2017. november 21. keddOlivér
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

A tandíj csak apropó, a demokráciaprobléma a diáktüntetések mozgatója

kérdezett:B. D. T. 2012. december 22. 09:29, utolsó frissítés: 2012. december 24. 13:05

A magyarországi diáktüntetések már elérték azt a szakaszt, amikor már nem(csak) felsőoktatási kérdésekről van szó, véli Setényi János oktatáskutató.


Mi a baj a röghözkötéssel, és meddig folytatódnak a diáktüntetések Magyarországon? Interjú Setényi János oktatáskutatóval, az oktpolcafe.hu blog egyik szerzőjével.


Ön szerint mi a legproblémásabb eleme a magyar kormány felsőoktatással kapcsolatos terveinek?

Setényi János: – A tandíj bevezetése körülbelül olyan tíz éve visszatérő elképzelés, érdekes módon ez az egyik olyan téma, amibe a kormányok, ha nem is belebuktak, de meggyengülni szoktak.

A diákok az a csoport Magyarországon, amely nagyon keményen és látványosan meg tudja védeni az érdekeit, érdekes, erre más foglalkozású csoportok nem annyira képesek.



A kormány elképzeléseiben nem volt sok újdonság, két olyan eleme van, ami tulajdonképpen most a dolgokat felrobbantotta. Az egyik a változások radikalizmusa: nincs államilag támogatott hely, nem lehet ingyenesen tanulni sehol, és csökken a felsőoktatási intézmények állami támogatása, finanszírozása. Ez így egy év alatt nyilvánvalóan túlzás.

A másik pedig az, hogy senkivel nem egyeztettek, senkivel nem tárgyaltak, nincs stratégia, nincs terv, nincsenek leírt dokumentumok – szándékosan, hogy ne kelljen semmihez alkalmazkodni. Ez az úgynevezett nemzeti együttműködés rendszere, magyarán hogy egy nagyon szűk kör hoz döntéseket, akár napi szinten improvizálva és senkivel nem egyeztetve semmiről. Magyarország egy fejlett állam, egy viszonylag gazdag ország nemzetközi összehasonlításban, bonyolult rendszerekkel, ahol egész egyszerűen ez nem működik. Ennél sokkal fejlettebb az ország.

Érdekes, hogy már megint a tandíjnál bukott ez ki, ahogy a Bokros-csomag idején is a tandíj vált egy ilyen kritikus kérdéssé. Minden kormányzat belefut ebbe, van, amelyik függetlenebbül, van, amelyik ügyesebben kezeli ezt az ügyet.

Az utolsó napi javaslatok a kormány részéről visszatérést jelentenek a pár évvel ezelőtti tandíj-elképzelésekhez, eszerint maradnak ingyenes, tehát államilag támogatott férőhelyek a legjobb tanulóknak, a többiek pedig fizetnek, illetve bizonyos területeken, ahol magas fizetés várható képzés után – jogászok, közgazdászok – ott már kezdéskor is fizetnek, és nem lesz állami támogatás.

Ez rendben van, ez egy teljesen normális javaslatcsomag, de a diáktüntetések már elérték azt a szakaszt, amikor már nem felsőoktatási kérdésekről van szó. Tehát ezek nem fognak abbamaradni, újévkor – ezt jósolom – folytatódni fognak, és már általános politikai élük lesz.

Szerződési mintákat égetnek a diákok a Széll Kálmán téren december 21-én. MTI fotó: Illyés Tibor


Mit kellene tennie a magyar kormánynak ahhoz, hogy közös kompromisszumra jusson a diákokkal, vajon mi lenne az a pont, amibe a diákok még belemennének?

– Ezt nehéz most már valószínűsíteni, mert a diákok torkig vannak azzal a két évvel, ami lezajlott. Az egyik a tandíjprobléma, de van egy általános demokráciaprobléma is, és valójában ezért tiltakoznak, a tandíj csak apropó. Ha maradunk a tandíjnál, akkor ennek minden szakmai részlete kidolgozott Magyarországon, ezeket a puzzle-darabokat össze kellene rakni, és körülbelül egy hónap alatt lehetne egy olyan javaslatot összeállítani, amit a felekkel meg lehetne vitatni, el lehetne fogadtatni, és utána különösebb konfliktus nélkül be lehetne vezettetni.

De ez már a diákmegmozdulásokat nem fogja lecsillapítani, a diákok nemcsak a tandíj miatt mozdultak meg, hanem a demokrácia miatt is, tehát ez folytatódni fog.


Az a bejelentés, hogy 55 ezer államilag támogatott hely lesz garantáltan, és 24 milliárd forinttal bővítik a felsőoktatás finanszírozását, úgy tűnik, megnyugtató, de kívülről nézve nem jön át, mi is zajlik a háttérben...

– A megnyugtató bejelentéseknek a felsőoktatás területén nem nagyon örülök, mert azt jelenti, a kormány visszakozott, holott valamiféle tandíjkonstrukcióra tényleg szükség lenne. De ez majd legfeljebb a jövő évben vagy később kerül majd ismét elő. Ez elvileg a hallgatókat lecsillapíthatná, de ez nemcsak a pénzről szól. Hanem az elmúlt két évről is. Az alkotmánybíróságnak, a bíróságoknak, az állami közintézményeknek és minden politikai aktornak a folyamatos, fokozatos birtokbavételéről, valamint a röghöz kötésről, tehát arról a szerződésről, amely szerint az államilag támogatott helyeken végzetteknek Magyarországon kell majd munkát vállalniuk, valószínűleg olyan helyeken, amit majd kijelölnek számukra.

Ezt Önök jól ismerik, mert hát a Ceausescu-rendszerben ugyanez a szisztéma működött, mondjuk Dobrudzsába helyezték ki az Erdélyben végzett tanárokat, tanítókat, igaz, csak három évre kellett menni.

Most már nincsenek ilyen munkahelyek, tehát ez a rendszer nem fog működni, ezt mindenki tudja, valószínűleg ezt a röghözkötés-elemet is ki kellene venni.

Hangsúlyoznám, a tüntetés nem tömeges, mert a legjobb helyzetben lévő diákok tiltakoznak, hiszen mindig azok aggódnak leginkább a szabadságért, akik tudják, hogy mi az. Nem ölt tömeges méreteket a jövőben sem, tehát nem tartom nagyon problémásnak, ha ez folytatódik.


Meg tudom érteni, ha egy ország mondjuk nem akarja, hogy például az orvosai kivándoroljanak, akkor olyan konstrukciókat próbál kitalálni, hogy a fiatal szakembereket otthon tartsa. Romániában ez hatalmas probléma. Ha egy kormányzat már ezen gondolkodik, az talán már egy jó irány, olyan értelemben, hogy megpróbál megoldani egy problémát. Mi lenne a megoldás, ha nem a röghöz kötés?

– A megoldás az orvosok béremelése lenne, amíg van erre anyagi lehetőség, ez azt is jelentené, sokkal kevesebb orvossal dolgozna az egészségügy, hogy most az orvosok példáját említsem, de sokkal több munkát láthatnának el például a magasan képzett nővérek is, mint ahogy ez a nyugati egészségügyben természetes, csökkenteni kellene a kórházi kapacitások kiterjedtségét, koncentrálni kellene a szakorvosokat bizonyos helyekre, tehát egy átfogó egészségügyi reform megteremtené a béremelés feltételeit. Elismerem, hogy ez nem egy-két év.

A röghözkötés perspektívája azonban nem az igazi, ha ebben a régióban erre állunk rá, akkor tévúton indulunk el, és ráadásul a középiskolások ezt tudják. Ne felejtsük el, hogy ők is elkezdtek tüntetni, ez egy kulcselem a történetben. Nemcsak a felsőoktatási hallgatók tüntetnek.

Magyarországról nagyon könnyen elérhetőek ingyenes, jó minőségű nyugati egyetemek és főiskolák, ahová jelentkezni lehet, tehát meg fogják kerülni ezt a rendszert. Ez már zajlik, egyre többen jelentkeznek európai tandíjmentes helyekre, és a diákok pontosan ismerik Európának ezt a térképét, tudják, hogy hova érdemes menni. Skandináv államokról, Ausztriáról, bizonyos német egyetemekről, Skóciáról van szó, ezeket a helyeket abszolút birtokba veszik. Érdekes módon Közép-Kelet-Európába, tehát Krakkóba, Moszkvába, Szentpétervárra még nem mennek, de majd nyilvánvalóan ez a folyamat is elindul később.


Ha Önt most felhívná a magyar kormánytól valaki, és megkérdezné, mit tegyünk, hogy jó legyen, mit válaszolna?

– A magyar kormánytól nem hívnak föl szakértőket, az elmúlt két évben nem dolgoztak szakértőkkel. Ha mégis megtennék, megkérdezném, hol van az ülés, és odamennék segíteni nekik, a mindenkori magyar kormánynak mindig szívesen segítenék. De nincsenek ebben a mentális helyzetben, ezek olyan emberek, akik nem tudnak szakértőkkel együtt dolgozni, és ezek a szálak az ő életükben már elszakadtak, tehát nem fognak telefonálni. Senkinek.

DIÁKTÜNTETÉSEK MAGYARORSZÁGON

» Diáktüntetések Magyarországon a tandíjasítás ellen

» Budapesten a Kossuth téren tüntettek a diákok a tandíj ellen

» Középiskolások tüntettek Magyarországon

» December 19-től békés ülősztrájkra készülnek a magyarországi diákok a parlament előtt

» Magyar oktatási államtitkár: tarthatatlan a jelenlegi felsőoktatási rendszer

» Balog: nem lesz tandíj azoknak, akik diplomaszerzés után Magyarországon dolgoznak

» Magyar Rektori Konferencia: részlegesen elfogadható az "ingyenes képzésért otthonmaradás" elv

» Szolidarizál a magyarországi diáktüntetőkkel a Sapientia és a PKE diákszervezete

» A Fidesz szerint többen tanulhatnak ingyen, mint korábban

» Szerdától általános sztrájkot hirdettek a magyarországi diáktüntetők

» Megszakadtak a tárgyalások a magyar kormány és a diákok közt

» Ülősztrájkol egy diákvezér a budapesti Parlament előtt

» Villámcsődülettel szolidarizáltak a magyarországi diáktüntetőkkel Kolozsváron

» 55 ezer állami helyet és 24 milliárd forint többletfinanszírozást ígér a magyar kormány

» Téli Rózsás Diákforradalom: előállították a hídfoglaló diákok három szónokát

» Balog: csak az egyetemek kapacitása szabhat határt a felvehető diákok számának

» Az Együtt 2014 oktatáspolitikai megállapodást írt alá civil szervezetekkel

» MSZP: a kormány felsőoktatási politikája koncepciótlan "görög saláta"

» Akár 75 ezer forintos ösztöndíjat adnának a hiányszakmákat választó diákoknak

» Kivándorlást válthat ki a röghöz kötés és a tandíj Magyarországon

» Orbán Viktor: a diákmozgalom nagyszerű dolog

további közviták »

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS