2017. november 19. vasárnapErzsébet
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Az Apple új értelmet ad a „hand made” kifejezésnek

Sipos Zoltán 2012. február 15. 14:40, utolsó frissítés: 14:48

Átvilágítás indul az óriásvállalatnak beszállító #i#Foxconn#/i# kínai üzemeiben. Sokan kételkednek abban, hogy a munkatáborhoz hasonló körülmények javulni fognak.


Már megérkeztek a Foxconn kínai létesítményeibe a Fair Labor Association (FLA) ellenőrei, akik az elektronikai üzemekben uralkodó munkakörülményeket fogják felmérni. A Foxconn üzemeiben állítják össze többek között az Apple termékeit, az iPadet és az iPhone-t is.

A számítástechnikai óriásvállalat azért döntött úgy, hogy ellenőrzésnek veti alá beszállítóját, mert az utóbbi hónapokban több médiaorgánum is beszámolt a Foxconn üzemeiben uralkodó, rendkívül nyomorúságos körülményekről. A legnagyobb visszhangot kétségkívül a This American Life rádióműsor által sugárzott, Daisey and the Apple Factory adás váltotta ki (melyet itt lehet meghallgatni).


A Foxconn üzeme munkatáborhoz hasonló

Az adásban Mike Daisey komikus, színész első kézbeli beszámolóját lehet hallani: ő potenciális kliensként meglátogatta a Foxconn szencseni (Shenzhen) üzemét. A rádióműsor révén az egész Amerika értesülhetett arról, milyen körülmények között készülnek kedvenc kütyüik.



Mike Daisey


Az üzem méreteit jól érzékelteti, hogy a létesítményben 20, egyenként 10 ezer ember befogadására képes menza működik. Kiderült, hogy a Foxconn nem ellenőrzi a munkavállalók életkorát: emiatt a gyermekmunka mindennapos, azonban ha vizsgálat jön, a fiatalokat ideiglenesen idősebbekkel helyettesítik. Egy-egy gyárépületben 20-30 ezer ember dolgozik egyszerre: a munkaerő olyan olcsó, hogy nem éri meg gépesíteni a munkafolyamatot. Beszélgetni szigorúan tilos, ezért a csarnokokban síri csend honol.

Egy munkaóra hatvan perc, szünet nincs, és egy műszak 12 órát tart. Sőt, ha egy új terméket készülnek piacra dobni, a műszakok akár 14-16 órásra is nyúlhatnak. Kamerák figyelik a leglassúbb munkásokat: az elv az, hogy a munka tempóját a leglassúbb munkás határozza meg, éppen ezért kirúgják azt, aki lassabban dolgozik a többieknél.


A legelemibb munkavédelmi intézkedések sincsenek betartva

A munkásszálláson egy-egy szobában akár 15 ágy is található, munkavédelmi intézkedésekről pedig nem is hallottak: például bevezették, hogy a képernyőket hexánnal tisztítsák. Ez a szer sokkal gyorsabban párolog, mint az alkohol, emiatt a gyártósor gyorsabban halad. Csakhogy a hexán idegméreg, mely tűzveszélyes és a környezetet is károsítja.

Úgy lehetne elkerülni, hogy a munkások keze tönkremenjen a tisztítószertől, hogy néha valami más munkára osztják be őket. A Foxconn vezetése azonban elzárkózik ettől: az idők során munkaképtelenné vált munkásokat egyszerűen kirúgják, amint képtelenek teljesíteni a napi normát. A túlórákat nem fizetik, szakszervezet alapításáért pedig börtön jár.

Mindennek ellenére tolonganak a Foxconnál a jelentkezők: a gyárban havi 300 dolárt lehet keresni, ami sokkal jobb fizetés, mint a rizsföldeken megkereshető 50 dollár körüli összeg. 2010-ben a nehéz munkakörülmények miatt a Foxconnál öngyilkossági hullám vette kezdetét, amit a vállalat egyszerűen oldott meg: hálókat feszített ki azokra az épületekre, ahonnan a munkások leugorhattak.


Több, mint 200 ezer aláírás

A rádióműsor hatalmas megrökönyödést keltett világszerte, hiszen az abban leírt kezdetleges, iparosodás hajnalára jellemző munkakörülmények szöges ellentétben állnak az Apple minimalista, elegáns és a legkisebb részleteiben is tökéletesre csiszolt termékeivel. Az Apple-hívők közül sokan feltették a kérdést: lehetséges, hogy az Apple vezetése egyszerűen nem tudott arról, hogy milyen körülmények között készülnek ikonikus telefonjai?



A válasz egyértelmű: az Apple vezetése ismerte a gyártósorokon uralkodó állapotokat: Steve Jobs egy interjúban (lásd fentebb) beszél a Foxconn-nál tapasztalható öngyilkossági hullámról.

A rádióműsor után a The New York Times hosszú tényfeltáró riportot közölt az Apple és beszállítói kapcsolatáról, melyből kiderül: az Apple rendszeresen vizsgálta a beszállítóinál uralkodó munkakörülményeket, és annak ellenére, hogy minden esetben tapasztaltak súlyos kihágásokat, csak ímmel-ámmal léptek fel a munkások védelmében.

Január folyamán a Change.org-on több, mint 200 ezer ember írta alá azt a petíciót, melyben arra kérik az Apple-t, lépjen fel a kínai gyárakban dolgozó munkások érdekében.

A Change.org aktivistái a new york-i Grand Central pályaudvaron átadják az Apple-nak az aláírásokat. Fotó: Associated Press via Wired


Látszat-átvilágítás készül?

A Foxconn átvilágítása ebben a kontextusban örvendetesnek tűnik: a felületes szemlélő azt hiheti, az Apple hallgat a felhasználók kérésére, és hamarosan a kínai üzemekben emberhez méltó körülmények között dolgozhatnak a munkások.

Az Apple és a beszállítói közötti kapcsolatot ismerő személyek szerint azonban mindez csupán porhintés: az Apple ezzel a lépéssel csak az imidzsén esett csorbát szeretné kiküszöbölni, a gyártósorokon dolgozó munkások nem sok pozitív változásra számíthatnak.

Egyes civil szervezetek már az átvilágító szervezettel kapcsolatban is fenntartásokat fogalmaztak meg. Az FLA-t az 1990-es évek végén alapították, amikor az Apple-hez hasonló botrányba keveredett néhány nagy sportszer- és divatcikk-gyártó. Az ún. sweatshop-ok a Foxconnhoz hasonlóan fejlődő országokban, minimálbér alatt, gyakran gyermekmunkával készítették a márkás ruházati cikkeket.

Az FLA alapítói között megtalálható a Nike és az Adidas is, az FLA tagjai és finanszírozói közt jelenleg 20 nagyvállalat található. Civil szervezetek szerint az FLA a „kecskére bízzuk a káposztát” tipikus esete, kiemelve, hogy eddig egyetlen, FLA által átvilágított üzemben sem javultak számottevően a munkakörülmények.

Az átvilágítás ellenzői szerint ha az FLA fel is tár hiányosságokat, nincsenek eszközei azok orvoslására. A munkások helyzetén kizárólag a Foxconn, a kínai állam, vagy pedig az Apple változtathat.


Az Apple rendszeresen átvilágította beszállítóit

Az eddigi tapasztalat pedig azt mutatja, igazából senkinek nem érdeke a munkakörülményeken javítani. A The New York Times-nak a Foxconn egy volt menedzsere elmondta, az Apple-t egyedül a minőség javítása és a termelési költségek leszorítása érdekli. A cég már 2005-ben életbe léptetett egy olyan szabályrendszert, mely révén kötelezik a beszállítóikat bizonyos elemi eljárások betartására. Például a munkahét nem lehet hosszabb 6 napnál, mely keretén belül legfeljebb 60 órát lehet dolgozni.



Azonban már 2006-ban világossá vált, hogy ezeket a szabályokat a Foxconnál nem tartják be: a brit The Mail On Sunday titokban látogatást tett egyik gyárban, részletesen beszámolva a visszaélésékről.

>> Fotóriport egy Foxconn-létesítmény belsejéről >>

Válaszképp az Apple belső vizsgálatot rendelt el a Foxconnál, illetve annak beszállítóinál. A vizsgálatok rendszeressé váltak, a tavalyi év végéig összesen 396 üzemet mértek fel, sok esetben komoly hiányosságokat tapasztalva. 2007-ben például háromtucatnyi átvilágításnak a kétharmadából az derült ki, hogy az alkalmazottak rendszeresen több, mint 60 órát dolgoznak hetente. Ezen kívül hat esetben derült fény kiskorúak alkalmazására és könyvhamisításra.

Az Apple tudott arról is, hogy sok helyen kiskorúakat alkalmaznak, minimálbér alatt dolgoztatnak, büntetésképp visszatartanak béreket, és nem megfelelően kezelnek mérgező anyagokat. Tavaly 229 átvilágítást végzett az Apple, és bár a súlyos szabálysértések csökkentek, a gyárakban továbbra is gyakoriak voltak a túlzottan hosszú műszakok, és előfordult, hogy a túlórát nem fizették. Ismert volt a diszkrimináció, és a biztonsági előírások megszegése. Az Apple tudott arról is, hogy négy alkalmazott meghalt, 77 pedig megsebesült munkahelyi robbanások miatt.


Csak az ár és a minőség számít

Az Apple menedzsmentje több ízben is megpróbált változásokat eszközölni, azonban a próbálkozások rendre kudarcba fulladtak, amikor egy-egy új termék számára fel kellett futtatni a termelést – állítják a termelési folyamatra rálátással bíró szakemberek.

A The New York Times szerint az csak nagyon ritkán fordult elő, hogy egy-egy beszállítójának az Apple búcsút intsen munkavédelmi visszaélések miatt. A Foxconn-ra az Apple különösképpen rá van utalva: a világon kevés cég tud a Foxconnhoz hasonló mennyiségben és minőségben elektronikai cikkeket gyártani.



Egyébként nem könnyű az Apple beszállítójának lenni. Az elektronikai óriáscég a szerződés aláírása előtt részletes beszámolót kér a munkafolyamat folyamán felmerülő összes költségről, és a megrendelt alkatrész árát úgy szabja meg, hogy a beszállító profitja egészen minimális legyen. Ezen kívül előfordul, hogy egyoldalúan bejelentik: 10 százalékkal kevesebbet fizetnek az adott alkatrészért.

Mivel a beszállítóra hatalmas nyomás nehezedik, minden lehetséges módon csökkenteni próbálják a költségeket, vagy gyorsítani próbálják a munkafolyamatot. És mivel Kínában a munkások jogaira, munkavédelemre vonatkozó szabályok amúgy is lazák, nem csoda, hogy a megszorításoknak mindig a munkások látják kárát.

Az Apple annak ellenére fukarkodik, hogy a cégnek rendkívül jól megy: 460 milliárd dollárra tehető kapitalizációja meghaladja például Svédország éves GDP-jét, ami 458 milliárd dollár, a Fed aranytartalékát, ami 350 milliárd dollár, a világ egész drogpiacát, aminek becsült értéke 321 milliárd dollár.

Az Apple-nak a legutolsó negyedévben 46 milliárd dollár bevétele volt (a román állam éves bevétele ehhez képest 59 milliárd dollár), és 13 milliárd dollár profitot termelt. A cég vezetése kiemelte, az eladások és a nyereség csak azért nem nagyobb, mert a gyártókapacitás képtelen kielégíteni a piaci igényeket.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS