2019. november 19. keddErzsébet
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Miért nem is olyan egyszerű Skóciának függetlenedni?

2012. október 17. 16:35, utolsó frissítés: 16:35

Bár elvileg szépen hangzik, Skócia teljes függetlensége Nagy-Britanniától egy sor kérdést vet fel: mi lesz az államadóssággal? Hogyan oszlik majd az olajpénz?


Amikor 1314 nyarán Robert de Bruce skót uralkodó néhány ezer katonája megsemmisítő vereséget mért az ostromlott stirlingi angol helyőrség felmentésére érkező II. Eduárd angol király hatalmas seregére Bannockburn mezején, valószínűleg senki nem gondolt arra, hogy éppen hétszáz évvel később e valószínűtlen skót katonai diadal évfordulója szolgáltat majd kézenfekvő időpontot a tartomány függetlenségéről szóló népszavazás megrendezésére.

A történelmi jelentőségű referendum hosszas viták után hétfőn kapott véglegesen zöld utat, miután Alex Salmond skót és David Cameron brit kormányfő Edinburghban aláírta azt a megállapodást, amely a Skócia függetlenné válásáról 2014-re kiírt népszavazás szabályait rögzíti.

Salmond, a Skóciát a tavaly májusi tartományi választások óta parlamenti többségben kormányzó Skót Nemzeti Párt (SNP) vezetője januárban hirdette meg hivatalosan, hogy Skócia 2014-ben népszavazást kíván tartani függetlenségéről.


A gondolatért London nem lelkesedik



Az Egyesült Királyság egységének megőrzésére törekvő Londonnak a népszavazás gondolata eleve nem tetszett, a referendum meghirdetése után eredetileg arra az álláspontra jutott, hogy ha a skót kormány ragaszkodik a voksoláshoz, akkor azon minél előbb jó lenne túlesni. A brit kormány a tárgyalásokon azt szorgalmazta, hogy a referendumot akár már az idén, de legkésőbb jövőre meg kellene rendezni, Salmond azonban hajthatatlannak bizonyult.

Mindkét félnek megvoltak a jól megfontolt indokai arra, hogy ragaszkodjék saját álláspontjához az időpontot illetően. Nagy-Britanniában 2015 tavaszán esedékesek a következő parlamenti választások, és Cameron számára ez a dátum aggasztóan közel van a 2014 őszére tervezett skót függetlenségi népszavazáshoz – főleg abban az esetben, ha az elszakadás hívei győznek, és a konzervatív párti brit miniszterelnöknek esetleg azzal a stigmával kell belevágnia a választási küzdelembe, hogy "ő vesztette el Skóciát".


Egyetlen kérdés. Igen vagy nem?

Salmond ugyanakkor nyilvánvalóan nem fogja kihagyni népszavazási kampányának elemei közül az angolok felett aratott bannockburni diadal hétszázadik évfordulója kínálta propagandalehetőségeket.

A hétfőn aláírt egyezmény értelmében csak egyetlen, egyszerű választást lehetővé tévő kérdést lehet feltenni, amely úgy szól, hogy a skót választók akarják-e hazájuk függetlenné válását, vagy sem. A szavazólapon egy "igen" és egy "nem" választ lehet majd bejelölni.

Elemzők szerint ez London győzelme: sok skót ugyanis nem fekete-fehéren látja a dolgokat, függetlenség helyett sokan megelégednének Skócia nagyobb szabadságával. Azáltal, hogy ez a lehetőség kimarad a szavazócéduláról, London azt reméli, sokan inkább nemmel szavaznak.

A skót kormány kezdeményezésére várhatóan voksolhatnak a 16. életévüket a referendum napjáig betöltő helyi lakosok is. Velük kapcsolatban viszont az SNP táplál reményeket.


Olajpénzzel finanszíroznák a függetlenséget

Mindenki tisztában van ugyanakkor azzal is, hogy a skót elszakadás valós tétje gazdasági jellegű. A Skót Nemzeti Párt függetlenségi programja ugyanis az önálló skót állam finanszírozását nem utolsósorban az északi-tengeri brit lelőhelyekről felszínre hozott nyersolajra alapozná, melynek mintegy 80%-a (évi 6-12 milliárd font) megilletné. Az SNP-nek már az 1970-es években is az volt az egyik politikai jelszava, hogy az északi-tengeri olaj "Skócia olaja".

Alex Salmond sziluettje a skót zászló mögött. Fotó: PA via The GuardianAlex Salmond sziluettje a skót zászló mögött. Fotó: PA via The Guardian


Ugyanakkor iparági szakértők az északi-tengeri mezők hozamának gyors apadását jósolják. A brit tengeri olajkitermelői szövetség már korábban felhívta a figyelmet arra, hogy az északi-tengeri brit nyersolaj-kitermelés csaknem másfél évtizede, 1999-ben tetőzött. Abban az évben a brit szektor tizenkét havi nominális hozama megközelítette a 400 millió hordót –, és az északi-tengeri talapzatból kitermelhető nyersolaj mennyisége 2020-ig várhatóan a legutóbbi csúcs egyharmada alá csökken.

A brit álláspont szerint az olajból származó jövedelmeket nem földrajzi szempontok, hanem a lakosság száma alapján kell elosztani. Ebben az esetben a skótokat a jövedelem 10%-a illetné meg.


Előnyökkel is jár Nagy-Britanniához tartozni

Ennek fényében a Skót Nemzeti Párt állítása – miszerint a független Skócia a világ hatodik leggazdagabb állama lenne – igencsak megkérdőjelezhető. Írország példája világosan rámutatott, mennyire sebezhetőek a kis országok a gazdasági válságban. Nagy-Britannia ugyanakkor világpolitikai szinten sikeres gazdasági és politikai unió, hozzá tartozni legalább annyi előnnyel jár, mint hátránnyal.

Amennyiben azonban a függetlenség mellett döntenek a skótok, egy sor kérdésben kellene dűlőre jutni. Például meg kéne állapodni Londonnal a jelentős kiterjedésű és értékű skóciai királyi birtokok és egyéb gazdálkodó egységek bevételeiről. Ezek jelenleg a Crown Estate, vagyis a Korona összesen 6,6 milliárd font értékű tulajdoni portfolióját összefogó szervezet kezelésében vannak.

A királyi birtokok jövedelmi és adókérdéseit a brit pénzügyminisztérium és a Crown Estate közötti összetett megállapodás-láncolat szabályozza, amelynek szerves részét alkotják a Korona kiterjedt skóciai birtokai és más gazdasági egységei. Köztük van a királyi család első számú skóciai rezidenciája, Balmoral, ahol az uralkodó minden évben hónapokat tölt.


Határőrséget kellene felállítani

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy – legalábbis a brit külügyminisztérium nemrégiben megszellőztetett forgatókönyve szerint – Skócia elszakadása esetén teljes nemzetközi határőrizeti rendszert kellene kiépíteni a skót-angol határon, mivel Skóciának "új" EU-tagként elvileg kötelezően be kellene lépnie a belső uniós határellenőrzés nélküli schengeni rendszerbe.

Nagy-Britannia nem volt hajlandó csatlakozni a schengeni egyezményhez – ehhez külön kimaradási jogot harcolt ki magának Brüsszelben –, és a brit határrendészeti szolgálat változatlanul ellenőrzi a más EU-tagállamokból érkezők okmányait is.

Ez akár azt is jelentheti, hogy a más uniós országokból beutazók útlevélellenőrzés nélkül léphetnének ugyan skót területre, de ha Angliába akarnának továbbutazni, a jelenleg csupán jelképes skót-angol határon fel kellene mutatniuk okmányaikat az angol határőrizeti hatóság embereinek.


Mi lesz az államadóssággal?

Hogy a helyzet még bonyolultabb legyen, a független Skócia kezdetben nem vezetné be az eurót, hanem megmaradna a brit fontnál. Viszont saját, 15 ezer fős hadsereget állítana fel, és mivel a saját tengeralattjárók, fregattok és repülőgépek beszerzése túlságosan költséges lenne, a brit kormánnyal közösen vásárolnának harci eszközöket. Ezt egyébként London valószínűleg elutasítja.

Salmond szerint ugyanakkor Skócia területén nem lehetnének nukleáris fegyverek sem. Ez elvileg azt jelentené, hogy a brit nukleáris csapásmérő erőt hordozó tengeralattjárók többé nem köthetnének ki a brit királyi haditengerészet skóciai támaszpontjain.

David Cameron brit kormányfő Alex Salmonddal David Cameron brit kormányfő Alex Salmonddal


Kérdéses továbbá, hogy Nagy-Britannia államadósságának hány százaléka „szállna át” Skóciára, ahogy azt sem tudja senki, hogy ki állja majd két skót bank, a Royal Bank of Scotland és a Halifax Bank of Scotland megmentésének számláját.


A skótok egyharmada függetlenség-párti

Mindez azonban egyelőre csupán elméleti lehetőséghalmaz. A legutóbbi hónapokban elvégzett felmérések ugyanis rendre azt mutatják, hogy a Skót Nemzeti Pártnak nehéz dolga lesz, ha meg akarja nyerni a függetlenség ügyének a skótok többségét.

A május óta elvégzett kimutatások átlaga szerint a skót lakosság 63%-a nem támogatja az elszakadást az Egyesült Királyságtól, és mindössze 37% pártolná Skócia függetlenségét. Ha ez az arány tükröződik majd a 2014-es referendumon is, akkor Cameronnak nem kell aggódnia amiatt, hogy az ő miniszterelnöksége alatt esik szét a londoni és az edinburghi parlament által kölcsönösen szentesített uniótörvények alapján 1707-ben létrejött Nagy-Britannia.

A népszavazásig ugyanakkor további 2 év van hátra, ez pedig a jelenlegi zavaros gazdasági és világpolitikai helyzetben hosszú idő – figyelmeztetnek elemzők, akik szerint jelen pillanatban egyszerűen lehetetlen megbecsülni a népszavazás kimenetelét.

Forrás: MTI, The Guardian, BBC

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS