2019. október 18. péntekLukács
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Valóban egy park miatt tiltakoznak Törökországban?

S. Z. 2013. június 03. 16:17, utolsó frissítés: 17:38

A Taksim térre tervezett bevásárlóközpont ellen békésen tiltakozók szétverése csak egy az Erdogan-kormány túlkapásai közül.


Ha összeírnánk a törökországi zavargások kapcsán megfogalmazott leggyakoribb kérdéseket, akkor nagy valószínőséggel az vezetne, hogy vajon miért éppen egy park miatt vonultak annyian utcára? Mert ugyan valóban nem szép közvita nélkül ledózeroltatni egy parkot, és bevásárlóközpontot építeni helyére, de azért látni kel: ez nem az a kaliberű ügy, ami miatt több ezer ember vonul utcára országszerte, és még kevésbé az a tiltakozás, amit a karhatalmi erők brutálisan levernek.

Csatatéri állapotok, buszokból rögtönzött barikádok a Gezi park mellettCsatatéri állapotok, buszokból rögtönzött barikádok a Gezi park mellett


A válasz – mint lenni szokott – nem egyszerű. Amint azt Firat Demir, a Foregn Policy szerzője kifejti, Törökország az utóbbi évtizedekben


az iszlám világ mintaországának számított:


a robusztus gazdasága mellett az itt zajló civil és kulturális életet is sok nyugati ország megirigyelhetné. Isztambulba több turista látogat, mint Amszterdamba vagy Rómába, ugyanitt több koncertet szerveznek havonta, mint az egész Európai Unióban évente.

Az infláció kevesebb, mint 10 százalék, a kamatok szintje alacsony, államadóssága kezelhető szinten, és ha ez nem elég, Ankara épp a múlt hónapban fizette vissza IMF-kölcsönének utolsó részletét. Törökország a tartós fogyasztási cikkek egyik legnagyobb exportőre, egyebek mellett egy sor autógyár működtet itt összeszerelő üzemet.

Vizesbödönből rögtönzött gázálarcVizesbödönből rögtönzött gázálarc


A politikai rendszer szintén stabilnak mondható: 30 éve nem volt katonai puccs Törökországban, a hadsereg végleg visszavonult a politizálástól, és az ötvenes évektől többé-kevésbé szabad választásokat szerveznek. Szintén sokatmondó, hogy Törökország az EU-csatalkozásról tárgyal, ugyanakkor pedig az Egyesült Államok egyik


legszorosabb szövetségese a térségben.

Washington pedig egyetlen alkalmat sem mulaszt el, hogy „modell partnerként”, egyre demokratikusabb országként tüntesse fel Ankarát.

Az ország főként Recep Tayyip Erdogan vezetése alatt virágzott fel – 2002 és 2011 között a török gazdaság mérete megháromszorozódott. Az Erdogan által hirdetett politikai, kulturális és gazdasági nyitásnak köszönhetően hithű muzulmánokat, kurdokat, városi eliteket és nagyvállalkozókat is szövetségesévé tudta tenni. Nem csoda, hogy Erdogan és az Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) már a második ciklusát tölti, 2007-ben 47 százalékos győzelmet arattak.

Az FP szerint azonban a második Erdogan-kormány lassan – a látszatra ügyelve – állampárttá alakul, megfojtva ellenzékét. Egyre több


a lakosság körében felháborodást kiváltó projekt,

a tiltakozást kiváltó döntéseket aztán rendre azzal igyekeznek elütni, hogy nem lehet autoritárius az a kormány, amely a választók közel 50 százalékának felhatalmazását bírja.

A múlt héten az robbantotta ki a tiltakozásokat, hogy az Erdogán-kormány minden közvita nélkül eldöntötte, hogy az isztambuli Taksim téren egy bevásárlóközpontot épít. A fontos közlekedési csomópontnak számító térről a forgalmat földalatti alagutakba terelik. A terv leradírozza a térképről a környék egyedüli zöldövezetét, a Gazi parkot.

A tiltakozásokat a kormány a már tőle megszokott módon figyelmen kívül hagyta. Az ügy azonban nem robbanhatott volna ekkorát, ha a kormány a közelmúltban nem kezdeményezett volna egy sor más hasonló, látványos és közfelháborodást kiváltó „fejlesztést”.

A Galata hídA Galata híd


A legnagyobb sérelem, hogy Isztambul legrégebbi építészeti látványossága, a Galata híd mellé terveznek egy új, kifejezetten csúnya hidat építeni. A híd ötlete Isztambul polgármesterétől, Erdogan szövetségesétől származik, aki – bár nem építész – maga tervezte azt.


A híd elcsúfítja a városképet,

és sok török számára ez jelképe Erdogan legújabb ambíciójának, hogy Törökország új szultánjaként ünnepeltesse magát.

A régi híd mögé tervezett New Galata BridgeA régi híd mögé tervezett New Galata Bridge
Nem olyan rég Isztambul óvárosában leromboltak egy sor negyedet, és mint utólag kiderült, az így felszabaduló telkekből rendre az AKP-hoz közel álló figurák profitáltak. A kormány ráadásul épp múlt hónapban írt alá egy atomerőmű építéséről szóló szerződést – annak ellenére, hogy a törökök határozottan ellenzik azt.

Szintén sok ellenzője van a Boszporusz-szoroson átívelő, harmadik hídnak, illetve az új isztambuli repülőtérnek, melyet csak úgy lehet megvalósítani, ha feláldozzák a város legfontosabb zöldövezetét, és


kivágnak 300 ezer fát.

Mindennek tetejébe a repülőteret I. Szelim szultánról neveznék el. A Rettenetes Szelimként emlegetett uralkodó egyebek mellett mintegy 40 ezer síitát gyilkoltatott le – ma a síiták egyik irányzata, az alaviták a legnagyobb vallási kisebbség Törökországban.

A Gezi park lerombolása ellen tiltakozók tehát nem csak „néhány fa” miatt vonulnak utcára. A vadkapitalizmus, a hatalmon levők arroganciája, és az egyre inkább állampártként megnyilvánuló AKP homályos ügyletei miatt tiltakoznak. És hogy valami nincsen rendben Törökországban, jelzi, hogy míg a CNN International élőben közvetített a Taksim térről, addig a CNN helyi fiókja, a CNN Turk főzőcskeműsort sugárzott.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS