2019. október 16. szerdaGál
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Merre tovább, Vatikán? Tüntetők és hívők fogadták a pápát

összeállította: Sólyom István 2011. szeptember 27. 17:56, utolsó frissítés: 2011. szeptember 28. 10:01

XVI. Benedek megválasztása óta vádak kereszttüzében áll. Németországi látogatásán kezet fogott Berlin meleg polgármesterével és elvált politikusokkal: ez egyeseknek túl sok, másoknak túl kevés.


Az elmúlt héten harmadik alkalommal látogatott szülőhazájába XVI. Benedek pápa. A látogatás 30 millió eurójába került a római katolikus egyháznak, míg a német költségvetésnek további néhány millió eurójába. A jelenlegi vatikáni vezetés kritikusai felróják a Vatikánnak, hogy évtizedek óta szemet huny a papok által elkövetett szexuális bűncselekmények felett, nem hajlandó nyitni a más vallások, más felekezetek képviselői felé, és minden belső reformtól mereven elzárkózik. A pápaság intézményét abszolutizmus, cenzúra, konzervativizmus és autoriter vezetési struktúrák jellemzik - állítják a bírálók.

Fotó: Gero Breloer / AP Fotó: Gero Breloer / AP
Vegyes fogadtatás

A Der Spiegel német hetilap Joseph Ratzingert “idegen”-nek nevezi saját hazájában. “Hat évvel pápává való megválasztása után a németek eufóriája kiábrándulásba csapott át. A remélt nyitás elmaradt, a tradicionalisták egyre nagyobb teret nyernek a katolikus egyházban, amelynek nincsenek válaszai a modern társadalom kérdéseire” - olvasható a lapban. Az újság a Német Püspöki Konferencia kutatásából is közzétett egy grafikont, amely a németországi katolicizmus elmúlt húsz évben történő hanyatlását ábrázolja.

E szerint a katolikusok száma 12,7 százalékkal csökkent, a rendszeresen templomba járók aránya pedig 42,5 százalékkal esett vissza. Továbbá 58,3 százalékkal kevesebb egyházi esküvő köttetett, a templomi keresztelők száma 43,1 százalékkal csökkent, míg a papi pályára készülő diákok aránya 62,1 százalékkal esett. Sajtóinformációk szerint csak 2010-ben 181 ezer hívő lépett ki a katolikus egyházból. Ennek oka javarészt az, hogy Németországban a 9 százalékos egyházadót automatikusan a bruttó fizetésből vonják le. Az elmúlt két év gazdasági fejleményeinek tükrében sokan úgy döntöttek, nem engedhetik meg maguknak a felekezeti tagságot, így papíron ateistává váltak.

Németországban egyesek azt is felróják a pápának, hogy nem közeledik kellő mértékben az evangélikus egyházhoz. Példaként említik, hogy a pápa nem volt hajlandó magánkihallgatáson fogadni Margot Kässmann evangélikus püspökasszonyt. Ugyanakkor a Vatikán többször is magyarázkodásra kényszerült, miután Benedek pápa feloldotta négy engedetlen, ókonzervatív, a Szent X. Pius Papi Testvériséghez tartozó püspök kiközösítését.

A II. Vatikáni Zsinatot elutasító tradicionalista mozgalmat 1970-ben a francia Marcel Lefébvre érsek alapította, 1988 óta szakadárként tartja számon a Vatikán. A Szentszék balszerencséjére egyik kiközösített, majd visszafogadott főpap, Williamson püspök éppen a határozat kihirdetése előtti napokban egy svéd tévéműsorban azt fejtegette, hogy a nácik nem hatmillió zsidót öltek meg, „csak” kétszázezret, továbbá hogy a gázkamrák története puszta legenda. A Vatikán lapja azonnal közölte, hogy a Szentszék elutasítja a holokauszttagadást, a Szentszék pedig hivatalos közleményben szólította fel a négy püspököt a II. Vatikáni Zsinat tanításainak (például a más felekezetek iránti megbecsülés igényének) elfogadására, Williamsont pedig külön is arra, hogy vonja vissza szavait.

A Szent X. Pius Papi Testvériség visszafogadása a Szentszék keblére a németországi zsidóság körében kiverte a biztosítékot. Olyan vélemények is elhangzottak, hogy XVI. Benedek a restauráció pápája, aki az egyházat a modern világ felé vezető út helyett a teológiai dogmák elefántcsonttornyához tereli.

Berlinben a Potsdamer Platzon több ezer hívő gyűlt össze, hogy lássa és éljenezze a pápát. A 15 ezres tömegben azon személyek is képviseltették magukat, akik kritzálják a Vatikán szexuális egyenjogúsággal, a homoszexualitással, a nemi aktus védelmével, a papi nőtlenséggel és a szekularizációval kapcsolatos álláspontját.


Filozófiaoktatás a Bundestagban

A pápa Bundestag-beli beszédét mintegy 100 ellenzéki képviselő bojkottálta. Szerintük ugyanis a beszéd ellentétes az állam és az egyház szétválasztásának alkotmányban rögzített alapelveivel. A tiltakozásukat bejelentő parlamenterektől elhatárolódtak pártjaik - elsősorban a szociáldemokrata párt és a Zöldek - vezetői is. Az üres padsorokba pedig korábbi képviselőket hívtak meg.

A katolikus egyházfő az első pápa, aki beszédet mondott a parlamentben. XVI. Benedek szinte kizárólag a politika, illetve a politikusok felelősségéről, a jogállam alapvető elemeiről szólt. A jogalkotás alapelveit hangsúlyozva elmondta, a politikusok munkájának mértéke nem a siker, és semmi esetre sem az anyagi nyereség lehet. A politika csakis az igazságosságot szolgálhatja, és a béke előfeltételeit kell megteremtenie - fogalmazott az egyházfő, hozzátéve, hogy a siker vágya tévútra, a jog meghamisításához, az igazságosság lerombolásához vezethet.

XVI. Benedek emlékeztetett a keserű német tapasztalatokra, a náci rezsim bűncselekményire utalva. Ezzel összefüggésben elmondta, hogy a politikusok legalapvetőbb feladata a jog szolgálata, a jogtalanság elleni harc. "A jog alapvető kérdéseiben azonban - amikor az emberek és az emberiség méltóságról van szó - a többség elve nyilvánvalóan nem elegendő" - hangsúlyozta a pápa. A beszéddel egy időben a Bundestag közvetlen közelében mintegy 10 ezren tüntettek a katolikus egyház egyes tanai ellen.





Parlamenti beszédét megelőzően a pápa külön-külön találkozott Angela Merkel kancellárral és Christian Wulff államfővel. A kancellárral időszerű politikai és gazdasági témákról, Európáról, valamint a nemzetközi pénzügyi válságról folytatott eszmecserét. Angela Merkel elmondta: a katolikus egyházfőt biztosította arról, hogy Németország számára kizárólag az európai egyesülés biztosíthatja a jólétet, a demokráciát és a szabadságot. XVI. Benedek és Christian Wulff államfő találkozóján egyházi kérdésekről beszélgettek a felek.

A pápa a Bellevue kastélyban felolvasott nyilatkozatában aggodalmát fejezte ki, hogy növekszik a vallással szembeni közönyösség. Utalt arra, hogy Németország Istennel szembeni felelősségének és a szabadság iránti elkötelezettségének is köszönheti eddigi eredményeit. A német államfő beszédében az egyházi reformok szükségességére hívta fel a figyelmet. Wulff szerint a katolikus egyháznak választ kell adnia hívőket foglalkoztató kérdésekre. A katolikus egyházat sújtó, tavaly kirobbant szexuális botrányok kapcsán kijelentette: a katolikus egyháznak közelebb kell kerülnie a hívőkhöz.

A pápa a berlini muzulmán, majd a zsidó közösség képviselőivel is találkozott. Ezt követően a katolikus egyházfő a berlini Olimpiai Stadionban telt ház - több mint 70 ezer hívő - előtt celebrált misét. A pápának két olyan magasrangú politikussal is kezett kellett rázni, akik a katolikus egyházjog kánonja ellen vétettek: Christian Wulff (elvált, újranősült) államfővel, majd Angela Merkel (szintén elvált, második házasságában élő) kancellárral. XVI. Benedeknek Berlin homoszexuális főpolgármesterével, Klaus Wowereittal is paroláznia kellett.


Ellentmondásos személyiség


Gábor György vallásszociológus szerint XVI. Benedek a pápaság történetének egyik legproblematikusabb alakja. „Ratzinger olyan pápa után következett, aki a kommunikációban rejlő lehetőségeken túl a személyiségében rejlő előnyöket is megfelelően használta ki" – mondta a Népszavának Gábor György vallásszociológus hozzátéve, hogy II. János Pál egy sokak által szeretett, szeretetre méltó és szeretni való pápa volt. Ráadásul II. János Pál a vasfüggönyön túlról, Lengyelországból származott, ami szintén kedvezően hatott megítélésére – mondta.

Ratzinger ezzel szemben sokkal bezárkózóbb konzervatív elveket vall. A kutató kifejtette: sokan tévesen II. János Pált liberálisként tüntetik fel, holott az egyház természetes infrastruktúrájánál fogva konzervatív. Ratzinger viszont a „bezárkózó konzervativizmusával" konfliktust konfliktusra halmoz.

A katolikus egyház teljes megújulásával és modernizációjával kapcsolatban Gábor György arra figyelmeztet, hogy a református egyház is úgy tudta önmagát megújítani, hogy visszatért az eredeti forrásokhoz. Az antimodernista tételek is megférnek a mai világban, tehát a tradicionális elvekhez való visszatérés is tekinthető megújulásnak – mondta. A katolikus egyház is ezt az utat követi – tette hozzá a szakember, aki szerint a pápai kezdeményezésekre is az a jellemző, hogy a szekuláris világgal szembeni markáns, szakrális álláspontot képviselik.

XVI. Benedek az egyik legfelkészültebb teológus, valódi szerepének megítéléséhez történelmi rálátás szükséges. A katolikus egyházban lévő folyamatok ugyanis igen lassan hoznak eredményt – fűzte hozzá Gábor György.


Merre tovább, Vatikán?

Arra a kérdésre, hogy a Vatikánban Ratzinger országlása alatt következtek-e be modernizációs változások, és ha igen, milyen irányban befolyásolták a katolikus egyházat, az utókor fog választ találni. A 21. század kihívásaira viszont a Vatikánnak is felelnie kell, ha azt akarja, hogy üzenete a világon élő összes katolikushoz eljusson, és tematizációja befogadásra leljen.

Talán ennek jegyében tette XVI. Benedek azt a kijelentést, hogy a gumióvszer egyes esetekben elfogadható az AIDS-fertőzés megelőzése érdekében. A nyilatkozata nem aratott osztatlan sikert, bírálói ugyanakkor is elismerik, hogy kijelentésével áttört egy falat.

Az sem mellékes, hogy a katolikus egyház Amerikában hivatalosan áldását adta a Confession: A Roman Catholic App című iPhone-alkalmazásra, amely segítségével a hívők telefonon gyónhatnak. Az alkalmazás jelszóval védi a megvallott bűnöket, és a tízparancsolatra épülő menürendszerben adhatók meg, hogy pontosan miben vétkeztünk. Az egyház közleménye ugyanakkor leszögezi, hogy az alkalmazás segít a bűnökkel és a lelkiismerettel való szembenézésben, de a bűnök alól feloldozást csak pap adhat. A program igazi haszna az egyház számára az, hogy a hívőket visszairányítja a templomba. XVI. Benedek pedig annak jegyében, hogy megmutassa, a Vatikán igyekszik haladni a korral, január végén személyesen áldotta meg az internetes közösségi oldalakat.

Hogy meddig kell várni a jelenlegi pápa regnálásának utókor általi értékelésére, még nem tudni, de a hétvégén a Libero című olasz napilap vatikáni irodai pletykákra hivatkozva azt írta: XVI. Benedek pápa a lemondásán gondolkodik annak kapcsán, hogy jövő áprilisban betölti a 85. életévét. A lap szerint a pápa "tart tőle, hogy nem tudja elviselni a reá nehezedő terhet" és "az áprilisi búcsún gondolkodik". A Vatikán cáfolta a híresztelést: "A pápa jól van. Most fejez be egy nagyon intenzív utazást, és az egészségi állapota szempontjából ez az utazás igazi siker" - jelentette ki Federico Lombardi szóvivő.

Forrás: Hotnews, nol.hu, MTI, Népszava, Magyar Hírlap

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS