2018. január 17. szerdaAntal, Antónia
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Szakértő: Kim Dzsong Un nem őrült meg, blöff a fenyegetések nagy része

hírösszefoglaló 2013. április 03. 18:14, utolsó frissítés: 2013. április 05. 09:43

A legújabb fejlemény: Észak-Korea blokád alá vonta a keszongi ipari övezetet, a dél-koreai munkások nem mehetnek be az északi területen lévő üzemekbe.


Az elmúlt napokban Észak-Korea propagandahadjáratot indított Dél-Korea és az Egyesült Államok ellen, és a két országot háborúval, illetve atomcsapásokkal fenyegette meg. Kedden bejelentették, hogy újjáépítik és újraindítják az ország minden atomlétesítményét. Az újraindítandó létesítmények között van az az 5 megawattos, grafitfékezésű jongbjoni reaktor is, amelyet 2007-ben állítottak le egy nemzetközi nukleáris leszerelési megállapodás részeként.


A legújabb fejlemény

Blokád alá vonta a két Korea határán lévő keszongi különleges gazdasági övezetet Észak-Korea – közölte szerda hajnalban Szöulban a dél-koreai újraegyesítési minisztérium.

Szerdára virradó éjjel több mint 860 dél-koreai volt az övezetben, és csaknem 180 várakozott a határon a belépésre. A szöuli hatóságok leszögezték: a dél-koreai alkalmazottak biztonságának garantálását kulcsfontosságúnak tekintik – írja az MTI. A dél-koreai védelmi minisztérium bejelentette, akár katonai akcióra is kész az állampolgárai megvédéséért. Kim Kwan-jin védelmi miniszter ugyanakkor hangsúlyozta, meg kell akadályozni a helyzet súlyosbodását – írja a Mediafax. Nem sokkal később Phenjan azt közölte, hogy a komplexumban tartózkodó dél-koreaiak elhagyhatják az övezetet, de a belépés nem engedélyezett.



Az újraegyesítési minisztérium egyelőre semmilyen információt nem kapott arra vonatkozóan, hogy ideiglenes intézkedésről van-e szó. Nem tartják kizártnak azt sem, hogy Phenjan bezárja a különleges ipari komplexumot.

A keszongi gazdasági övezet – amelyet a két Korea a 2000-es évek elején közösen hozott létre – észak-koreai területen fekszik. Az ipari komplexumban 123 dél-koreai cég tevékenykedik csaknem 50 ezer észak-koreai alkalmazottat foglalkoztatva. Értesülések szerint a különleges gazdasági övezet működésével Észak-Korea évente mintegy kétmilliárd dolláros bevételre tesz szert, ami kulcsfontosságú a súlyos gazdasági nehézségekkel küszködő ország számára.



Fotó: Maxim Tupikov / Shutterstock.com

Pattanásig feszült helyzet, mindenki aggódik

Oroszország aggodalommal figyeli a robbanásig feszült koreai helyzetet, hiszen a távolkeleti határaihoz közeli térségről van szó – nyilatkozta Jurij Morgulov külügyminiszter-helyettes. Oroszország arra kéri a konfliktusban álló feleket, tartózkodjanak a helyzet további súlyosbodását előidéző nyilatkozatoktól és cselekedetektől. „Nem hiszem, hogy az egyik fél kifejezetten azért ügyködik, hogy háborút robbantson ki. De ebben az aktuális, pattanásig feszült helyzetben elég egy banális emberi hiba vagy technikai tévedés, hogy elszabaduljon a pokol” – mondta.

Franciaország elvárja Kínától, mint olyan országtól, amelynek „hatalma van” Észak-Korea felett, hogy beavatkozzon a válságban – nyilatkozta szerdán Laurent Fabius külügyminiszter. Kérték az ENSZ Biztonsági Tanácsának összehívását, ahol a kínaiakat arra kérik majd, lépjenek közbe. Arra a kérdésre, szerinte reális-e az aggodalom, hogy Észak-Korea atomfegyverhez folyamodik, azt válaszolta, „vannak olyan emberek, akiknek cselekedetei megjósolhatatlanok, ezért nem zárhatunk ki egyetlen eshetőséget sem”.

Kína visszafogottságra intette a feleket, a külügyminiszter egyik helyettese pedig kedden találkozott az USA, Dél-Korea és Észak-Korea nagyköveteivel, és tolmácsolta országa „erős aggodalmát” a helyzet miatt. Kína nemrég szankciókat szavazott meg az ENSZ BT-ben Phenjan ellen, ám nem akar túlságosan szigorú büntetőintézkedéseket bevezetni, mivel attól tart, ezek felgyorsítanák szövetségese gazdasági összeomlását, káosz alakulna ki, észak-koreai menekültek tömeges áradata próbálna bejutni Kínába; azt sem szeretné, ha egy Amerika-párti demokratikus rezsim alatt egyesülne a két Korea.


Belpolitikai okok a háttérben?

Stephan Haggard Észak-Korea-szakértő a CNN-nek írt kommentárjában amellett érvel, Kim Dzsong Un észak-koreai vezér „nem őrült meg”, és a Dél-Koreának címzett fenyegetések nagy része a blöff kategóriába tartozik.

A Kaliforniai Egyetemen nemzetközi kapcsolatokat oktató professzor – aki több könyvet írt már Észak-Koreáról – egy szakmai blogot is szerkeszt a zárt, diktatorikus rezsimmel kapcsolatos témákról. A márciusban kezdődött „provokációk” közelebbről nézve azt mutatják, Észak-Korea a retorikai, nem pedig a katonai akciókat választotta – véli. A nukleáris erőfitogtatás valóban aggasztó, de a bejelentés, hogy felmondják a fegyverszünetet, még nem jelent semmit, már korában is volt hasonlóra példa.

Az észak-koreai sajtó tele van Kim Dzsing Un képeivel, amint a hadsereget gyakorlatoztatja, a fotók egy részét a nagyobb hatás kedvéért feltehetően képszerkesztővel manipulálták – ez a ritualizált eszkaláció eszköze. A háttérben belpolitikai okok állhatnak – érvel a professzor. Ám hiba volt nukleáris csapással fenyegetőzni, mert az ilyesmit komolyan veszik, és az USA és Dél-Korea könnyen túlreagálhatta volna a dolgot. Kim Dzsong Un mindazonáltal teljes mértékben megerősítette autoritását, és a rezsim egyfajta győzelmet is elkönyvelhet állampolgárai szemében „az amerikai veszély elhárítása” címén, bár valójában semmiféle külső támadás nem fenyegette őket.

Ennek a győzelemnek a bejelentése lesz a téma várhatóan két fontos politikai gyűlésen is, és ezek időzítése is azt támasztja alá, hogy a retorikát a belpolitikai érdekek irányították.

A túlfűtött retorika nem jelent támadási szándékot; a helyes válasz a mi részünkről az elrettentés hűvös fenntartása és a túlzások túlreagálásának elkerülése – véli Haggard. Ha szerencsénk van, az észak-koreai vezetés a „nukleáris pózolástól” elfordul a gazdasági reformok felé, és ez utóbbi lenne a legfontosabb dolog, amire az észak-koreai népnek igazán szüksége volna – zárja kommentárját.

Forrás: CNN, MTI, Mediafax

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS