2018. november 13. keddSzilvia
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Nyugati diplomák lógnak az új iráni elnök belső köréhez tartozók falán

2013. augusztus 02. 12:21, utolsó frissítés: 12:21

Ez persze nem jelenti azt, hogy Róháni szembe akarna szállni a legfelsőbb vezető, Ali Hamenei és a Forradalmi Gárda mindent átfogó hatalmával.


Nyugati egyetemeken végzett politikusok kerülhetnek vezető pozíciókba az új iráni elnök, Haszan Róháni kormányában a vasárnapi beiktatása után.

Hogy Róháni belső köre kaliforniai, washingtoni és londoni diplomákkal büszkélkedhet, nem meglepő annak a fényében, hogy az elnök maga is Skóciában tanult. Azt azonban nem tudni, hogy változtathat-e ez a kemény mag a Nyugattól elzárkózó iráni diplomácián, illetve az iszlám köztársaság atomprogramjával kapcsolatos tárgyalások irányán.

A külügyi tárcát Mahmúd Vaezi korábbi külügyminiszter-helyettes kaphatja, aki az amerikai sacramentói és San José-i állami egyetemen szerzett villamosmérnöki diplomát, majd a louisianai állami egyetemen kezdte meg doktorátusát nemzetközi kapcsolatokból, amelyet végül Lengyelországban szerzett meg. Vaezi 1990 és 1997 között vezette a külügyminisztérium európai és amerikai ügyekért felelős részlegét, az utóbbi években pedig


Róháni kutatóintézetében tevékenykedett.



Egy másik jelölt az iráni diplomácia élére Mohammad Dzsavad Zarif, aki a San Franciscó-i állami egyetemen tanult, majd nemzetközi jogból doktorált a denveri egyetemen. Zarif öt évig az iráni ENSZ-misszióban is dolgozott diplomataként, és rendszeres résztvevője a magas rangú vendégeket felsorakoztató amerikai konferenciáknak.

Haszan Róháni. Fotó: IRNAHaszan Róháni. Fotó: IRNA


Az új olajügyi miniszter Mohammad Reza Nematzade, az iráni állami olajvállalat elnöke lehet, aki a kaliforniai állami egyetemen szerzett mérnöki diplomát.

A komolyabb gazdasági pozíciókra a George Washington Egyetemen közgazdaságtani doktorátust szerzett Mohammad Nahavandian, az iráni kereskedelmi kamara elnöke, illetve a Nagy-Britanniában doktorált Mohammad Bager Nobaht, Róháni kampányirodájának szóvivője esélyes.


A Közel-Keleten nem szokatlan jelenség,

hogy a politikusok hosszabb-rövidebb ideig Nyugaton folytatnak tanulmányokat. Az Öböl menti országok vezetői és magas rangú tisztségviselői közül többen töltötték diákéveiket Európában vagy az Egyesült Államokban.

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök például Philadelphiában járt középiskolába, majd a Massachusetts Institute of Technology (MIT) hallgatója volt. II. Abdalláh jordániai király Angliában és Massachusettsben is tanult, majd a Sandhurst Brit Királyi Katonai Akadémia diákja volt.

Ugyanakkor Irán választott vezetői között eddig nem akadt túl sok nyugati oktatásban részesült politikus, hiszen az 1979-es iszlám forradalom után gyanakodva néztek arra, aki ilyen diplomával dicsekedhetett. Az iráni diplomával rendelkező Mahmúd Ahmadinezsád leköszönő elnök pedig szintén azokat pártfogolta, akik hazai akadémiai háttérrel rendelkeztek.

„A nyugati képzettség nem jelenti azt, hogy engedményeket fogsz tenni a Nyugatnak” – mutatott rá Raszúl Nafiszi, egy virginiai egyetem Irán-szakértője. „Az viszont biztos, hogy


sokkal jobban meg tudod érteni a másik felet,

és érzékeny vagy a finom utalásokra és különbségekre. Már csak az a kérdés, mennyire fogékonyak ez iránt az iráni vallási vezetők, és milyen változásokhoz vezethet ez ott, ahol igazán számít.”

Valószínűleg ez lesz Róháni elnökségének központi kérdése. Már az új vezető nyugodtabb és kiegyensúlyozottabb stílusa is sokat lendíthet az iszlám köztársaság nyugati kapcsolatain, és segíthet újrakezdeni a megrekedt nukleáris tárgyalásokat. Ugyanakkor a nyugati diplomával rendelkező kormánytagok és tanácsadók számának növekedése ellenére nem várhatóak döntő politikai változások az országban. A papi rétegből származó Róháni a rendszer embere, és valószínűleg


nem fog szembeszállni

Ali Hamenei legfelsőbb vezető és a Forradalmi Gárda mindent átfogó hatalmával. Emellett továbbra is Hameneié az utolsó szó a kulcsfontosságú tárcák elosztásában. Így Róháninak összességében két dolga marad: megújítani Irán nemzetközi arculatát, otthon pedig a megszerezhető gazdasági előnyök dobozába csomagolva eladni a változásokat Hameneinek és körének.

Forrás: MTI

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS