Homoszexualitás és iszlám
The Economist/MTI 2012. február 24. 16:43, utolsó frissítés: 16:43Hét országban halálbüntetés fenyegeti a melegeket. De valóban elítéli-e a Korán a homoszexualitást, és mire is vonatkozhat Szodoma és Gomorra elpusztításának története?
Az angliai Derbyben nemrég elítéltek a homoszexuálisok ellen gyűlöletre bújtó röplapokat osztogató három mohamedán férfit gyűlöletbűntett miatt. Az egyik röplapon kötélen lógó fabábu volt látható, mellette a javaslat: a homoszexuálisokat „égessék el vagy kövezzék meg”. "Isten irtózik tőled" – hirdette a második, a harmadik pedig figyelmeztette a homoszexuálisokat, hogy "vagy megváltoztok, vagy elégtek".
Az egyik elítélt, Kabir Ahmed közölte, hogy muzulmánként kötelessége volt "továbbítani az üzenetet".
A homoszexualitást halállal büntető hét ország mindegyike mohamedán - írja a The Economist összeállításában. Sok országban a melegeket nem fenyegeti ugyan kivégzés, de súlyos börtönbüntetés róható ki rájuk, és üldöztetésnek vannak kitéve.
Egy szaúd-arábiai férfit 2010-ben 500 korbácsütésre és öt év börtönre ítéltek, mert szexuális kapcsolata volt egy másik férfival. Tavaly februárban a bahreini rendőrség több férfit – zömében Öböl-menti országokból valót – tartóztatott le egy "melegpartin". Iránban általában mondvacsinált vádakkal tartóztatják le a melegeket; ám tavaly szeptemberben három férfit homoszexualitás vádjával kivégeztek. (A leszbikusoknak "könnyebb" dolguk van: Iránban például csak a negyedik elítéléskor rónak ki rájuk halálbüntetést.)
A muzulmán többségű országokban ritkán fordul elő, hogy valaki nyíltan vállalja a homoszexualitását, jóllehet gyakorlására tág tér nyílik a színfalak mögött. Az olyan kíméletlen törvénykezésű országokban is, mint Szaúd-Arábia,
a társadalom csaknem minden szintjén megtalálhatók a melegek,
még ha nem is a nyilvánosság előtt. Az egyébként félelmes hírű szíriai rendőrség szintén ritkán vesz őrizetbe homoszexuálisokat. A gazdag afgánok pedig "basabazikat" (táncos fiúkat) vásárolnak szeretőnek.
A mindennapi életben azonban a társadalom könyörtelenül bánik a melegekkel. Ahol a törvények szelídebbek, ott a hatóságok más módot találnak arra, hogy lecsapjanak a homoszexuálisokra.
A jordániai fővárosban, Ammanban több homoszexuálisok által látogatott helyen razziáztak és be is zártak közülük jó néhányat hamis vádakkal, például azzal, hogy alkoholt mérnek illegálisan.
Ha a homoszexualitást a törvény engedélyezi (mint például Törökországban), a hivatalos cenzúra akkor is szigorú lehet. Egy, a nők ügyeiért felelős korábbi miniszter, Aliye Kavaf betegségnek nevezte a homoszexualitást, Idris Naim Sahin belügyminiszter pedig "a becstelenség, az erkölcstelenség és az embertelen viszonyok" példájaként említette (a zoroasztrizmussal és a sertéshúsevéssel együtt). Egy új török film, a Zenne Dancer egy 2008-ban megölt fiatalember esetét az első, homoszexuális elleni becsületgyilkosságként mutatja be (a gyanúsított, az áldozat apja máig szökésben van).
A homoszexualitás vádját politikai elnyomásra
is fel lehet használni. Anwar Ibrahim malajziai ellenzéki vezetőt kétszer ítélték el szodómiáért, a harmadik esetben hozott felmentő ítélet ellen pedig maga az igazságügy-miniszter nyújtott be keresetet.
Irakban a korábbi rezsim politikai téren elnyomó volt ugyan, de nem törődött a szexuális szokásokkal. Most viszont még azoknak a férfiaknak is, akikről csak feltételezik a homoszexualitást, megerőszakolással és kínzással kell számolniuk, és azzal, hogy bírósági ítélet nélkül végeznek velük. Ali Hili, az iraki LGBT-mozgalom vezetője szerint a 2003-as invázió óta több mint 700 embert öltek meg szexuális hovatartozása miatt. Irak a világon a legveszélyesebb hely a szexuális kisebbségek számára – mondta.
Az arab tavasz demokratikus követelésektől áthatott megmozdulásai sem sok változást hoztak ezen a téren.
Az internet ad némi reményt: az online-élet biztonságot, titoktartást kínál a melegek számára, és lehetőséget arra, hogy küzdjenek jogaikért. És megvitathatják az alapvető kérdést, nevezetesen azt, hogy
az iszlám tiltja-e – és mi módon – a homoszexualitást.
Ez a Lótról, valamint Szodoma és Gomorra városáról szóló, mind a három ábrahámita vallásban meglévő, bár részleteiben különböző hitregéhez kötődik, amely szerint a homoszexualitás miatti büntetésként Isten tűzzel és kénkővel pusztította el a két várost.
Ám a korábbi iszlám társadalmak kevésbé voltak kíméletlenek. Egy XI. századi perzsa uralkodó például azt tanácsolta fiának, hogy évszakonként váltogassa a partnereit, nyáron fiatalemberekkel, télen pedig nőkkel legyen kapcsolata. A VIII. századi bagdadi Abu Nuvasz, illetve más perzsa és urdu költők versei közül sok fiúkhoz íródott.
A középkori misztikus alkotásokból, különösen a szufi szövegekből nem derül ki egyértelműen, hogy a szeretet tárgya egy tizenéves fiú vagy Isten, ami a férfiak és fiúk közti kapcsolatra adott egyházi áldásként is értelmezhető.
Akárcsak a liberális zsidó és keresztény tudósok az utóbbi évtizedekben, néhány muzulmán gondolkodó is kezd teológiai mozgásteret találni.
"A Korán nem ítéli el a homoszexualitást"
– szögezi le a mohamedán hitre tért amerikai Siraj al-Haqq Kugle, aki mohamedán kurzust vezet az atlantai Emory Egyetemen.
Lót története szerinte a férfiak megerőszakolására és az erőszakra vonatkozik, nem általában a homoszexualitásra.
"A klasszikus iszlám teológusok és jogászok többnyire az erkölcstelen kéjvágy ellen emelték fel a szavukat – érvel. – A Korán elítélés nélkül ír azokról a férfiakról, akik nem éreznek szexuális vágyat nők iránt."
A melegjogi aktivisták többnyire igyekeznek elkerülni a vallási vita csapdáit a muzulmán országokban. Ehelyett az olyan csoportok, mint a Helem nevű libanoni nem kormányzati szervezet, az emberi jogokról szóló világi nyelvet használják, és ENSZ-deklarációkat idéznek.
Akadnak, akik szerint van haladás, bár lassú. Még egyes mohamedán személyiségek, a reformokkal leginkább szemben álló csoport tagjai is változnak valamelyest. 2009-ben Irakban melegek ellen hajtottak végre támadásokat, amelyek után Muktada asz-Szadr síita hitszónok elítélte a gyilkosságokat. Kijelentette: az "istentelen" homoszexualitást ki kell irtani, de inkább "imádkozás és útmutatás révén", mint erőszakkal.
MTI