról dönteni”.
Az orosz elnöki szóvivő szerint Putyin a munkavacsorát követően David Cameron brit kormányfővel külön is találkozott, és megvitatta vele a szíriai helyzetet, azonban az orosz elnök és Barack Obama között mindeddig
nem jött létre négyszemközti találkozó.
Nemcsak Szíria miatt vált feszültté az orosz és amerikai elnök közötti viszony az utóbbi időben: a Snowden-ügy szintén nem tett jót a kapcsolatoknak. Mint ismeretes, Washington nemzetközi elfogatóparancsot adott ki Edward Snowden ellen, amiért az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) volt alkalmazottja információkat szivárogtatott ki a titkos amerikai adatgyűjtésről.
Az ügy nyomán az amerikai kormány hazai és nemzetközi szinten is nyomás alá került. Az informatikus heteket töltött a moszkvai Seremetyjevo repülőtér tranzitvárójában, míg végül az orosz hatóságok egy évre szóló menedékjogot biztosítottak neki. Snowden tartózkodási helye azóta ismeretlen.
A rakétaelhárítás és – leszerelés szintén érzékeny téma. Obama júniusi berlini látogatásakor
új leszerelési tervvel állt elő:
az orosz és amerikai stratégiai atomfegyverek számát harmadával kellene csökkenteni. A javaslatot Moszkva nyersen elutasította.
Dmitrij Rogozin orosz kormányfőhelyettes leszögezte: a kezdeményezést addig nem lehet komolyan venni, amíg Washington a rakétaelhárítás kiépítésén dolgozik. Oroszország fenyegetve érzi magát a NATO által létesítendő rakétapajzs miatt.
Az Egyesült Államok szerint az utóbbi években hozott oroszországi törvények visszalépést jelentenek a társadalom számára. Washingtonban
megütközést keltett a 2012-es, ún. ügynöktörvény,
amelynek értelmében „külföldi ügynökökként” kell regisztráltatniuk magukat azoknak a nem kormányzati szervezeteknek, amelyek külföldről pénzt kapnak.
Sok bírálat érte a homoszexuális propaganda ellen bevezetett jogszabályt is. A törvény bünteti a kiskorúak jelenlétében vagy a médián keresztül a homoszexualitásról elhangzó pozitív kijelentéseket. Pénteken Obama a G20-csúcstalálkozó befejezése után a tervek szerint helyi LMBT-csoportok aktivistáival találkozik.
Feszültséget okoz még a Magnyitszkij-ügy is,
melyben egy amerikai ügyvédi irodának dolgozó Szergej Magnyitszkij orosz jogász korrupcióval és pénzügyi visszaélésekkel gyanúsított meg magas rangú orosz belügyi tisztviselőket.
Az ügyvédet 2008-ban adócsalás vádjával őrizetbe vették, majd egy évvel később – 37 éves korában – a vizsgálati fogságban máig tisztázatlan körülmények között meghalt. A férfit állítólag súlyosan bántalmazták a börtönben, és megtagadták tőle az orvosi segítséget.
2012 végén az amerikai kongresszus szankciókat vezetett be azon orosz tisztviselők ellen, akiknek közük lehetett Magnyitszkij halálához. Az orosz parlament válaszul megtiltotta, hogy amerikai állampolgárok orosz gyerekeket fogadjanak örökbe. Júliusban egy moszkvai bíróság nagy értékű adócsalás elkövetése miatt bűnösnek mondta ki Magnyitszkijt.
Forrás: MTI