2019. december 13. péntekLuca, Ottilia
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Nagy tétben játszik a hadsereg – Egyiptom jövőjével

háttér 2013. július 04. 13:46, utolsó frissítés: 18:08

Kérdéses, sikerül-e további vérontás nélkül átvezetni az országot a válságon – írják az elemzők. Senki nem tudja, mi következik, a legsürgetőbb a gazdasági problémák kezelése lenne.


Eddig mintegy 50 ember halt meg a vasárnap kezdődött egyiptomi zavargásban, amely szerdán Mohamed Murszi elnök elmozdításához vezetett. A hadsereg az elnököt házi őrizetbe helyezte, munkatársait is letartóztatták. Pártjuk, a Muzulmán Testvériség mintegy 300 vezetője és tagja ellen szintén elfogatóparancsot adtak ki. Szerdán Kairó utcáin ünnepeltek az emberek, ám később Murszi-párti tüntetők és a rendvédelmi erők összecsaptak Kairóban és Alexandriában, a konfliktus több halálos áldozatot is követelt.



Csütörtökön Adly Mansour, az alkotmánybíróság feje felesküdött mint ideiglenes elnök.


Senki nem tudja, mi következik,



a legnagyobb veszélyforrás az, ha mindkét oldal úgy próbálja rendezni a problémát, hogy támogatóit az utcára küldi – vélik a BBC elemzői.

A Mubarak-rezsimet 18 napos, precedens nélküli tüntetéssorozattal sikerült megbuktatni Egyiptomban 2011-ben, ezután szabad és demokratikus választásokon az iszlamista Mohamed Murszit választották elnöknek – akit most négynapos tömegdemonstrációt követően megbuktattak. Megnyomják az egyiptomi forradalom reset-gombját, vagy a legújabb fejlemények minden eddiginél veszélyesebb megosztottsághoz és erőszakhoz vezetnek – ez a kulcskérdés Yolande Knell, a BBC elemzője szerint.



Amikor Abdul Fattah al-Sisi, a hadsereg főparancsnoka bejelentette az iszlamista alkotmány felfüggesztését, ügyelt arra, ne ismételje meg elődei hibáját. Adli Mansourt, az alkotmánybíróság fejét nevezte ki ideiglenes elnökké, hangsúlyozta, hogy egy technokrata kormány fogja elkalauzolni az országot a következő elnök- és parlamenti választásokig, és azt is kiemelte, az ország fontos vallási és politikai vezetői szimbolikusan az ő pártján állnak.


Egy felekezetközi erőszakkal telített időszak után erős üzenet volt,

hogy Murszi elmozdítását az al-Azhar Iszlám Intézet és a kopt egyház feje is támogatja. A liberális ellenzéki blokk vezére, Mohamed el-Baradei is azt nyilatkozta, a 2011-es forradalom újraindult, és az emberek követelésének tettek eleget az iszlamista elnök leváltásával.

Murszi beiktatásakor kijelentette, minden egyiptomi elnöke kíván lenni. Támogatói most felháborodtak és haragosak, és a fejleményeket egyértelmű katonai puccsként értelmezik, amely aláássa a demokráciát. Jelenlétük az utcákon a feszültség növekedésének egyértelmű jele. Murszi pártja, a Muzulmán Testvériség Egyiptom legrégebbi és legnagyobb támogatottságú iszlamista szervezete, ugyanakkor a legerősebb politikai csoportosulás. Bebizonyította 2011 óta, hogy nemzeti szintű, alulról szerveződő hálózatokat tud mozgósítani, és megnyerni a választásokat. Bár a Muzulmán Testvériség és más politikai formációk között bizalmatlanság van, hiba lenne őket megpróbálni kizárni a politikai életből – hangsúlyozza az elemző.

Aggasztó precedensek vannak arra, mi történhet, amikor a katonaság beavatkozik a politikai hatalom szerkezetébe: Algériában 1992-ben, miután egy iszlamista párt nyert, a hadsereg semmisnek nyilvánította a választási eredményeket, és az ezt követő polgári felkelés során több mint 150 ezer ember halt meg. Törökországban korábban négyszer buktatott kormányt a hadsereg.

Az utóbbi napokban egyértelművé vált, Egyiptomban a hadsereg a legerősebb intézmény, amely megerősítette pozícióját mint a szekuláris értékek védelmezője. Most sok múlik majd azon,


vissza tudja-e állítani a rendet vérontás nélkül

– írja a BBC elemzője. Ezután következhet a teszt, hogy be tudja-e tartani ígéretét egy olyan kormány felállítására, amely egyesítő és befogadó jellegű, és amely továbbviszi az országot.

Elsődleges feladata lesz az új kormánynak, hogy a súlyos gazdasági válságra valamiféle választ dolgozzon ki. A befektetések és a turizmus visszaestek a folyamatos zavargások és a rossz menedzsment miatt. Az infláció szárnyal, rendszeres áramkimaradások és üzemanyaghiány sújtja a lakosságot – ha ezekkel a gondokkal nem tud megbirkózni az új kormány sem, az csak növelni fogja a csalódást és a tüntetések újabb hullámához vezethet.




Jeremy Bowen
, a BBC közel-keleti szakértője szerint a katonaság lépése a Muzulmán Testvériség ellen jól megtervezett volt: aktivistáikat letartóztatták, sajtójukat elhallgattatták. Az arab tavaszt követő szabad választásokon a szervezet remekül teljesített, mert jól szervezett volt, megbecsülésnek örvendett, és mert a szekuláris pártoknak nem sikerült megszervezniük önmagukat. Most a hadsereg komoly csapást mért rájuk, és az egyik kérdés az, hogy a fejlemények ismét földalatti mozgalmi létre kényszerítik-e a Muzulmán Testvériséget, ahogyan évekkel ezelőtt történt, amikor betiltották működésüket.

Bowen is felvetette, hogy a hadsereg lépése az erőszak terjedéséhez vezethet az országban. Ugyan a Muzulmán Testvériség esküt tett, hogy lemond az erőszakról, ám léteznek olyan dzsihádista csoportok Egyiptomban, amelyek viszont nem ígértek semmi hasonlót. A hadsereg arra számít, képes lesz kezelni bármilyen problémát, de


nagy tétben játszik: Egyiptom jövőjével

– írja az elemző. A további fejleményekkel kapcsolatos bizonytalanság miatti aggodalom jelenik meg a nemzetközi reakciókban is. Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár nyugalomra, erőszakmentességre, párbeszédre és visszafogottságra szólította fel a feleket.

Létfontosságú az alapjogok tiszteletben tartása Egyiptomban, beleértve a szólásszabadság és gyülekezési szabadság érvényesülését – hangsúlyozta a főtitkár, akit aggaszt a hadsereg beavatkozása az államügyekbe, és egy civil és demokratikus kormány mielőbbi felállítását szorgalmazza.

Cathrine Ashton, az EU külügyi főképviselője hasonló értelmű üzenetet küldött, és élesen elítélte az erőszakot, részvétét fejezve ki az áldozatok családjainak. „Sürgetem a biztonsági erőket, tegyenek meg mindent, ami hatalmukban áll, hogy megvédjék az egyiptomi állampolgárok életét és jóllétét. Minden felet maximális visszafogottságra szólítok fel” – írta közleményében.



Barack Obama amerikai elnök mély aggodalmát fejezte ki a hadsereg lépése kapcsán. Arra szólította fel az egyiptomi hadsereget, gyorsan és felelős módon adja át a hatalmat egy demokratikusan megválasztott civil kormánynak, és ne tartóztassa le önkényesen Murszit és támogatóit. „Mindazok hangjának, akik békésen tüntettek, hallatszania kell – beleértve azokat, akik örömmel fogadták a fejleményeket, és azokat is, akik Murszi elnököt támogatják” – szögezte le az elnök.

Forrás: BBC

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS