2018. december 10. hétfőGombóc, Judit
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Nemzeti felindulástól a gyűlöletbeszédig: mitől népszerű a fiatalok körében a Jobbik?

Kertész Melinda kérdezett: Kertész Melinda 2013. június 11. 09:44, utolsó frissítés: 14:30

Róna Dániel politológus a párt módszereiről, amelyekkel a fiatalság körében hódít, és arról, hogy miért válnak képzett fiatalok is a Jobbik követőivé.


Tévhit az, hogy a Jobbik a perifériára szorult, sikertelen, képzetlen emberek pártja lenne, a középosztály, de még akár a felső-középosztály körében is népszerű ez a párt - mondta el Róna Dániel magyarországi kutató a Magyar Politikatudományi Társaság Kolozsváron megszervezett Politológus Vándorgyűlésén.

A Corvinus Egyetem Politikatudományi Intézetének PhD-hallgatója a Vándorgyűlésen magyarázta a Jobbik megerősödésének és a magyarországi fiatalok körében szerzett népszerűségének okát, előadásának alapjául A kuruc.infó nemzedék - Miért népszerű a Jobbik a fiatalok között című, Sőrés Anettel együtt készített tanulmánya szolgált. Erről a kutatásról beszélgettünk a szerzővel.

Pártpreferencia szempontjából hogyan tagolódik az egyetemista ifjúság, ért-e meglepetés az egyetemista fiatalság körében a Jobbik beágyazottságának mértékével kapcsolatosan?

Róna Dániel: – Nem lepett meg, hogy a Jobbik ilyen népszerű volt az egyetemisták körében, mert más kutatások is – a Medián, Tárki – kimutatták már, hogy a Jobbik népszerű a fiatalok között. Azt is tudtam, tévhit, hogy Jobbik a perifériára szorult, sikertelen, képzetlen emberek pártja lenne. A középosztály, de még akár a felső-középosztály körében is népszerű a Jobbik. A vezető értelmiségiek általában nem jobbikosok, de azonkívül minden társadalmi csoportban vannak támogatóik. Gondoltam, hogy az egyetemista, főiskolás fiatalok körében is népszerű lesz ez a párt, és a pártválasztók 32%-a (a teljes mintának a 19%-a) jobbikos lesz a 2011-2012-es adatfelvételünk szerint.


A Jobbik támogatóinak aránya korcsoportok szerinti bontásban a pártot választani tudók körében. (részlet a Kuruc.info nemzedék. Miért népszerű a Jobbik a fiatalok között? c. tanulmányból)A Jobbik támogatóinak aránya korcsoportok szerinti bontásban a pártot választani tudók körében. (részlet a Kuruc.info nemzedék. Miért népszerű a Jobbik a fiatalok között? c. tanulmányból)

Meglepett viszont, hogy az LMP 29%-ot ért el a pártválasztók körében, ami egy nagyon erős felülreprezentáltság, noha az LMP-ről is lehetett tudni, hogy a szavazói képzettebbek, fiatalabbak. A Fidesztől egy picit magasabb eredményt vártunk, a DK és az MSZP nagyon népszerűtlen a fiatalság körében.


Az előadásod során elmondtad, hogy a politikai folyamatban érdekelt fiatalok többnyire két csoportba tagolhatók: az egyik csoport a szélsőjobbos, általában szegényebb és képzetlenebb kuruc.info generáció, a másik a critical mass-generáció, amely inkább baloldali, képzett fiatalokból tevődik össze. A palettáról miért hiányoznak a mérsékelt jobboldaliak?

– Ezek a fiatalok nem feltétlenül szélsőségesek, bár nyilván a kuruc.infó nemzedéknek vannak ilyen nézetei – például a demokráciához fűződő viszony, a cigányellenesség, vagy akár a tekintélyelvűség részdimenziói. De a Jobbikkal való szavazás nemcsak ideológiai azonosság miatt történhet, hanem egyszerűen egy szubkulturális hovatartozás miatt is. Nagyon sok Jobbik-szavazó csak néhány pontban ért egyet a párttal, de az is előfordul, hogy nem is ismeri a párt programjainak bizonyos elemeit, hanem csak egyszerűen közösségre vágyik, a barátai szóltak neki, hogy csatlakozzon, olyan helyen lakik, ahol csak a Jobbik aktív, vagy nemzeti rock-koncertekre járva került kapcsolatba a Jobbikkal.

Róna DánielRóna Dániel

Nem mondanám azt, hogy ez az egész szubkultúra minden egyes tagjával együtt szélsőséges. De hogy a Fidesz miért népszerűtlen, arról egy külön tanulmány készült, ebből kiderült, hogy kezd unalmassá válni a politizálási stílusuk. A Fidesz is az elit része, Orbán már nem az a személy, aki kiment a Hősök terére 1989. június 16-án, hogy hazazavarja az oroszokat, hanem egy olyan figura, aki kormányon, majd ellenzékben volt, tett jó és rossz dolgokat, és a megcsontosodott elit részévé vált.


Ehhez képest sokak szerint a Jobbik vezetője karizmatikus figura, a fiatalok rokonszenvét bírja. Milyen módszerekkel sikerül neki és a pártja többi vezetőjének bevonni a politikai folyamatba a fiatalokat?

– Az internethasználat és az elitellenesség nagyon fontos komponense ennek a folyamatnak. Egyrészt a fiatalok nagyon kiábrándultak a Fideszből és az MSZP-ből is. Másrészt a Jobbik jobban el tudja érni a fiatalokat, mert a Jobbik a tévében meglehetősen marginális szerepet kap, viszont az interneten – nem utolsó sorban a kuruc.infón keresztül – eljuttatja az üzenetét a vele szimpatizálókhoz.

Nyilván a cigányellenesség is egy fontos elem. 2009-ben a Jobbik azért tudott áttörést elérni, mert a cigánysággal kapcsolatos konfliktusok felkerültek a politikai napirendre. Korábban soha nem volt közbeszéd témája az, hogy hogyan bánjunk a cigányokkal, de akkor Magyarországon sok gyilkosság történt – például Marian Cozma meggyilkolása óriási port kavart. Az emberek megtanulták, hogy a Jobbik a cigányellenesség, a rendpártibb, keményebb fellépés pártja. Ez fontos elem, de még ez sem minden: fontos kapocs a nacionalizmus, a hazafiasság, vagy, ahogy ők mondanák, a nemzeti elkötelezettség.

Én azt hangsúlyozom, nem kell feltétlenül mindenben egyetértenie a Jobbikkal egy fiatalnak ahhoz, hogy Jobbik-szavazóvá váljon, vagy csatlakozzon a párt holdudvarához. Van, akinek csak a cigányellenesség számít, és a többi nem érdekli. Van, akit a cigányok nem érdekelnek, mert Nyugat-Magyarországon lakik, ahol nem él ez a közösség. Nem úgy kell elképzelni, hogy ez a szavazótábor egy egységesen gondolkodó tömb. A fiatalok tarka, esetleges politikai nézetekkel rendelkeznek, a kérdőívben is inkonzisztens válaszokat kaptunk. Ezért mondom, hogy a közösséghez tartozás, a szubkultúra egy nagyon fontos tényező.

A sajtónak - különösen a szélsőjobbosnak, például a kuruc.infónak - mennyire meghatározó a fiatalokra gyakorolt véleményformáló hatása, mennyire befolyásolja, alakítja ezt a szubkultúrát?

– A kuruc.info az egyik legnépszerűbb pártos weboldal Magyarországon, naponta átlagban 60 ezren kattintanak rá. Adataink szerint a jobbikos fiatalok jó része rendszeres olvasója. Az oldal titka abban rejlik, hogy szélsőségesen nyers, indulatos: a legélesebb hangon fogalmazza meg azokat az érzéseket (cigányellenesség, antiszemitizmus, elitellenesség), melyek árnyaltabb formában a Jobbik retorikájában is sokszor visszaköszönnek. A párt tagadja, hogy bármilyen hivatalos kapcsolata lenne a kuruc.info-val - olykor még Jobbikkal szembeni kritikus posztok is megjelennek - ugyanakkor az oldal véleményünk szerint mégis a szélsőjobboldali szubkultúra legfontosabb eleme, a legtöbb üzenet ezen keresztül jut el a fiatalokhoz. A teljesség kedvéért hozzá kell tenni, hogy mára szélesedett a kínálat: (a teljesség igénye nélkül) a Barikád hetilaptól kezdve, a Hazai Pályán és a Szent Korona Rádión át, Z Kárpát Dániel lapjáig, a Karpatiáig terjed a radikális média.


Mivel magyarázható az, hogy a nagyon fiatalok körében népszerűbb a Jobbik, majd a szimpátia intenzitása az idősebb korcsoportok körében csökken?

– A szubkulturális tényező erős, hiszen hogyha megnézzük a 18-21 (de beszélhetnénk akár a 16-21 évesekről is, noha a 16-17 évesek most kimaradtak a mintából), illetve a 22-29 éves fiatalokat, akkor nagyon kevés az eltérés közöttük: internethasználók, ideológiai, szocializációs különbség nincs közöttük, és jövedelmi, anyagi különbség sem nyilvánul még meg. Egyetlen igazi különbség van, az életszakaszból adódó elfoglaltság. Az ember közvetlenül az egyetem elvégzése előtt vagy után már dolgozik, nagyobb részt párkapcsolatban él, vagy ha nem, akkor is elfoglaltabb. Nagyobb arányban tagja civil szervezeteknek, sportegyesületeknek, önképzőköröknek. A fiatalabb korosztály tagjai még rengeteg szabad és lekötetlen energiával rendelkeznek, és befolyásolhatóbbak, mint később. Egyébként a tudományos irodalomban is egy elég jól feldolgozott téma, hogy a szocializáció milyen életszakaszban mennyire jelentős: a 15-20 éves életszakasz az, amikor az embernek kialakulnak a politikai nézetei. Mivel ekkor formálódik, könnyebben befolyásolható, mint később. Ezt a különbséget mi csak erre tudtuk visszavezetni. A hipotéziseink közül csak a szubkulturális hovatartozás szolgált megfelelő erejű magyarázattal. Nyilván, aki párkapcsolatban él és dolgozik, és aki a maradék kis idejét is a civil szervezetében tölti, annak se ideje, se kedve, se vonzalma nincs arra, hogy a Jobbikkal táborokba, Kárpátia-koncertekre, szakmai fórumokra menjen. Ezekhez a tevékenységekhez idő, energia és odaadás kell, ezek a feltételek egy tizenévesben sokkal inkább megvannak, mint egy 25 évesben.


Apropó Kárpátia, az előadásodon elmesélted, hogy a lekérdezés során volt olyan interjúalany, aki azt állította, ráunt erre a „nemzeti zenekarra”, mert az együttes ugyanazokat a szólamokat ismételgeti. A 2012-ben elkészült tanulmányod és a korábbi kutatások eredményeiből kiindulva mit gondolsz, kifulladhat-e a Jobbik ugyanebből az okból?

– Ez is egy lehetséges irányzat, ez is oka lehet annak, hogy a kicsit idősebb generáció olyan nagy arányban már nem Jobbikos. Volt olyan interjúalanyunk is, aki elmondta, hogy a Jobbik már unalmas, de nyilván van olyan is, aki nem unja meg. Nem tudni, hogy a Jobbik ennek a mostani generációnak lesz továbbra is a pártja, vagy tartósan a 18-21 évesek pártja marad. Attól még, hogy egy párt népszerű a fiatalok körében, nem biztos, hogy ez így is marad, hiszen a Fidesz annak idején nagyon népszerű volt a fiatalok, a rendszerváltó generáció körében, a 90-es évek elején, és ugyanezeknek az embereknek a körében a legmagasabb most is a Fidesz támogatottsága: a párt együtt öregedett a szavazótáborával.

Lehet, hogy a Jobbikkal is ez történik, de ez egyáltalán nem biztos, 5-10 év múlva fog ez kiderülni. Egyébként a Jobbik a magas támogatottságát annak is köszönheti, hogy az ország bizonyos régióiban egyedüli pártként, vagy majdnem egyedüli pártként van jelen. Ez a helyzet nem biztos, hogy fenn fog maradni. Minden párt azt szeretné gondolni, hogy az ő programja a legjobb, és ha meggyőzte a szavazóit, akkor meg is tartja őket. Ez nem így van.


Mekkora a súlya például Vona Gábor karizmájának abban, hogy a szavazókat bevonzza?

– A fókuszcsoportok tagjait arra is megkértük, hogy bizonyos politikusokról mondjanak véleményt, így kiderült, hogy Vona Gábor nagyon szimpatikus a jobbikos fiatalok számára, a párt vezetőivel alapvetően meg vannak elégedve a hívek. Azonban érdekes, hogy ebből nem következik az, hogy a párt szimpatizánsai mindenben egyetértenek a párt vezetőivel. A vallás szerepét is vizsgáltuk: a párt retorikája egy konzervatív, nemzeti keresztény retorika, amely a vallásosságra épít. Tehát a Jobbik kifejezetten keresztény, katolikus pártként definiálja magát, míg a szavazói egyáltalán nem ilyenek: nagyon fiatalok, akik ritkán járnak templomba, legfeljebb a maguk módján vallásosak. Itt egy kifejezett ellentét van aközött, amit az elit képvisel, és amit a tömeg vall.


Meglepett az az adat, hogy a Jobbik-szavazók 52%-a tartja elfogadhatónak, hogy bizonyos körülmények között a diktatúra jobb lehet a demokráciánál. Az Ifjúság2008 kutatásból pedig az derült ki, hogy a fiataloknak csak a nagyon kis hányada (korosztályonként változóan, 14, illetve 18%-a) vallotta ugyanezt, bár akkor a lekérdezés során nem létezett Jobbik-szavazó kategória. Egyébként a többi kategóriát megfigyelve is jól látszik, hogy a demokrácia népszerűsége csökkent az elmúlt 3-4 évben. Mivel magyarázható ez a szemléletbeli változás? Miért ábrándultak ki a fiatalok a demokráciából? Véleményed szerint mit gondolnak, milyen problémára lehet gyógyír a diktatúra, és miért olyan elterjedt körükben a tekintélyelvűség?

– Két dolog között kell különbséget tenni: az egyik a demokrácia működésével kapcsolatos elégedettségi szint, a másik pedig a demokráciáról, mint politikai rendszerről alkotott vélemény. A demokrácia működésével már régóta sokan elégedetlenek.

A demokrácia mint politikai rendszer támogatottsága (részlet a Kuruc.info nemzedék. Miért népszerű a Jobbik a fiatalok között? c. tanulmányból)A demokrácia mint politikai rendszer támogatottsága (részlet a Kuruc.info nemzedék. Miért népszerű a Jobbik a fiatalok között? c. tanulmányból)

Ez nem minden esetben negatív, hiszen az is elképzelhető, hogy valaki épp annyira demokratikusan elkötelezett, hogy félti a demokráciát, és tulajdonképpen egy konstruktív kritikát fogalmaz meg. De itt másról van szó, hiszen ez esetben a kritika a demokrácia mint politikai rendszer elleni szkepszisként jelenik meg, és ez valóban egyre erősebb jelenség, amely nemcsak a fiatalok körében, hanem a társadalom egészében tapasztalható, amely egyre inkább kiábrándul a politikából.

Szerintünk a Jobbiknak is szerepe van abban, hogy a Jobbik-szavazók körében ez a vélemény ennyire erőteljesen jelentkezik: a pártok ugyanúgy tudják alakítani a szavazóik nézeteit, mint ahogy a szavazók igényei is alakítják a pártok programját. Ez egy interakció, a tanulmány konklúziójában le is írtuk, hogy a Jobbiknak több antidemokratikus kijelentése, megmozdulása volt. Konkrétabban: a demokráciát nagyon sokszor relativizálják, Horthy-kultuszt építenek. A gyöngyöspatai polgármesterük egy hangfelvételen a polgárháborút teljesen elfogadhatónak tartotta. Emellett olyan választási javaslatot nyújtott be a Jobbik, amely a nyolc általános osztály alatti végzettségűektől megvonná a szavazójogot. Voltak olyan javaslataik, amelyek szerintem nyílt kihívásnak tekinthetők a demokrácia ellen, és ezek a szavazóikat megerősíthették abban a hitükben, hogy a demokráciát nem kell mindig isteníteni. Ha az ember kinyitja a Barikádot, vagy a Jobbik médiafelületeit, akkor elég gyakran visszaköszön ez a gondolat: „lehet, hogy most demokráciában élünk, de ezt nem kell feltétlenül a legjobb rendszernek gondolni”.

Továbbá a demokrácia népszerűtlensége a fiatalok között az oktatás és a szocializáció számlájára is írható, ami már nem a Jobbik, hanem sokkal inkább az oktatási rendszer hibája. A középiskolában nem tanulhatnak erről a fiatalok, és így nincs meg a kellő lexikális tudásuk. A történelem-tananyag gyakran ’56-tal véget is ér, de ez a kisebbik gond. Hiányzik az a szemlélet, hogy a demokráciában szavazunk, döntünk, mindenkinek van befolyása, és aztán viseljük a felelősséget a döntéseinkért, vagy hogy aktívnak kell lenni, hogy a tüntetés nem ördögtől való, vagy hogy a diákönkormányzat a diákok demokratikus szervezete, nem pedig egy, a tanárok által felügyelt és felülről irányított bábszervezet. Tehát hiányzik a politikai kultúra, az oktatási rendszer nem nevel állampolgárokat. A családokban keveset beszélnek politikáról, mert azt eleve egy rossz dolognak tartják. Marad a média, ami még rosszabb. Tehát nincs honnan megtanulni a fiataloknak a demokratikus értékeket.


Az előadásod végén valaki feltett egy kérdést: léteznek-e a környező országokból adatok arra vonatkozóan, hogy a szélsőséges diskurzus milyen mértékben van jelen, és te azt felelted, hogy Ausztriában és Magyarországon erőteljesebb ez az országspecifikusnak mondható jelenség. Van valamilyen magyarázatod arra, hogy milyen sajátosságokkal rendelkezik ez a két ország, ami táptalaja lehet a szélsőséges csoportok vagy diskurzus kialakulásának?

– A két országra az jellemző, hogy a fiatalok körében népszerűbb a radikális jobb vagy a szélsőjobb. Ausztriát nem tanulmányoztam olyan részletesen, mint Magyarországot, de azon gondolkodtam el, hogy miért éppen a fiatalok és nem pedig a középkorúak körében elterjedt jelenség. Ez valószínűleg azzal magyarázható, hogy ebben a pártok maguk is nagyon erős szerepet játszanak.

Ausztriában két ilyen aktív és fiatalos párt is létezik: az egyik az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ), a másik a Szövetség Ausztria Jövőjéért (BZÖ). Ezeknek a vezetői – például korábban Jörg Haider, most Heinz-Christian Strache – nagyon értenek a fiatalok nyelvén, előfordul, hogy rappelnek és feltették a videót a Youtube-ra, és egyébként is rengeteg fiatalos rendezvényt szerveznek. Ahhoz, hogy egy párt meg tudja hódítani a fiatalokat, tennie kell. Ha megnézzük a párt programját, vagy a mondanivalójukat elemezzük, kiderül, hogy mekkora teret szentelnek a fiataloknak. Magyarországon az MSZP általában nem erről szokott beszélni, a Fidesz csak ritkán, a Jobbik viszont kifejezetten gyakran mondja azt, hogy a fiatalok problémája mennyire fontos, folyamatosan tematizálja azokat. Emellett az is fontos, hogy milyen a pártnak a kisugárzása.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS