2018. november 17. szombatHortenzia, Gergő
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Sarkozy a schengeni övezet reformjával kampányol. Mi van a háttérben?

2012. március 13. 17:06, utolsó frissítés: 2012. március 14. 09:42

A határok ellenőrzésével kapcsolatos vita tavaly áprilisban kezdődött, amikor az “arab tavasz” nyomán észak-afrikai menekültek lepték el Olaszországot.


Vasárnapi kampánybeszédében Nicolas Sarkozy francia államfő a schengeni övezet reformját sürgette. A politikus kijelentette, hogy amennyiben egy éven belül nem valósul meg egy "schengeni politikai kormányzat", Franciaország felfüggesztheti az övezetben való részvételét.

A tízezres tömeg előtt mondott beszédében Sarkozy hangsúlyozta, a schengeni egyezményt azért kell felülvizsgálni, mert már "nem képes a helyzet súlyosságára válaszolni".

"Olyan strukturális reformot kell megvalósítani Schengennel, mint amilyet az euróval megcsináltunk. (...) Nem hagyhatjuk a migrációs hullám kezelését kizárólag a technokraták és a bíróságok kezében" - mondta hatalmas tapsvihar közepette a jobboldali jelölt. Sarkozy szerint amennyiben egy tagállam nem teljesíti a schengeni egyezményben vállalt kötelezettségeit, büntetni kell, fel kell függeszteni, és akár ki is kell zárni.


Sarkozy a szélsőjobbos Le Pen szavazói fele kacsintgat



Elemzők szerint Sarkozy kirohanása főként választási célokat szolgál: Marine Le Pen nacionalista bázisából próbál szavazókat átcsábítani. Úgy tűnik, próbálkozását siker koronázza: a legutóbbi közvéleménykutatások szerint Sarkozy a voksok 25 százalékára számíthat, míg kihívója, Francois Hollande 27 százalékon áll. A szélsőjobboldali Le Pen 18 százalékot kaphat.

Nicolas Sarkozy nyílt kapukat dönget?Nicolas Sarkozy nyílt kapukat dönget?


A schengeni övezet reformjának ötlete azonban nem újkeletű. A zóna szabályainak részleges átalakításáról valójában már a tavalyi "arab tavasz" után megkezdődtek a tárgyalások az Európai Unióban.

Az EU legnagyobb vívmányai közé sorolt zóna működtetésének lényege, hogy miközben külső határain szigorú határellenőrzéseket tartanak, tagországai között bárki úgy mozoghat, hogy közben észre sem veszi, határt lépett át.


A határok felszámolása az unió egyik legnagyobb vívmánya

A 22 éve létrehozott schengeni övezetbe ma már Nagy-Britannián, Írországon, Bulgárián és Románián kívül az EU összes tagállama beletartozik, továbbá négy unión kívüli európai ország (Norvégia, Svájc, Izland, Liechtenstein) is.

A rendszer már a kezdetektől nem működött akadálymentesen, szabályainak gyakorlati végrehajtását politikai, gyakorlati és informatikai problémák is nehezítették. Ugyanakkor nem vitás, a határok légiesítése az EU-n belüli nemzetközi együttműködés leglátványosabb, a közemberek számára is kézzelfogható eredménye.


Mit lehet kezdeni a menekültekkel?

Az övezet működésében legutóbb az arab tavasz nyomán dél felől megindult menekülthullám okozott nehézségeket. Áprilistól illegális bevándorlók ezrei érkeztek Olaszországba, az olasz hatóságok pedig - képtelenek lévén megbirkózni a menekültáradattal - ideiglenes tartózkodási engedélyt adtak nekik, mely szabad mozgást tett lehetővé számukra a schengeni övezetben.

A menekültek nagy része Franciaország fele tartott. A francia hatóságok válaszképp szűrőket állítottak fel az olasz határ mentén, visszaküldve mindenkit, aki nem tudta bizonyítani, hogy képes magát eltartani Franciaországban.

Emiatt Nicolas Sarkozy és Silvio Berlusconi akkori olasz kormányfő kezdeményezésére elkezdődött a schengeni övezet reformja. Ugyanakkor világos, hogy a menekültek ügyének kezelése nem kizárólag a schengeni övezet működtetésén múlik. Uniós szinten jelenleg zajlik egy átfogó menekültügyi politika kidolgozása, amelynek része lehet a belső határmentességet biztosító zóna idevágó szabályozása is.


Az övezetet továbbra is a tagállamok működtetik majd

A Schengen-reform kapcsán az Európai Bizottság bevonásával vita kezdődött a tagállamok között arról, hogy milyen mélységű átalakításokra van szükség. A kezdeményezők mélyreható reformot képzelnek el, több más tagállam szerint azonban inkább a rendszer pontosítása szükséges.

Az Európai Bizottság azóta több javaslatot tett a témában: felmerült a határellenőrzés és a schengeni igazgatás megerősítése, a közös európai menekültügyi rendszer kiteljesítése, a célzottabb legális bevándorlás előmozdítása. Beszélnek még a bevándorlók sikeres beilleszkedését elősegítő bevált módszerekkel kapcsolatos tapasztalatcseréről, valamint a migráció terén való együttműködésről.


Menekültnyomásra hivatkozva vissza lehetne állítani a határok ellenőrzését

A bizottság csak olyan esetekre javasolta a határellenőrzés ideiglenes visszaállításának lehetővé tételét, ha "a külső határ egy része váratlanul intenzív nyomás alá kerül". A schengeni övezeten belül jelenleg is lehetséges az ellenőrzés visszaállítása, de csak nagyon korlátozott körülmények között, terrorveszély, nagyszabású diplomáciai- vagy sportrendezvény esetén. A tavaly indult tárgyalások jelenlegi fázisában a menekültnyomásra hivatkozva legfeljebb fél évig vissza lehetne állítani a határellenőrzést.

Az Európai Bizottság - Sarkozyhez hasonlóan - felvetette a zóna tagságának ideiglenes felfüggesztését is olyan országok esetében, amelyek "rendre kudarcot vallanak a külső határok biztonságának garantálásával". Ezzel azonban számos tagállam nem ért egyet.

Afrikai menekültek kötnek ki az olaszországi Lampedusa szigetén. Fotó: AFPAfrikai menekültek kötnek ki az olaszországi Lampedusa szigetén. Fotó: AFP


Segítség a határellenőrzéssel nem boldoguló államoknak

A legfrissebb javaslatok között szerepel az eddigieknél szigorúbb uniós értékelési és nyomkövetési rendszer alkalmazása, illetve az, hogy rendkívüli esetben a fent említett okoktól eltérő hivatkozással is vissza lehetne állítani a határellenőrzést, öt napra.

Az esetleges kockázatokra időben "riasztó" rendszer felállításáról is szó van, illetve arról is beszélnek, hogy milyen típusú segítséget nyújthat a többi tagország a saját határának kellően szigorú ellenőrzésével esetenként nem boldoguló tagállamoknak.

Felmerült például egy Európa-szintű menekülttábor-rendszer létrehozása, mely így tehermentesítené azokat a tagállamokat, melyek a schengeni övezet szélén helyezkednek el.

A felsorolt javaslatokról jelenleg is zajlanak az egyeztetések az unión belül. A tagországok belügyminiszterei éppen legutóbbi, múlt heti ülésükön fogadtak el újabb közös következtetéseket arról, hogy milyen irányelvek mentén kell megerősíteni a schengeni övezet "kormányzását".

Ennek legfontosabb eleme, hogy a jövőben - az Európai Bizottság előterjesztései alapján - rendszeres stratégiai vitát kívánnak folytatni a térség biztonságát érintő kérdésekről.

Az MTI háttéranyaga alapján

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS