2019. november 19. keddErzsébet
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Breivik: fanatikus, őrült vagy mindkettő?

Gy. A. Gy. A. 2011. augusztus 03. 13:34, utolsó frissítés: 14:33

Normális ember nem képes erre – az első és egyben legkényelmesebb magyarázat a norvégiai mészárlás kapcsán. De mivel kell szembenéznünk, ha mégsem mindenki őrült, aki hidegvérrel ártatlan embereket öl?


Anders Behring Breivik, akit 77 ember meggyilkolásával vádolnak, korábban egy teljesen átlagos embernek tűnt. A pszichológusok továbbra is keresik az okokat, amelyek oda vezettek, hogy egy hidegvérű gyilkos váljon belőle. Jelenleg két norvég törvényszéki pszichiáter vizsgálja, hogy megállapítsák, büntetőjogilag felelősségre vonható-e: végső jelentésüket november 1-ig kell leadniuk.


Meglehetősen fura követeléslista

Ügyvédje, Geir Lippestad szerint a valóságtól elrugaszkodott kéréseket írt össze a norvég tömeggyilkos. A szokásos cigaretta mellett többek között a norvég kormány lemondását követeli, emellett azt szeretné, hogy egy japán pszichiáter vizsgálja meg elmeállapotát. Véleménye szerint a japánok megértik a becsületről alkotott elképzelését, ezért egy ilyen szakember jobban megfelelne számára, mint egy európai.

Utoya szigeteUtoya szigete



A norvég merénylő emellett teljes politikai reformot követel, amelyben kulcsszerepet szánna magának. Lippestad szerint Breivik megváltoztatná a norvég és az európai társadalmakat. A listáján szereplő követelésekért cserébe kész információkat adni a korábbi vallomásában említett másik két terrorista sejtről.

A nyomozók még vizsgálták Breivik állításait, azonban egyelőre nem találták nyomát egy olyan kiterjedt összeesküvésnek, amelyről a férfi 1516 oldalas, a neten is közzétett manifesztumában is írt. Ugyanakkor továbbra is kutatják, hogy milyen radikálisokkal lehetett kapcsolatban Norvégiában és külföldön.

Az ügyvédje egyébként már az első beszélgetéseik után kijelentette, hogy kliense szerinte bolond. Ennek ellenére, a híradások szerint a szakértők más véleményen vannak: az elmekórtani felülvizsgálattal megbízott testület vezetője nem tartja valószínűnek, hogy beszámíthatatlannak nyilvánítják Breiviket. Ennek egyik oka, hogy a merényleteket olyan alapossággal tervezték meg és hajtották végre, hogy nem nagyon tartható az érv, miszerint ez egy téveszmékkel teli őrült tette volna. A döntést a szakértői vizsgálatok alapján a bíróság hozza majd meg.


Nehéz igazolni a beszámíthatatlanságot, de elmebajt tettetni sem könnyű

Hónapokig tartó megfigyelés, interjúk és elemzések következnek, amíg a szakértők felállíthatják a végső diagnózist. Abban már most egyetértenek, hogy nehéz lenne tettetni a mentális zavart. A törvényszéki pszichiáterek a legvalószínűbb kimenetelnek azt tartják, hogy a 32 éves Breiviket bebörtönzik, vagy legalább az ötvenes évei elejéig egy biztonsági pszichiátriai intézetben tartják bezárva. Ezt követően is bármilyen feltételes szabadlábra helyezésről akkor lehet csak szó, hogyha szaktestület szerint már nem veszélyes – ez viszont, tekintettel az elkövetett bűncselekmény súlyosságára, kevéssé valószínű.

A norvég törvények szerint beszámítható az, aki tisztában van vele, hogy mit tesz, és amennyiben mégis megteszi, tudja, hogy az törvénysértő. A másik szempont, hogy a gyilkos képes szándékosan cselekedni, vagyis képes előre tervezni és megfontolni cselekedetei következményeit.

A közzétett kiáltványából – amelyből az is kiderült, hogy magára, mint „keresztes lovagra” tekint, aki megmenti az európai kereszténységet az iszlám elnyomástól –, az is kiderül, hogy hónapokkal előre kitervelte tettét, és fokozatosan megszerezte az ehhez szükséges felszerelést és szaktudást. Ez pedig arra utal, hogy nem vesztette el kapcsolatát a realitással. Mindeközben gondosan ügyelt arra, hogy ne leplezze le tervét: pl. cégét mezőgazdasági vállalkozásként jegyezte be, hogy megrendelhesse a különböző vegyszereket.


Folyton hazudnak

Fin Larkin pszichiáter szerint, aki a vádlottak elmeállapota megállapításának szakértője, egyértelműen elmebetegnek kell lennie ahhoz, hogy beszámíthatatlannak nyilvánítsák. Larkin, aki egy olyan brit pszichiátrián dolgozik, ahol a legveszélyesebb gyilkosokat kezelik, a Reutersnek elmondta, hogy a pszichiáterek ilyen esetekben eleve abból indulnak ki, hogy minden, amit a vádlott mond, hazugság. „Nagyon erős motivációjuk van arra, hogy ne mondjanak igazat, nagyon jól utánajártak már a témának, nagyon rég tervezhetik az egészet, akár nagyon jól is utánozhatják az elmebetegeket” – nyilatkozta.

A pszichiáterek többsége szerint azonban mégis van néhány olyan tényező, amely gyakran felfedezhető a tömeggyilkosok múltjában: nehéz gyerekkor, az empátia hiánya, szadisztikus viselkedés, vagy az, hogy nehezen létesít és tart fenn kapcsolatokat – ezek fogódzót jelentenek a mentális betegség diagnózisához.

A vizsgálat során a börtönbeli megfigyeléseket ötvözik a vádlott életének elemzésével: a családtagokkal, régi barátokkal való beszélgetések, online kapcsolatok, naplók vizsgálata, illetve korábbi orvosok, szakemberek esetleges feljegyzései alapján áll össze a kép. Egyelőre túl korai lenne erről az emberről diagnózist felállítani, minél több objektív információhoz kell hozzájutni vele kapcsolatban – véli Larkin.

„Egy normális norvég fiú”

Azon a napon, amikor Oslóban elrejtette az autóban a bombát, a renai állomásról a farmjára egy taxival tért vissza, miközben kedélyesen beszélgetett a sofőrrel az időjárásról, a farmról és arról, hogy farmerként szeretne dolgozni. A taxis szerint semmi jelét nem adta annak, hogy éppen mire készül.

Nagyon sok norvég számára éppen ez a legijesztőbb vonatkozása a Norvégiában a második világháború óta legszörnyűbb erőszakos cselekedetnek tartott támadások kapcsán: hogy a gyilkos teljesen normálisnak tűnt, és úgy is viselkedett.

„Ami éjszakánként nem hagy aludni az a gondolat, hogy nem egy szörnyetegről van szó – írta Peter Svaar norvég újságíró, aki tinédzserként egy iskolába járt Breivikkel. „Egy normális norvég fiú” – állította róla. A hozzá közel állók közül, aki hajlandó volt nyilatkozni, vagy azt állította, hogy mindig volt valami furcsa a csendes, komoly fiatalemberben, vagy pedig, hogy semmilyen figyelmeztető jel nem utalt a későbbi cselekedeteire. Sőt, azok többsége, akiknek úgymond ismerniük kellett volna, találkoztak már vele, egyszerűen alig emlékeztek rá.

Anders Behring BreivikAnders Behring Breivik



A New York Times beszámolója szerint a gyilkos a mindennapi életben csendes alak volt, aki kedvelte az europopszámokat, az Inni és élni hagyni (True blood) című vámpíros sorozatot nézte, vasárnaponként pedig az anyjánál ebédelt.

"Semmi olyat nem mondott, amit fel tudnék idézni" – jellemezte egyik egykori iskolatársa. "Egy volt a tömegből, ha értik, mire gondolok. Könnyű elfelejteni" – mondta a New York Timesnek Stig Fjellskaalnes, aki a konzervatív Haladás Párt gyűléseiről ismerte Breiviket, még a 2000-es évekből. A férfi Osló középosztály által lakott negyedében, Skoyenben nőtt fel. Elit középiskolában tanult, ahol osztálytársai csendes, intelligens fiúnak ismerték meg.


Csodálatos gyerekkor?

Breivik saját magát nagyon jó színben láttatja, és azt állítja, gyerekként mindene megvolt, amire vágyott, és csodálatos gyerekkora volt. Mégis, akik úgy gondolják, hogy a komoly pszichológiai problémák gyökerei mindenképpen a gyerekkorban keresendők, azok találhatnak nála erre utaló jeleket. A tragédia óta folyamatosan rakják össze az életére vonatkozó puzzle-darabkákat, egyre több részletre derül fény, mindenki keresi a lehetséges magyarázatot, indítékot. De van-e a történteknek valóban köze ahhoz, hogy Breivik milyen filmeket és sorozatokat nézett, milyen zenét hallgatott vagy milyen számítógépes játékokat játszott?

Breivik egy Rena melletti farmon készült fel a támadásokra. A városka lakói szerint nagyon kedves, barátságos volt, nem is sejtették róla, hogy kivel állnak szemben – írta a Daily Mail. Egy marihuána termesztésért börtönben ülő személytől bérelte a farmot, ahol 82 napig lakott az oslói merényletek előtt. Itt készítette a bombát is az eBay-en vásárolt alapanyagokból.

A merénylet előtt nem sokkal közzétett kiáltványában Breivik néhány családtagjának a szexuális viselkedését is bírálta. Többek között azt állította, hogy 64 éves anyja egy 10 éves gyermek szellemi szintjén van, amit véleménye szerint a mostohaapjától elkapott agyhártyagyulladás okozott. Mostohaapjáról egyébként azt állította, hogy tengerész kapitány volt, és több mint 500 nővel volt szexuális kapcsolata. Breivik mostohatestvérét, Elisabethet is azzal vádolja, hogy legkevesebb 40 szeretője volt, „több mint amennyi sztriptíz táncos a Chippendales-ben, akikről köztudomású, hogy számos betegséget hordoznak”. Ezen kapcsolatok miatt a testvére állítólag meddő maradt és sok kezelésre szorult.


Apa nélkül nőtt fel

Kamaszkorában állítólag még nem mutatta a rasszizmus jeleit: hip-hop zenét hallgatott, és legjobb barátja egy pakisztáni volt. Viszont később valamiét gyökeresen megváltozott a véleménye és egy muzulmánok nélküli Európát vizionált jövőként. Breivik manifesztumában többek között azt is állította, hogy pakisztáni csoportok csúfot űztek norvég lányokból és az ő barátja is lenézte Norvégiát és a hagyományait.

A szakértők szerint Breivik személyiségének alakulását olyan problémák befolyásolhatták, mint a diplomata apjához fűződő hideg viszony, aki a támadásokat követően azt is nyilatkozta, hogy a fiának inkább a saját életét kellett volna kioltania, és nem ártatlan embereket ölnie.

Szülei már akkor elváltak, amikor Breivik még csak egy éves volt. Mindketten maguknak szerették volna a felügyeletet, ő végül a bíróság döntése alapján az anyjával maradt. A két szülő utólag újraházasodott, majd ismét elváltak. Manifesztumában Breivik ezért felhívja a figyelmet a családok felbomlásának veszélyeire is, és úgy gondolja, hogy a házas feleknek legkevesebb 20 évre házassági szerződést kellene kötniük. Apjával a kapcsolata akkor szakadt meg teljesen, amikor Breivik még kamaszként összetűzésbe került a hatóságokkal egy graffiti miatt.

Keith Ashcroft kriminálpszichológus szerint az apa elutasító viselkedése vezethetett oda, hogy Breivik visszavonult a fegyverek és az erőszak fantáziavilágába. Mivel az elkövető a saját szexuális életére is többször utal a kiáltványban, valószínűsíthető, hogy szexuális frusztrációk is zavarhatták.

Mike Berry, egy másik kriminálpszichológus a kiáltvány elemzése alapján úgy nyilatkozott, hogy Breivik beszámíthatónak nyilvánítható. Bár egyértelműen kényszeres és narcisztikus személyiség, de semmiképpen nem pszichotikus. A pszichológus szerint Breivik nagyon belelkesült, amikor elkezdett ölni, mert az ő fejében ez egy forradalom kezdetét jelentette. „Olyan állapotba került, amiben teljesen automatikusan cselekedett. Biztos vagyok benne, hogyha nem állítják meg, akkor gondolkodás nélkül tovább folytatja az öldöklést” – mondta.


Önjelölt messiás

Breivik kiáltványát nemcsak az interneten tette közzé, de több szász ismerősének is elküldte néhány órával a támadások előtt. Ez az írás nyújthat némi támpontot ahhoz, hogy tulajdonképpen mi vezérelhette: ő maga a NATO 1999-es szerbiai bombázását nevezi meg, egy 2002-es londoni találkozót más radikálisokkal, illetve egy utcai rablási kísérletet Oslóban, amit bevándorlók követtek el.

De a nyomozók és elemzők szerint a dokumentum tele van tévedésekkel, pontatlanságokkal, és Breivik nem csak másokat volt képes megtéveszteni, de önmagát is áltatta. A kiáltványból egy zavarodott ember képe rajzolódik ki, aki azt gondolja, hogy a gyilkolás híveket hoz majd az eszméi számára és értelmet adhat az életének – ami, úgy tűnik, ez idáig hiányzott a számára. A rendőrök ugyan ellenőrzik a feltételezett hálózatokra vonatkozó állításait, de inkább arra hajlanak, hogy valójában magányos akcióról volt szó.

„Ahhoz, hogy így ölj, egy érzelmek és empátia nélküli ember kell légy, nagyon erős kontrollal” – véli Ragnhild Bjoernebekk, a norvég rendőriskola egyik szakértője. Véleménye szerint párhuzam vonható a Columbine és Virginia Tech esetekkel, vagyis az 1999-es és 2007-es amerikai iskolai lövöldözésekkel. Kriminológusok szerint Breivikhez hasonlóan ezek az iskolai lövöldözők is messiási téveszmékben szenvedtek és a hírnévre vágytak.

Elborzasztó jellege ellenére valóban voltak olyan szélsőséges csoportok, akik szimpátiájuknak és elismerésüknek adtak hangot Breivik tettével kapcsolatban, és német biztonsági szakemberek is arra figyelmeztettek, hogy lehetnek majd követői a muzulmán-ellenes aktivisták körében, akik leutánozhatják tetteit.


Magyarországi párhuzamok

De ha közelebbi párhuzamokat akarunk keresni, a Magyar Nemzet napilap által megszólaltatott Bilkei Pál kriminálpszichológus is úgy véli, hogy a magyar emberek sem érezhetik magukat biztonságban a hasonló történésektől, és elég csak a romagyilkosságokra gondolni. Azzal kapcsolatban, hogy mit gondol, mi jellemzi azokat az embereket, akik ilyen támadásokat követnek el, a szakértő kifejtette: kétféle ilyen típusú ember van.

„Az egyik a súlyos személyiségzavarban szenvedő, a másik a fanatikus. A súlyos személyiségzavarban szenvedő általában a büntető ember. Kiválaszt magának egy célt és a hirtelen felindulás elsöpri a belső gátlást. Jó példa erre a pécsi lövöldöző esete. A saját társait kívánta megbüntetni. A fanatikusokra pedig az jellemző, hogy minden téren alkalmazkodnak a környezethez, ezért nehéz megkülönböztetni, felismerni őket. Nem jellemző azonban rájuk, hogy öngyilkosságba menekülnének a tetteiket követően. Az adott társadalom érték- és normarendjét többnyire elfogadják, ebből csak az a cél lóg ki, amit kitűztek maguk elé. A fanatikusok egy másik csoportját képezik az al-Kaida vagy az Iszlám Dzsihád tagjai. Az ő értelmezésükben a halál egy megdicsőülés, egy jutalom.




Véleménye szerint Breivik egy fanatikus, aki teljes mértékben meg van győződve a saját igazságáról, az egész világgal el akarta hitetni, hogy ő egy hős. „Az arcát kell csak megnézni a róla készült képeken: teljesen nyugodt, nem pedig egy elmebeteg embert látunk” – érvelt.

Más szakértők szerint Anders Behring Breivik extrém narcisztikus személyiségzavarban szenved, az ilyen emberek különlegesnek, mindenki felett állónak érzik magukat – mondta el a Dagbladet című norvég napilapnak Svenn Torgersen klinikai pszichológus, aki azonban nem találkozott szemtől szembe az ámokfutóval.

Önzőség, empátia hiánya, gőg, irigység, túlzott mértékű csodálat elvárása, saját fontosság eltúlzása – ezek a narcisztikus személyiségzavar közismert tünetei. Nyilván ez önmagában nem adhat magyarázatot a tettére, ráadásul egy olyan személyiségzavarról van szó, ami a pszichiátriai betegségeket leíró kézikönyv legújabb, 2013-ben megjelenő kiadásában, a DSM-5-ben (Diagnostic and Statistical Manual of Mental Disorders) már nem is szerepel önálló diagnózisként.


Mi van, ha nem egy elszigetelt őrült?

"Minden tömeggyilkosság – és főleg fiatalkorú áldozatok esetében –, sokkot és elborzadást vált ki. Hogyan történhetett meg mindez? Nagy a kísértés arra, hogy egy őrült cselekedeteiként utasítsuk el. Mentális zavarnak tulajdonítani a mészárlást kényelmes, mert nem igényel további magyarázatokat. Elfogadjuk a felszínes megértést, elgyászoljuk az áldozatokat és folytatjuk az életünket.

De ha a gyilkosságot valamilyen politikai vagy vallási ideológia nevében követték el – legyen az akár a kereszténység, a proletariátus, az árja faj, az iszlám, a szabadság, a bennszülött európai faj vagy bármilyen absztrakt fogalom –, politikai tetté válik, és nem lehet egyszerűen az elkövető pszichológiai állapotára redukálni. A terrorizmus a politikai szubkultúrákból nő ki. Ez pedig kérdéseket vett fel az szélsőséges szubkultúrák és az erőszak közötti kapcsolatról" – írja a CNN oldalán Miért fordulnak az erőszakhoz a Breivik-féle szélsőségesek? c. véleményében Marc Sageman terrorizmus-szakértő, aki több ilyen témájú könyv szerzője.

Valóban automatikusan következik abból, hogy ha valaki hidegvérrel megöl ártatlan embereket, akkor őrültnek kell lennie? Erre kereste a választ egyik műsorában a BBC rádió is. „Mi van, ha nem őrültek, mi van, ha viszonylag átlagos emberek? Akkor másképp kell szembenéznünk a problémával” – nyilatkozta Andrew Silke professzor, a terrorizmus pszichológiájával foglalkozó szakember. Véleménye szerint viszonylag ritka, hogy az Anders Breivikéhez hasonló elkövetők esetében valakit pszichotikus zavarral diagnosztizáljanak. Érvelése szerint Breiviket „deviánsként” kezelni lehetővé tenné, hogy egyszerűen figyelmen kívül hagyjuk szélsőségessége tágabb szociális kontextusát.

Ha elméletibb síkon, filozófiai és morális megközelítésben próbáljuk meg értelmezni a történteket, elgondolkodhatunk a Hannah Arendt megfogalmazásában közismertté vált „a gonosz banalitása” tézisen. Ennek lényege, hogy a gonosz gyakran nem diabolikus jelenség, hanem ennél jóval egyszerűbb: banális, és a nem gondolkodásból ered.

És mint ilyen, „természetesen emberinek” is tekinthető, vagyis a legnagyobb szörnyűségek elkövetői is bizonyos értelemben közönséges emberek. Ennek kapcsán pedig szintén eszünkbe juthat az egyik legismertebb és legnagyobb vihart kavaró, a Milgram-féle pszichológiai kísérlet. Ebben az autoritással szembeni engedelmességet vizsgálták önkénteseken, és az eredmények arról árulkodtak, hogy mennyire könnyen válhat egy átlagemberből „szörnyeteg”.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS