2018. november 13. keddSzilvia
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

A romos gazdaságnak köszönheti győzelmét a mérsékelt Haszan Roháni

2013. június 17. 12:46, utolsó frissítés: 12:46

Nem igazi reformer, de valószínűleg pragmatikusabb lesz elődjénél az új iráni elnök. Nem kell csodákra számítani az atomprogram tekintetében.


Haszan Roháni Irán következő köztársasági elnöke, miután már az első fordulóban megkapta a szavazatok valamivel több mint a felét, s ezzel nagy meglepetésre fölényesen legyőzte konzervatív vetélytársait. A 64 éves Roháni a leginkább mérsékelt politikus az Irán legfőbb vezetője, Ali Hamenei ajatolláh által kiválasztott jelöltek közül.

Roháni 18,6 millió vokssal az érvényes szavazatok 50,68 százalékát nyerte el, s mivel ez abszolút többség, nem lesz második választási forduló. A részvételi arány csaknem 73 százalékos volt. A második helyezett, ultrakonzervatív Mohammed-Bakir Kalibáf, Teherán főpolgármestere elismerte vereségét, s üzenetben gratulált Roháninak az eddigi elnök, Mahmúd Ahmadinezsád is. A választási kampány kezdetén


nem sokan bíztak győzelmében.

Azonban élni tudott azzal a lehetőséggel, amelyet a konzervatívok megosztottsága jelentett (ez utóbbi táborból legalább három esélyes is indult, egymástól véve el a szavazatokat), s azzal, hogy megkapta a reformtábor vezéralakjának számító (az indulástól eltiltott) korábbi köztársasági elnök, Hasemi Rafszandzsáni hivatalos támogatását.



>> Roháni adatlapja a Wikipédián >>

Roháni kampányközpontjánál ünneplő tömeg gyűlt össze, amely a politikust és a reformokat éltette, és "Ahmadi bye bye" kiáltásokkal búcsúzott a két négyéves mandátum után távozó elnöktől. Városszerte sok autós


dudálással fejezte ki örömét.

A második helyezett Kalibáfra 6,07 millióan szavaztak, a harmadik Szaid Dzsalíli nukleáris főtárgyaló lett 3,17 millióval.

Irán legfőbb vallási és politikai vezetője, Ali Hamenei ajatolláh is gratulált Roháninak a győzelemhez, és azt üzente a Twitteren, "ezen jelöltek bármelyikére is szavaztak a választók, az az Iszlám Köztársaságra leadott szavazat volt, bizalmi szavazás a rendszer mellett".

Roháni győzelme azt jelezheti, hogy kisebb változások lehetnek a gazdaságirányításban és a külkapcsolatokban, de az utolsó szót továbbra is a többségében konzervatív klérus mondja ki, és


a legfontosabb döntéseket Hamanei fogja meghozni.

Az iráni lapok üdvözölték, hogy a leginkább mérsékeltnek tartott jelölt győzött az elnökválasztáson. "Az irániak gyűlölik a szélsőséget, és azt akarják, hogy a mérséklet irányítsa az országot" – írták. Ugyanakkor hozzátették, "a mérséklet nem jelenti azt, hogy kompromisszumot kell kötni a (nyugati) nagyhatalmakkal és el kell felejteni az iráni nép jogait".

Az Egyesült Államok szerint "potenciálisan biztató jel" Haszan Roháni megválasztása. Ha Roháni eleget tesz azon kötelességének, hogy "kimondja az igazságot a tiltott nukleáris programmal kapcsolatban, akkor partnerre talál az Egyesült Államokban" – jelentette ki vasárnap a CBS televízióban a Fehér Ház kabinetfőnöke.

Denis McDonough úgy fogalmazott, "ha (az új iráni elnök) érdekelt abban, hogy – miként azt a kampányban ígérte – javítson Iránnak a világgal való viszonyán, erre megvan a lehetőség".

Oroszországban a parlamenti felsőház külügyi bizottságának elnöke rámutatott: attól, hogy Haszan Roháni lett az elnök,


nem érdemes gyökeres változásokat várni

az iráni vezetés politikájában. "Az iráni elnök szerepe másodlagos az ország vallási vezetőjéhez (Ali Hameneihez) képest" – magyarázta Mihail Margelov, hozzátéve, hogy "épp ez a lényeg, hogy úgy tűnik, a vallási vezető nem volt az ellen, hogy egy mérsékelt jelölt győzzön".

"A nemzetközi közösségnek nem szabad enyhítenie az atomprogram miatt Iránra nehezedő nyomást" – figyelmeztetett az izraeli kormányfő. Benjámin Netanjahu utalt rá, hogy bár a megválasztott Haszan Roháni viszonylag mérsékelt, végső soron minden állami ügyben a legfőbb vezető, Ali Hamenei ajatolláh dönt, és a biztonságpolitikai kulcskérdések, így az atomprogram, a védelem és külügyek továbbra is az uralkodó klérus és nagy hatalmú védnöke,


a Forradalmi Gárda kezében vannak.

"Iránt a tettei alapján kell majd megítélni" – fűzte hozzá Netanjahu. Óvatosan fogalmazott az Arab Liga kairói központjában az egyik tagország nagykövete is. "Mindaz, amit Rohániról olvastunk, reménykedésre adhat okot, de nagy a különbség a választási kampányban elhangzottak és a hivatalba kerülés után mondottak között" – mondta.

Haszan Rohani. Fotó: AFP via Ria NovostiHaszan Rohani. Fotó: AFP via Ria Novosti


A brit külügyminisztérium fölszólította az új elnököt, hogy "vezesse új útra Iránt, eloszlatva a nemzetközi közösség aggodalmait az iráni atomprogram ügyében, építő kapcsolatot alakítva ki a nemzetközi közösséggel és javítva az emberi jogok helyzetén".

A francia külügyminiszter közleménye szerint "a nemzetközi közösségben erős a várakozás Iránnal szemben, főként ami atompolitikáját és Szíriát illeti".

A 64 éves Haszan Rohani mérsékelt politikus, de maga is vallási vezető (a hodzsatoliszlam rangot viseli), s mindig is heves védelmezője volt az iráni iszlám köztársaságot megalapító Khomeini ajatollahnak. Ráadásul


viszonylag szoros szálak fűzik

az iráni iszlám rendszer jelenlegi vezetőjéhez, Hamenei ajatollahhoz is, az ő képviselője a nemzetbiztonsági kérdésekkel foglalkozó legfőbb ellenőrző testületben. Úgy lett a reformtábor jelöltje, hogy ő maga nem számít igazi reformernek: az országot kormányzó papi réteg egyszerűen kizárta a legismertebb reformereket az indulók elől, s így az ellenzék szemében ő maradt a "legkisebb rossz."

Haszan Rohani azért egyes kérdésekben kétségkívül mást képvisel, mint a jelenlegi kormányzat. Így például nagyon rugalmasságot szorgalmaz a Nyugattal az iráni atomprogramról folytatott tárgyalásokon, hogy ezzel véget vethessen az országot sújtó, s mind nagyobb gazdasági válságot okozó szankcióknak. Még azt sem zárta ki, hogy


közvetlen tárgyalásokat kezdjen az Egyesült Államokkal,

miközben az iráni iszlám rendszer Washingtont az ország egyik legfőbb ellenségének mondja. Ugyanakkor tudni kell, hogy a stratégiai kérdésekben (s ilyen az atomprogram is) az államfőnek nincs sok jogköre: ezeket az ügyeket a legfőbb vezető, azaz Hamenei ajatollah dönti el.

Rohani már évtizedek óta politikus Iránban. 1980 és 2000 között parlamenti képviselő volt, 2003-tól 2005-ig pedig a nukleáris kérdések főtárgyalójaként dolgozott. 2003-ban, Párizzsal, Londonnal és Berlinnel folytatott tárgyalásain elfogadta az iráni urándúsítás felfüggesztését. Ezzel Nyugaton megbecsülést és elismerést vívott ki magának, Iránban viszont a legkonzervatívabb körök azzal vádolták, hogy


túlzottan a külföldi befolyás alá került.

Győzelmében nagy szerepet játszott az a súlyos gazdasági válság, amelybe Irán zuhant az elmúlt években, nem kis részben a szankciók miatt: egyre nő a munkanélküliség, az infláció ma már meghaladja a 30 százalékot, s a helyi valuta, a riál elvesztette értéke 70 százalékát.

Mindezért a lakosság nagy része a jelenlegi elnököt, az atomkérdésben harcias retorikájú, a gazdaságban pedig kudarcra kudarcot halmozó Mahmúd Ahmadinezsádot okolja.

Forrás: MTI

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS