Parlamenti választások Iránban: a reformisták távol maradnak
2012. március 02. 16:30, utolsó frissítés: 2012. március 05. 10:59Ali Hamenei ajatollah és Mahmúd Ahmadinezsád elnök támogatói mérkőznek meg. Bármi is a végeredmény, az atomprogram megy tovább.
A vallási és a politikai vezetés közötti küzdelemről, tehát Ali Hamenei ajatollah, az ország legfőbb vezetője és Mahmúd Ahmadinezsád elnök közötti erőviszonyról szólnak a péntek reggel elkezdődött iráni parlamenti választások.
A választási részvétel fontos mérője a rezsim támogatottságának, éppen ezért a hatóságok mindent megtettek annak érdekében, hogy elérjék a 2008-as választások 61 százalékos részvételi arányát. Teheránban több plakát is azzal próbálja az urnákhoz csábítani a szavazókat, hogy arra figyelmeztet, az alacsony részvétel felbátoríthatja a nyugati hatalmakat, hogy katonai támadást intézzenek az ország ellen.
A reformista pártok nem vesznek részt a választásokon
A reformpárti szervezetek nem vesznek részt a küzdelemben: a reformista pártok eleve bojkottálják a választást, a jövőre esedékes elnökválasztásra tartogatva az erejüket. Ugyanakkor a konzervatív teológusokból és jogászokból álló Őrök tanácsa jócskán megnyirbálta az indulókat: 5400 jelentkezőből végül 3400 jelölt maradt.
Nemzetközi emberi jogi szervezetek úgy tudják, több ezer ellenzéki aktivistát és újságírót zártak börtönbe. Ugyanakkor a Mahmúd Ahmadinezsád 2009-es választási győzelmét megkérdőjelező Zöld Mozgalom vezetői, Mir Hoszein Muszavi és Mehdi Karubi továbbra is házi őrizetben vannak.
A szavazóhelyiségeket helyi idő szerint 8 (kelet-európai idő szerint 6.30) órakor nyitották meg, és 6 (15.30) óráig tartanak nyitva a tervek szerint. Többször előfordult korábbi választásokon, hogy ezt a záró időpontot meghosszabbították. Az ország 74 millió lakosából 48 millió jogosult szavazni.
Konzervatív erők harca
A voks során megválasztják az iráni törvényhozás, a Majles 290 tagját. Bár a törvények zömét a kormány kezdeményezi, a képviselőknek is jogában van tervezeteket előterjeszteni, illetve a törvénytervezeteket módosítani. A testület döntéseit az Őrök tanácsának kell jóváhagynia.
A voks a Hamenei ajatollah és Mahmúd Ahmadinezsád mögötti a konzervatív erők belső harcairól szól. Több jel is arra mutat, a két vezető közötti viszony az utóbbi időben megromlott. Míg 2009-ben, az Ahmadinezsád lemondását követelő tüntetések idején az ajatollah még kiállt az elnök mellett, tavaly több mozzanat is arra utalt, hogy a Hamenei támogatása csökkenőben.
Az ajatollah például felülbírálta Ahmadinezsád döntését az egyik miniszter menesztéséről, és később az elnök több fontos politikai szövetségese ellen is eljárás indult különböző indokokkal. Sőt, Ahmadinezsád több támogatója is panaszkodott amiatt, hogy nem engedélyezték a választásokon való indulását.
A nukleáris program változatlanul folyik tovább
A BBC tudósítói szerint az elnök támogatói titokban távolmaradásra buzdítják a szavazókat. A konzervatív erők közötti hatalmi harc, illetve a törvényhozás új összetétele meghatározza majd a 2013-as elnökválasztást is. A választások eredménye azonban nem változtat majd Irán álláspontján a vitatott nukleáris programjáról.
Mindeközben az atomprogram miatt bevezetett szankciók egyre inkább nyomás alatt tartják az iráni gazdaságot. Az egyhetes kampány során a jelöltek kerülték a gazdasági kérdéseket, főként forradalmi szlogenekre koncentrálva. Azonban az ország gazdasági helyzete egyre nehezebb: mióta az Egyesült Államok és az Európai Unió bevezette újabb szankcióit, a riál 50 százalékot veszített az értékéből.
Az infláció hivatalosan 21 százalék, de nem hivatalos becslések szerint a 30 százalékot is meghaladhatja. Tavaly egy sor fontos termék és árucikk esetében megszűnt az állami támogatás, és a szubvenció helyett bevezetett segély is sokat veszített értékéből. A helyzet annál is súlyosabb, mert a munkanélküliség 12 százalékos.
Forrás: BBC, MTI, Index
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!