Elkúrt államok topja 2012-ben
2012. június 20. 09:53, utolsó frissítés: 14:33Románia a 126., Magyarország a 141. helyezettként a lista él- és középmezőnyében lévők vágyálma lehet. Működésképtelen országok, ahol nem akarnál élni.
Ötödik éve Szomália vezeti a csődöt mondott államok toplistáját; az országban széles körben elterjedt a kalózkodás, ráadásul a törvények uralmának szinte teljes hiánya jellemzi, nincs hatékony kormánya, terrorizmus, felkelések, bűnözés sújtja. A washingtoni Fund for Peace szervezet „failed states” indexének idei kiadása június 18-án jelent meg a Foreign Policy külpolitikai magazinban. A listán 177 ország instabilitási kockázatát értékelik 12 társadalmi, gazdasági és politikai mutató alapján.
Az első tíz nem működő ország között hat afrikai. Ha a legrosszabb pontszámot kapott államok nem is teljesen működésképtelenek, de az ott élők hatalmas feszültségeket tapasztalnak olyan tényezők miatt, mint például a kiegyensúlyozatlan fejlődés, a gazdasági visszaesés, illetve az emberi jogi problémák.
>> Katt az interaktív térképre a Foreign Policy oldalán >>
A legrosszabbak legrosszabbika
Szomáliában tavaly az éhínség legnehezebb 90 napjában becslések szerint 90 ezer 5 év alatti gyerek halt meg. A lakosság 16%-át tavaly elüldözték otthonából; csupán 7%-uknak van biztonságos és állandó hozzáférése az ivóvízhez. Szomália ugyanakkor a világ legkorruptabb országa. Becslések szerint a lányok 98%-án hajtják végre a női körülmetélést, és semmilyen jogszabály nem bünteti a házastársak elleni erőszakot.
A Foreign Policy ugyanakkor megjegyzi, Szomália fővárosa, Mogadishu egy viszonylag békés időszakot tudhat maga mögött; tavaly az Afrikai Unió csapatai visszaszorították az iszlamista Al-Shabaab milíciát a főváros központjából. Ám az ország többi részén a konfliktusok nem csitulnak. Múlt hét végén pedig Barack Obama adminisztrációja hivatalosan is bejelentette, az Egyesült Államok hadereje közvetlen katonai akcióban vesz részt terroristagyanús elemek ellen Szomáliában.
Futottak még: a tízes top országai
A második a listán a Kongói Demokratikus Köztársaság. Lakosságának 70%-a nem fér hozzá megfelelő mennyiségű és minőségű élelemhez, a gyerekek egynegyede alultáplált. A várható életkor 48 év, és minden 100 emberből csupán egynek van hozzáférése internethez.
Szudánban függetlensége 55 évéből 39-ben polgárháború dúlt. Mióta Dél-Szudán függetlenedett, az olajban gazdag határmenti területeken folytatódnak a konfliktusok, rengetegen kénytelenek elmenekülni otthonukból, és lehetséges, hogy a konfliktus tovább tetőzik.
Csád annak ellenére, hogy 2010-ben lezárta a Szudánnal való konfliktusát, és 2003-tól olajkitermelő állam, nem haladt előre. A Száhel-övezetet sújtó éhínség sem kerülte el 2011-ben.
Zimbabwét Robert Mugabe három évtizedes, mészárlás, gyilkosságok és fehérek elleni kormányzati kampány fémjelezte rémuralma tette tönkre. A 2008-as hiperinfláció óta ugyan a gazdaság növekedett, ám az ország politikai értelemben továbbra is törékeny: Mugabe és Morgan Tsvangirai ellenzéki vezető hatalommegosztásról szóló megállapodása inkább csak elmélet maradt. Hogy mi lesz az ország jövője, nagyban függ attól, ki veszi át a vezetését, ha a 88 éves Mugabe meghal.
Afganisztán = korrupció, háború, terrorizmus. A kormányzat összefonódik a kábítószerkereskedelemmel, és itt a legrosszabb nőnek lenni. Az Egyesült Államok kivonulási terve, a biztonsági feladatok afgán erőknek való átadásának sikere attól függ, Pakisztán mennyire partner, és a tálibokat vissza tudják-e szorítani. A kilátások nem túl jók, ezt Afganisztán 2005-ös 11. helyezése és a mostani 6. pozíció közti, visszaesésre utaló különbség is mutatja.
>> Fotóesszé: Képeslapok a pokolból >>
Haitiban két évvel ezelőtt történt a hatalmas földrengés, és az országnak azóta sem sikerült talpra állnia. Májusban Michel Martelly zenész-elnök hatalomra kerülésének egyéves évfordulóját ünnepelhette – de eredmény nem sok van. Mandátuma alatt korrupciós botrányok és politikai viszályok törtek ki.
Jemenben 2011 novemberére hatalomátadás révén véget ért Ali Abdullah Száleh elnök 22 éves uralma. Ám a demokrácia nem indult virágzásnak az országban, a februári elnökválasztáson csupán egyetlen jelöltre, Abdu Rabbu Mansour Hadi volt alelnökre lehetett szavazni. Az al-Kaida a káoszt kihasználva elfoglalt több déli várost; a jemeni hadsereg offenzívát indított az elveszített területek visszafoglalásáért, az USA támogatásával.
Irakban továbbra is gyakori a bombarobbantás és lövöldözés. 2011 decemberében az USA befejezte a csapatkivonást, és szinte azonnal megingott a hatalommegosztásról szóló megállapodás: a síita Núri al-Máliki kormányfő vezette kormány letartóztatási parancsot adott ki a szunnita alelnök, Tárik al-Hasemi ellen azzal a váddal, hogy halálosztagokat működtet. Máliki nemrég kivédett egy bizalmatlansági szavazást a parlamentben. Az ország GDP-je egyébként 2010-2011 között több mint duplájára nőtt.
A Közép-Afrikai Köztársaság az a hely, amelyet az Associated Press „kétségbeesetten szegény” jelzővel írt le gazdag altalajkincsei ellenére; ahol nem ajánlatos turistaként sétafikálni; amelyet a Lonely Planet az „igazi” Afrikának nevez, mert annyira „alulfejlett, szétdarabolt és szegénység sújtotta”. Ez az az ország, ahol egy dán újságíró nagyköveti tisztséget vásárolt magának, kifigurázva az abszurd méreteket öltő korrupciót.
Az arab tavasz árnyoldalai
A legnagyobb változások nem a lista élén történtek, hanem az arab tavasz államaiban. Líbia a 60. helyről az 50.-re került a működésképtelen országok között a polgárháború, a NATO-légibombázás és a Kadhafi-rezsim megdöntése következtében.
Szíria, ahol a felkelés több mint egy éve tart, a 48. helyről a 23. pozícióba került. Egyiptom, ahol megbukott a Mubarak-rezsim és győzött a forradalom, szintén: a 45.-ről a 31. helyre ugrott előre. Ez arra utal, hogy bár a forradalmak meggyengítenek vagy megdöntenek diktatórikus rezsimeket, ugyanakkor nagyobb instabilitást is okoznak – írja a Foreign Policy elemzésében.
>> Megérte az arab tavasz? FP-elemzés >>
Pakisztán a 13., Észak-Korea a 22., Irán a 34. helyen áll. A legstabilabb állam a vizsgált 177 közül Finnország. Románia a 126., Magyarország a 141. helyezettként még mindig a lista él- és középmezőnyében lévő országok lakóinak vágyálma marad.